Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev.) azt is rögzíti, hogy az önként vállalt többletmunkáról a munkáltatónak és az alkalmazott egészségügyi dolgozónak írásbeli megállapodást kell kötnie. A megállapodást határozatlan időre vagy határozott időre, legalább a munkáltatónál irányadó munkaidőkeret tartamára, munkaidőkeret hiányában egy hónapos határozott időre lehet megkötni.
Az önként vállalt többletmunkára irányuló megállapodásban
- meg kell határozni egész órában kifejezve a törvényes maximális óraszámig az egészségügyi dolgozó által önként vállalt többletmunka mértékét, és
- meg lehet határozni az e törvényben foglaltaknál magasabb díjazást (Eütev. 12/B. §).
Egészségügyi dolgozók kiegészítő szolgálati ideje
Az egészségügyi dolgozók az egységes társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében élhetnek a nyugellátás lehetőségével. A nyugdíjra való jogszerzéshez két feltételnek kell teljesülnie: a nyugdíjkorhatár betöltésének (jelenleg ez a 65. életév) és öregségi résznyugdíjhoz legalább 15 év, öregségi teljes nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idővel kell rendelkezni. Említést érdemel, hogy öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik (a szolgálati idő és a jogosultsági idő nem azonos fogalmak!) [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 18. §].
A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni, és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. A nyugdíjra való jogosultság és az ellátás összegének meghatározása során is kiemelt jelentőséggel bír, hogy mennyi szolgálati évet szerzett az igénylő. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet figyelembe venni, függetlenül attól, hogy egyidejűleg két biztosítással járó jogviszonyban is állt a dolgozó (pl.: 6 órás egészségügyi szolgálati jogviszonya mellett magán egészségügyi szolgáltatónál engedélyezett munkaviszonyban is munkát végzett napi 4 óra időtartamban) [Tny. 43. § (1) bekezdés]. Azaz a példa alapján ez egy napnak megfelelő jogosultságot eredményez, nem kettőt vagy másfelet.
Az általános szabályok között találunk egy speciális rendelkezést, amely az egészségügyi dolgozók kiegészítő szolgálati idejéről szól. 2004. május 1-jétől beiktatásra került az a szabály, amely szerint az általános szabályok szerinti szolgálati időn túl az egészségügyi dolgozók esetében kiegészítő szolgálati időként kell figyelembe venni a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésnek – a munkáltató által munkaórában igazolt – 2004. május 1-jét követő, – napi 8 óra alapulvételével átszámított – időtartamát [Tny. 43/A. §].
Azt érdemes megjegyezni, hogy az öregségi nyugdíjra való jogosultság (és a Nők40 jogosultsági idő) megállapítása során nem veszik figyelembe a kiegészítő szolgálati időt, az kizárólag a nyugdíj összegének kiszámítása során jelent növelő tényezőt [Tny. 43/A. §; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12. §].
A kiegészítő szolgálati időt tehát a nyugellátás összegének meghatározása során kell figyelembe venni, vagyis ezzel a kiegészítő szolgálati idővel a nyugdíj mértéke (összege) kerül növelésre. A nyugdíj mértéke ugyanis két tényezőtől függ: az átlagkeresettől és az elismert szolgálati időtől. Minél több szolgálati időt szerez a dolgozó, annál magasabb arányban veszik figyelembe a keresetét.
Például 40 év elismert szolgálati idő esetén az átlagkereset 80%-át, 46 év esetén 92%-át állapítják meg nyugellátásként [Tny. 2. sz. melléklet]. Ezért kiemelten fontos valamennyi ledolgozott szolgálati idő elismertetése a nyugdíjazás során!
Fontos azt is tudni, hogy a kiegészítő szolgálati idő csak a 2004. május 1-jét követően végzett többletmunkára állapítható meg, az azt megelőző időtartamra nem.
Ez a „napi 8 órára átszámítás” a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
- 8 óra ÖVT = 1 nap kiegészítő szolgálati idő
- majd a napokatévre váltva 365 nap = 1 év szolgálati idő
A következő számítási példák jól szemléltetik az ÖVT jelentőségét.
6000 óra igazolt ÖVT esetén a számítás a következők szerint történik:
1) Óra → nap
Kiegészítő napok=6000 óra, azaz 8 óra/nappal számolva ez 750 napot jelent.
2) Nap → év + maradék nap
750÷365=2 év, maradék 20 nap
6000 óra ÖVT = 750 nap = 2 év 20 nap kiegészítő szolgálati idő.
Hogyan befolyásolja az ÖVT a nyugdíj összegét? Ha a kiegészítő szolgálati idővel szolgálati éveket szerez a dolgozó, akkor azzal a nyugdíj összege emelkedik, hiszen az az elismert szolgálati időtől (évektől) függ.
A. Példa – „évhatár” előtt áll az érintett (39 év helyett 42 elismert év)
- Nyugdíjra való jogosultsághoz elismert szolgálati idő: 39 év 360 nap
- ÖVT: 2 év 20 nap
- ÖVT-vel együtt a szolgálati idő: 42 év 15 nap (mert 39 év 360 nap + 2 év 20 nap = 42 év 15 nap)
Nyugdíj számítás során a hatás: 39 évhez 78,5%, 42 évhez 84% tartozik. A nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetből 5,5 százalékponttal többet vesznek ezáltal figyelembe.
