Október 1-jén tartották meg az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) plenáris ülését. Az elmúlt két évben a Tanács nem ülésezett, noha a munkavállalói oldal – a Munkástanácsok Országos Szövetsége közszféráért felelős alelnökének kezdeményezésére – kétszer is indítványozta az összehívást.

A kormány végül eleget tett a kérésnek, így sor kerülhetett a 2024. évi OKÉT plenáris ülésre. A munkavállalói oldal a plenáris ülés napirendjére az alábbi pontokat javasolta:

  • Konzultáció a 2025. évi minimálbér emelésről, illetve az európai minimálbér irányelv átültetése kapcsán a közszférában várható bértorlódások kezeléséről és a kollektív megállapodások kérdéséről a közszférában.
  • Konzultáció a munkára való alkalmassági vizsgálatok változásának a közszférát érintő hatásairól.
  • A munkába járás költségtérítéséről a közszféra területén.
  • A szolgálati járandóság melletti munkavégzés szabályozásáról – a Munkavállalói Oldalnak a kereseti korlátozás eltörlésére vonatkozó javaslatáról.

A munkavállalói oldal nemcsak a kezdeményezéseket fogalmazta meg, hanem az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódóan a szakértői anyagokat is benyújtotta, amelyek az egyes témák helyzetelemzését, illetve a megoldási javaslatait tartalmazta. Az ülés forgatókönyvét illetően az oldalak abban is megállapodtak, hogy az egyes napirendi pontokhoz témaszóvivőket jelölnek. A Munkástanácsok Országos Szövetsége két témaszóvivője Holecz Gábor közszféráért felelős alelnök a szolgálati járandóság melletti munkavégzés és a kereseti korlát eltörlésével kapcsolatos témát, míg Kucsera Miklós FBVSZOSZ főtitkár úr pedig a munkába járás költségtérítése kapcsán fejtette ki a munkavállalói oldal álláspontját.

A javasolt napirendi pontok közül a kormány A 2025. évi minimálbér emelés, illetve az európai minimálbér irányelvre vonatkozó javaslatot nem fogadta el, így helyette a Tájékoztatás a közszférát érintő egyes bérkérdésekről (a 2024, 2025-es évekre vonatkozóan) illetőleg Általános tájékoztatás a bérek alakulásáról napirendi pontok megtárgyalását javasolta. Ezekben a napirendi pontokban előterjesztőként a Kormányzati oldal szerepelt.

A bérkérdések tekintetében dr. Adorján Richárd helyettes-államtitkár (PM) adott tájékoztatást. A 2024. évet tekintve elmondta, hogy megindult a pedagógusok bérfejlesztése, mely részben európai uniós forráson alapul. Az adatokat tekintve 2023-ban átlagosan 16%-kal, 2024-ben 32,2%-kal nőttek a bérek, 2025-re pedig 21%-os emelés várható.

Az egészségügyben 2024-ben a szakdolgozók március 1-től 20% alapbéremelésben részesültek. 2010-hez képest mintegy négyszeresére nőtt a keresetük. A honvédség esetében 2022 és 2024 januárjában történt emelés, ez 20%-os, illetve 40%-os emelést jelentett. Ehhez hasonló emelés végrehajtására került sor a rendvédelemben is. A NAV dolgozói esetében 2024-ben 20%-os emelésre került sor, és 2025-ben januártól 10%-os béremelés várható. A jövő évi béremelési összegeket a költségvetési törvény tartalmazni fogja. Az elmúlt két évben – 2022. augusztus és 2024. augusztus között – az infláció nagyjából 25%-os, az átlagkereset emelkedés pedig 33,5%-os volt a közszférában, az említett területeken tehát reálkereset emelkedés valósult meg. Ez az egyes foglalkoztatotti ágazatokban különböző, a szórás nagy, 4% és 55% közötti. A 2025-ös évben a kormány 3-5%-os gazdasági növekedéssel számol, ez képezi a béremelések alapját. Nyolc ágazatban terveznek még emelést, ez a közszféra 70-80%-át jelentheti. A kormány ebben az évben 9% körüli reálkereset emelkedésre számít 3-4% közötti infláció mellett. Ha 2025-ben 3% körüli lesz az infláció, akkor 4-5%-os reálkereset emelkedés várható 7-8%-os keresetemelkedés mellett. Tehát álláspontjuk szerint folytatódik a reálkereset növekedés.

A munkavállalói oldal hozzászólásaiban nehezményezte, hogy az OKÉT 2 éve nem került összehívásra, annak ellenére, hogy többszöri kezdeményezés történt ebben a tárgykörben. Csóti Csaba SZEF elnök a munkavállalói oldal képviseletében elmondta, sok helyen az átlagbér a medián bér alatt van. A bértáblák egyes táblázatainak alsó szintjei eltűntek a minimálbér emelés következtében. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a közszférában további bértorlódások fenyegetnek.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke szintén felhívta a figyelmet a bértorlódás következményeire, amelyeket kezelni kell. Elmondta, hogy a kollektív megállapodások hiánya akadályozza a bérek rendezését, és álláspontja szerint szükség van egy 3. közszolgálatra vonatkozó bérkategóriára is, amely a diplomás átlagbér alkalmazását jelentheti. Javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács kollektív megállapodásokat köthessen, ami érvényes lenne a közszférát érintő ágazatokban.

