Várható ugyan béremelés a súlyos munkaerőhiány miatt egy bizonyos határon belül, azonban a kialakult problémát csak azonnali, határozott kormányzati intézkedések, felzárkóztatási programok, új bér- és járulékpolitika oldhatja meg – vélik a Magyar Idők által megkérdezett ágazati szereplők. Több vállalat már vendégmunkásokat is felvenne, mások beruházásokat mondanak vissza. Az alapvető szolgáltatásokat is veszélybe sodorja az emberhiány.
A képzett munkaerő hiánya az ország több pontján is arra készteti a vállalkozásokat, hogy keleti vendégmunkásokat alkalmazzanak, mások elhalasztják beruházásaikat, holott rendelkezésre állna a munkaerő, ha lennének megfelelő, gyors és hatékony képzési programok – mondta a Magyar Időknek Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. Példaként említett egy móri vállalkozást, amelynél olyan súlyos gondot jelent a munkaerő hiánya, hogy külföldi munkaerőt is toborozna, ehhez már szakszervezeti segítséget is kértek. A kedvező környezet miatt a cég számos megrendelést kapott az elmúlt időszakban, azonban ennek teljesítéséhez munkaerőre van szüksége.
A közmunkások és az állástalanok átképzésével lehetne enyhíteni a munkaerőhiányt.
Palkovics a nyugat-magyarországi munkaerőhiánnyal kapcsolatban egy másik példát is említett. Győr térségében akkora hiány van buszvezetőkből, hogy már a menetrend betartása is gondot jelent, a meglévő alkalmazottaknak pedig többletmunkát kell vállalniuk vasár- és ünnepnapokon. Veszprém megyében a vállalkozások jelezték, hogy azonnal felvennének kétezer főt, függetlenül lakhelyüktől, képzettségüktől. A szakszervezeti vezető az említett esetekkel kapcsolatban megjegyezte: az alacsony jövedelmek okozzák az elvándorlást és az ebből következő emberhiányt. Ma már a visegrádi országokból sem várható munkaerő-beáramlás, mivel Csehországban átlagosan 15, Szlovákiában 30 százalékkal magasabbak a bérek. Palkovics Imre szerint részben az oldaná meg a gazdaság egészét veszélyeztető munkaerőhiányt, ha a tőkeerős, elsősorban külföldi nagyvállalatok jelentős béremelést hajtanának végre, ezáltal lemondanának profitjuk egy részéről.
A kis- és középvállalatoknál a technológiai fejlesztések mellett a menedzsment gazdaságszervezési képességén kell javítani a hatékonyabb működés érdekében. Az elnök szerint a gazdaság, a közös piac kikényszeríti a hatékonyságnövelést, valamint a béremelést, hogy a vállalatok elkerülhessék a leépülést.
– A vállalkozások egyszer, legfeljebb kétszer végrehajthatnak 15-20 százalékos béremelést, mint ahogy ez a kereskedelemben már tapasztalható, de a bérfelzárkóztatást csak járulékcsökkentéssel lehet elérni – mondta lapunk kérdésére Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Emlékeztetett: az elmúlt években több mint félmillió magyar vállalt külföldön munkát. A közfoglalkoztatottak, valamint az álláskeresők száma szintén félmillió fő körül mozog, emellett mintegy 100-120 ezer ember nincs álláskeresési, foglalkoztatási státusban, így a statisztika őket nem látja. A számok tehát igazolják, nincs szükség külföldi munkavállalókra, hanem a közmunkások, valamint az állástalanok átképzésével lehetne enyhíteni a munkaerőhiányt.
– A közfoglalkoztatás önmagában kevés, a program előtt, közben vagy utána mindenképpen képzésre lenne szükségük ezeknek az embereknek. A külföldi munkások behívásával tehát nem ért egyet a VOSZ – mondta Dávid Ferenc, aki emlékeztetett: elsősorban a háború sújtotta kelet-ukrajnai térség jöhet szóba a kulturálisan beilleszthető, megfelelő képzettségű munkavállalók szempontjából, azonban amíg Magyarországon rendelkezésre áll a megfelelő erőforrás, addig felesleges vendégmunkásokkal feltölteni az álláshelyeket.
A főtitkár szerint kormányzati segítségre van szükség, elsősorban a jövedelempolitika átalakításával, képzésekkel, felzárkóztatási programokkal. A minimálbér 5-8 százalékos emelése még nem orvosolja az elvándorlást, a munkaerőhiányt, a folyamatot ugyanakkor gyors lépésekkel kell megállítani. A szakember idesorolta a bérek után fizetett járulékok csökkentését vagy legalábbis hosszú távú megállapodást arra, hogy ez bekövetkezik pár éven belül. Amennyiben nem történik változás, az ország elveszítheti a versenyképességét.