Idrányi Flóra interjúja Dr. Podruzsik Szilárddal, az EGSZB magyarországi tagjával, a Munkástanácsok delegáltjával

IF: Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) munkája talán kevéssé ismert a szélesebb közvélemény előtt, pedig a testület fontos hidat képez az uniós döntéshozatal és a társadalom között. Ön a Munkástanácsok Országos Szövetségének képviseletében dolgozik az EGSZB-ben. Milyen célokat képvisel ott a magyar munkavállalók nevében?

PSZ: A Munkástanácsok mindig is elkötelezett volt a munkavállalók méltóságának, biztonságának és valós érdekérvényesítésének képviselete mellett – mind hazai, mind nemzetközi szinten. Az EGSZB-ben az a feladatom, hogy ezek az értékek és szempontok ne csak papíron, hanem a gyakorlatban is érvényesüljenek az uniós döntéshozatalban. Magyarország számára különösen fontos, hogy a munkavállalók hangja ne vesszen el a „nagy európai zajban” – hogy a kelet-közép-európai tapasztalatok, a munkaerőpiaci realitások és a társadalmi kihívások valóban megjelenjenek Brüsszelben.

IF: Hogyan tudja a Munkástanácsok értékeit bevinni ebbe a nemzetközi közegbe?

PSZ: A Munkástanácsok mindenkor a tisztességes párbeszédet, a munka és a család egyensúlyát, a társadalmi felelősséget képviselte. Ez az, amit ott is igyekszünk megmutatni: hogy az érdekképviselet nem harc, hanem közösségépítés.

Azt is sokan meglepődve hallják, hogy Magyarországon a Munkástanácsok erős vidéki bázissal dolgozik, és közvetlen kapcsolatban van a dolgozó emberekkel. Ez óriási előny Brüsszelben, ahol sokszor elvész a kapcsolat a valósággal. Amikor egy bizottsági ülésen elmondom, hogy egy kisvárosi munkahelyen mit jelent a digitalizáció, vagy mitől félnek a buszsofőrök egy új uniós szabály miatt, az mindig hat. Mert ott emberi történeteket hallanak, nem statisztikát.

IF: A Munkástanácsok gyakran hangsúlyozza, hogy a szakszervezeti munka küldetése túlmutat a bértárgyalásokon. Ön hogyan látja ezt a szemléletet Brüsszelből?

PSZ: A Munkástanácsok mindig is hitt abban, hogy az érdekvédelem nem pusztán a fizetésekről szól. Sokkal inkább az emberi méltóságról, a munkakörülmények javításáról, a család és munka közötti egyensúly megőrzéséről, valamint a társadalmi felelősségvállalásról. A szövetség ereje abban rejlik, hogy nem csak tárgyal, hanem irányt mutat, szemléletet formál és közösséget épít. Ott van a gyárakban, az iskolákban, a vidéki kisvárosokban, és valós kapcsolatban van a dolgozó emberekkel.

Ez a szemlélet Brüsszelben is különleges érték, nem konfrontációt keresünk, hanem partnerséget. A Munkástanácsok folyamatosan arra törekszik, hogy az európai párbeszédben is megjelenjen a magyar valóság, a munka becsülete, és az, hogy a gazdasági döntések mögött minden esetben emberi sorsok állnak.

Ez a szemlélet számomra, EGSZB-tag számára is meghatározó Azt a felelős, értékalapú gondolkodást viszem magammal Brüsszelbe, amely a Munkástanácsok munkáját itthon is jellemzi. Az uniós szintű vitákban ez segít abban, hogy a magyar munkavállalók valóságát, tapasztalatait és igényeit hitelesen tudjuk megjeleníteni, miközben megőrizzük a párbeszéd és az együttműködés szellemét. Így nemcsak képviselünk, hanem hozzá is adunk: emberi szempontot, szakmai hitelességet és a közösség iránti elkötelezettséget.

IF: Milyen konkrét ügyekben dolgozik most, különösen az olyan új kihívások kapcsán, mint a mesterséges intelligencia, vagy például a mezőgazdaság helyzete és a gazdálkodók érdekeinek védelme?