Holecz Gábor, a Munkástanácsok közszféráért felelős alelnöke hozzászólásában elmondta, hogy több ágazatot érint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése. Jelentős számú érintetti kör van a közszférában, így célszerű lett volna tárgyalni erről a kérdésről konzultatív jelleggel az OKÉT-ban is, ahogyan erre korábban is volt példa. Elmondta, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetségében a konföderáció közszférába tartozó ágazatainak bevonásával zajlott konzultáció, és az ottani egyeztetés során elhangzottakat a Munkástanácsok képviseli a VKF fórumán. Hozzászólásában példaként elmondta, hogy a rendőrség esetében a nem hivatásos állomány mintegy 50%-a közvetlenül is érintett a minimálbér tekintetében.

Az alelnök hozzászólását azzal zárta, hogy amennyiben a VKF tárgyalások során döntés születik a minimálbér és a garantált bérminimum emelését illetően, úgy kezdeményezi, hogy ennek hatását – akár a közszférát érintő ágazatokra lebontva is – tárgyalja meg az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács.

Ezt követően Kucsera Miklós, az FBVSZOSZ főtitkára (Munkástanácsok Országos Szövetsége) elmondta, hogy a munkába járás költségtérítésére vonatkozó rendeletet a szakszervezeti oldal javaslata alapján pontosítani kellene. Egyrészt a kormányrendelet nem fedi le az összes jogállási törvényt, másrészt pedig a jogosultsági feltételek között szubjektív feltételt tartalmaz az alábbiak szerint: „a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb követelményeire tekintettel aránytalan hosszú” megfogalmazást célszerű lenne objektív feltételre cserélni.  A szakszervezeti oldal javaslata alapján a vitatott rendelkezés helyére az „út megtételéhez szükséges időt meghaladja” kitételt, mint objektív feltételt javasolja beemelni a rendeletbe. A saját tulajdonú gépjármű használat gyermekekre vonatkozó engedélyezésére vonatkozó 4. § 1) bekezdés 4. pontjában felsorolt esetekben pedig az életkort 14 évben javasolta meghatározni.

A kormány képviselője közölte, hogy egyelőre nem tervezik a rendelet módosítását, de a szakszervezeti oldal javaslatát megvizsgálják, ez után alakítják ki az álláspontjukat erre vonatkozóan.

Ezt követően Holecz Gábor ismertette a kereseti korlát eltűnésére és a nyugdíj melletti munkavégzésre vonatkozó szakszervezeti oldal kidolgozott álláspontját. Elmondta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium visszajelzése alapján az álláspontok között nincsenek merev ellentétek. Abban talán egyetértenek, hogy ez a kezdeményezés növeli az adóbevételt, csökkenti a szürke gazdaságot, és növelné a regisztrált állásbetöltők számát is. Hozzátette, hogy az anyag részletesen kifejti a közszféra ágazatainak érintettségét ebben a kérdésben. Álláspontja szerint a munkavállalói és a munkáltatói adminisztrációs terheket is jelentősen csökkentené ez a kezdeményezés. Ehhez a Liga Szakszervezetek is csatlakozott és jelezte: felvetették a kérdést a VKF-en is. Az érdekvédelmi vezető elmondása szerint ebben a kérdésben mintegy huszonnyolcezer fő lehet érintett.

A Pénzügyminisztérium képviselője válaszában elmondta, hogy vannak pro- és kontra érvek is a szabályozás megszüntetésére. Jelenleg az ő álláspontjuk szerint mintegy háromszáz fő érintett, akik ténylegesen kérték a nyugdíj folyósításának felfüggesztését.

Ezt követően Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár asszony tartott előadást a VKF-ben zajló minimálbér tárgyalásról, és bemutatta az európai irányelv magyarországi alkalmazásának folyamatát. Elmondta, hogy az irányelvnek megfelelően kijelölték azt a fórumot, mely a tárgyalások lefolytatására és a megállapodások megkötésére jogosult. Az erre vonatkozó kormányrendelet még egyeztetés alatt áll. Megállapodás született abban is, hogy a bruttó átlagkereset lesz a minimálbér viszonyítási, vetítési alapja. Az irányelvnek való megfelelés körébe tartozik az is, hogy a rendszeres átlagkereset 50 százaléka legyen a minimálbér. A tervek szerint 3 éves bérmegállapodásra törekednek a felek, továbbá azt is elmondta, hogy a kormány továbbra is a minimálbér és a garantált bérminimum intézményét támogatja, és nem tervezik a két bérelem összevonását. Jelenleg az ágazati bérminimum kialakítása sem várható. A közszférában nyolcvanhatezer fő érintett a minimálbér és harminchétezer fő a garantált bérminimum tekintetében.

A szakszervezetek ismételten nehezményezték a minimálbér alakulásának megtárgyalását az OKÉT színterén, és többen javaslatot tettek arra, hogy az OKÉT alapszabálya, illetve az együttműködési megállapodás kerüljön újra tárgyalásra, mely egy hosszú tárgyalási folyamat kezdetét jelentheti. Ebben mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal, mind pedig az önkormányzati oldal egyetértett.

Az OKÉT ülést megelőzően a Munkástanácsok alelnöke tárgyalt a Belügyminisztérium államtitkárával a tűzoltókat érintő átszervezésről. Megállapodtak abban, hogy az ágazatot érintő kérdések továbbításra kerülnek az Államtitkár Asszony felé, aki megválaszolja azokat.

Holecz Gábor, közszféráért felelős alelnök