A szeptember 30-án és október 1-én Újvidéken megrendezett szeminárium első napján a Munkástanácsok Országos Szövetségének szakértői tartottak előadásokat a szociális párbeszéd szerepéről és Intézményrendszeréről az Európai Unióban.
Palkovics Imre, a MOSZ elnöke, köszöntő szövegében kitért arra, hogy ez a mostani megbeszélés a Munkástanácsok nemzetközi és nemzetpolitikai tevékenysége következtében létrejött találkozó és helyszín. Az Európai Munkáskérdések Központja (EZA) anyagi és politikai támogatásával megvalósult találkozó egy olyan nyugat-balkáni konferenciasorozat része, amely célja a balkáni integráció előkészítése. “A szakszervezetek laterális és regionális együttműködési lehetőségeivel itt egy olyan programot készülünk indítani, aminek következtében a szerb illetve vajdasági szakszervezetek, nem utolsó sorban magyar nemzettársaink sorsa alakulását próbáljuk segíteni az uniós csatlakozás folyamán. Azokra a teendőkre szeretnénk felhívni a figyelmüket, amelyeket a munkajog és a szociális jog harmonizációja kapcsán fölvetődtek nálunk. A minket ért buktatókat vagy csalódásokat próbáljuk meg elmondani és a későbbiekben, Szerbia uniós csatlakozását követően, egy regionális együttműködés terepévé válhat így ez a terület. Vannak már ma is aktuális, az együttműködés témáját adó halaszthatatlan kérdések, a legfontosabbak között itt a a migráció, a munkavállalók vándorlásának kérdése.” – Mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
Dr. Czuglerné dr. Iványi Judit a Munkástanácsok Országos Szövetségének jogi szakértője, az ágazati és ágazatközi szociális párbeszédről, valamint a Európai Üzemi Tanácsról beszélt. Előadásában téma volt a tagállami szociális párbeszéd, és kollektív szerződések szerepe az EU irányelvek végrehajtásában.
Dr. Szabó Imre jogász, a Munkástanácsok Ifjúsági Tagozatának elnöke az európai munkajog területeiről, és annak szerepéről beszélt a munkavállalók helyzetének javítása érdekében. Előadásában többek között a magyar tapasztalatok alapján három fontos gyakorlati kérdéskört emelt ki. Elmondta: a csoportos létszámcsökkentés keretében elbocsátásokra kerül sor, az unió egy konkrét metódust szab meg az irányelvben célként, amelyet érvényesíteni kell a tagállamoknak is. Ilyen a munkáltatói jogutódlásról szóló irányelv, ami a munkáltató személyében bekövetkező tulajdonosváltozásnál szab meg feltételeket. A legfontosabb kérdések így hangzanak: Mi történik a munkavállalókkal? Milyen konzultációt kell folytatni? Mit kell jelezni az állami foglalkoztatási szolgálatok felé, és milyen végkielégítésekkel számolhatnak a munkavállalók? Fontos tudni, hogy maga a konzultációs keretirányelv is nagyon konkrét feltételeket szab meg a munkavállaló képviselőivel történő konzultáció keretfeltétel rendszerére. Ezeket mindenképpen érvényesíteni tudják majd a későbbiekben a szakszervezetek a munkáltatókkal vagy akár a kormányzattal folytatandó tárgyalások során.
A második nap Branislav Canak, a NEZAVISNOST elnöke arról számolt be, hogy egyelőre nem sikerült feldolgozni a Milosevic féle múltat. A mai szerb miniszterelnök véleménye szerint Szerbia határa Horvátország közepén van. Ezt a nyilatkozatát tagadja már, de megtörtént, tény, hogy mondta.
A szakszervezet elnölke a területi sajtárosságokra hívta fel a figyelmet. A Vajdasaságban sok nemzetiség él együtt. Az Osztrák Magyar Monarchia megértette, hogy tiszteletben kell tartani a régió sajátosságait, ezért autonómiát adtak a területnek- mondta. “Szerbiában ezt most nem így látják, a politikai cél az autonómia megszüntetése. És ezen dolgoznak, meg a bérek csökkentésén.”
A NEZAVISNOS Legfontosabb feladatnak látja, hogy meg kell határozni, hogy mi a Vajdaság. „Új minőség van megjelenőben és ennek jegyében szükséges az együttműködés.”
Branislav Canak véleménye szerint sok a hasonlóság Magyarország és Szerbia között, mert a posztszocialista országokban, egy átlagos magyar, vagy szerb dolgozó máshogy tekint a szakszervezetekre, mint a nyugat-európai társai. Az emberek azt gondolják, hogy a szakszervezeteket valaki más alapította, hogy legyen nyaralás és mikuláscsomag. Nem érti, hogy neki is tennie kell valamit érte. A migrációról elmondta, hogy Szerbiában- Magyarország viszonylatában ugyanaz történik, mint amikor Ausztria felé megindul a magyar munkavállaló.
A második nap Miroslav Vasin, a gazdaságért, foglalkoztatásért és esélyegyenlőségért felelős megyei titkár nagyon őszintén fogalmazta meg a helyi, legégetőbb problémákat. Felhívta a figyelmet a multikulturális jelenlétre: 26 nemzetiség él itt, és ez speciális értékeket hordoz magában. Éppen ennek köszönhető az is, hogy itt voltak jellemzőek a legkevésbé nacionalista és soviniszta jelszavak, és a háború is a legkevésbé sújtotta ezt a térséget. Mindeközben a Vajdaság Szerbia gazdaságilag legfejlettebb régiója. Alapvető probléma, hogy Szerbia úgy tekint a Vajdaságra, mintha ki szeretne szakadni Szerbiából; de ez nem igaz. Miroslav Visan kijelentette: ma Szerbiában nem működik szociális párbeszéd.
„A szindikalizmus eszméje visszaszorul. A munkaügyi miniszter olyan nyilatkozatot tesz, amely degradálja a szakszervezeteket és mindenkit, aki kritizálja a kormányt. A munka törvénykönyvének megalkotásában nem vettek részt a szakszervezetek, de tény az is, hogy nem voltak elég határozottak. Azt mondták, hogy lesz egy tiltakozás, de nem lett. Őszintén szükségük van a segítségre.” Mondta Miroslav Visan.
A két napos megbeszélés eredményeként egy több pontból álló együttműködési megállapodást köt a Munkástanácsok és a NESAVISNOST.