A herendi porcelán nem csupán kézműves termék, hanem olyan kézműves kultúra, ami nemzeti kinccsé válhatott – jelentette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a sajtótájékoztatón. Úgy vélte, ha a kreatív ipart vesszük alapul, akkor “valójában Magyarország herendikum és nem Herend hungarikum” idestova 200 éve, hiszen az a kézművesség, formatervezés, technológia, amely világhírűvé tette a manufaktúrát, nemcsak Herend kincse, hanem az egész nemzeté.
A herendi manufaktúra a magyar design, a magyar kreatív ipar, a magyar jövő egyik leghagyományosabb pillére marad, ennek fontos megerősítése a Hungarikum Bizottság döntése – tette hozzá. Kiemelte, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. legnagyobb része a dolgozók tulajdonában van, de 25 százalék plusz 1 részvény az államé. Ez is mutatja, hogy a helyi közösség és a tágabb közösséget képviselő állam hosszú éveken át együtt tud működni a fontosabb célok érdekében, ezt óvni kell, amit az is biztosít, hogy az Országgyűlés döntése érdekében a nemzeti vagyon elidegeníthetetlen részét képezi a porcelánmanufaktúrában lévő állami pakett – mondta a miniszter.Szólt arról is, hogy a Hungarikum Bizottság hónapok óta dolgozik a nemzeti értékek összeállításán, és arra biztatta a helyi közösségeket, hogy “akiknek értékrendje a nemzethez kapcsolódik”, gyűjtsék össze a környezetükben található nemzeti értékeket, ahogy például Veszprémben Horváth Zsolt országgyűlési képviselő irányításával teszik.A hungarikum törvényt tavaly tavasszal fogadta el a parlament, a Hungarikum Bizottság tavaly ősszel kezdte meg működését. A listára eddig kulturális, szellemi és épített örökségek a törvény erejével kerülhettek fel, mostantól azonban “külső” kezdeményezésre is hungarikummá válhat valami: a pálinkát és törkölypálinkát a Pálinka Nemzeti Tanács, a herendi porcelánt a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. javasolta a sorba. A mostani döntéssel a hungarikumok száma 15-re emelkedett.
A törkölypálinka
A törkölypálinka erjesztett szőlőtörkölyből készülő, emésztést segítő, étkezés után kis mennyiségben fogyasztott párlat, az egyik legrégebbi pálinkafajta. A 2008. évi LXXIII. pálinkatörvény szerint csak olyan törkölypárlat nevezhető törkölypálinkának, amelyet Magyarországon termett szőlő törkölyéből készítenek, valamint cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték, valamint édesítés és színezés nélkül palackozták.
Törkölynek nevezzük a szőlő feldolgozása után a présben visszamaradó, növényi részekből álló anyagot. Az időjárástól, a fajtától és a feldolgozás módjától függően 15-30% törköly keletkezik borkészítés során, ebből készül a törkölypálinka.
Korábban az egyik leggyakoribb pálinkafajta volt. Az 1950-es években a pálinkák 30%-a törkölypálinka volt, ez az arány a későbbiekben csökkent. Az 1960-as évektől létezik a tokajiaszú-törkölypárlat, amelyben egyesül az olasz törkölypárlatokra jellemző íz az aszúborok illatával.
Nevezik még csiger- vagy vizestörkölynek is. A törkölypálinka főzése a XVII. században annyira elterjedt, hogy törvénnyel kellett szabályozni, ezért feltehetőleg meghonosodása a XV. századra tehető, de ekkor már ismerték a főzést. Mestereink valószínűleg német származásúak voltak. A pálinkafőzés februárban, márciusban, de legkésőbb áprilisban megindult, különben a törköly használhatatlanná vált. A vörös szőlő törkölye értéktelenebb, mert hamar ecetes erjedésnek indul.
A pálinka
A pálinka az erjesztett gyümölcsök lepárlásával készülő gyümölcspárlatok egy hagyományos, magyar fajtája, kivéve a legtöbbször szintén a pálinkák közé sorolt törkölypálinkát, mely törkölypárlat. A pálinka, törkölypálinka, és bizonyos helyi változataik európai uniós eredetvédettséget élveznek: a „pálinka” elnevezést csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja. A Romániában főzött hasonló gyümölcspárlatok Pălincă néven hozhatók forgalomba. Leggyakoribb alapanyaga a szilva, a körte, az alma, a kajszibarack, a cseresznye, a szőlőtörköly és az eper, de bármilyen Magyarországon termett gyümölcsből (az osztrák tartományokban csak helyi kajszibarackból) készülhet.
