A Munkástanácsok Országos Szövetsége az elmúlt időszakban több új tagszervezettel bővült. Interjúsorozatunkban igyekszünk sorra bemutatni ezeket a szervezeteket. Elsőként Boronkay Zsuzsát, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda munkatársát, a Nyelvi Közvetítők Szakszervezetét (NyeKösz) elnökét kérdeztük.

Mutasd be az OFFIT röviden!

Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. 145 éves múltra tekint vissza. Elődjét, a Központi Fordító Osztályt gróf Andrássy Gyula miniszterelnöksége idején hozták létre 1869-ben, hogy a magyarországi nemzetiségek az anyanyelvüket tudják  használni a közigasgatásban, a bíróságok előtt – általában a közélet minden területén. A korabeli Európában ez úttörő lépésnek számított. A törvényeket és egyéb jogszabályokat az Osztály fordította le a nemzetiségi nyelvekre, ezen kívül a nemzetiségi sajtóból rendszeresen készített magyar nyelvű válogatást.

Az OFFI ma 100%-os állami tulajdonú részvénytársaságként működik. Alapfeladatát: a közhiteles fordítások készítését jogszabály írja elő. Bizonyos területeken a mai napig az OFFI a kizárólagos szolgáltató, például a magyar bíróságok csak az OFFI által fkészített fordításokat fogadják el. A monopólium egyben szolgáltatási kötelezettséget is jelent. Más fordítóirodáktól eltérően az OFFI nem utasíthat vissza egy megbízást azzal, hogy nem rendelkezik fordítóval az adott nyelven. A közhiteles fordítás mellett természetesen “sima” fordítást is rendelnek a cégtől, a legváltozatosabb területeken. A másik fontos üzletág a tolmácsolás: A hatósági – elsősorban bírósági – tolmácsolás mellett különféle rendezvényekhez, konferenciákhoz biztosítunk tolmácsokat. Például az Európia Unió soros magyar elnöksége alatt a magyarországi szervezésű eseményekre az OFFI biztosította a tolmácsokat.

Miért alakítottatok szakszervezetet?

Az OFFI az elmúlt 5 évben nagy vgáltozáson ment keresztül. Leépítési hullámok és vezetőváltások követték egymást. Jelentősen változott az üzletpolitika. Mindez egy erősen átrendeződött, árvezérelt fordítópiacon. Más ágazatok munkavállalóihoz hasonlóan a mi munkatársaink is úgy érzik, szükség van a hatékony kollektív érdekvédelemre.

Mesélj magadról, miért tartottad fontosnak, hogy ezért a közösségért szakszervezeti tisztséget vállalj?

15 éve dolgozom az OFFI-ban részmunkaidőben, beosztásom vezető lektor. Főállásban az ELTE oktatója vagyok. Egy kb. 170 fős cégnél, mint az OFFI sokkal érezhetőbb a hierarchia,  mint egy egyetemi tanszéken. Napi munkám során nemcsak közvetlen kollégáimmal – fordítókkal, lektorokkal, más nyelvek vezető lektoraival – vagyok kapcsolatban, hanem az összes operatív szinten dolgozó kollégával és a vezető beosztásúakkal is. Jól esett a kollégáim bizamla, Úgy éreztem, hogy meg kell próbálni kihasználni ezt a híd-szerepet.

Mikor léptetek be a Munkástanácsokba?

Gyakorlatilag már az alakuló ülésen, 2014. március 5-én. De már az alakulást megelőzően, az egyeztetéseink során is tudtuk, hogy a Munkástanácsokhoz akarunk tartozni.

Miért a Munkástanácsokat választottátok?

Több oka is van. Létezik a cégnél egy MKKSZ szakszervezet is, de mi valami újat, láthatót és dinamikusat akartunk. Nem titok, hogy szoros személyes kapcsolatunk is van a Munkástanácsokkal. Tudjuk, hogy a Munkástanácsok biztosítja a leghatékonyabb munkajogi és általában jogi képviseletet tagjainak. Palkovics Imréék már a megalakulás előtt is informálisan segítettek egyes tagjaink ügyes-bajos dolgaikban tanáccsal, az alakuláshoz és bejegyzéshez pedig napra kész dokumentumokat kaptunk. Amióta csak először találkoztam vele vagy 20 éve, tolmácsként, nagy tisztelője vagyok Palkovics Imrének. Egész más volt, mint a többi szakszervezeti vezető.

Mik a céljaitok?

Legfontosabb célunknak azt tekintjük, hogy ismét legyen kollektív szerződés az OFFI-nál. Tudjuk, hogy hegymenet lesz…  Fontos cél, hogy a dolgozókban tudatosítsuk, mi mindent várhatnak a szakszevezettől. Ezt még mi is tanuljuk.

Hogyan látjátok az ágazat/szakma helyzetét?

Sajnos nem túl rózsás a helyzet a fordítópiacon. Az egyetemek rá vannak kényszerítve a tömegképzésre, ami a színvonal romlásához vezet. A piacnak nincs szxüksége évente több tucat új szakfordító és tolmács mesterszakos diplomával rendelkező fordítóra. De ez még a jobbik eset, hiszen ők legalább képzettek. Rengeteg önjelölt fordító és tolmács működik a piacon, akik leverik az árakat. A megbízónal pedig az az érdeke, hogy minél kevesebbe kerüljön a fordítás, tolmácsolás. A minőség nagyon keveseknél játszik elsődleges szerepet. A fordítóirodák is gombamód szaporodnak, az utóbbi években a nyelviskoláknak is ez jelenti a kitörési pontot. Közben sokszor fogalmuk sincs arról, hogy például milyen mennyiséget lehet naponta megfelelő színvonalom lefordítani, vagy hogy miér fontos, hogy egy szakmai konferencia előtt az előadóktól kérjenek anyagot, hogy  a tolmácsok fel tudjanak készülni. Ezek a problémák más országokban is léteznek, de sok helyen sokkal erősebb a szakmai tudatosság, mint nálunk.

Mit tekintesz a legfontosabb missziónak a saját ágazatodban?

A szakmásodást. Azt, hogy mindenki fogadja el, hogy a fordítás és a tolmácsolás is szakma, amit el kell sajátítani, megszerezni a diplomát vagy képesítést, és utána lehet gyakorolni. Az senkinek nem fordul meg a fejében, hogy bárki odaálljon hidat tervezni, akinek nincs építómérnöki diplomája. Vagy ahogy egy nagynevű kolléga mondta, a vakbelemet sem a házmesterrel vetetem ki, bármilyen szimpatikus, hanem a sebésszel. Az pedig a hab lenne a tortán, ha a megbízókat eközben az ártól a minőség felé tudnánk terelni.

A NyeKöSz nevében köszönöm a megtiszteltetést. Örülök, hogy az egész Munkástanácsok közösség elé léphetünk a hírlevélen keresztül.