A Munkástanácsok Országos Szövetségének összefoglalója

2025. január 14-én a főtanácsnok (Advocate General, továbbiakban: AG) részletes indítványt adott ki, amelyben azt ajánlotta az Európai Unió Bíróságának (továbbiakban: EUB), hogy a megfelelő minimálbérekről szóló 2022/2041 európai irányelvet semmisítse meg.

A főtanácsnokok a Bíróság munkáját segítik. Az a feladatuk, hogy a Bíróság előtt folyamatban lévő ügyekben – pártatlanul és függetlenül eljárva – előterjesszék jogi szakvéleményüket, az ún. „indítványt”. 

2023. január 18-án a dán kormány megsemmisítés iránti keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához az uniós minimálbér-irányelv érvénytelenné nyilvánítása érdekében (C-19/23. sz. ügy, Dán Királyság kontra Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa). Ez a keresettípus lehetővé teszi a Bíróság számára az európai intézmények, szervek vagy hivatalok által elfogadott jogi aktusok jogszerűségének ellenőrzését. A kereset (elvi) alapja, hogy a dán kormány, a parlament többsége és a szociális partnerek széleskörű ellenállást tanúsítottak az irányelvvel szemben. Dánia álláspontja szerint ugyanis az Európai Unió munkavállalók jogaival kapcsolatos hatáskörei nem terjednek ki a díjazásra, az egyesülési jogra, a sztrájkjogra vagy a kizárás jogára [az Európai Unió működéséről szóló szerződés 153. cikk (5) bekezdésére hivatkozva]. A megsemmisítési kereset mellett szóló érvek között szerepel, hogy fontos „elrettenteni” az Európai Bizottságot attól, hogy a jövőben olyan uniós jogszabályjavaslatokat tegyen a munkaerőpiac egyes részeire vonatkozóan, amelyek megkérdőjelezik a munkaerőpiac szabályozásának dán modelljét (Folketinget). Svédország 2023. április 27-én csatlakozott Dánia keresetéhez.

Az AG egyértelműen a Dánia és Svédország által az eljárásban előadott érveknek ad igazat, és felszólítja az EUB-t, hogy teljes egészében semmisítse meg az irányelvet. Az indítvány kiemeli, hogy az EU és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás alkotmányos jellegű kérdés, és ha az EU olyan jogszabályt fogadott el, amely nem tartozik a hatáskörébe, akkor az nem védhető meg a hatásaira hivatkozva, például arra, hogy az irányelv csak enyhe következményekkel jár az azt ellenző tagállam számára. Az AG világossá teszi azt is, hogy más olyan irányelvek, amelyek bérekkel kapcsolatos dimenziót tartalmaznak (mint például a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv), nem tartoznak ugyanabba a kategóriába, mint a megfelelő minimálbérekről szóló irányelv, amely az AG következtetése alapján – a hatáskör átruházás tilalmába ütközve – közvetlenül szabályozza a béreket.

Az Európai Unió Bírósága várhatóan a következő hónapokban hoz döntést. Megjegyzést érdemel, hogy nem kell automatikusan követnie az AG véleményét, és ettől eltérő eredményre is juthat (ez az esetek kisebbségében történik meg). Az eljárás ugyanakkor nem változtatja meg az átültetési határidőt, és ezért nem befolyásolja a tagállamok átültetési terveit, azzal együtt, hogy amennyiben a kereset megalapozott, az EUB a teljes jogi aktust vagy annak bizonyos rendelkezéseit semmissé nyilváníthatja.

Dr. Szabó Imre Szilárd, ügyvezető alelnök

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) álláspontja a megfelelő minimálbérről szóló EU irányelv megsemmisítése iránt indult EU bírósági ügyben keletkezett főtanácsosi véleményhez

Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit, nemzetközi jogi igazgató összefoglalója

Az ETUC megdöbbenéssel reagált a minimálbér irányelv megsemmisítése iránt az EU Bírósága előtt Dánia által indított eljárásban megszületett előzetes főtanácsosi jogi véleményre.

A főtanácsosi vélemény elsődlegesen az irányelv teljes megsemmisítését javasolja, túlnyomórészt elfogadva Dánia álláspontját. Dánia a teljes megsemmisítést két jogi indokra hivatkozva kérte:

  • az irányelv megsérti az EU jogalkotási hatáskörére vonatkozó azon jogi előírást, amely kizárja az EU kompetenciájából a díjazásra továbbá a szervezkedési szabadságra vonatkozó kérdéseket, ezért azokra, ezen belül a minimálbérre nézve sem, az EU nem alkothat jogszabályt. Hasonlóan nem alkothat jogszabályt a kollektív szerződésekre vonatkozóan sem, mivel azok a szervezkedési szabadság körébe tartoznak.
  • a minimálbérre vonatkozó irányelvi rendelkezések, amelyek a munkafeltételekhez tartozó kérdések és a szervezkedési szabadság körébe tartozó, a kollektív szerződések szerepére vonatkozó előírások elfogadására eltérő eljárási szabályok vannak az EU-ban (az egyik kérdés a tagállamok egységes, a másik pedig többégi elfogadását igényli). Az irányelv elfogadására egységesen a többségi szabály alkalmazásával került sor, ezért az irányelvet ezt az előírást is sérti.

