2012-ben 66 ezer fővel bővült a foglalkoztatás az előző évihez képest, de ennek több mint felét a közfoglalkoztatás adta, és anélkül a növekmény csak 27,7 ezer fő lenne.

Emellett a foglalkoztatás növekedésében szerepet játszott az erősödő migráció, a külföldön dolgozók növekvő száma.

Növelte  a foglalkoztatást még annak kifehéredése  is. – A gyermekek utáni adókedvezmény igénybevételi lehetősége, az alacsonyabb adókulcs, párosulva a tb-jogosultság fokozottabb ellenőrzésével, némileg növelte a legális foglalkoztatás arányát, elsősorban a kisméretű szervezeti körben. 

Szervezeti méret szempontjából az alkalmazotti létszám növekedését az utóbbi években a kétpólusúság jellemezte, egyrészt a legkisebb, maximum 4 főt foglalkoztató, másfelől a 300 fős és nagyobb méretűekre koncentrálódott, míg a kis- és középvállalkozások foglalkoztatási súlya mérséklődött. A KSH jelentéséből kiderül még, hogy a foglalkoztatottak száma a közfoglalkoztatottak nélkül jóval kisebb mértékben 27,7 ezerrel bővült 2012-ben. A 2012. évi kedvező foglalkoztatási mutatókban a növekedés több mint felét magyarázza a közfoglalkoztatás.  

– A számba vett foglalkoztatottak közül 2012-ben az egy évvel korábbinál 18 ezerrel többen jelöltek meg Magyarországon kívüli munkahelyet. Azoknak a külföldi állampolgároknak a száma viszont, akik magyarországi munkáltatónál dolgoztak, néhány ezer fővel csökkent.
A külföldön dolgozókról megtudjuk, hogy 2012-ben a munkaerő-felmérésben 82,3 ezren jelöltek meg határon kívüli munkavégzési helyet. Ez a felmérés azokat vette figyelembe, akiket magyarországi háztartás tagjaként azonosítanak. Ez tehát jelenthet ingázókat vagy rövid időre vagy nem túl régen külföldön munkát vállalókat is. Ebből is következik, hogy ez a felmérés a külföldön dolgozók teljes számának felmérésére nem alkalmas, de alkalmas bizonyos változások jelzésére. Így például az, hogy az utóbbi évben 33%-kal nőtt a szoros magyarországi kötődésüket megtartó külföldön munkát vállalók száma jelzi, hogy a háztartások egyre rugalmasabban reagálnak a munkaerő-piaci változásra és a nyitott európai munkaerő-piaci lehetőségekre.

A külföldi munkahelyet megjelölők legmarkánsabb csoportját 29,3 ezer fővel az Ausztriában dolgozók jelentették, többségük a határ menti megyék valamelyikében élt, így közülük vélhetően nagy arányban voltak napi ingázók. Az egyértelmű területi mintát nem mutató 24,9 ezer Németországban dolgozók többségét – hasonlóan az Ausztriában dolgozókhoz – a szakmai középfokú végzettséggel rendelkező férfiak adták, akik, ha nem is naponta, de rendszeres időközönként hazajárnak családjukhoz. A MEF ugyanakkor igen kisszámú – mindössze 9,2 ezer – Egyesült Királyságban dolgozót talált. Ők jellemzően olyan fiatalok, akik szüleik háztartásában kerültek összeírásra. Az Egyesült Királyságban dolgozóként összeírtak között a német nyelvterületen dolgozókra jellemzőnél lényegesen nagyobb arányban voltak jelen a nők, illetve a diplomások.

forrás: portfolio.hu