A beavatkozások gyorsasága, nagyságrendje és arányossága segítette a koronavírus-járvány miatti válság hatásos kezelését – mondta az innovációs és technológiai miniszter az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában kedden.
Palkovics László éves bizottsági meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elmúlt egy éve részben a vírussal kapcsolatos iparpolitikai ügyekkel, illetve a vírus hatásainak ellensúlyozásával telt.
Kiemelte, hogy az ipari termelés volumene az áprilisi mélypont után visszapattant, szeptemberben már 2,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A kiskereskedelmi forgalom alakulásánál nem lát gondot a tárca, a tavalyi szinttel számol, továbbra is problémás viszont a helyzet a járvány által közvetlenül érintett szállodaiparban és vendéglátásban – fogalmazott.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az eddigi intézkedések eredményeképpen több mint 970 ezren kaptak munkaerőpiaci vagy -képzési támogatást.
A gazdaságvédelmi akcióterv első fázisa az azonnali reakciókat jelentette március-áprilisban, jelenleg zajlik a második fázis, és meghatározták a harmadik fázis elemeit; itt már abból indulnak ki, hogy a gazdaság működik – fejtette ki Palkovics László.
Az elsődleges munkaerőpiac jól reagált; a közfoglalkoztatottak száma március óta alig emelkedett, november végén 94 ezer körül volt, bár az előirányzat felülről nyitott, akár 200 ezer ember közfoglalkoztatása is finanszírozható – jelezte.
A munkaerőpiaci támogatásokról a miniszter a többi között elmondta: a támogatási programokkal 590 ezer álláshelyet védtek meg, 47 ezer új munkahely létrehozását támogatják, a regisztrált álláskeresők közül 112 ezren kaptak pénzbeli ellátást, a Diákhitel Plusz konstrukció keretében több mint 29 ezren igényeltek kedvezményes hitelt, az alapozó informatikai képzésre pedig csaknem 62 ezren jelentkeztek.
A munkahelyvédelmi bértámogatásra kitérve ismertette: 207 ezer munkavállaló bérének kifizetéséhez 35 milliárd forintot kaptak a kérelmet benyújtó vállalatok. A miniszter értékelése szerint a program rendkívül sikeres volt, zárása után az ebben részt vevő munkavállalók kevesebb mint 2 százaléka változtatott munkahelyet.
Szintén sikeresnek nevezte kutatás-fejlesztésben dolgozók bértámogatását, mint mondta, folytatni fogják a programot. Kiemelte, több vállalat is úgy döntött ebben az időszakban, hogy Magyarországra hozza kutatás-fejlesztési tevékenységét.
A gazdaságba áramló forrásokat összegezve elmondta: a gazdaságvédelmi akcióterv mintegy 9500 milliárd forintnyi különböző pénzügyi eszközt mozgósított a gazdaság finanszírozása érdekében, az erre az évre eső rész 6000 milliárd forint. Ebből csaknem 4000 milliárd forint már megjelent a gazdaságban, 1400 milliárdról támogatói döntés van, és még csaknem 700 milliárd forint kifizethető különböző formában a vállalkozásoknak.
A beruházástámogatási programok keretében 917 milliárd forintot kaptak vállalatok, a támogatások eredményeképpen 1500 milliárd forintnyi fejlesztés valósul meg a magyar gazdaságban.
A kiemelt szakpolitikai ügyeket bemutatva Palkovics László elmondta: a kis- és közepes vállalkozásokat nagyobb mértékben támogatták a vírus megjelenésének időszakában, mint a nagyvállalatokat, a korábban kialakított és a kormány által tavaly év végén elfogadott kkv-stratégiát pedig vitték tovább.
Kitért arra is, hogy folyik a következő uniós pénzügyi időszak tervezése; a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot (Ginop) követő Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program kerete lesz a legnagyobb, a teljes összeg 30 százaléka. Az új program prioritásai közül a miniszter kiemelte a vállalkozásfejlesztést, valamint a kutatás-fejlesztést és az innovációt.