A járulékcsökkentés mellett a személyi jövedelemadó további mérséklését sem veti el a kormány – értesült a Magyar Idők. A tegnapi háromoldalú tárgyalásokon nem született döntés a közterhek mérsékléséről, a kormány mind a szakszervezetek, mind a munkaadók részéről konkrét javaslatokat vár. Abban egyetértés született, hogy a most kigondolt program a következő 5-6 évben valósul meg.

Garanciát kérnek a szakszervezetek arra az esetre, ha a munkaadói terheken könnyítene a kormány, ugyanis szerintük félő, hogy a vállalkozások nem a bérekre fordítják a megtakarításukat, hanem a profitjukat növelik – mondta a Magyar Idők megkeresésére Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a kormány, a szakszervezetek, valamint a munkaadói képviseletek háromoldalú egyeztetését (VKF) követően. Kifejtette: a kormány továbbra is nyitva hagyta a kérdést, nem közölt konkrétumokat, emellett egyelőre nem határozta meg a közterhek mérséklésére vonatkozó mozgásteret sem. Abban egyetértés van, hogy hosszú távú, 5-6 éves programot kell kidolgozni a magasabb bérek érdekében.

Ugyanakkor a szakszervezetek szerint a munkavállalói elvonások csökkentését kellene meglépni, mivel ez az intézkedés jelentene azonnali nettó bérnövekedést. A vállalkozások terheinek csökkentésekor ugyanis kérdéses lenne, hogy valóban béremelésre fordítják-e a megtakarítást, vagy a profitjukat növelnék. Amennyiben béremelési kötelezettség mellett mégis a munkaadók kapnának könnyítést, akkor szigorú kontrollt kellene kialakítani, hogy betartsák ezt a vállalatok. Az érdekképviseletek emellett elképzelhetetlennek tartanak olyan megoldást, amely késleltetett béremeléssel járna. A kormány ugyanakkor nem zárkózott el a személyi jövedelemadó (szja) további mérséklésétől sem. Palkovics emlékeztetett: hazánkban a vállalkozások jelentősen kisebb összeget fordítanak a munkavállalók bérére, mint a nyugat-európai országokban, ezen változtatni kell.

– A munkaadói terhek csökkentésekor megfelelő ellenőrző és ösztönző rendszerek kialakításával el lehet érni, hogy a vállalkozások a megtakarítást valóban bérfejlesztésre fordítsák – mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Példaként említette, hogy olyan szabályozás is lehetséges, amely csak akkor engedne a vállalatoknak könnyítést, ha jogszerűen foglalkoztatna, vagy valamekkora bérszintet ezért kifizetne dolgozójának. A főtitkár ugyanakkor leszögezte, ezek még nem konkrétumok, a keret- és peremfeltételek kidolgozása a következő időszakban kezdődik. Fontos ugyanakkor, hogy az első évben legyen a legnagyobb arányú a könnyítés, elsősorban azért, hogy a vállalkozások érzékelhessék, komoly a kormány szándéka.

A kormányzati szándék komolyságát tegnap Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is megerősítette, aki a Kormányinfón arra emlékeztetett: ma már az a fő kérdés, hogyhogyan lehet megtartani a szakképzett munkaerőt. A miniszter szerint ehhez nélkülözhetetlen a bérek emelése, ezért a kormány nyitott az érdekképviseleti megoldásokra, emellett reálisnak tartja, hogy 5 év alatt 40 százalékkal megugorjanak a keresetek. Lázár János felidézte, 6 év alatt felére, 220 ezerre esett vissza az álláskeresők száma, tartósan 5 százalék alá esett a munkanélküliségi mutató. A foglalkoztatottak aránya a 2010-es 53 százalékról mára 67 százalékra nőtt, jelentősen meghaladva az unió átlagos munkanélküliségi adatait. A bérnyomás miatt jövőre már minden vállalkozásnak muszáj bért emelnie – tette hozzá a miniszter.

Stagnál az uniós foglalkoztatottság

Sem az euróövezetben, sem az Európai Unió egészében nem változott a munkanélküliségi ráta szeptemberben az előző hónaphoz képest, éves szinten azonban csökkenést regisztráltak – közölte tegnap az Eurostat. Az unió statisztikai hivatalának adatai szerint az eurózóna 19 tagállamában 10 százalék, az unió 28 tagországában pedig 8,5 százalék volt az állástalanok aránya szeptemberben, szemben az egy évvel korábbi 10,6 százalékkal, illetve 9,2 százalékkal.

Forrás: Magyar Idők