Idén érdemben változnak a táppénzre vonatkozó szabályok: többek között másként kell kiszámolni a táppénz összegét, amelyet különleges esetek bonyolítanak. A jogszabályváltozások újradefiniálnak számos fogalmat is. Valamennyi módosulásról beszámol a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ írása.
A táppénzre vonatkozó szabályok 2015-ben jelentősen változtak. A táppénzt érintő módosítások a 2014. évi 186-os valamint a 187-es Magyar Közlönyben hirdették ki. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a táppénzre vonatkozó főbb módosításokat.
Keresőképtelenség igazolása:
A módosítás lehetővé tette, hogy az ellenőrző (fő)orvos, ha az orvosi dokumentáció alapján indokoltnak tartja, akkor 30 napra visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget. Az ellenőrző (fő)orvos – a kezelő orvos jelenlétében – a keresőképtelenség fennállását a biztosított tartózkodási helyén is ellenőrizheti.
Táppénz előleg folyósítása:
Ha a táppénz összege – a 2004. évi CXL. törvény 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával – 21 napon belül azért nem állapítható meg, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani.
Ez esetben – legkésőbb az előlegről szóló végzés meghozatalát követően – egy év áll rendelkezésre a pénzbeli ellátásról szóló érdemi döntés meghozatalára.
Változott a táppénz számításának a szabálya is.
2014-ben hatályos szabály alapján a táppénz alapja a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga volt. Ha a biztosított ezen időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, az ellátás összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kellett megállapítani. Ha ezen időszakban a biztosított nem rendelkezett 180 naptári napi jövedelemmel,
- de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően volt legalább 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kellett megállapítani, illetve
- és a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem volt legalább 180 naptári napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kellett megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem érte el.
A módosítás alapján a táppénzszámítás az alábbiak szerint változott:
Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, akkor a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Példa: Azaz, ha a táppénzre jogosultság 2015. június 5-étől áll fenn, akkor folyamatos biztosítás esetén az irányadó időszak 2014. január 1 – 2015. március 31 közötti idő azzal, hogy a 180 naptári napra jutó keresetet 2015. március 31-étől kell visszamenőleg keresni.
Abban az esetben, ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban a fenti bekezdésben leírt időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.
Más a számítás akkor, ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel,
- de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya, a táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani, illetve
- ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a táppénz naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (azaz 2015-ben havi 105 000 forint) alapulvételével kell megállapítani, kivéve ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.
Megjegyzés: A biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.
Táppénz számítási szabály különleges esete:
A módosítás tartalmazza azt az élethelyzetet is, amikor a figyelembe vett 180 napban a biztosítottnak azért nem volt jövedelme, mert ellátást kapott. Ez esetben a táppénzszámítás az alábbiak szerint alakul:
Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb. Az ellátások idejének összeszámításánál csak azt az időszakot lehet figyelembe venni, ameddig a biztosítási idő folyamatos. Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.
Visszafizetési kötelezettség
Az, aki táppénzt azért vett fel jogalap nélkül, mert az ellátásban részesülő biztosítottra vonatkozóan a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles azt visszafizetni.
Az egészségbiztosító ellenőrzési eljárása során kérheti annak igazolását, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem bevallására kötelezett ezen kötelezettségének eleget tett. Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a bevallásra kötelezett nem teljesítette bevallási kötelezettségét, az egészségbiztosító felhívja a bevallásra kötelezettet, hogy 10 napon belül mulasztását pótolja, annak elmaradása esetén értesíti az állami adóhatóságot.
A módosítások továbbá fogalmakat is meghatároznak:
– az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai: a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál – az 1997. évi LXXXIII. törvényben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, ha a tényleges jövedelem 30 naptári napnál kevesebb,
– jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál az 1997. évi LXXXIII. törvényben meghatározott időszakban adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelem;
– szerződés szerinti havi jövedelem:
– betegszabadságra jogosultak esetén a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályai szerint megállapított, a betegszabadság idejére járó távolléti díj,
– egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
– egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,
– a 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
– mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;
– kereset: a Tbj. 5. §-ában meghatározott jogviszonyban személyes munkavégzésért járó pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem,
– irányadó időszak: folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál,
– számítási időszak: az irányadó időszakon belül az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott időszak azon naptári napjainak a száma, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet vallottak be, amely legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került,
– keresőtevékenység: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.
A módosításokat a 2014. december 31-ét követően kezdődő ellátásra kell alkalmazni.
A cikk szerzője dr. Radics Zsuzsanna Gabriella közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser