Csökkent ugyan a legalacsonyabb kereseti kategóriában lévők aránya, azonban még mindig több mint 800 ezren bruttó 250 ezer forint alatt kerestek tavaly. A mediánbérek növekedési üteme tartotta a lépést az átlagfizetésekkel.
Egy év alatt csaknem 7 százalékkal, 32 százalékra mérséklődött a teljes munkaidőben alkalmazásban állók közül azoknak az aránya, akiknek a bejelentett havi bruttó bére 250 ezer forint vagy alacsonyabb.
A 250 ezer forintnál többet, de maximum 450 ezer forintot keresők részesedése 2020 során 41, az ennél is magasabb keresettel rendelkezőké 27 százalékot tett ki.
Különösen ez utóbbi részarány emelkedett 2019-hez képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi évet vizsgáló, részletes munkaerőpiaci adataiból. A bruttó mediánkereset 2020-ban 320 580 forint volt, ez a havi átlagkeresettől 83 ezer forinttal maradt el, a legtöbben ekörül kerestek Magyarországon.
Kiegyenlítődés látszik a bérskálában, miután az alacsonyabb kereseti kategóriákban volt a legnagyobb emelkedés az elmúlt években
– erősítette meg a VG-nek Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. A szakszervezeti vezető kiemelte, hogy a korábbi 10 százalék körüli dinamika a teljes bérskálát megemelte, ennek is köszönhető, hogy a mediánbérek az átlagkeresetekkel szinte azonos arányban bővültek. Ráadásul az ütemezett minimálbér-emeléseknek köszönhetőn 2018-ra elérte a létminimum szintjét a kötelező legkisebb munkabér.
Nem leszakadás történt, hanem bérfelzárkózás
– tette hozzá, ebben pedig hatalmas szerepe volt a 2016-os bérmegállapodásnak. A KSH is rámutat arra a tanulmányban, hogy 2013-tól a fogyasztói árakat meghaladó, majd 2017 és 2019 között nemzetközi összehasonlításban is kimagasló volt a keresetek növekedése, a három év átlagában 8,7 százalékkal emelkedtek a reálbérek.
A koronavírus sújtotta évben is csaknem két számjegyű volt a bérdinamika, 2020-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 403 620 forint volt (a legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél), a munkáltatók teljes körénél pedig 391 190 forint.
A leggyorsabb bérnövekedés az egészségügy és a szociális ellátás területén ment végbe. Az ágazat kereseteinek dinamikusabb, csaknem 20 százalékos növekedését az egyszeri jutalom mellett az ott dolgozók egy részét érintő bér- és pótlékrendezések is magyarázzák.
Az átlagosnál gyorsabb ütemű bérkiáramlás ezenkívül a tudományos és a műszaki tevékenységben, az építőiparban, a kereskedelemben és a szállítás, raktározás területén történt. A tavalyi bérdinamikára erőteljes hatással volt a nem rendszeres kereseti elemek emelkedése, ennek a bruttó átlagkeresetek növekedési üteméből 0,4 százalékpontos volt az aránya. Ahogy a statisztikai hivatal kiemelte, a növekedés nagy részben az egészségügyben kiosztott egyszeri, 500 ezer forintos rendkívüli juttatással függött össze, de a versenyszférának a válság által közvetlenül nem, illetve kevésbé érintett ágazataiban osztott magas jutalmak is hatottak, különösen az év végén. Ennek is köszönhető, hogy decemberben bruttó 450 ezer forintig emelkedett az átlagfizetés.
![](https://cdn.vg.hu/2021/08/a_jXIqPZz7qidwOqYkxk-wbnKy8PSTCKA8ctUGI17yM/fill/900/1062/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzQ3N2FiMGY5MWYyMzQ5NGFhMjA3NmIwOWQxODQ0NmI1.jpg)
Palkovics Imre szerint minden jel arra mutat, hogy a gazdaság helyreállt, így a munkaerő-kereslet erősödésével és a munkaerőhiány ismételt megjelenésével fokozódhat a bérnyomás, ehhez jön még a minimálbér 200 ezer forintra emelése jövőre. A kötelező legkisebb munkabér mintegy 20 százalékos növekedése is kellő támaszt adhat a bérfelzárkózás folytatásának. Érdemes felidézni, hogy 2017-ben a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos növekedésével a bruttó keresetek 13 százalékkal bővültek, ennek alapján nem túlzás azt állítani, hogy jövőre hasonló mértékű dinamikára van kilátás.
Forrás: vg.hu