Vámháború, autóipari és akkumulátoripari gyengélkedés, orosz-ukrán háború. Leginkább ezek a tényezők gyengítik a magyar gazdaság helyzetét. Sok beruházás elindult az elmúlt időszakban, a kérdés csak az, hogy elegendő kereslet híján mikorra fokozhatják majd ezek a gyárak a termeléseiket a valós kapacitásukra. Mindeközben nemcsak a nagyobb, hanem a kis- és középvállalkozások is égetik a tartalékaikat a recesszió közeli állapot miatt.

Bízunk abban, hogy az ukrajnai háború befejezése realitássá válik és egy elinduló békefolyamat normalizálhatja a piacokat. Jó volna, ha a vámháború is csillapodna, mert a jelenlegi követhetetlen „csapkodás” további veszélyeket és kiszámíthatatlanságot indukál a nemzetközi és így a magyar gazdaságban is, amelyet nagyfokú nyitottság jellemez, ezért a nemzetközi trendeknek erősen kitett – mondta el Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

Ahogy a VOSZ Barométer legutóbbi eredményei is mutatják, nagyon várják a vállalkozások továbbra is az inflációs veszély tartós csökkenését, mert az egymást követő beavatkozások a piaci árakba és jövedelmezőségbe tovább fokozzák a bizonytalanságot, a nyugtalanságot.

Nem lepődhetünk meg, hogy erre a beruházások visszafogása és az amúgy is meglévő biztonsági takarékoskodás a reakció, amely szintén a növekedés ellen hat – fogalmazott Perlusz László. A munkavállalói szervezetek úgy látják, magyar gazdasági helyzet is tartogat kihívásokat.

A kereskedelem területén látni fogunk megszorításokat az árrésstop következtében, hiszen az ide sorolt termékeken a kereskedőknek gyakorlatilag nem képződik nyeresége – közölte meglátásait a Portfolio megkeresésére Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Ebből fakadóan a tervezett beruházások valószínűleg nem valósulnak meg és a munkaerő költségein is próbálnak majd spórolni a kereskedelmi cégek.

Perlusz László úgy látja, hogyha a körülmények hirtelen jóra is fordulnak, vagyis ha fegyverszünet lép életbe Ukrajna és Oroszország között, illetve ha lesz kereskedelmi megállapodás Kína és az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió és az Egyesült Államok között, akkor sem az korábbi, 4 évvel ezelőtti gazdasági állapot áll helyre.

Ha a körülmények jóra fordulnak, nyilván akkor sem fog egycsapásra fellendülni a kereslet, de a kockázatok csökkenésével elindulhat egy javuló tendencia, amely gyorsuló ütemű kilábalást eredményezhet.

A magyarországi nagyberuházások várható idei beindulása is jótékonyan hat a növekedésre – gondolok itt a CATL, a BMW és hasonló óriásprojektekre. Ezek akkor lesznek igazán hasznosak, ha a piaci integráció és a technológia transzfer valóban megvalósul, a foglalkoztatásban lehetőséget kap a magyar munkavállaló és a magyar kis- és középvállalatok is be tudnak kapcsolódni – beszállítóként – a termelési láncba. Utóbbira a VOSZ rövidesen komplex beszállítói programmal jelentkezik – részletezte Perlusz László.

Emellett az EU már most is jelentős versenyképességi problémákkal küzd a világpiacon, például az egyre erősödő kínai versenytársak miatt. Az ipari szektor gyenge teljesítménye nem kis részben ennek a következménye – mondta Palkovics Imre.

Tekintve, hogy a feldolgozóipari területeken dolgozik az ország munkavállalóinak több mint 20 százaléka, ezért az itteni jövedelmek nagymértékben befolyásolják a többi ágazat illetve szektor bevételét, ezért ha itt további visszaesés tapasztalható, akkor számolni kell jelentősebb megszorításokkal” – vélekedett.

A költségcsökkentés mindenképpen elsődleges túlélési feltétel a cégek számára – fogalmazott Perlusz László.

A beruházások beindulása a kereslettől függ. Amíg nem körvonalazódik egy világos és stabil piaci igény, addig tartós és jelentős bővülés nem várható és a beruházásokat visszafogja a legtöbb cég. – vélekedett.

Forrás: portfolio.hu