A kánikulában zajló munkavégzés – különösen a kültéri fizikai dolgozók számára – komoly veszélyeket rejt magában. A legjobban érintett ágazat az építőipar és a mezőgazdaság. A munkáltatónak törvény által előírt kötelezettsége ezt figyelembe venni és a munkakörülményeket oly módon kialakítani, hogy a dolgozók egészsége és biztonsága a megváltozott körülmények ellenére se kerüljön veszélybe.
Hőségriadó, munkavédelmi szabályok
A Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény), mint kerettörvény, általánosan rendelkezik a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításáról, a hőségben betartandó részletes szabályozást pedig a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM rendelet (együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről) tartalmazza.
Mi történik a melegben a szervezettel?
A hőség az emberi test számára önmagában is extrém körülmény, de ha fizikai munkavégzéssel párosul, akkor fokozottan fennáll a veszélye annak, hogy a szervezet a körülményekhez nem tud alkalmazkodni. Mindez először csak enyhébb tünetekben mutatkozik meg, mint pl. szédülés, rosszullét, de súlyos esetben a szervezet életfontosságú funkciói mondják fel a szolgálatot, ami halállal is végződhet.
Az emberi test kétharmad része víz, ezért az egészséges működéshez elengedhetetlen a folyadékegyensúly megtartása. A nyári meleg napokon éppen ez borul fel a legkönnyebben, hisz a fokozott izzadással jelentősen megnő a szervezet folyadékvesztése.
Nehéz fizikai munka esetén akár 1 liter folyadékot is elveszíthetünk. Ráadásul az izzadással nem csak folyadék, hanem életfontosságú ásványi anyagok is távoznak, ami több szerv működésének felborulását okozza.
Kánikulában az agy és az idegek működése is lassul, ezért tompának, fáradtnak és szétszórtnak érzi magát az ember, ami növeli a balesetek kockázatát.
A hőség által okozott leggyakoribb ártalmak
Hőguta, a hővel összefüggő betegségek legsúlyosabb formája. Ekkor a szervezet belső hőszabályozása teljesen felborul, az izzadás megáll és a test már nem tud megszabadulni a felesleges hőtől. A testhőmérséklet olyan magasba szökhet, ami agykárosodáshoz vagy halálhoz is vezethet.
A tünetek közé tartozik a zavartság, az eszméletvesztés és a forró, száraz, izzadásmentes bőr. A súlyos következmények miatt fontos a gyors felismerés, a test hűtése vizes borogatással és azonnali orvosi segítség hívása.
Hőkimerülés a szervezet figyelmeztető reakciója a melegre és a magas páratartalomra. Következményeit tekintve nem annyira súlyos, mint a hőguta, de ha nem történik semmilyen beavatkozás a megszüntetésére, akkor hőgutába fordulhat.
Tünetei közé tartozik a fejfájás, hányinger, szédülés, gyengeség, ingerlékenység. Hőkimerülés esetén a test még képes az izzadásra, hideg, nyirkos verejték formájában. A legfontosabb teendő az elveszett folyadék pótlása, valamint a test hűtése vizes lepedővel, lehetőleg hűvös helyen.
Hypertermia, vagyis a test túlmelegedése, aminek izomgörcsök a jellegzetes velejárói. Az izzadás során fellépő sóveszteség miatt csökken az izmok sótartalma, ez okozza a fájdalmas görcsöket. Folyadékbevitellel és ásványi sók pótlásával a tünetek elmúlnak.
Melegkiütés, ami nem más, mint az izzadságmirigyek gyulladása, melyet az eldugult verejtékmirigyek okoznak. Leginkább rosszul szellőző ruhák idézik elő, így megfelelő öltözékkel megelőzhető a kialakulása.
Napégés, ami bőrpírral, néha hólyagokkal, fejfájással, lázzal járó bőrsérülés. A napégés kártékony hatása többnyire évekkel később mutatkozik meg a bőr idő előtti öregedésével. Ilyenkor a hám megvastagszik, szárazzá, ráncossá válik és barna foltok, valamint értágulatok jelennek meg rajta. A gyakori leégés következtében, súlyos esetben bőrrák is kialakulhat.
Munkavégzés melegben? Tegyen megelőző intézkedéseket!
Meteorológiai jelentések nyomon követése, különös tekintettel a hőségriadókra
Hőségriadó esetén a munkáltatónak célszerű folyamatosan tájékozódni az időjárás alakulásáról, hogy időben fel tudjon készülni, és a munkavállalókat is fel tudja készíteni a hőségnapokra. A legalkalmasabb erre az Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos, részletes előrejelzése.
Nem árt tisztában lenni a hőségriadó fokozataival sem. A legmagasabb fokozat a 3. fokozat, amikor legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a 27°C-ot.
