Január 29-én történelmi jelentőségű találkozóra került sor a hazai civil mozgalmak és szakszervezeti vezetők között. Az egyeztetésen részt vett Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) vezetője, valamint Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.

A találkozó célja az volt, hogy a felek összehangolják álláspontjaikat olyan társadalmi és gazdasági témákban, amelyek kiemelt közérdeklődésre tartanak számot. A Munkástanácsok és a CÖF között már több mint másfél évtizede fennálló kapcsolat van, amely az idők során folyamatosan erősödött. A szakszervezeti konföderáció alapító tagja volt a CÖF-nek, és azóta is részt vesz a programjain, szerepet vállal a szervezet munkájában. A Munkástanácsok Országos Szövetsége és számos tagja aktív résztvevője a Békemeneteknek, és rendszeresen bevonja a hasonló értékrendű nemzetközi szakszervezeti partnereit is. Az elmúlt évek során a Munkástanácsok meghívásából részt vettek az olasz, a portugál, spanyol és angol szakszervezetek a rendezvényeken.

A mostani egyeztetésen a felek hangsúlyozták a munkavállalói és szociális jogok védelmének jelentőségét. A CÖF korábban is aktívan támogatta az ilyen kezdeményezéseket, többek között a kiskereskedelmi dolgozók érdekében tett intézkedéseket. Ennek részeként kiállt a december 24-i munkavégzés szabályozásának ügyében is, támogatva a Munkástanácsokhoz tartozó Egyenlő.hu szakszervezetet érdekérvényesítő törekvéseiben.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke kifejezte egyetértését a kezdeményezéssel kapcsolatban, amelynek célja a szakszervezetek és civil mozgalmak álláspontjainak szervezett keretek között történő összehangolása az átalakuló világrend kihívásai kapcsán. Bár a Liga Szakszervezetek részéről testületi jóváhagyás szükséges a hivatalos állásfoglaláshoz, személyesen üdvözölte a megkeresést és támogatta az együttműködés lehetőségét. A felek abban maradtak, hogy közös programnyilatkozatot adnak ki a Liga, a CÖF és a Munkástanácsok együttműködéséről, valamint a felmerülő kérdéseket nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is képviselik.

A találkozón kiemelt téma volt az Európai Unióban napirenden lévő európai minimálbér kérdése. Az Európai Bíróság várható döntése a dán és svéd beadvány kapcsán eltörölheti ezt a kezdeményezést, de annak céljai és törekvései továbbra is kulcsfontosságúak a magyar munkavállalók számára. A felek egyetértettek abban, hogy a civil mozgalmak és a szakszervezetek közös fellépése elengedhetetlen e kérdéskörben.

Szintén hangsúlyos téma volt a foglalkozás-egészségügy területén tapasztalható változások vizsgálata és azok munkaerőpiacra gyakorolt hatása. A felek felhívták a figyelmet arra, hogy a munkahelyi egészségügyi kérdések nem csupán szakpolitikai, hanem hosszú távú stratégiai kérdések is, hiszen az élőmunka az egyik legfontosabb gazdasági erőforrás.

A résztvevők megállapodtak abban, hogy a szakszervezetek és civil szervezetek közösen rendszeresen napirendre tűzik ezeket a kérdéseket, és eljuttatják őket a politikai döntéshozó fórumokhoz. Azt szeretnék elérni, hogy ezek az ügyek megfelelő figyelmet kapjanak mind hazai, mind európai szinten. Ennek érdekében együttműködnek a szakszervezetek számára elérhető fórumokkal, ahol érdekeiket képviselhetik. Ezek közé tartozik az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) és annak különböző intézményei, amelyek a munkavállalói jogok és érdekek európai szintű képviseletét látják el és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO).

A Civil Összefogás Fórum és más civil szervezetek is aktívan keresik azokat a politikai partnereket, akikkel közösen tudnak fellépni a fenti társadalmi és gazdasági kérdésekben.