Az irányelvet meghozó Európai Bizottság és Tanács az eljárás során a dán indítvánnyal szemben arra hivatkozott, hogy a szabályozási tilalom – az EU Bíróság több korábbi döntését is figyelembe véve – csak a díjazás mértékére vonatkozóan zárja ki az egységes európai szabályozást, a béreket más oldalról érintő kérdésekre ez a tilalom nem vonatkozik, az irányelv pedig nem a minimálbér mértékéről szól. A kollektív szerződések esetében arra hivatkoztak, hogy az irányelv nem tartalmaz előírásokat a kollektív tárgyalásokra vonatkozóan, ezért a szervezkedési szabályozásra vonatkozó kizáró szabályokat sem sérti, a cél csak a kollektív tárgyalások segítése volt.

A főtanácsosi vélemény szerint a díjazás szabályozására vonatkozó jogi előírások nem korlátozzák a szabályozási tilalmat pusztán a díjazás mértékére, ezért a díjazás kifejezést nem lehet szűken értelmezni, így minden, a díjazásra vonatkozó kérdés kívül esik az EU jogalkotási hatáskörén, beleértve a minimálbér megállapítására vonatkozó eljárási jellegű szabályokat is. A díjazást is érintő korábbi irányelvek és bírósági gyakorlat (pl. a férfi és női munkavállalók díjazására vonatkozó irányelv és bírósági ügyek stb.) nem közvetlenül a díjazást érintették, hanem az egyenlő bánásmód, ezért azok nem sértették az EU jogalkotási hatáskörének korlátait.

A szervezkedési szabadságra vonatkozó irányelvi rendelkezéseket azonban a főtanácsos nem tartotta az EU joggal ellentétesnek, mivel – álláspontja szerint – a kollektív szerződések nem közvetlenül tartoznak a szervezkedési szabadság körébe, ezért azokra nem vonatkozik az EU jogalkotási tilalma.

A főtanácsos – a dán kormány indítványa alapján másodlagosan – arra az esetre, ha az EU Bírósága nem osztaná az EU jogalkotási hatáskörének a díjazás körében fennálló tilalmára vonatozó széleskörű álláspontját, s ennek alapán az irányelv egészének megsemmisítését nem rendelné el, elfogadta a dán kormány indítványát az irányelv részleges, annak két szakasza megsemmisítésére (4. § (1) bek. d) pont és a 4.§ (2) bekezdése). Ezek a paragrafusok konkrét intézkedéseket (cselekvési tervek kidolgozása és azok elérésének rendszeres EU felülvizsgálata) írnak elő a tagállamok számára a kollektív szerződéses lefedettség növelésére. A vélemény szerint ezt a két pont ellentmondásban van az irányelv céljainak megvalósulását szolgáló eszközökről szóló irányelvi indokokkal, mivel maga az irányelv is utal rá, hogy annak céljai a kollektív tárgyalásos lefedettség általános előírásai nélkül is elérhetőek. E két szakasz megsemmisítése esetén ugyanakkor nem sérülnének a dán (és a dánok álláspontjához kapcsolódó svédek) munkaügyi kapcsolati rendszerei sem, amely sérelem váltotta ki elsődlegesen a dán panaszt.

Az ETUC a főtanácsosi véleményt nem osztja, mivel az irányelv megsemmisítését nagy veszélynek tartja, hiszen az nem veszi figyelembe nemcsak az irányelv általános célkitűzését, azaz az alacsony béreken alapuló tisztességtelen verseny elkerülését, de figyelmen kívül hagyja az Európai Szociális Charta egészét is, ami megköveteli az EU-tól és a tagállamoktól, hogy mozdítsák elő a tisztességes béreket és a kollektív tárgyalásokat.

A főtanácsosi vélemény – figyelmeztet az ETUC –, ha megerősítést nyer, hatalmas csapást jelentene a dolgozó emberek és szakszervezeteik számára, és teljes mértékben aláásná az uniós szerződésekben rögzített társadalmi haladás célkitűzését, s az EU szociális céljait.

Az ETUC emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bírósága nem köteles követni a főtanácsosi véleményt, s ezért azt várja, hogy a bíróság tartsa fenn régóta fennálló ítélkezési gyakorlatát, és teljes egészében erősítse meg az irányelvet, összhangban a Parlament, a Tanács, a Bizottság és a tagállamok túlnyomó többségének jogi véleményével.

Az ETUC e célok elérésére politikai és jogi lépéseket javasol az irányelv fenntartására. Kidolgozza saját jogi álláspontját a főtanácsosi véleményről és – bár az eljárás ezen szakaszában már a jogi lehetőségek rendkívül korlátozottak – megpróbálja a jogi szakvéleményét, kívülálló harmadik fél beavatkozásaként bevinni az eljárásba. A következő hetekben ennek lehetőségét is megvizsgálják majd jogi szakértői. Az ETUC emellett a sajtóhoz és a fő EU intézményekhez (Tanács, Bizottság, Parlament) is igyekszik álláspontját minél szélesebb körhöz eljuttatni.

Budapest, 2025. január 22.

A minimálbér szabályozásáról bővebben: https://munkastanacsok.hu/a-munkastanacsok-ugyvezeto-alelnokenek-irasa-a-polgari-szemleben-minimalber-reform-elott-magyarorszag/