A KSH legfrissebb munkaerő-piaci statisztikája alapján 2013. második negyedévében a 15-74 év közötti korcsoport foglalkoztatási rátája 0,9 százalékponttal, 51,5 százalékra emelkedett 2012 azonos időszakához képest.
Pozitív tendenciák érvényesülnek a különböző korcsoportok foglalkoztatottsági mutatóit vizsgálva: a fiatal, 15-24 éves korcsoportban 219 ezren voltak foglalkoztatottak 2013 második negyedévében, a korosztály 19,2 százalékos foglakoztatási rátája 1,4 százalékponttal volt magasabb az egy évvel ezelőttinél. A munkanélküliségi arány feleződik, ahogy haladunk felfelé a képzettségi létrán. Az alapfokú végzettségűek körében tapasztalt több mint 20%-os munkanélküliségi arány a középfokú végzettségűeknél 10% alá, míg a felsőfokú végzettségűeknél 5% alá süllyed. Az ifjúsági munkanélküliség növekedése összeurópai jelenség, mely a gazdaságilag sebezhetőbb országokat a vártnál is jobban érintette a válság tetőzésével. Magyarország a 15-24 év közötti korosztálynál a maga 29%-os mutatójával a közép-súlyosan érintett országok között szerepel. Még érdekesebb azonban a statisztikákban az, hogy a foglalkoztatottak milyen végzettséggel bírnak. Az EU 27 adataival összehasonlításban a korosztálynál az alapfokú végzettségűeknél a foglalkoztatási ráta – az Eurostat adatai szerint – Magyarországon 4.9%-os (EU 27-nél 19,4), a középfokú végzettségűeknél 28.6%-os (EU 27-nél 44,4%), a felsőfokú végzettségűeknél pedig 56.3%-os, ami magasabb, mint az EU 27 átlaga (56%).
A hazai munkanélküliség korosztályi eloszlása tehát valóban torz, ahogy ezt számos más adat és statisztikai adat is alátámasztja. A Munkástanácsok Ifjúsági Tagozata ezért érdeklődéssel fogadja a szakfőiskolai rendszer megteremtésének szándékát, mely hidat képezhet a szakképzési rendszer és a harmadfokú végzettségi szint között.
A számok mögötti tendencia kapcsán bizakodása ad okot, hogy a diákmunkát vállalók száma elérte a válság előtti szintet. Egyre több munkáltató és fiatal választja az iskolaszövetkezeti foglalkoztatási formát. Ez a fajta kedvezményrendszer mindenképpen előnyös a munkáltatóknak, a munkát vállaló diákok legális munkavégzése pedig több szempontból is biztosítottá válik, ami a szakszervezeteknek a legfontosabb kérdés a nyári diákmunkát tekintve. A diákévek alatt megszerzett munkatapasztalat hatalmas része iskolaszövetkezeteken keresztül történik, egy – a szövetkezetek által megrendelt – felmérés szerint például iskolaszövetkezeteken kívüli munkatapasztalattal a megkérdezettek alig ötöde rendelkezik. Különösen fontosnak tartjuk ezért, hogy még az oktatási rendszerben lévő több százezer fiatalnak legyen lehetősége időleges munkatapasztalat megszerzésére, növelve ezzel későbbi elhelyezkedési esélyeit, hiszen köztudott: a munkáltatók legfőbb érve a fiatalok munkatapasztalatának, illetve szakmai gyakorlatának a hiánya. Ennek kapcsán mielőbb rendezni szükséges a végzős gimnazisták és a passzív státuszú hallgatók szövetkezeteken keresztüli munkavállalásának kérdését, melynek megoldására továbbra is javasoljuk, hogy jogviszonyuk igazolását a nappali tagozatos diákigazolvány biztosítsa, utat nyitva több tízezer fiatal előtt.
Magyarország az elmúlt időszakban is tett lépéseket az ifjúsági munkanélküliség csökkentése érdekében (pl. első munkahely garancia program, munkahelyvédelmi akcióterv), mely intézkedések rövidtávon eredményesnek bizonyultak. Szorgalmazzuk, hogy a foglalkoztatáspolitikai eszközök bevezetéséhez szorosan kapcsolódjanak képzési, oktatásügyi intézkedések, ezek hatásvizsgálata pedig mindig időben, a szociális partnerekkel együtt kerüljön kiértékelésre, elérve a fiatalok programokon túli tovább-foglalkoztatását.
Szorgalmazzuk továbbá a központi pályaorientációs tevékenység megerősítését, már jóval a harmadfokú oktatásba történő belépés előtt (az alapjogi biztos által kezdeményezett Munka Méltósága projekt egyik fő megállapításaként is ez szerepel), a szakmai gyakorlatok idejének növelését, a területi mobilitási készség fokozását a lakhatási támogatási program garanciális elemeinek megerősítéseivel, az új Munka Törvénykönyve hatásainak vizsgálatát a munkaidő-felhasználás szabályzásával kapcsolatban, továbbá az atipikus foglalkoztatási formáknál a fiatalok munkaerő-piaci sebezhetőségének vizsgálatát.
Szabó Imre, elnök – MOSZ Ifjúsági Tagozat
A témával kapcsolatos megjelenések:
Echo TV Napi Aktuális: http://echotv.hu/napi-aktualis-2013-07-19-napi-aktualis-1-resz – riport és studióbeszélgetés 8:45-től. Milyen a fiatalok foglalkoztatása? Vendég: Szabó Imre elnök (Munkástanácsok Ifjúsági Tagozata)
Hír Tv – Magyarország élőben: http://mno.hu/
Európa-szerte leginkább a fiatalokat sújtja a munkanélküliség, a görög vagy spanyol adatokat látva nincs ok optimizmusra. A problémával a hazai fiatalok is szembesülnek, ám a statisztikák nálunk végre javulást mutatnak. A részletekről a Munkástanácsok Ifjúsági Tagozatának elnökével, Szabó Imrével beszélgettünk.
Lánchíd Rádió – Reggeli Hírjárat: http://mno.hu/
A nyári szezon mellett a kormány fiatalok munkavállalását segítő programjai is komoly szerepet játszottak a foglalkoztatottsági adatok javulásában – mondta a Munkástanácsok Országos Szövetsége Ifjúsági Tagozatának elnöke. Szabó Imre hozzátette: a szakképzettség és a gyakorlati tapasztalat azonban még ennél is fontosabb az elhelyezkedési esélyek növekedése szempontjából. Éppen ezért vissza kell építeni a szakmai tudás társadalmi megbecsültségét. Szabó Imre hangsúlyozta: emellett erősíteni kell a pályaorientációs tevékenységet, mely a különböző területek hosszú távú lehetőségeit ismertetné a diákokkal, így segítve őket a választásban. A riporter Marton Adrienn.
Híradó.hu-MTV: http://www.