A bérmegállapodás 2,7 százalékos inflációval, 3,9 százalékos GDP-növekedéssel, valamint 2,9 százalékos termelékenységnövekedéssel számol idén. Újratárgyalni akkor lehet a jövő évi összegeket, ha a végleges mutatók legalább egy százalékponttal eltérnek az előrejelzéstől, vagy a három mérőszám összesen legalább kétszázalékos eltérést mutat. Szintén alku lehet a már megállapított kötelező legkisebb kereset, ha előreláthatóan nem teljesül 2020. júliustól a szociális hozzájárulási adó további csökkentése.
A legfrissebb előrejelzések alapján ugyan kicsi rá az esély, hogy a szakszervezetek és a munkaadók eltérjenek a 2020-as megegyezéstől, ám az első féléves, 5,1 százalékos GDP-bővülés is jóval magasabb volt a korábban előrejelzettnél. Amennyiben az év további részében is kitart a vártnál dinamikusabb növekedés, mértéke pedig legalább 4,9 százalékos lesz 2019-hez képest, akkor újra kezdeményezhető a kötelező legkisebb keresetekről a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának összehívása. Ugyanakkor jelenleg a legoptimistább előrejelzés is legfeljebb 4,7 százalékos növekedéssel számol.
Az infláció 3,4 százalék lehet 2019-ben, s becslésükben olyan tényezőkkel is számolnak, mint az üzemanyagárak nagyobb mértékű változása. Ugyanakkor a legtöbb gazdasági előrejelzésben arra is figyelmeztetnek: a béremelkedés, illetve egyéb nem előrejelezhető piaci körülmények is hatással lehetnek a fogyasztói árakra. A minimálbérek újratárgyalásához pedig ezek a nem várt hatások járulhatnak csak hozzá, mivel ebben az esetben haladhatja meg az infláció 2019-ben a 3,7 százalékot. A termelékenység 2,9 százalékos növekedésében érdemi – egyszázalékos – változás nem várható. A további, 2020 júliusától esedékes két százalékpontos munkaadói járulékcsökkentés feltétele, hogy a reálkeresetek növekedése tartósan magasabb legyen, mint hat százalék. A reálbér-emelkedés 6,9 százalék volt az idei első félévben 2018 azonos időszakához képest.
Forrás: Magyar Nemzet
Nagy Kristóf