A bérmegállapodásban mindhárom fél elment a falig

A kormány számára a bérmegállapodásnak az az értelme, hogy “azt mondhatjuk, nemcsak van munkahelyünk, hanem megéri dolgozni” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a 2017–2018-as bérmegállapodás aláírásakor a Nemzetgazdasági Minisztériumban.

Orbán Viktor szerint a béremelés lehetőségét nem egy nemzetközi konjunktúra tette lehetővé, “nem az IMF adta”, és nem a jó szerencsének köszönhetjük.
Ezért a béremelési lehetőségért az elmúlt években millió és millió magyar ember dolgozott meg, emögött teljesítmény van

– mondta, megjegyezve, hogy a bérmegállapodás “nem egy látomásra épülő megállapodás”, hanem a mögöttünk hagyott években elvégzett kemény munkára épülő megállapodás, “amiért megdolgoztunk”.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt 26 évben többször is nekifutottak már valami hasonlóhoz, de nem jutottak el átfogó megállapodásig, ami most sikerült. Gratulált azoknak, akik a tárgyalásokban részt vettek és elismerését fejezte ki azoknak, akik vállalták a megállapodás aláírását.

Elmondta, ahhoz, hogy most a bérekről lehessen beszélni, szükség volt munkahelyekre, ahhoz pedig működő gazdaságra.

Hat évvel ezelőtt nem a bérekről kezdtünk beszélni, hanem arról, hogyan mentsük meg a gazdaságot a pénzügyi összeomlástól. Hozzátette: akkor azon dolgoztak, hogy megteremtsék az előfeltételeit annak, hogy munkahelyekről lehessen beszélni, mert ez kellett ahhoz, hogy most a bérekről lehessen.
A bérmegállapodás “nem jószándék kérdése”, mondta a miniszterelnök

A béremelés nem jószándék kérdése”,ahhoz szükség van versenyképes gazdaságra és cégekre, mert csak a versenyképes cégek tudnak béreket fizetni és béreket emelni. Orbán Viktor azt mondta: személyesen is büszke a nagyarányú béremelésre, amelynek előfeltétele, hogy versenyképesek legyenek a vállalatok. Mint mondta, munkát adni az embereknek az állam nem tud, ezt a szocializmusban megpróbálták és összeomlás lett a vége, vagyis munkahelyet a cégek vezetői, tulajdonosai tudnak biztosítani.

A miniszterelnök emlékeztetett rá: arra építették gazdaságpolitikájukat, hogy ha munka van, akkor minden van”.

Megjegyezte: vannak regionális egyenlőtlenségek, nem mindig könnyű elérni a munkahelyet, és nem mindig azt kapja a munkavállaló, amit szeretne, amiért tanult, de az elmondható, hogy ma Magyarországon minden ember, aki dolgozni akar, az talál magának munkát.

Hangsúlyozta: a mostani megállapodás a jövőről szól, nem arról, hogyan találjon valaki magának munkát, hanem arról, hogy megérje dolgozni.

“A kormány számára ennek a megállapodásnak az az értelme, hogy ha ezt sikerül teljesíteni (…) akkor azt mondhatjuk, nemcsak van munkahelyünk, hanem megéri dolgozni” – jelentette ki.
Szólt arról is, hogy a megállapodás adócsökkentésről is szól, cserébe a béremelésért.

Elmondta, bár kevesebb szó esik róla, de jelentős lesz a kis- és középvállalkozók járulékcsökkentése is, akikre szintén vonatkozik a csütörtökön aláírt megállapodás.

Egy új ipari forradalom jön
Orbán Viktor szólt arról is, hogy egy technológiai forradalom – mint fogalmazott, egy új ipari forradalom – küszöbén állunk. Olyan nagyarányú technológiai változás történik a modern gazdaságokban, ideérte Magyarországot is, ami mindent meg fog változtatni – tette hozzá.
Szavai szerint a most aláírt megállapodás úgy is értelmezhető, mint a következő évekre vonatkozó új gazdaságpolitika kiindulópontja.

Úgy vélte, hamarosan szükség lesz egy másik megállapodásra is, amely a technológiai korszerűsítéséről szól, a mérnöki tudományokról, a robotizáció, a digitalizáció kérdéseiről, és arról, hogy a magyar gazdaság és társadalom hogyan alkalmazkodik ehhez a változáshoz.

A megállapodás jó alap arra, hogy megtaláljuk erre a kérdésre a választ – mondta, hozzátéve, hogy a megállapodással megteremtették az új ipari forradalomba belépés feltételeit, és ezzel esélyt teremtettek arra, hogy a nagy technológiai versenyben Magyarország ne legyen esélytelen.
“Nem dőlhetünk hátra, vagy ha igen, akkor csak ma estig, mert holnap reggel már dolgoznunk kell azon a változásra való felkészülésen, amely meg fogja rengetni az egész modern gazdaságot és komoly kihívások elé állít mindannyiunkat” – mondta a miniszterelnök.

A bérmegállodás részletei, hogy

2017-ben:

• a minimálbér 15,
• a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre,
• a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek.

