Szabadságra megy az ország, de a munkáltató bármikor keresztbe tehet a pihenésnek

A legtöbb munkavállaló a nyári hónapokban megy hosszabb rövidebb időre szabadságra, sokan már a munkahelyükön is egyeztették, mikor lesznek távol. Többen ugyanakkor még nem egyeztették a szabadság időpontját. Érdemes minél hamarabb egyeztetni a munkáltatóval a szabadságot, mivel

• a szabadságra vonatkozó igényt megfelelő időben szükséges jelezni,
• ráadásul a legtöbben ugyanabban a pár hétben szeretnének szabadságra menni.

A szabadságot a munkáltató adja ki

Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke szerint sokan nincsenek tisztában a szabadság kiadásának szabályaival, ez pedig konfliktushoz vezethet a munkáltatóval. Kiemelte:

A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató állapítja meg, miután meghallgatta a munkavállalót. A döntést pedig legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölnie kell az alkalmazottal.

Arra is lehetőség van, hogy amennyiben a munkavállaló a szabadság kiadását annak kezdete előtt 15 napon belül kéri és a munkáltató hozzájárul, akkor a felek megállapodása alapján – tehát a munkavállaló kifejezett kérelmére a szabadság kiadásra kerüljön.

A munkavállalók hét napja

A szabadságnapok egy részével a munkavállaló „rendelkezhet” – hívta fel a figyelmet Szabó Imre Szilárd. A szabályozás értelmében ugyanis naptári évenként hét munkanap szabadságot – legfeljebb két részletben – a munkáltató a munkavállaló által megjelölt időpontban köteles kiadni.

Szintén a gyermekneveléshez kapcsolódik a szülői szabadság és az apasági szabadság. Ezeket is a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkáltató, de a törvény több eltérő, speciális rendelkezést is tartalmaz – emelte ki a szakértő.

Hétvégére is eshet a szabadság?

A kiadott szabadság tartamának – a munkavállalóval történt eltérő megállapodás hiányában – legalább 14 összefüggő naptári napot el kell érnie. Szabó Imre Szilárd a hétvégékkel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabadságot a beosztás szerinti munkanapokra kell kiadnia a munkáltatónak, azaz a munkavállalóra irányadó beosztást kell alapul venni így nem ritka, amikor a szombat és a vasárnap is munkanapnak tekinthető:

• Egyenlőtlen munkaidő-beosztás – például munkaidőkeret – esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.
• Szintén egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A jogalkotó így kvázi „választási lehetőséget” biztosít a munkaadó számára.

Visszarendelhet a munkáltató a szabadság alatt?

Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkáltató a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja és a szabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja, a kiadás általa javasolt időpontját a munkavállalóval közölnie kell – ismertette a Munkástanácsok alelnöke. A tévhiteket eloszlatva azt is megerősítette,

A szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadság tartamába értelemszerűen nem számít bele.