Nők 40: ami beszámít a nyugdíjba, és ami nem

Keresőtevékenység, munkanélküli ellátás, gyermeknevelés, betegápolás: mi, hogyan számít be a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges jogosultsági időbe?

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2011. január 1-jétől hatályos 18. § (2a) bekezdése lehetőséget nyújt a nők részére az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően saját jogú nyugellátás megállapítására. A köznyelvben csak „nők 40” nyugdíjaként ismert saját jogú öregségi nyugellátásra való általános jogosultsági feltételek a következők: a negyven évi jogosultsági idő, továbbá, hogy az adott személy ne álljon a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g)pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban.

Bár a kedvezményes nyugellátás megállapításához mindkét fent említett jogosultsági feltétel együttes fennállása szükséges, a legfőbb és egyben legnehezebben teljesíthető jogosultsági feltétel, hogy az érintett személy rendelkezzen legalább negyven évi jogosultsági idővel. Fontos kiemelni, hogy jogosultsági időként csak olyan időszakot lehet elismerni, amely időszak a Tny. szerint szolgálati időnek számít, ugyanakkor függetlenül azon ténytől, hogy az adott időszak az általános szabályok szerint szolgálati időnek minősül, nem biztos, hogy a kedvezményes nyugdíjazás tekintetében jogosultsági időként elismerhető. (Például: a munkanélküli ellátásban eltöltött időszak az általános szabályok szerint ugyan szolgálati időnek számít, azonban a nők kedvezményes nyugdíjazása tekintetében jogosultsági időként nem vehető figyelembe.)

A jogosultsági idők vizsgálatakor meg kell különböztetni a keresőtevékenységgel, illetve a nem keresőtevékenységgel szerzett időszakokat, ugyanis a Tny. további feltételként rögzíti, hogy az érintett személy a negyven év jogosultsági időn belül legalább harminckét évet keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal (például: munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, köztisztviselői jogviszony, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony) vagy azzal egy tekintett alá eső jogviszonnyal (például: megbízási jogviszony, őstermelői jogviszony) szerezzen meg.

A jogszabályban minimálisan előírt keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idő – 32 év – két esetben lehet kevesebb.

Az egyik, ha az érintett személy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjban részesült. Ebben az esetben az érintett személy a negyven évi jogosultsági időn belül 32 év helyett legalább 30 év keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idővel kell rendelkezzen. Itt kell megemlíteni, hogy a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet 12. § (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett jogosultsági időnek kell tekinteni az 1998. január 1-jét megelőzően igénybe vett fizetés nélküli szabadsággal szerzett szolgálati időt, amennyiben annak jogcíme a tizenkét évesnél fiatalabb tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek gondozása volt. Fontos hangsúlyozni, hogy a közeli hozzátartozó – férj, szülő, testvér – súlyos betegsége miatt megállapított ápolási díj időtartama, bár az általános szabályok szerint szolgálati időnek minősül, a kedvezményes nyugdíjazás szempontjából jogosultsági időként sajnos nem ismerhető el.

A másik eset, amikor a negyven évi jogosultsági időn belül 32 évnél kevesebb keresőtevékenység is megalapozhatja a kedvezményes nyugdíjra való jogosultságot, ha az érintett személy a saját háztartásában öt, vagy annál több vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket nevelt. Öt gyermek esetén egy évvel, minden további gyermek esetén pedig további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel lehet csökkenteni a minimálisan előírt 32 év keresőtevékenységet. Például ha az érintett személy 8 gyermeket nevelt, akkor a kedvezményes nyugdíjazásra való jogosultsághoz, a negyven évi jogosultsági időn belül, legalább 28 év keresőtevékenységgel, tényleges munkavégzéssel szerzett jogosultsági idővel kell majd rendelkezzen. Azaz ebben az esetben 40 év munkaviszonyon belül maximálisan 12 év lehet a gyermekneveléssel, gondozással eltöltött idő ahhoz, hogy jogosult lehessen a kedvezményes nyugdíjazásra.

Nem keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági időként kizárólag a gyermekgondozással, neveléssel eltöltött biztosítási időszakokat lehet figyelembe venni. A Tny. egyébként egyértelműen meghatározza azokat a gyermekneveléssel, gondozással eltöltött időszakokat, amelyek figyelembe vehetők: terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj időtartama, valamint az 1998. január 1-jét megelőzően a gyermek gondozása, ápolása címén igénybevett fizetés nélküli szabadsággal szerzett biztosítási idő.

A fentiek összegzéseként elmondható, hogy a negyven évi jogosultsági idő megszerezhető, ha az érintett személy legalább 32 éven át munkaviszonyban állt, és további 8 éven át gyermekgondozással töltött idővel rendelkezik. Például az érintett személy 1975. január 1-jétől 2014. december 31-éig ugyanazon munkáltatónál állt munkaviszonyban és ezen időszakon belül három gyermeke gondozása alapján 8 éven át részesült gyermekgondozási díjban, segélyben, ezért 2014. december 31-én 40 évi jogosultsági idővel rendelkezik, és amennyiben 2015. január 1-jén nem állt biztosításra kötelező jogviszonyban, úgy abban az esetben részére a kedvezményes nyugdíj megállapítható lenne. Ha az előzőekben említett személy az 1975. január 1-jétől folyamatosan fennállt munkaviszonya időtartama alatt, gyermekei gondozása, ápolása miatt 9 éven át részesült gyermekgondozási díjban, segélyben, úgy abban az esetben 2014. december 31-én rendelkezni fog ugyan 40 évi jogosultsági idővel, azonban a 40 évi jogosultsági időn belül csupán 31 év lesz a keresőtevékenységgel szerzett idő, ezért 2015. január 1-jén még nem lenne jogosult a kedvezményes nyugdíjazásra. Arra, a munkaviszony folyamatos fennállása esetén legkorábban 2016-ban szerezhetne jogosultságot.

Forrás:Adózóna