A Pécsi Törvényszék közelmúltban hozott jogerős ítélete kötelezte a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy a szakszervezetünk által képviselt két tagunknak fizessenek meg 482.542,-Ft és 380.517,-Ft elmaradt szemle pótlékot valamint azok törvényes késedelmi kamatát.

A munkaügyi per indoka az volt, hogy a felperesek a szolgálati idejükben az utasforgalmi és a szemle pótlékra jogosító mindkét tevékenységet ellátták felváltva, aszerint, hogy az elöljárójuk mit határozott meg számukra. A szolgálati idejükben vagy a nemzetközi utasforgalmat ellenőrizték, vagy a kereskedelmi forgalom vámellenőrzését, illetve jövedéki ellenőrzését látták el. A munkáltató azonban csak az egyik tevékenységet ismerte el pótlékkal, a felperesek számára utasforgalmi pótlékot állapítottak meg, arra hivatkozva, hogy az utasforgalmi és a szemle pótlék egyidejűleg nem állapítható meg, mert egyidejűleg nem végezhető mindkét tevékenység, az utasforgalom és az áruforgalom ellenőrzése.

A felperesek képviseletében keresetet indítottunk, amelyben azzal érveltünk, hogy az utasforgalmi és a szemlepótlék egymást nem kizáró pótlék, ilyen korlátozást a jogszabály nem ismer a két pótlék viszonylatában, és a felperesek mindkét tevékenységet rendszeresen ellátták, így jogosultak a pótlékra. A Pécsi Munkaügyi Bíróság elsőfokú ítélete még elutasította a keresetünket, azonban a fellebbezésünk alapján eljárt Pécsi Törvényszék jogerős ítélete osztotta az álláspontunkat, és helyt adott a felperesek kereseti kérelmének.

Az ügy jogkövetkeztetése értelemszerűen irányadó a fordított esetre is, azaz, ha valaki szemle pótlékot kapott, de mindkét pótlékra jogosító tevékenységet ellátta, az utasforgalmi pótlékot igényelhet. A munkáltató egészen biztosan rendkívüli jogorvoslatként felülvizsgálati kérelemmel fog fordulni a Kúriához, amelynek döntése egy éven belül ügyforgalmuk miatt nem várható. A munkajogi igények viszont 3 év alatt elévülnek, és hogy ez ne következzen be, érdemes az elévülést kérelemmel (feljegyzéssel) vagy szolgálati panasszal megszakítani. Aki a témában nem adott be kérelmet (feljegyzést), szolgálati panaszt, annak javasoljuk, hogy mihamarabb tegye meg, mert az elévülésre tekintettel már csak 2010. februárja és decembere közötti időszakot tudja érvényesíteni.

Azok akik korábban kérelmet (feljegyzést) adtak be, az megszakította az elévülést, és ennek alapján az akkori beadványuktól 3 évre visszamenőlegesen és onnantól kezdődően tudják érvényesíteni az igényüket, de arra nagyon kell ügyelniük az elévülés elkerülése érdekében, hogy az újabb kérelmük (feljegyzésük), vagy szolgálati panaszuk és a korábbi beadványuk között ne teljen el több, mint 3 év, mert ez esetben az olyannak minősül, mintha korábban nem szakította volna meg az elévülést. Az újabb igényérvényesítés lehet kérelem (feljegyzés), vagy szolgálati panasz, mert ez az igény, mint elmaradt illetmény nem tartozik a hatályos NAV törvény 17/G. §-a szerinti közvetlen keresettel érvényesítendő tárgykörök közé. A szolgálati panaszt javasoljuk, mert elutasított kérelem után a bírósági út még nem nyílik meg, szolgálati panaszt kell utána tenni, és csak annak elutasítása esetén lehet bírósághoz fordulni, így nem kell két beadványt kérelmet (feljegyzést) és szolgálati panaszt írni, és ezért rövidebb idő alatt bírálják el az igényt. Aki az ügyben szolgálati panaszt nyújt be, annak elutasítása esetén feltétlenül forduljon 30 napon belül bírósághoz, amelyhez szakszervezeti tagjainknak segítséget, képviseletet nyújtunk.

dr. Oláh Tamás jogtanácsos