2018-ban

• a minimálbér újabb 8,
• a bérminimum 12 százalékkal nő,
• és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok.

Az is a megállapodás része, hogy ha jövőre a bérek növekedése január és szeptembere közt 11 százalékosnál nagyobb lesz, akkor 2018-ban nem 2, hanem 2,5 százalékponttal csökken a járulék.

A kormány vállalta azt is, hogy jövőre a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökken
az eddigi 19 és 10 százalékról.

A megállapodás további részleteiről itt olvashat.

Mindenki elment a falig

A bértárgyalásokat mindvégig a megállapodásra törekvés jellemezte, mindenki, nemcsak a kormány, hanem a munkaadók és a munkavállalók is “elmentek a falig” – ezt már Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mondta a bérmegállapodás aláírásakor.

Varga Mihály szerint a mostani kivételes, egyszeri lehetőség, ritkán fordul elő, hogy távolabbra lehet pillantani, a 6 éves megállapodás ennek a kereteit teremtette meg.

Elmondta, a munkavállalók képesek voltak arra, hogy a korábbi javaslataikat felülvizsgálják a jövedelemadó- és járulékcsökkentés területén, és a munkaadói oldal is többször felülvizsgálta javaslatait. A nemzetgazdasági miniszter szerinta megállapodás egy olyan új időszak első és fontos dokumentuma, amelyről még senki nem tudja pontosan, mit fog hozni.Hozzátette, azon dolgoznak, hogy az új korszakban Magyarország is megtalálja helyét és a számítását.

Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) alelnöke kiemelte, a most aláírt számok magukban egy sokkal hatékonyabb gazdaságot feltételeznek, amit a kormány, a munkaadók, munkavállalók együtt tudnak csak megvalósítani. Ez egy “kötelezettség” mindenki részéről arra, hogy többet adjon és többet teljesítsen – mondta.

A most aláírt számok sokkal hatékonyabb gazdaságot feltételeznek a következő 2-3 évben, amely kötelezettség mindenki részéről, hogy többet adjon és többet teljesítsen – mondta. Ez jelent hatékonyabb államapparátust, robotizálást, a számítástechnika alkalmazását mindenhol, ez egy sokkal hatékonyabb Magyarország víziójára épített bérmegállapodás, amelyet együtt kell megvalósítani – jelentette ki.

Lakatos Péter szerint a legnagyobb kihívással azok a cégek szembesülnek, amelyek több évre előre fix árakon dolgoznak, legyenek azok az autóiparban, vagy szolgáltató szektorban. Kifejtette, egyetértenek a bérfelzárkózással, hozzátéve, hogy a számokon sokat kell alkudozni, és nem látja úgy, hogy a kormány elment a falig. Közölte, a rendelkezésre álló idő nem adott lehetőséget pontos modellezésre, a jövő fogja eldönteni, hogyan érinti a megállapodás a kisvállalkozókat, egy multinacionális cég magyar gyárát, vagy a szolgáltatókat. A 2017-es számokat “egyfajta kiigazításként” élik meg, míg a 2018-as számok sokkal nagyobb kihívást jelentenek a gazdaság szereplőinek – mondta.

Az MGyOSz alelnöke szerintügyelni kell, nehogy sokan meneküljenek a feketefoglalkoztatásba,a külföldi és magyar cégek hatékonysága közötti különbség ne mélyüljön el, és arra, hogy minél több közmunkás átkerüljön az elsődleges munkaerőpiacra. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kiemelte, a rendszerváltás utolsó aktusa történik meg a megállapodással, a munkabér is kezd piaci tényezővé válni. Úgy vélte, sok munka lesz még azzal, hogy a 6 éves periódus alatt 30-40 százalékkal nőjenek reálértéken a munkabérek. Nagyon fontos, hogy a minimálbér feletti kereseti sávokban is elkezdődjön a bérek növekedése – tette hozzá. Ez a szociális partnerek megállapodásának kérdése, a kormány megteremtette a mozgásteret – jegyezte meg.

Fontos kérdés, mondta, hogy képes lesz-e Magyarországon boldogulni a magyar munkavállaló, és lesz-e olyan bérfelzárkózási program, ami a gazdaság teljesítményében már évekkel ezelőtt megtörtént. A magyar bruttó hazai termék (GDP) már az uniós átlag 60 százalékát “hozza”, míg a bérek nagy lemaradásban vannak. Ez megnyugtató válasz lehet azoknak, akik megkérdőjelezték, ki tudja-e termelni a magyar gazdaság a béremelést – vélekedett. Hangsúlyozta, 2017-2018-ban megvalósul a szakszervezetek régi követelése, hogy a nettó minimálbér elérje a létminimum értékét.

A bérmegállapodást a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) belül a kormány részéről Orbán Viktor miniszterelnök, a munkavállalók oldaláról Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke, Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSz) elnöke írta alá.

A munkaadói oldalról Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége elnöke, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára, Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) alelnöke látta el kézjegyével. Részt vettek a VKF kibővített testületi ülésein, és aláírásukkal egyetértésüket fejezték ki a megállapodással: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetői.

forrás:Origo