A 2008. évi LXXIII. törvény (Pálinkatörvény) rendelkezik a pálinka elkészítéséről. Ez alapján csak azok a termékek nevezhetők pálinkának, illetve törkölypálinkának, melyek Magyarországon termett gyümölcsből, illetve szőlőtörkölyből készülnek, 100%-os gyümölcstartalmúak, azaz sem egyéb alkoholt, sem pedig színező-, ízesítő- vagy édesítőanyagot nem tartalmaznak, és minimum 37,5%-os alkoholfokkal rendelkeznek
A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács (MSZSZT) 2002 óta foglalkozott a „pálinka” elnevezés levédetésének gondolatával. Miután a magyar kormány az Európai Bizottság elé terjesztette a kérelmet, Norbert Boutard, az Európai Szeszesital Szövetség (CEPS) megbízottja Magyarországra utazott, hogy szakvéleményt alkosson az eredetvédelem jogosságáról. Ekkoriban Magyarországon még nem csak gyümölcspárlatokat, hanem finomszeszből és aromából előállított, úgynevezett kommersz szeszes italokat, valamint finomszesszel hígított gyümölcspárlatokat is forgalmaztak pálinka elnevezéssel. Az Unió csak azzal a feltétellel egyezett bele az eredetvédelembe, ha a jövőben kizárólag tiszta gyümölcspárlatok kerülnek forgalomba pálinka néven, és ha más országokban nincs használatban ugyanez az elnevezés.
A környező országok közül Ausztria és Románia használt hasonló elnevezéseket (Palinka illetve pălincă). Az osztrák féllel sikerült megegyezni, a román elnevezés pedig az eltérő betűzés miatt nem okozott gondot. A pălincă-t végül Románia csatlakozásakor az Európai Unió a pálinkától független, román gyümölcspárlatként ismerte el.
A herendi porcelán
A Herendi Porcelánmanufaktúra 1826. évi alapítása óta hagyományaihoz hűen készíti kézműves remekműveit. A porcelánt régen „fehér aranynak” nevezték, birtokolni kiváltság volt, rangot jelentett, vágyott tárgy, érték volt. A nyers porcelánmassza megmunkálása a korongozó, öntő szakembereken át a kemence értéket teremtő tüzén keresztül a festőecset utolsó simításáig kézi úton történik mind a mai napig Herenden. Tiszteletben tartva a nagy elődök értékteremtő munkáját, megőrizve szellemiségüket, a kijelölt utat soha el nem hagyva, születnek így azok az értékek, melyeket a világ minden lakott földrészén ismernek és elismernek. Születik így a Herendi Porcelán: Hungarikum, a Magyar Örökség része.
Herenden a legnagyobb igényességgel készülnek a porcelán díszművek és étkészletek: formázóink és porcelánfestő mestereink elhivatottsága, kézművességbeli jártassága így pompásan bizonyítást nyerhet. A Herendi Porcelán sikertörténetének csupán néhány állomását jelentik a világkiállításokon – 1851-ben és 1862-ben Londonban, 1867-ben Párizsban, 1873-ban Bécsben, 1935-ben Brüsszelben és 1937-ben ismét Párizsban – nyert díjak. Túlélt a Herendi Porcelánmanufaktúra háborúkat, természeti katasztrófát, és gazdasági világválságokat egyaránt. Ez is tanúsítja: a hagyomány, amelyet ápol, maradandó! Ha érzékeikkel maradéktalanul befogadják mindazt, amit ez az egyedülálló porcelán nyújt, akkor megértik, miért tartozik még a modern világban is a világ legkiemelkedőbb kincsei közé a kézműves, a kézzel festett Herendi porcelán. A Herendi Porcelánmanufaktúra, mint a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrája, az „érzékek gyönyörűségét” kínálja Önnek – porcelánba égetve.