Degresszált[1] havi átlagkereset: 500 000 forint.
1) ÖVT nélküli nyugdíjösszeg: 500 000 * 78,5% = 392.500 forint
2) ÖVT-vel megállapított nyugdíjösszeg: 500 000 * 84% = 420.000 forint
B. Példa – „tiszta” ugrás 40 évről 42 évre
- Nyugdíjra való jogosultsághoz elismert szolgálati idő:40 év 0 nap
- ÖVT:+2 év 20 nap
- ÖVT-vel együtt a szolgálati idő: 42 év 20 nap
Nyugdíj számítás során a hatás: A 40 évhez 80%, a 42 évhez 84% tartozik. A nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetből 4 százalékponttal többet vesznek ezáltal figyelembe.
Degresszált havi átlagkereset: 500 000 forint.
1) ÖVT nélküli nyugdíjösszeg: 500 000 * 80% = 400.000 forint
2) ÖVT-vel megállapított nyugdíjösszeg: 500 000 * 84% = 420.000 forint
C. Példa – magas szolgálati időnél különösen jelentős a növekedés
Nyugdíj számítás során a hatás: Az ÖVT-vel a szolgálati idő 45 év (90%) helyett 48 év 5 nap (96%) lett, ezáltal a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetből 6 százalékponttal többet vesznek figyelembe.
Degresszált havi átlagkereset: 500 000 forint.
1) ÖVT nélküli nyugdíjösszeg: 500 000 * 90% = 450.000 forint
2) ÖVT-vel megállapított nyugdíjösszeg: 500 000 * 96% = 480.000 forint
Az Eütev. pontosan megjelöli, hogy önként vállalt többletmunkát csak az alkalmazott egészségügyi dolgozó, azaz az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban foglalkoztatott egészségügyi dolgozó végezhet. Ebből következik, hogy a fentiekben ismertetett kedvező rendelkezések a szabadfoglalkozású, az egyéni egészségügyi vállalkozó és a társas vállalkozó egészségügyi dolgozóra nem terjednek ki, e személyek esetében a többletmunka alapján kiegészítő szolgálati idő nem vehető figyelembe.
A többletmunka időtartamát a foglalkoztatónak kell igazolnia.
2004 és 2009 között az ún. nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap (NYENYI) adatszolgáltatás keretében a foglalkoztató megküldte a nyugdíjszerv felé az ÖVT-re vonatkozó adatokat is. 2010-ben a NYENYI megszűnésével ( NYENYI adatszolgáltatást utolsó alkalommal 2009-re vonatkozóan 2010. évben kellett a nyugdíjbiztosítási szerv felé teljesíteni) a foglalkoztató a 08-as havi adó- és járulékbevallásban szolgáltat adatot az állami adóhatóság részére – sok egyéb mellett – az önként vállalt többletmunkavégzés időtartamáról, amely adatokat az adóhatóság a nyugdíjszerv felé továbbít.
Kérdésként merülhet fel, hogy mit tud tenni az egészségügyi dolgozó, ha a valóságnak nem megfelelő adatszolgáltatás történt a foglalkoztató részéről?
A munkáltatói adatszolgáltatás hiányában az egyébként hitelt érdemlő bizonyítékokat, így például a többletmunka-teljesítést (jelenléti ív), az illetményelszámolást tartalmazó kimutatást, egyéb igazolásokat lehet figyelembe venni a kiegészítő szolgálati idő megállapításánál.
Az adategyeztetési eljárás jelentősége
A nyugdíjkorhatár betöltése előtt 3 évvel a nyugdíjbiztosítási szerv
hivatalból adategyeztetést kezdeményez, amelynek keretében valamennyi szolgálati időről kimutatást küld a leendő nyugdíjasnak. Az eljárás során lehetőség van az adatok ellenőrzésére, és az el nem ismert szolgálati idők figyelembevételét lehet kezdeményezni a megfelelő bizonyítékok megküldésével (pl.: sorkatonai szolgálat – katonakönyv, felsőfokú tanulmányok – leckekönyv). Ezen kívül lehetőség van elektronikus úton minden évben egyszer
kérelemre induló adategyeztetést kezdeményezni a nyugdíjbiztosító szervnél, amelynek során szintén kimutatást küld a szolgálati időkről a hatóság, és ezen eljárásban is van lehetőség észrevételt tenni további szolgálati idők elismerése érdekében. Az ügyintézés
ezen a linken indítható. A papíralapú
nyomtatvány beküldhető postai úton is az 1916 Budapest központi levélcímre, vagy benyújtható személyesen is a lakó- vagy tartózkodási hely szerinti kormányhivatal ügyfélszolgálatán.
Az említett eljárások során van lehetőség az ÖVT alapján szerzett kiegészítő szolgálati idők elismertetésére is.
A nyugellátások évenkénti inflációt követő emelése a megállapított összeget növeli.
2026. január 16.
[1] A
degresszálás lényege, hogy amennyiben a saját jogú nyugellátás alapját képező havi nettó megállapított átlagkereset 372 000 forintnál több, akkor a 372.001-421.000 forint közötti átlagkereset-rész 90%-át, a 421 000 forint feletti átlagkereset-rész 80%-át lehet csak a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.
- 372 000 Ft-ig: 100%
- 372 001–421 000 Ft között: az e sávba eső rész 90%
- 421 000 Ft felett: az afeletti rész 80%
