Elmaradt a sztrájk a Lear Corporation Hungary Kft.-nél, mivel a határozott szakszervezeti fellépésnek köszönhetően létrejött a munkavállalók számára kedvező megállapodás. A megállapodás aláírása után ugyanakkor nem várt fordulatot vett a vita.

„A munkáltató a jelek szerint bosszút áll, amiért a munkavállalók határozott fellépése miatt arra kényszerült, hogy elfogadja a béremelésre vonatkozó követeléseinket” – fogalmazott Kozma Zsolt, a Lear-nél működő szakszervezet vezetője, aki egyben a Munkástanácsok Országos Szövetségének versenyszféráért felelős alelnöke.

„A kollektív érdekvita lezárásaként a munkáltató a szakszervezet számára elfogadhatatlan közleményt tett közzé a munkavállalók körében, amely már önmagában is burkolt fenyegetésnek értékelhető” – emelte ki Kozma Zsolt. „A megjelent nyilatkozatot mi nem hozhatjuk nyilvánosságra, de arra biztatjuk a győri gyár vezetését, hogy ezt bátran tegye meg, hiszen ezzel önmagát minősíti.”

A kérdés felmerült a Munkástanácsok tegnapi elnökségi ülésén is, ahol az országos szövetség és az érintett vállalati szakszervezet közös állásfoglalást tett közzé. „A munkaadó álláspontunk szerint sértő és lejárató hangnemet használ, amely nem a tisztességes párbeszéd irányába mutat. A dolgozók és a szakszervezet összetartása az egyetlen eszköz, amely biztosíthatja a méltányos munkafeltételeket” – fogalmazta meg Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke.

Ezzel párhuzamosan érkezett az újabb fejlemény, amely sajnálatos módon jogi lépések megtételére kényszerítette a szakszervezetet. „Letiltották (zárolták) a hozzáférésemet a több mint 20 éve használt e-mail címemhez; egész egyszerűen elvágtak az információktól, annak ellenére, hogy a kollektív szerződés rögzíti, hogy a munkáltató biztosítja a szakszervezet elnöksége által megjelölt személyek számára a vállalati levelező rendszerhez történő hozzáférést. Ezen a címen tartottam a kapcsolatot a tagsággal, a fiók tartalmáról semmit nem tudok. Először azt gondoltam, hogy egyszerű informatikai probléma jelentkezett, ezért hívtam az IT osztályt, ahonnan a HR vezetőhöz irányítottak, aki jelezte, hogy ez személyesen a gyárigazgató döntése volt” – tájékoztatott Kozma Zsolt, aki kérte, hogy a Munkástanácsok tegyen jogi lépéseket.

„A munkáltatónak az érintett felé minimum tájékoztatási kötelezettsége lett volna (a jogalap megjelölésével), ugyanis adatkezelésnek minősül az adatok zárolása és az adat további felhasználásának megakadályozása is. Első körben magához a vállalathoz fordultunk, illetve ezzel párhuzamosan – rövid időn belül történő válasz hiányában vagy visszautasítás esetén – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is megtesszük a szükséges bejelentést. Felmerülhet még a napokban a kollektív munkaügyi jogvita kezdeményezése is, ugyanis a kollektív szerződés kötelmi részében foglalt vállalás teljesítése így értelmezhetetlenné vált. Mindenesetre ez az egész „vergődés” élesen világít rá arra, hogy az ilyen és az ehhez hasonló esetekben szükséges lenne hatékonyabb jogi védelmi, esetleges hatósági felügyeleti eszközök biztosítása a szakszervezetek számára” – fogalmazott Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke.

Munkástanácsok Országos Szövetsége