A Munkástanácsok Országos Szövetségének ingyenes tanácsadási szolgáltatásán keresztül több olyan megkeresést is kaptak szakértőink, amelyben tagjaink, vagy hozzátartozóik nem jutottak időben megfelelő orvosi ellátáshoz. Minden ilyen esetben érvényesül az egészségügyi ellátáshoz való jog, a tájékoztatáshoz való jog, valamint az önrendelkezéshez való jog.

Munkástanácsok

Ingyenes tanácsadói szolgáltatásunkon keresztül számos olyan panasz is érkezik hozzánk, amelyben a tagunk azért kér segítséget, mert ő, vagy hozzátartozója nem kapott időben megfelelő orvosi ellátást. A kérdések többsége arra irányul, mi a teendő, ha az ellátás hiánya, vagy súlyos mulasztás okozott további egészségkárosodást, esetleg emiatt halt meg a beteg.

Milyen jogai vannak a betegeknek?

A Munkástanácsok jogi szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) rögzíti a beteg jogait és kötelezettségeit. A betegjogok közül a legtöbb esetben

  • az egészségügyi ellátáshoz való jog,
  • a tájékoztatáshoz való jog,
  • valamint az önrendelkezéshez való jog ismertetése lehet releváns.

Az egészségügyi ellátáshoz való jog alapján minden betegnek joga van sürgős, szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését szolgáló ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. Ehhez kapcsolódóan a törvény rögzíti, hogy minden betegnek joga van – jogszabályban meghatározott keretek között – az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető, az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

Milyen a jogszerű betegellátás?

Megfelelő az ellátás, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával zajlik. Folyamatosan hozzáférhető az ellátás, amennyiben az egészségügyi ellátórendszer működése napi 24 órán keresztül igénybevehető.

A tájékoztatáshoz való jog keretében a beteg jogosult a személyre szabott és teljeskörű tájékoztatásra. A betegnek joga van ahhoz, hogy a rá vonatkozó személyes adatok kezelésével összefüggő információkon felül részletes tájékoztatást kapjon

  • egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is;
  • a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról;
  • a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól;
  • a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről;
  • az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről.
  • a vizsgálatok, beavatkozások tervezett időpontjáról;
  • maga dönthet róla, elfogadja-e a javasolt vizsgálatokat, beavatkozásokat.

A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követően kérdezni az orvostól.

Szintén a betegjogok közé tartozik az az alapvető szabály, hogy a beteg olyan tájékoztatást kapjon, amely számára érthető, figyelembe véve életkorát, iskolázottságát, de tekintettel kell lennie az orvosnak a beteg ismereteire, lelkiállapotára, kéréseire, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jelnyelvi tolmácsot is rendelkezésére bocsássanak.

Az önrendelkezéshez való jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza, figyelembe véve az ellátás visszautasítására vonatkozó korlátozásokat.

A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. Néhány kivételtől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja.

Minden esetben lehetőség van panaszt tenni

A törvény továbbá rendelkezik a betegjogok érvényesítésének lehetőségéről és a beteg panaszainak kivizsgálásáról. Ez utóbbi keretében rögzíti a törvény, hogy a beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál szóban, írásban panaszt tenni. Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb harminc munkanapon belül írásban tájékoztatni.

A panaszjog gyakorlása nem érinti a betegnek azon jogát, hogy a külön jogszabályokban meghatározottak szerint egyéb szervekhez forduljanak. A panasz kivizsgálásának részletes szabályait az egészségügyi szolgáltató belső szabályzatban rögzíti.

A betegjogi képviselő igénybevétele szintén lehetőség a betegjogok érvényesítésére. A betegjogi képviselőt az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium foglalkoztatja.

A betegjogi képviselő feladata

A betegjogi képviselő tevékenysége különösen az alábbiakat foglalja magában:

  • segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében;
  • segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását;
  • a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve – a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben – eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget.

A betegjogi képviselő egyedi ügyekben főszabály szerint kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el. Ha erre a beteg állapota miatt nincs lehetőség, akkor a beteg hozzátartozójának meghatalmazása alapján is eljárhat.

A betegjogi képviselő a tevékenysége során az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra köteles felhívni a szolgáltató vezetőjének, illetve fenntartójának a figyelmét, és azok megszüntetésére javaslatot tesz. Ha a felhívás nem vezet eredményre, a betegjogi képviselő jogosult az illetékes szervhez, illetve személyhez fordulni.

Az egészségügyi szolgáltató és a minisztérium biztosítja, hogy a betegek és hozzátartozóik a betegjogok képviseletét ellátó személy kilétét és elérésük módját megismerhessék. A kórházakban jól látható helyre teszik ki a betegjogi képviselő nevét, elérhetőségét, de a betegjogi képviselőkről online adatbázis is elérhető.

Mi a teendő, ha az orvos is mulasztott?

További lehetőségként merül fel, amennyiben az orvos is hibázott (például elmulasztott valamilyen vizsgálatot, nem vette komolyan az állapotromlást), az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) Etikai Bizottságánál orvosi etikai panaszt lehet tenni. Az ETT orvosetikai szervei folytatják le az orvosokkal szemben indított etikai eljárásokat. Orvossal szembeni panasszal bárki élhet.

A panasz űrlap kitöltésével postán, Ügyfélkapun, vagy e-mailben is benyújtható – az orvos működésének illetékességi területén eljáró – elsőfokú Vármegyei Etikai Bizottságoknak címzetten. Az űrlapot INNEN lehet letölteni. letölthető

Ha valóban mulasztás vagy szakszerűtlen ellátás okozott állapotromlást, jogi képviselő segítségével van mód kártérítési pert indítani polgári peres eljárásban, vagy ha a súlyos mulasztás történt, feljelentést lehet tenni.

* * *

Ingyenes tanácsadás

Magyarországon egyedülálló és innovatív, ingyenes tanácsadói szolgáltatást indított a Munkástanácsok Országos Szövetsége. A tanácsadói hálózatnak köszönhetően tagjaink egyszerűen és gyorsan kaphatnak választ munkajogi, családjogi és öröklésijogi kérdéseikre. Szakértői csapatunk emellett társadalombiztosítás, adózási és pénzügy témákban is segít eligazodni, vagyis tanácsadói szolgáltatásunk a klasszikus szakszervezeti lehetőségeken túlmutatva is támogatja a munkavállalókat. Az online tanácsadó felület IDE KATTINTVA érhető el.