A Szövetségi Tanács a Munkástanácsok tagszervezetei által létrehozott megyei és ágazati szakszervezetekből áll. Ez a testület a legfőbb elvi és politikai konzultációs fórum, amely a Választmányok között a munka világával kapcsolatos kérdéseket tárgyal. A szeptember 27-i ülésen a Szövetségi Tanács elfogadta a Munkástanácsok elnökségének negyedéves beszámolóját.
A testület a minimálbér- és garantált bérminimum-tárgyalásokkal kapcsolatban fontos elvi megállapításokat tett. Egyhangúlag szorgalmazzák, hogy a Munkástanácsok folytassa az „ágazati szakmai bérminimum-rendszer” feltételeinek szakmai megalapozását, és ezt helyezze kommunikációja középpontjába. A minimálbér összegére vonatkozó, nyilvánosságra hozott tervek szerint a legalacsonyabb alapbérek a következő három évben akár 40%-kal is emelkedhetnek, amit a testület támogathatónak tart. A megjelent kormányrendelet-tervezet szerint a minimálbér értékeléshez használt indikatív referenciaérték, amelynek elérésére törekedni kell, a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző egy év rendelkezésre álló adatai alapján számított rendszeres bruttó átlagkereset 50 százaléka.
A garantált bérminimum tekintetében ugyanakkor egyértelmű, hogy a kormányzati és munkáltatói szándékok alapján a szakképzett dolgozóknak járó garantált bérminimum növekedése lassabb lehet, mint a minimálbéré. Ezt tükrözik a már megkötött, jövő évre szóló vállalati bérmegállapodások is, akár a köztulajdonban működő munkáltatók (lásd MÁV-csoport és Magyar Posta), akár a versenyszféra egyes területein.
A testület üdvözli továbbá, hogy a LIGA Szakszervezetekkel és számos ágazati szakszervezettel közös gondolkodás zajlik a bérrendszer esetleges átalakításáról. Az ülésen szó esett továbbá a Munkástanácsok közszférára vonatkozó javaslatairól a munkába járás költségtérítésével és a kereseti korlát kivezetésével kapcsolatban.
