A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) a jövő évi minimálbérrel, garantált bérminimummal, valamint a bérajánlással kapcsolatos követelmények megfogalmazásánál a tárgyalások megkezdésekor elérhető legutolsó inflációs és termelékenységi adatokból indult ki: 2,5%-os inflációs előrejelzésből (MNB 2014 szeptemberi inflációs jelentés), illetve 1,7%-os munkatermelékenység növekedésből (Kormány konvergencia programja 2014 április).Az alsó határként megjelölt 4,5%-os minimálbér emelési igény ezekből, és a létminimumhoz való közelítés szándékából indult ki.

 Hogyan értékelhető ezek után a december 29-én aláírt megállapodás a 3,4%-os minimálbér emelésről(új összeg 105 000 Ft) és garantált bérminimum emelésről (új összeg 122 000 Ft), illetve a 3-4% közötti bérajánlásról?

 A legfrissebb adatok fényében a megállapodás reálhozama teljesíti a MOSZ által támasztott követelményeket. Ennek magyarázata nagyrészt az inflációnak az előre jelzetthez képest jóval kedvezőbb alakulásában rejlik. A Nemzeti Bank minap közzétett, 2014 decemberi jelentése szerint a 2014-es infláció várhatóan negatív összegű, –0,2%-os lesz,(amire nem volt eddig példa a rendszerváltás utáni magyar gazdaságtörténetben), a 2015-re várt infláció pedig 0,9%-os értéken várható. Az utóbbi, a 2015-re jelzett adat 1,6%-kal kedvezőbb a megelőző, szeptemberi előrejelzés adatánál. Ha ezt az 1,6%-os javulást levonjuk a 4,5%-os eredeti béremelési célszámból, akkor a 3,4%-os minimál béremelés reálhozama (2,5%) még meg is haladja az eredetileg követelt 4,5%-os emelés reálhozamát (2%).

 A kedvező fejlemény persze nemcsak a szakszervezeti oldal hatékony tárgyalási stratégiájának tulajdonítható, meghatározó szerepet játszanak az elért béremelés reálértékének emelkedésében a fogyasztói árakra ható tényezők. Az MNB decemberi Inflációs Jelentése szerint a jelentősen alacsonyabb inflációs pályát a nyersanyag, mindenekelőtt az energia árak számottevő esése okozza.

A 2015-ös, 0,9%-os inflációs várakozások teljesülése esetén immár 3. éve tartó alacsony (2% alatti) fogyasztói áremelkedés abban is segít, hogy a gazdasági növekedés fő hajtóereje a belföldi kereslet növekedése legyen. Ez a tényező mindig is hangsúlyos szerepet kapott a szakszervezetek érvelésében a minimálbérekről és a bérajánlásról folytatott tárgyalások során, és íme, az élet igazolja az érvelés valóság alapját: a 2015-ös gazdasági előrejelzés szerint a gazdasági növekedés döntő eleme a belföldi fogyasztás növekedése lesz, hátterében a reálbérek növekedésével.  Igaz, ehhez kellett a kedvező nemzetközi és hazai inflációs környezet, a rezsicsökkentés és a devizahiteleseket támogató kormányzati lépéssorozat, de az is kellett hozzá, hogy a versenyszféra szakszervezetei tegyék a dolgukat és béroldalról kiaknázzák a kedvező inflációs környezet adta lehetőségeket.

 Ami a szakszervezetek hosszabb távú céljait illeti, nevezetesen a minimálbérek felzárkóztatását a létminimum összegéhez, e téren is történt némi előrelépés, de a céltól még távol vagyunk.  A 2015-re érvénybe lépő minimálbér nettó összege (68 780 Ft) és a 2015-re becsült létminimum (88 460 Ft) közötti távolságjövőre 22%-osra csökken a 2012. évi mélyponthoz képest, amikor 30%-os volt az elmaradás a létminimumtól. Ez az arány azonban csak a válság előtti, a 2008. évi állapotot hozza vissza, amikor a minimálbér nettó összege a létminimum nagyságának a 78%-án állt. Van tehát még bőven teendő a következő évek bértárgyalásain.

MNB 2014. decemberi gazdasági előrejelzése

 A fenti elveket figyelembe véve és azokat alkalmazva készült a POFÉSZ is a 2015 évi postai bértárgyalásokra és a végeredményt tekintve nem értünk el kedvezőtlenebb helyzetet, mint amit országos szinten is ki lehetett alkudni.

 Tisztában vagyunk azzal, hogy számos postai munkavállalónak a bérfejlesztés ellenére sem változik, vagy még nehezedni fog a helyzete 2015 év folyamán, de erőfeszítéseink célja az volt, hogy az alacsony keresetű többség számára biztosíthassunk egy részleges bérfelzárkóztatást.

 A teljes bérfelzárkóztatási folyamatról nem mondtunk le és elsődleges követeléseink között már most is, és a továbbiakban is az szerepel, hogy a munka ellenértéke közelítsen a méltó emberi léthez szükséges jövedelemhez. Ennek érdekében alapkövetelésünk, hogy a Magyar Postán belátható idő belül (céljaink szerint lehetőleg a választási ciklus második felében) 8 órás teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a nettó havi kereset ne lehessen kevesebb, mint a KSH által meghatározásra kerülő létminimum összege. (ez jelenleg nettó 87 510 forint havonta, ami bruttó 133.600 forint havi bérnek felel meg és ettől a 2015-re elfogadott 105.000 forint minimálbér havi 28.600 forinttal még mindig kevesebb) Ugyanakkor nem mondtunk le a hosszú postai munkaviszonnyal rendelkező, idősebb, de alacsonyabb munkabérű dolgozók, és a kiemelkedő munkavégzéssel példát mutató munkavállalók jövedelmének növeléséről sem.

 2015-ben a POFÉSZ továbbra is a munkavállalók érdekeit szem előtt tartó, szakmailag elkötelezett érdekvédelmi munkát tartja elsődlegesnek és amennyiben a tagság és a munkavállalói közösségek ebben a tevékenységben kézzel fogható segítséget és támogatást nyújtanak, számunkra a közös fellépés hatására az eredmények sem maradnak el.

 Mindenkinek Eredményekben Gazdag Boldog Új Évet kíván 2015-re a

 POFÉSZ elnöksége