A hibák kijavítása a szociális partnerekkel közösen kerülhet korrigálásra.

 „Az Európa Tanács tagállamai közül 41 ország munkajogi szabályozását tekintette át az Európa Tanács intézményi családjába tartozó Szociális Jogok Európai Bizottsága.

 A bizottság az úgynevezett Európai Szociális Kartával vetette össze a tagállamok munkajogát; 14 részterület szabályozását vizsgálta. Magyarországot illetően hat esetben azt állapította meg, hogy a magyar szabályozás összhangban van a kartával, 4 esetben látja úgy, hogy a magyar munka törvénykönyve sérti az egyezmény előírásait, 4 további kérdésben pedig úgy ítélte meg, hogy több információra van szüksége, a kormány nem tett eleget megfelelően jelentéstételi kötelezettségének, ezért ezekről akkor mond majd véleményt, ha megkapja a kért adatokat.”

A Munkástanácsok Országos Szövetsége már korábban is több alkalommal jelezte, hogy – az egyezmény előírásait megsértő rendelkezések – nem felelnek meg az Európai Szociális Kartának.

Az egyezménybe ütköző rendelkezések terén az új Munka Törvénykönyve elfogadása előtt is jeleztük a készenlétre és az ügyeletre vonatkozó szabályozással kapcsolatos aggályainkat. Ebben a vitában észrevételeztük, hogy az új törvény nem szavatolja megfelelően azt a jogot sem, hogy minden munkavállaló kivehessen két hét megszakítás nélküli fizetett szabadságot abban az évben, amikor az adott szabadság a jog szerint jár.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége egyetért azzal a megállapítással is, hogy a megváltozott szabályozás nem segíti elő a munkavállalókat védő kollektív szerződések terjedését, melyek száma Magyarországon rendkívül alacsony. A szabályozás polgári joghoz közelítése nem minden ellentmondástól mentes az elmúlt évtizedekben kialakult gyakorlat tükrében. A felek egyenlőtlensége a kiegyensúlyozatlan viszonyrendszerben látványosan megjelenik, ez jelentős részben erodálja magát a magánjogi szemléletre épülő rendszert. A kétoldalú eltérések lehetőségének biztosításával igaz, hogy nőtt a munkáltatói érdek a kollektív szerződések (és az üzemi megállapodások) megkötésében, de a szakszervezeti jogok gyengítésével ez az „érdekharc” jelentősen nehezebbé vált. Tisztázatlannak tartjuk ebben az üzemi tanácsok működésének szabályozását is a tájékoztatási és konzultációs kötelezettséggel összefüggésben (ezzel a kérdéssel kapcsolatban a bizottság egyelőre nem hozott döntést).

Igazolást nyert az a megállapítás is, hogy sérti a szociális karta passzusait az, miszerint a közszolgálatban csak azok a szakszervezetek hirdethetnek sztrájkot, amelyek részesei a kormánnyal kötött megállapodásnak, azok is csak az érintett dolgozók többségének támogatásával. A Munkástanácsok már korábban a szocialista-szabaddemokrata kormányok felé is jelezte, hogy az egyezménybe ütközőnek értékeli ezt a szabályozást.

A megállapítások alátámasztják a Versenyszféra és a Kormány Állandós Konzultációs Fórumában a tavalyi év végén született megállapodás Munka Törvénykönyve felülvizsgálatára vonatkozó részét, mely nem kerülheti meg a Szociális Jogok Európai Bizottsága által felvetett megállapításokat sem!

Budapest, 2015. január 23.