A Mozdonyvezetők Szakszervezete székházában tartott sajtótájékoztatón értékelték szakszervezeti vezetők az Alkotmánybíróság tegnap közzétett határozatát.

Az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy a kollektív szerződés megkötését követően reprezentativitást szerzett szakszervezetek számára tanácskozási jogot biztosító szabályozás ésszerűtlen különbségtételt tett a szakszervezetek között, így megállapította a szabályozás alaptörvény-ellenességét.

A szakszervezetek képviselői elmondták, hogy értelmezésük alapján az Alkotmánybíróság határozata világos üzenetet tartalmaz: innentől bizonyosan teljes jogú kollektív szerződéses alannyá válnak, jogosultak a kollektív szerződés módosítására vagy akár felmondására is.

Barsi Balázs, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke szerint helyreáll a világ rendje. A Mozdonyvezetők Szakszervezete immár teljes jogú tagként és megkerülhetetlen szereplőként vesz részt a MÁV-Volán csoport munkaügyi kapcsolatainak alakításában.

Dr. Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke kiemelte, hogy a magyar kollektív munkajogi szabályozás egyik legabszurdabb szabálya kerülhet végre jogtörténeti dimenzióba. Ehhez a folyamathoz az érintett szakszervezetek folyamatos aktivitására volt szükség, így azt bátran nevezhetik közös sikernek, ugyanakkor még a jogalkotónak is lehet feladata azzal, hogy az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában foglaltaknak megfelelő érvényt szerezzen.

Dobi István, a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet elnöke elmondta, hogy az Alkotmánybíróság döntése nagy önbizalmat ad abban, hogy a Volánbusznál a 2024. évre megfogalmazott 25%-os bérkövetelés elérése céljából szervezett esetleges sztrájk megtartását nem gátolhatja egy nélkülük kötött bérmegállapodás, utalva a tavaly szervezett munkabeszüntetésükre.

Király András, a fővárosi közszolgáltató cégek munkavállalóit is tömörítő Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezet 2000 elnöke örömmel fogadta az Alkotmánybíróság határozatát, mivel saját bőrén tapasztalta meg, hogy milyen nehéz abban az esetben a munkavállalók érdekeit érvényesíteni, ha a reprezentativitása ellenére is csak tanácskozási jog illeti meg a kollektív szerződés módosításával kapcsolatos tárgyalásokon. A jövőben viszont érdemi lehetőségük nyílik például a munka törvénykönyvében rögzített pótlékoktól történő kedvező eltérésre a kollektív szerződésben.

Szabó Imre Szilárd összegzése a sajtótájékoztatón: