Az eddigi eredmények alapján a KKSZ-VKSZ tömörülés a szavazatok mintegy 55 %-át, a KDSZSZ a voksok hozzávetőlegesen 45 %-át szerezte meg. A szavazateloszlás nem kis meglepetésre nem tükrözi a szervezetek taglétszámát, különösképpen a KDSZSZ-tagszervezete a SZAKSZ szerepelt a taglétszámát meghaladó mértékben. A KMSZ-hez tartozó tagszervezetek elég mérsékelten szerepeltek, a KDSZSZ-hez is csatlakozott (kettős tagságú) tagszervezetek Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében árnyalták a sötétebb képet.
Összességében a KDSZSZ szereplése várakozáson felüli, különösképpen annak tükrében, hogy a KKSZ élet-halál harcként élte meg a választást. Egy-két KDSZSZ-es tagszervezet, amennyiben hatékonyabb választási stratégiát folytat és átveszi a KKSZ egészpályás letámadást is alkalmazó módszerét, akár a papírforma is borulhatott volna.
A Központi Üzemi Tanácsba várhatóan 8-7 vagy 9-6 arányban a KKSZ delegálhat képviselőket, tehát többséget szerez. És jön majd az alapkérdés: a többséget szerzett szervezet automatikusan adja a vezető tisztségviselőket vagy az alkalmasságot, felkészültséget is számításba veszik a kiválasztásnál?
A régiós Üzemi Tanácsoknál nagy általánosságban egy szűkebb csoport akarata érvényesült és nagyon nem vált be. A régiós ÜT-k elég mérsékelt szerepet töltöttek be. A megyei ÜT-k mozgástere szélesebb volt, mint a régiós testületeké és ez megmutatkozott a munkában is.
Az már most kódolható a Volánbusz Zrt.-nél, amennyiben nem megegyezésen alapul a vezető tisztségviselők kiválasztása, botrányos lesz a Központi ÜT működése. Ezt pedig feltétlenül el kellene kerülni, ugyanis a cégvezetés előbb-utóbb Muppet-show-ként fogja értelmezni a munkavállalói érdekképviseleti munkát. Erre már most is számos jel utal.
Horváth László
társelnök
KDSZSZ