„A munkahelyek, növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás kérdései” címmel rendezett szemináriumot az Európai Bizottság a szakszervezetek számára 2014. december 17-18-án, Brüsszelben.
A szemináriumon a következő témákban hangzottak el tájékoztatók:
- A gazdasági és a pénzügyi unió elmélyítése;
- Hogyan lehet erősíteni a pénzügyi unió szociális dimenzióit? Milyen lehetőségek vannak a változásokra?
- A strukturális reformok szerepe az EU munkahelyi és növekedési kihívásaiban
- Melyek a fenntartható munkahelyek és a növekedés kihívásai? Milyen strukturális reformok szükségesek és miért olyan nehéz ezeket bevezetni?
- Több és jobb beruházásokat az európai növekedésért!
A bevezető rövid előadásokat a különböző országokból résztvevő hozzászólásai egészítették ki.
Az előadások egyik fő témaköre a Junker elnök által kezdeményezett reformok, illetve stratégia ismertetése volt, melyben fő prioritásként jelölte meg az Európában lelassult növekedés gyorsítását. A prioritások között szerepel a beruházási aktivitás erősítése, a foglalkoztatás, különösen a fiatalok foglalkoztatásának erősítése, az egységes digitális Európa megteremtése, az Európa egységes energia hálózatának fejlesztése, az energiafüggőség csökkentése, a megújuló energia felhasználásának növelése, az új migrációs politika kidolgozása, a pénzügyi , adózási és munkaerő-piaci migráció erősítése jelölte.
A gazdasági célok megteremtéséhez szükséges a szervezet, és a munkamódszerek változás is: a munkamódszerek változásának egyik fő iránya, hogy a szociális párbeszéd fórumai is változatosabbá váljanak. Minden döntést megelőzően igényt tartanak a szociális és szakmai partnerek bevonására. A jelen szeminárium is ennek szellemében került megrendezésre.
Az előadások többségének témája érintett a bevezetés előtt álló 300 milliárd keretösszegű beruházási csomag elosztásában, amely a beruházások élénkítését kívánja szolgálni.
A beruházási források a magánszférából, és banki finanszírozásból származnak, és általuk lehetőség nyílik a legnagyobb hatékonyságot ígérő projektek támogatására. Ilyen értelemben a gazdaságilag fejlettebb országok munkaadói nagyobb előnyben lehetnek a tőkeerő, a versenyképesebb beruházási javaslatok miatt.
A kisebb, beruházási pályázatok tekintetében kisebb rutinnal rendelkező országok vállalkozásai számára főként partnerségi együttműködéseket ajánlottak, mert ezáltal nagyobb eséllyel juthatnak forráshoz. A beruházási eszközökről az eddigi gyakorlattól eltérően nem a bizottsági apparátusok, hanem piaci szakemberek fognak dönteni a várható hatékonyságot és megtérülést alapul véve.
Annak érdekében, hogy a hazai vállalkozók is jó eséllyel jussanak ezekhez a forrásokhoz, – mindazok mellett, hogy az EU is szervez ilyeneket- célszerű lenne felkészítéseket szervezni idehaza. A beruházásoknál nem lesznek kijelölt irányok, vagy ágazatok, a fő szempont a hatékonyság és a megtérülés lesz. Úgynevezett platform beruházásokat is terveznek, ahol több ország közös pályázatára számítanak. Ilyen lehet pl az országokon átívelő energetikai beruházási pályázat.
Az EU támogatáspolitikájában továbbra is nagy súly helyeződik a támogatásokra, melyekkel szintén ösztönözni kívánják a versenyszférát is. Ugyanakkor a korábbiaktól eltérően csak igen ritka kivételtől eltekintve marad meg a vissza nem térítendő támogatás a vállalkozási formákban. A munkahelyteremtés és a feldolgozó ipar egyes területei maradhatnak ebben a kivételes körben, bár végleges döntés még nincs erről.
A forrásoknak a kedvezőbb hitelek vagy visszatérítendő támogatások formájában történő kihelyezése a megtérülések, és visszafizetések miatt sokkal több beruházás segítésére ad módot, és nagyobb hatékonyságot is eredményezhet.
A szemináriumon mód volt hozzászólni a tervezetekhez. Többen megfogalmazták, hogy a nemzeti kormányok gyakran nem eléggé vonják be a szociális partnereket a döntés előkészítésbe, vagy nem veszik a véleményüket figyelembe, még az uniós formák tervezésénél sem. Ezért kérték az uniós szervezetek közreműködését abban, hogy helyi szinteken is segítsék elő a szociális partnerek bevonását! Bár a befolyás lehetősége korlátozott, de ígéret született arra vonatkozóan, hogy a Bizottság vizsgálja hogy közvetlenül is módot ad véleményezésre a partnerek számára. E mellett a monitoring bizottságokban való részvétel is lehetőséget nyújt a véleménynyilvánítására.
Budapest, 2014.december 30. dr. Soós Adrianna