PSZ: Ez most valóban két kulcsterület. A mesterséges intelligencia (AI) megjelenése nemcsak a technológiai ipart érinti, hanem a munkavállalók mindennapjait is, az autóipartól a közigazgatásig. Az EGSZB-ben azt képviselem, hogy az AI ne vegye el a munkát az emberektől, hanem segítse őket – méltányos szabályozással, megfelelő képzéssel és a humán tényező tiszteletével.

Legutóbbi munkám során az AI, a big data és a ritka betegségek összefüggéseit vizsgáló tanulmányozó csoport tagjaként vettem részt a munkában. Ez egy rendkívül izgalmas és sokrétű terület. Azt vizsgáltuk, hogyan használhatóak az adatalapú technológiák az egészségügyben úgy, hogy közben megőrizzük az etikai és adatvédelmi elveket, valamint a betegek emberi méltóságát. Ez a tapasztalat jól mutatja, milyen fontos, hogy az új technológiák fejlesztése mindig emberközpontú maradjon.

De legalább ilyen fontos számomra a mezőgazdaság és a gazdálkodók valós érdekeinek képviselete. Bár nem vagyok a szakbizottság tagja, meggyőződésem, hogy az agrárügyekben is szakmai alapokra kell helyezni a döntéshozatalt. A terület kutatásával szerzett PhD fokozattal és számos, a kutatásaink eredményét mutató nemzetközi publikációval a hátam mögött pontosan látom, hogyan lehet a magyar gazdák érdekeit hitelesen megjeleníteni Brüsszelben. Az elmélet mellett mindig a gyakorlat felől közelítek: hogyan lehet versenyképes, fenntartható és emberközpontú mezőgazdaságot építeni. Célom, hogy az EGSZB véleményei a valódi gazdálkodók érdekeit szolgálják, és a döntéseket a magyar vidék valós tapasztalatai irányába tereljem.

IF: Az EGSZB mostanában újul meg és október végén kezdi meg új ötéves ciklusát egy ír elnök vezetése alatt. Hogyan látja ezt belülről?

PSZ: Az új, 2025-2030-ig terjedő ciklusban az EGSZB élére olyan vezető került, aki a civil társadalmi csoportból érkezik, és új lendületet ígér a párbeszéd központi szerepének erősítéséhez. Nagyon izgalmas időszak ez. A magyar delegációban most a tagok fele új, és ez érezhetően friss energiát hozott. Többen közülük a civil szférából vagy a gazdaság különböző területeiről jöttek, jól beszélnek nyelveket, van nemzetközi rálátásuk. Ez a tudás és dinamizmus kifejezetten jót tesz a csapatnak.

A Munkástanácsok számára ez a megújulás lehetőség is. Új hangokat, új módszereket, új kapcsolatokat hozott. Például most már nemcsak a hagyományos szociális párbeszédről beszélünk, hanem a mesterséges intelligencia hatásairól, a távmunka szabályozásáról vagy a munkavállalók digitális jogairól. Ezek mind új terepei a munkavállalói érdekvédelemnek, és öröm látni, hogy a magyar képviselet ebben aktív és hallható szereplő.

IF: Van azért kihívás is, gondolom.

PSZ: Természetesen. Mint minden testületben, itt is van olyan tag, akik inkább a múlt tapasztalataira, mint a jövő kihívásaira épít. De azt gondolom, a friss szemlélet, a nyitottabb tagok jelenléte előbb-utóbb új egyensúlyt teremt. A cél nem az, hogy bárkit kirekesszünk, hanem hogy az EGSZB valóban korszerű és cselekvő testület legyen.

IF: Hogyan látja a jövőt, mi a legfontosabb cél, amiért érdemes dolgozni az EGSZB-ben?

PSZ: A legfontosabb, hogy a magyar munkavállalók hangja hallható maradjon Európában. Nemcsak panaszkodni szeretnénk, hanem partnerek lenni a megoldásokban. Ha a döntéshozók meghallják, mit jelent egy új szabály egy magyar autóipari dolgozónak vagy egy pedagógusnak, akkor már tettünk valamit.

A Munkástanácsok következetesen a tisztesség, a párbeszéd és a szakmai hitelesség oldalán áll. Én pedig azt szeretném, ha ezek az értékek nemcsak itthon, hanem az európai színtéren is erősítenék Magyarország tekintélyét és a dolgozó emberek jövőjét.