Az uniós statisztikai hivatal szerint a koronaválság közepette az egész unióban a magyar munkajövedelmek a leginkább válságállók. A magyar munkajövedelmek csökkentek a legkisebb mértékben az összes uniós ország közül. Ez azt jelzi, hogy a teljes foglalkoztatás magyar modellje válságállónak bizonyult.
Az uniós statisztikusok azt vizsgálták meg, hogy a foglalkoztatásból származó jövedelem milyen mértékben esett vissza. Ez három, koronavírus okozta változásból eredhet: egyrészt, ha a dolgozók elveszítik a munkájukat és a szerződésüket nem újítják meg; másrészt, ha átmeneti elbocsátások történnek; harmadrészt, ha a munkavállalók a cégnél maradnak, dolgozhatnak is, de kevesebb órában. Ezen hatások összegzésével alakult ki a rendkívül kedvező szám Magyarországra nézve, ahol a számok szerint egyik tényező sem okozott súlyos törést a munkapiacon.
A jövő heti Mandiner hetilap Makronóm rovatában részletesen elemezzük, hogy mit jelent ez a magyar modellre nézve és miért hitelteleníti a szakmai színben feltüntetett azon kritikákat, amelyek szerint több bértámogatásra lett volna szükség – vagy éppen nem sikerült megvédeni a magyar munkahelyeket.
Valójában azonban az körvonalazódik, hogy a magyar kormány a teljes foglalkoztatással egy válságálló modellt tudott felépíteni – gondoljunk arra, hogy számos nyugati ország kapkodó osztogatásba kezdett, de még így sem tudta megállítani a bérek rendkívüli csökkenését, miközben Magyarország célzottabb beavatkozással ért el nagyobb eredményt.
Forrás:mandiner.hu