A bejelentett jelentős mértékű minimálbér emelés következtében a 2017. évi bértárgyalások a munkahelyeken különleges helyzetben indultak meg, vagy fognak beindulni.

Az immár végleges háromoldalú bérmegállapodás eredményeként

  • A 2017-ben a minimálbér összege 15%-kal, a garantált bérminimum 25%-kal emelkedik.
  • 2018-ban 8%-os, illetve 12%-os a növekedés mértéke.
  • A munkaadói járulék jövőre 5 százalékponttal csökken.
  • 2018-ban a járulék újabb 2 százalékponttal csökken.

A járulékkedvezmény azt jelenti a munkahelyeken, hogy egyedül a járulékcsökkentések következtében 2017-ben 4,1%-kal, majd 2018-ban további 1,9%-kal 2 év alatt tehát 6,0%-kal nőhet a vállalati bértömeg anélkül, hogy a munkaadó bérköltsége emelkedne.

A minimálbéreseket nagy arányban foglalkoztató ágazatokban persze a béremelések jelentős részét a kötelező béremelés teszi majd ki, másutt azonban ilyen kötelező béremelési kényszer nincs. Ott már a helyi szakszervezeten múlik a kedvezmény béremelésre fordítása, illetve a költség semleges mértéken felüli további béremelés kiharcolása.  Van ugyanis a megállapodásban még egy fontos utalás: ha meghaladja a 11 százalékot a bruttó bérnövekedés az első kilenc hónapban 2017-ben, akkor további 0,5 százalékponttal csökken a járulék 2018-ban. A kormány tehát 2017-re 11%-os bruttó (átlag) bérnövekedést is lehetségesnek, sőt kívánatosnak tart.

A kormány tehát felismerte és nyilvánosan is képviseli, hogy a minimálbér emelésekkel együtt a minimálbéren felüli bérek felzárkóztatására is szükség van. E bérfelzárkóztatási követelmény jelenik meg abban a kormányzati kommunikációban, mely szerint az elkövetkező 4-6 évben összességében 40%-kal kellene növelni a hazai átlagbéreket. Kétségtelen, hogy az átlagbért jelentősen meghaladó bérek nettó összege a 2012-ben bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadó rendszerrel nagymértékben megemelkedett, de mindez nem következett be az átlagbérek, az átlagbéreket nem jelentősen meghaladó, illetve az átlagbérek alatti bérek tekintetében.

Most tehát elsősorban ezeknek az átlagbér (jelenleg a nemzetgazdasági bruttó átlagbér 260 000 Ft/hó) körül, vagy az alatt kereső, szakképzett munkakörökben foglalkoztatottaknak a béremelése a kiemelt feladat. Mindez úgy is megfogalmazható, hogy a minimálbérek feletti bérkategóriákban is a minimálbérekhez hasonló nagyságrendű béremeléseket kell elérni. Fontos, hogy a szakszervezet a munkáltatók felé írásban rögzített módon is közvetítse az ezzel kapcsolatos elvárást: egyfelől azért, hogy a vállalati üzleti tervek elkészítésekor a munkáltató számoljon ezzel a követelménnyel, másrészt azért, hogy jelezzük a munkavállalói közösség és a tagság felé a bértárgyalásokon képviselni javasolt szakszervezeti bérigény nagyságrendjét.

Tisztelt Kollégák!

Megelégedéssel fogadtuk a kormány döntését a minimálbérek 15%-os és a szakmai minimálbérek 25%-os emeléséről. Hasonlóképpen üdvözöljük az átlagbérek 4-6 éven belüli 40%-os emelésével kapcsolatosan a munkaadói szövetségekhez és az egyes munkaadókhoz címzett kormányzati elvárást.

Szakszervezetünk kiemelt figyelmet fordít arra, hogy minél több munkatársunk kerülhessen már a jövő évben, de azt követően is azokba a munkaköri kategóriákba, ahol a szakképzettek bérminimuma képezi a legkisebb kifizethető alapbért.

Ugyancsak kiemelt célunk, hogy vállalatunknál az átlagbérek emelkedése minél kevésbé maradjon el a minimálbérek emelkedésétől. Ez akkor valósulhat meg, ha a minimálbérek feletti bérsávokba tartozó munkavállalók bére is lépést tart a minimálbérek emelkedésével. A 2017. évi bértárgyalásokon ezen alapelvekre tekintettel készülünk előterjeszteni a szakszervezet konkrét béremelési igényét, amiről előzetesen írásban tájékoztatjuk a munkáltatót, hogy az üzleti tervben megfelelő tartalékot képezzen a béremelés végrehajtására. A konkrét bérigény benyújtását megelőzően azonban széleskörű konzultáción tekintjük át Veletek a közösen képviselendő béremelési célokat. Kérjük, támogassátok a szakszervezetet a tervezett nagy horderejű bérfelzárkóztatási program előkészítésében és megvalósításában.