A dolgozók tájékoztatása a hőségben folyó munkavégzés veszélyeiről
Az éves ismétlődő munkavédelmi oktatások általában kitérnek a melegben zajló munkavégzés veszélyeire, de az ott elhangzottak már lehet rég feledésbe merülnek a nyári hónapokra. Ezért a meleg beköszöntével mindenképpen javasolt a dolgozók újbóli tájékoztatása, kifejezetten arra vonatkozóan, hogy mi a teendő hőség esetén.
Fontos felkészíteni a dolgozókat arra, hogy felismerjék a hőség okozta ártalmak tüneteit. Minél gyorsabban történik meg az elsősegélynyújtás, annál kisebb az esélye egy komolyabb egészségkárosodásnak. Az emberélet mindennél fontosabb!
A kánikulának megfelelő ruházat és/vagy kiegészítők biztosítása
A nyári ruházat legfontosabb feladata védeni a bőrt a közvetlen napsugaraktól és nem gátolni a testet az izzadásban. A legmegfelelőbb erre a természetes alapanyagú, jól szellőző, világos, testre nem simuló ruha.
A fej védelme kimondottan fontos, amire a legalkalmasabb a tarkót és az arcot árnyékoló, széles karimájú fejfedő – amennyiben védősisak használata a munkához nem kötelező.
Ha a munkáltató igazán szívén viseli a dolgozói egészségét, akkor a forró napokon hűthető kiegészítőket (pl. mellény, nyakpánt, sisakbetét, stb.) biztosít a napsugárzásnak fokozottan kitett munkavállalói számára. Ajánlott még UV védelemmel ellátott napszemüveg használata is.
Védőital biztosítása
A munkáltató kötelessége hőségriadó esetén a munkaterületen dolgozóknak ivóvizet biztosítani, ami megfelelően hűsít (legalább 14-16 °C) és könnyen hozzáférhető helyen van tárolva. A higiéniás követelményekre is oda kell figyelni a fertőzések elkerülése érdekében.
A dolgozókat ösztönözni kell arra, hogy legalább fél óránként mindenképpen igyanak meg egy pohár vizet, hisz gyakori jelenség, hogy sokan még akkor sem érzik magukat szomjasnak, amikor már a szervezetnek nagy szüksége lenne a folyadékpótlásra.
Érdemes kijelölni a munkaterületen egy személyt, aki fokozottan odafigyel a dolgozók vízfogyasztására.
Tűző nap elleni védelem
Amennyiben lehetséges, akkor célszerű ponyvával vagy sátorral árnyékolni a napsütötte munkaterületet, amivel a közvetlen tűző nap okozta ártalmak elkerülhetők. Fontos még az üvegfelületekről visszaverődő sugárzás csökkentése is.
Továbbá fokozottan oda kell figyelni arra, hogy a szabadban használt fém szerszámok, munkaeszközök vagy egyéb tárgyak a tűző naptól annyira felmelegedhetnek, hogy égési sérülést okozhatnak, ami munkahelyi balesetnek számít. Ezért fontos ezen tárgyak árnyékban tárolása és használatuk közben védőkesztyű viselése.
Speciális pihenőidő
A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM rendelet szerint, amennyiben a hőmérséklet a 24 fokot meghaladja, óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell beiktatni.
Először is fontos tisztázni, hogy a rendelet által élőírt, a munkahelyeken kialakult kedvezőtlen klímakörnyezettel – vagyis jelen esetben hőséggel – kapcsolatos pihenőidő nem azonos a munka törvénykönyve által meghatározott pihenőidővel és munkaközi szünettel, hanem egy speciális pihenőidő, amit a munkáltatónak kötelessége biztosítani a munkavállalói részére a rendeletben meghatározott körülmények esetén.
Az óránkénti pihenőidő nem összevonható és ezáltal nem használható munkaidő csökkentésre. Továbbá a pihenőidő a munkáltatóra és a munkavállalóra egyaránt kötelező érvényű, így a munkaidő részének tekintendő. Ez azt jelenti, hogy a pihenőidő időtartamával a munkaidő nem hosszabbítható meg.
Munkafeladatok átszervezése
Mivel a munkáltatónak teljeskörű rálátása van az elvégzendő munkák jellegére, a határidőkre és a munkafeladatok felcserélhetőségi lehetőségére, módjában áll munkaátszervezéssel biztonságosabbá tenni kánikula esetén a munkavégzést.
A legideálisabb megoldás, ha a hőség beálltával a dolgozók védettebb helyen kapnak munkafeladatokat. Ha ez a típusú átszervezés nem megoldható, akkor törekedni kell arra, hogy a legveszélyesebb, 11-15 óra közötti időszakban ne folyjon munkavégzés a tűző napon.
Amennyiben a munka jellegéből adódóan még ez sem kivitelezhető, akkor nagy hangsúlyt kell fektetni a dolgozók váltására, a pihenőidők betartására és a rendszeres folyadékpótlásra.