Az Európai Parlament frakciói közül a Patrióta frakció az, amelyhez ezek a szervezetek közelebb állnak, és amely számára egy társadalmi hálózatot kívánnak kiépíteni. A Néppárthoz hasonlóan, amely számos civil szervezettel működik együtt, a patrióta mozgalom és az európai civil szervezetek, valamint szakszervezetek között is egy szorosabb együttműködés kialakítása a cél. Ennek mintájára azt remélik, hogy ezek a szervezetek forráshoz is juthatnak az Európai Unión keresztül, hasonlóan más politikai mozgalmakhoz. Ezáltal a hagyományos szakszervezeti tevékenység egy új érdekérvényesítő eszközzel bővül: a civil mozgalmak bevonásával. Ennek eredményeként a szakszervezeti tagok és munkavállalók problémái szélesebb társadalmi támogatást kaphatnak, hiszen a civil mozgalmak más csatornákon tudják képviselni ezeket az ügyeket a nyilvánosság és a döntéshozók előtt. Az együttműködés lényege, hogy ha a szakszervezetek és a civil mozgalmak közösen lépnek fel, akkor nagyobb nyomást tudnak gyakorolni a politikai döntéshozókra, miközben hitelesebb és szélesebb társadalmi támogatottságot élveznek.

Felmerülhet az a kritika, hogy a civil összefogás politikai célokat szolgál, azonban ez nem helytálló, hiszen az együttműködés elsődleges célja a munkavállalók érdekeinek védelme, nem pedig politikai akciók szervezése. Az érdekérvényesítés és a társadalmi párbeszéd előmozdítása olyan közös ügyek, amelyek révén a szakszervezetek és a civil szervezetek egyaránt hozzájárulhatnak egy kiegyensúlyozottabb társadalmi és gazdasági rendszer kialakításához.

A Munkástanácsok világos ideológiai alapokon áll, amely a keresztényszociális tanításokra épül. E szemlélet kiindulópontja a Rerum Novarum, XIII. Leó pápa 1891-ben kiadott társadalmi tanítása. Elutasítja az osztályharcot, és a társadalmi rend megőrzése érdekében a munkáltatók és munkavállalók közötti együttműködésen alapuló megoldásokat szorgalmaz.

A Liga Szakszervezetek nem képvisel ilyen ideológiai kötöttséget, elsősorban egy általános munkavállalói érdekvédelmi szervezetként határozza meg magát.

A civil szervezetek közül a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA), valamint európai szintű szerveződésük, a Patrióta Európai Uniós Civil Együttműködési Tanács (PeuCET) viszont kifejezetten egy konzervatív, keresztényszociális értékrenden alapuló szerveződésként működik. Az ő céljuk egy olyan európai kulturális és politikai közeg erősítése, amely tiszteletben tartja a hagyományokat, a keresztény kultúrát és a nemzeti szuverenitást.

A keresztény értékrend ebben a kontextusban az európai kultúra egyik fundamentumának vállalását jelenti. Gyakorlati szinten ez az emberek iránti tiszteletben nyilvánul meg – legyen szó munkatársakról, munkáltatókról vagy baráti kapcsolatokról. Tartalmazza az ellenállást azokkal a divatos, szélsőséges ideológiai irányzatokkal szemben, amelyek túlzott agresszivitást vagy társadalmi feszültséget keltenek. Szakszervezeti szempontból ez az értékrend a munkavállalók méltóságának védelmét, a tisztességes bérezést, a szolidaritást jelenti, amely tiszteletben tartja mind a munkavállalók, mind a munkáltatók jogait, és elősegíti a párbeszédet, valamint a közösségi felelősségvállalást a munka világában.

A civil mozgalmak és a szakszervezetek együttműködésével egy olyan érdekérvényesítési rendszer jöhet létre, amely a hagyományos szakszervezeti tevékenységnél szélesebb társadalmi támogatottságot biztosít. Ez nem jelenti azt, hogy a szervezetek politikai pártokhoz csatlakoznának, de a politikai szférától való teljes függetlenség sem lehetséges, hiszen a munkavállalói jogok és érdekek védelme elkerülhetetlenül érinti a politikai döntéshozatalt is. A cél azonban nem a politikai konfliktusok fokozása, hanem a partnerség és az érdemi párbeszéd kialakítása a döntéshozókkal.