December 19-én a Munkástanácsok Országos Szövetsége év végi Szövetségi Tanácsülést tartott Szarvas Gábor úti székházában. A Szövetségi Tanácsot a tagszervezetek által létrehozott megyei és ágazati szakszervezetek alkotják, a szövetség legfőbb elvi és politikai konzultációs fóruma. Ez a testület a Választmányi Ülések között a munka világát érintő kérdéseket tárgyalja. Az ülésen elfogadták a Munkástanácsok elnökségének negyedéves beszámolóját.

Palkovics Imre elnök beszámolójában kitért a minimálbér és a garantált bérminimum tárgyalására. Elmondta: az idei évben szokatlanul korán, már július közepén elkezdődtek a tárgyalások, és a folyamat során a Munkástanácsok célja egyértelműen a reálbérek növelése és az Európai Unió minimálbér-irányelvének való megfelelés biztosítása volt. Az EU irányelve szerint a minimálbérnek meg kell haladnia a jövedelmi szegénység küszöbét, és olyan referenciaértékekhez kell igazítani, mint az átlag- vagy mediánbérek aránya.

A tárgyalások központi fórumaként a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) szolgált, amely kiemelt szerepet játszik a 2025-2028 közötti béremelési tervek kialakításában. A megállapodás alapelve, hogy a béremeléseket a gazdasági növekedés (legalább 3%-os GDP-bővülés) és az infláció kordában tartása (3% körüli szinten) biztosítsa.

A 2025-2027 közötti időszakra vonatkozó bérmegállapodást a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány december elején írták alá, lezárva a hónapokig tartó tárgyalássorozatot. Az elért eredmények jelentősek: 2025-ben a minimálbér 9%-kal, a garantált bérminimum pedig 7%-kal emelkedik. 2026-ra és 2027-re további 13% és 14%-os minimálbér-emelésről született megállapodás, összesen 40%-os növekedéssel három év alatt.

Palkovics Imre kiemelte, hogy a Munkástanácsok továbbra is szorgalmazza az ágazati bértarifarendszer bevezetését, amely figyelembe venné a különböző szakterületek sajátosságait, igazságosabb bérezést teremtene és motiválná a munkavállalókat. Ez hosszabb távon stabilitást és kiszámíthatóságot biztosíthatna a munkaerőpiacon.

Fontos figyelmeztetést fogalmazott meg a munkaerő-elvándorlás veszélyéről: ha a béremelési célok nem teljesülnek, az tovább növelheti a munkaerő kiáramlását az országból.

Az elnök szerint az elért eredmények jelentősek, de további erőfeszítések szükségesek a gazdasági feltételek biztosításához és a hosszú távú célok megvalósításához. A Munkástanácsok elkötelezettek az igazságos és fenntartható bérstruktúrák kialakítása mellett.

Szabó Imre Szilárd ügyvezető alelnök az elmúlt negyedév eseményeit összegezve beszámolt a Munkástanácsok szakmai tevékenységéről, kiemelve – többek között – a közúti közlekedési törvényhez kapcsolódó részletes módosító javaslatokat, illetve néhány olyan kezdeményezést, amely megjelent a legutóbbi munka törvénykönyve módosításban, amelyeket a szövetség önállóan terjesztett elő. Ismertette a legfrissebb munkajogi ítélkezési gyakorlatot és mindezek gyakorlati következményeit. Előadásában végül bemutatta a Munkástanácsok új tanácsadási rendszerét, amely itt érhető el.

Holecz Gábor, a Munkástanácsok közszféráért felelős alelnöke részletes beszámolót tartott az elmúlt időszak közszférát érintő eseményeiről a szövetségi tanácsülésen. Kiemelte, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) októberi plenáris ülésének megszervezése jelentős előrelépés volt, hiszen a Tanács két év kihagyás után ülésezett újra, munkavállalói kezdeményezésre.

Beszédében rávilágított a minimálbér és garantált bérminimum emelésének közszférára gyakorolt hatásaira, különös tekintettel a bértorlódások és a bérrendezési kérdések problémáira. Hangsúlyozta, hogy a kollektív megállapodások hiánya továbbra is akadályozza a bérek érdemi rendezését. Példaként említette a rendőrség nem hivatásos állományát, ahol a minimálbér-emelés jelentős hatással bír.

Ezt követően Holecz Gábor ismertette a kereseti korlát eltűnésére és a nyugdíj melletti munkavégzésre vonatkozó szakszervezeti oldal kidolgozott álláspontját. Megjegyezte, hogy az intézkedés növelné az adóbevételeket és csökkentené az adminisztrációs terheket. A munkába járás költségtérítésével kapcsolatos szakszervezeti javaslatok és az ezekre adott kormányzati válaszok szintén részét képezték a beszámolónak.

Összegzésében elmondta, hogy a Munkástanácsok folyamatosan képviseli a közszféra érdekeit mind a VKF-en, mind az OKÉT színterén, és a következő hónapokban is aktívan részt vesznek a bér- és munkakörülmények javítását célzó tárgyalásokban.

A szövetségi tanácsülésen az elnök, az ügyvezető alelnök és a közszféráért felelős alelnök részletes beszámolói után Kozma Zsolt, a versenyszféráért felelős alelnök ismertette a terület legfontosabb eredményeit és kihívásait.

Kozma Zsolt kiemelte, hogy az év során a minimálbér-tárgyalások kapcsán a Munkástanácsok jelentős erőfeszítéseket tett az ágazati szakszervezeti szerveződés előmozdítására. Az elnökség által kidolgozott törvényjavaslat a munkaadói oldalról pozitív visszajelzéseket kapott, ugyanakkor politikai támogatást nem sikerült szerezni. Bár a kezdeményezés ebben a formában nem valósult meg, Kozma hangsúlyozta, hogy a munkaügyi kapcsolatok fejlesztése továbbra is kiemelt cél.

A beszámolóban részletesen bemutatta a GINOP-Plusz pályázatot, amely a tagszervezetek kapacitásának bővítését, valamint a tagok munkájának elősegítését szolgálja. Kozma Zsolt szerint a pályázati források felhasználása hosszú távon is erősíti a Munkástanácsok szerepét a versenyszférában.

A jövő évre vonatkozóan Kozma Zsolt az európai autóipar jelentős átrendeződésére hívta fel a figyelmet, amely hatással lehet a hazai beszállítói láncokra is. A stagnálás elkerülése és a megrendelések szintjének megőrzése már önmagában is eredmény lenne a jelenlegi gazdasági környezetben. A Munkástanácsok folytatja a munkavállalók érdekeinek képviseletét ezen kihívások közepette is.

Az ülés végén a Szövetségi Tanács egyhangúan elfogadta az elnök, az ügyvezető alelnök, a közszféráért felelős alelnök, valamint a versenyszféráért felelős alelnök beszámolóit. Ezzel a testület megerősítette a Munkástanácsok vezetésének stratégiáját és a következő évre kitűzött céljait.

Az év végi ülés lezárásaként elhangzott, hogy a Munkástanácsok továbbra is elkötelezett a munkavállalók érdekeinek képviselete és a munkaügyi kapcsolatok fejlesztése iránt, és a következő évben is folytatja aktív tevékenységét.