A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) Monitoring Bizottsága legutóbbi ülésén a hároméves bérmegállapodás aktuális helyzetéről, illetve a makrogazdasági környezet alakulásáról folytatott egyeztetést. A megbeszélés fókuszában az állt, hogy a jelenlegi gazdasági mutatók indokolttá teszik-e a minimálbérekre vonatkozó megállapodás újratárgyalását.

Mint ismert, a 2024 végén elfogadott bérmegállapodás értelmében a minimálbér-emelések három éven keresztül fokozatosan valósulnak meg:

  • 2025: +9% → 290.800 Ft
  • 2026: +13% → 328.600 Ft
  • 2027: +14% → 374.600 Ft

A megállapodás feltételeit három fő gazdasági mutató – a bruttó átlagkereset, a GDP-növekedés és az infláció – alapján határozták meg, azzal a kikötéssel, hogy ha e mutatók eltéréseinek számtani összege az adott évben meghaladja az 1 százalékpontot, akkor a VKF tagjai újratárgyalják a következő évi minimálbér-emelés mértékét.

A jelenlegi adatok alapján – bár mindhárom mutató esetében a tervezettől való eltérés közelíti vagy meghaladja az 1%-ot – az eltérések iránya ellentétes, így azok részben kioltják egymást. Például az infláció magasabb a vártnál, de a GDP-növekedési prognózis visszafogottabb. Emiatt a három mutató változásának átlagoltösszege jelenleg együttesen nem éri el az 1 százalékpontos küszöböt, így a megállapodásban rögzített kötelező egyeztetésre egyelőre nincs szükség. Ez azonban nem zárja ki, hogy ha a gazdasági környezet érdemben eltér a megállapodáskötéskori feltételektől – például váratlan geopolitikai vagy makrogazdasági hatások miatt – a VKF felek egyeztetést kezdeményezzenek. Erre nyitottságot jeleztek a munkáltatói oldalon is.

Fontos, hogy a végleges döntések alapját a tárgyév első három negyedévének statisztikai adatai képezik – jelenleg ezek még nem állnak teljeskörűen rendelkezésre, csupán az első negyedéves adatok ismertek.

A megállapodás 2025-re a garantált bérminimum esetében is tartalmazott egy 7%-os emelést, azonban a következő két évre vonatkozóan nem került rögzítésre konkrét célszám. Így ezekről a felek a jövőben külön tárgyalások keretében dönthetnek.

Mindezek mellett fontos hangsúlyozni, hogy a minimálbér és garantált bérminimum emelés nemcsak a legalacsonyabb keresetűek helyzetét javítják, hanem szélesebb pozitív társadalmi hatással is járnak, különösen az alsó jövedelmi tizedekben élő munkavállalók számára.

A tárgyaláson szó esett arról is, hogy az elmúlt években a szociális hozzájárulási adó (szocho) jelentős csökkenése – 27%-ról egészen 13%-ra – hozzájárult a bérek növekedéséhez, és enyhítette a munkáltatók terheit. A bérdinamika szoros összefüggést mutat a hazai GDP-növekedéssel és az infláció alakulásával, ugyanakkor az előrejelzések készítésekor a külső tényezőket – például a német gazdaság várható teljesítményét, mint hazánk legfőbb exportpartneréét – is figyelembe vették.

Az ülésen szakszervezeti oldalról külön kiemelték, hogy nem támogatják a munkavédelmi és munkaegészségügyi szabályozások lazítását. A munkaegészségügyi vizsgálatok és a munkavállalók egészségvédelme továbbra is kiemelten fontos területnek számít a szakszervezetek számára.

A szakszervezeti oldal képviselői kiemelték a VKF Monitoring Bizottságának jelentőségét a társadalmi párbeszéd fenntartásában, valamint a munka világának kiszámíthatóságában. A bérmegállapodás stabilitása biztonságot jelent a munkavállalók és munkáltatók számára egyaránt, és alapot biztosít a hosszabb távú tervezéshez.

Ez a beszámoló a VKF Monitoring Bizottságának ülésén elhangzott témák összefoglalója. Az anyag nem minősül hivatalos jegyzőkönyvnek, kizárólag tájékoztató célt szolgál a munkavállalók számára.