Számos megkeresést kapunk a biztosítási jogviszonnyal összefüggő kérdésekben. Egyik tagunk azért fordult hozzánk ingyenes tanácsadási szolgáltatásunkon keresztül, hogy megtudja, mi a teendő abban az esetben, ha tudomást szerez róla, hogy munkáltatója nem tesz eleget járulékfizetéssel és bejelentéssel összefüggő kötelezettségének.
Munkástanácsok
Gyakori problémával kereste fel egyik tagunk a Munkástanácsok Országos Szövetsége által ingyenesen elérhető tanácsadási szolgáltatásunkat: az érintett munkavállalónak tudomása van róla, hogy a munkáltatója nem fizeti utána a TB-járulékot, ennek ellenére a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján biztosítotti jogviszonya fennáll, nincs információ arról, hogy szabálytalanság történt volna.
Meddig biztosított valaki?
A megkeresésre adott válaszában szakértőnk arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény világosan fogalmat, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultaktól, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (tbj.) alapján a biztosítási jogviszony a munkaviszony megszűnéséig áll fenn. Szövetségünk ügyvédje emlékeztetett, a biztosítási jogviszonnyal összefüggő társadalombiztosítási kötelezettségek a foglalkoztatót terhelik.
A biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettség ezért szintén a munkáltató kötelessége, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé köteles teljesíteni. A biztosítási jogviszony megszűnését 8 napon belül kell az adóhatósághoz bejelenteni.
A biztosítási jogviszony megszűnését követően – azaz például a munkaviszony megszűnése esetén – az érintett főszabály szerint 45 napig még jogosult egészségügyi szolgáltatásra, úgynevezett passzív jogosultság alapján. A 46. naptól ugyanakkor már magának kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, azaz 2025-ben havonta 11 800 forintot abban az esetben, ha nem létesít addig új munkaviszonyt vagy más jogviszonyt, például egyéni vállalkozóként, vagy ha nem részesül álláskeresési ellátásban.
Hogyan kell fizetni?
Amennyiben az érintettnek az egészségügyi szolgáltatási járulékot magának kell fizetnie, mert nem létesített új jogviszonyt, abban az esetben két lehetősége van, hogy eleget tegyen ennek a kötelezettségnek.
A fizetési kötelezettségről alapvetően a NAV értesíti az érintetteket, megjelölve az első befizetés esedékességének időpontját és a fizetendő összeget. Amennyiben az érintett nem kap értesítést, de tisztában van fizetési kötelezettségével, akkor az adóhatósághoz kell bejelentkeznie a 25T1011U jelű adatlap kitöltésével. Az adatlap a NAV bármely ügyfélszolgálatán beszerezhető, illetve letölthető az adóhatóság honlapjáról is, amelyet online is be lehet küldeni.
Ha a biztosítási jogviszonyt megalapozó jogviszony – például munkaviszony – már nem áll fenn, úgy a biztosítás sem áll fenn. Az, hogy a munkáltató nem teljesítette a jogviszony megszűnésének bejelentését, nem hosszabbítja meg sem a munkaviszonyt, sem a biztosítási jogviszonyt. Amennyiben később derül ki a jogviszony megszűnés bejelentésének elmaradása, akkor visszamenőleg is eleget kell tenni az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségnek. Ezért nagyon fontos a tényállás tisztázása a munkáltatóval, valamint a NAV-al.
* * *
Ingyenes tanácsadás
Magyarországon egyedülálló és innovatív, ingyenes tanácsadói szolgáltatást indított a Munkástanácsok Országos Szövetsége. A tanácsadói hálózatnak köszönhetően tagjaink egyszerűen és gyorsan kaphatnak választ munkajogi, családjogi és öröklésijogi kérdéseikre. Szakértői csapatunk emellett társadalombiztosítás, adózási és pénzügy témákban is segít eligazodni, vagyis tanácsadói szolgáltatásunk a klasszikus szakszervezeti lehetőségeken túlmutatva is támogatja a munkavállalókat. Az online tanácsadó felület IDE KATTINTVA érhető el.