Szabó Imre Szilárd jelezte, különbséget kell tenni a munkajogviszony módosulása és a munkaszerződés módosítása között. A munkaszerződés és a munkaviszony tartalma ugyanis nem azonos, hiszen a jogviszony tartalmához tartoznak a munkaszerződésben foglaltakon túl a munkaviszonyra vonatkozó szabályokból származó jogok és kötelezettségek is.
Módosul a munkaszerződés a minimálbér emelésével
A munkaviszony módosulásakor annak tartalma a felek akaratától függetlenül, automatikusan következik be. Ilyen esetnek tekinthető az is, amikor a munkaszerződésben alapbérként a minimálbérben vagy a garantált bérminimumban állapodtak meg a felek (akár összegszerűen rögzítve a hatályos mértéket, akár csak utalva arra, hogy a munkavállaló alapbére a mindenkori minimálbérnek vagy garantált bérminimumnak megfelelő összeg).
A minimálbér és a garantált bérminimum emelése (változása) esetén tehát automatikusan módosul a munkavállaló alapbére.
A részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében a szükséges arányosításokat értelemszerűen el kell végezni, ahogyan a számítási alap is növekedik az óra-, napi és hetibérek esetében.
Praktikusan a fentiek azt jelentik, hogy a munkaszerződés módosítását (az alapbér változását) írásba kell foglalni, ha az alapbér összegszerűen meghatározva szerepel benne. Amennyiben ez elmaradna, az nem jár együtt azzal a következménnyel, hogy a munkáltatónak az emelést megelőző összegeket kell fizetnie és a munkavállaló elesne a neki jogosan járó emeléstől
– emelte ki az ügyvezető alelnök, hozzátéve, hogy a kormányrendeletben rögzítetteknél alacsonyabb alapbérben való megállapodás érvénytelen (jogszabályba ütközik), így az a munkáltató, aki nem hajtja végre január elsejétől a szükséges változásokat, jogellenesen jár el.
Az adó- és társadalombiztosítási jog területére is hatással van a minimálbér-emelés
A legalacsonyabb munkabérekkel összefüggő szabályozás nemcsak a munkajogot érinti, hanem az adó- és társadalombiztosítási jog területén is számottevő, számos esetben meghatározva például a vállalkozók által fizetendő közterheket. Kiemelkedő továbbá, hogy a minimálbér több társadalombiztosítási juttatás (CSED, GYED, táppénz stb.) és foglalkoztatáspolitikai pénzbeli ellátás (pl. álláskeresési járadék) összegére is hatást gyakorol – emelte ki Szabó Imre Szilárd.
Forrás: VG
Fotó: Székelyhidi Balázs