A kormányzatin oldal részéről Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár tájékoztatást adott a Gazdaságvédelmi Akciótervben foglalt bértámogatással és egyéb kérdésekkel kapcsolatban.
Országosan 200 cég pályázott bértámogatásra eddig, zömében kisvállalkozások, a kutatás-fejlesztési támogatásra pedig 128 vállalkozás nyújtott be igényt. Az elmúlt héten tovább nőtt az álláskeresők száma, a március elejei adatokhoz viszonyítva 53 ezer fővel növekedett a regisztrált álláskeresők száma. Adatszolgáltatási problémaként jelölte meg az Államtitkár Úr, hogy különböző módszertanon alapul a NAV, a KSH, illetve a tárca adatszolgáltatása, ezért ennek rendszerezése, újragondolása szükséges a korrekt tájékoztatás érdekében.
A korábbi üléseken elhangzott téma-felvetésekkel kapcsolatban:
- az állami és önkormányzati fizetési fegyelem fellazult az elmúlt időszakban, ezen változtatni kell, mivel ez számos vállalkozás esetében okozhat likviditási gondokat;
- hasonló problémák jelentkeznek a már folyamatban lévő projektek megvalósítása során is (melyet érintettsége okán is jelzett több alkalommal is mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal);
- ITM támogathatónak tartja a SZÉP kártya zsebei közötti átcsoportosításra tett javaslatot, döntés későbbre várható;
- a munkáltató által egyoldalúan elrendelhető legfeljebb 24 havi munkaidőkeret vonatkozásában nem történt előrelépés, a rendelet vonatkozó része nem került visszavonásra; (megjegyzés: a VKF munkavállalói oldala ezért – a korábban már lezajlott egyeztetéseknek megfelelően – jogi véleményét, aggályait eljuttatja az illetékes nemzetközi testületek/ fórumok részére)
- a jelenlegi szabályok szerinti üzlet-nyitvatartási és életkorhoz kötött vásárlási időszak megváltoztatására vonatkozó javaslatok napirenden vannak, bejelentés a jövő héten tervezetten szerdán várható.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke jelezte, hogy továbbra is várjuk a választ arra a konkrét jogszabály-módosítási javaslatra, amely a veszélyhelyzeti időszakban, az intézmények bezárása következtében gyermekükről otthonukban gondoskodó szülők esetében a keresőképtelenség idejére járó táppénz- juttatást biztosítaná.
Bodó Sándor államtitkár válaszában elmondta, hogy az EMMI vizsgálja a javaslatot, bár ellentmondást lát a javaslat, és azon intézkedés között, amely a gyermekek kijelölt intézményben történő kiscsoportos ellátását biztosítja a veszélyhelyzeti időszakban is. Ennek a rendszernek a működési, egészségügyi problémáira azonban korábban a munkavállalói oldal már felhívta a figyelmet. Jeleztük, hogy éppen ezért is született a jogszabály-módosítási javaslat, és továbbra is várjuk a választ a felvetésre.
A LIGA Szakszervezetek részéről ismételten felvetésre került a veszélyhelyzeti időszakban kényszerből fizetés nélküli szabadságon lévők szolgálati idő elismerésének hiánya (a nők 40 időbeszámítása miatt is). A veszélyhelyzetre tekintettel kértük a szolgálati idő méltányosság elvén alapuló elismerésének vizsgálatát és a későbbi nyugellátásra jogosultság esetén annak figyelembe vételét.
A bértámogatás ügyében jeleztük, hogy a támogatási elképzelések ellenére –amelyet mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal támogatott – a közepes és nagyobb vállalatok részére nehézkes a támogatás igénylése, inkább a számukra egyszerűbb munkaszerződés-módosítási ajánlaton alapuló heti/napi munkaidő csökkentést választják, valamint a létszám-leépítéseket tervezik és hajtják végre a bértámogatás igénybevétele helyett. Számos a gyakorlatban megjelenő és részünkre is eljuttatott problémát, értelmezési kérdést nevesítetten is felvetettünk pl. vetítési alapbér nettó összege, képzésben résztvevők meghatározása egy esetleges időközbeni munkaviszony megszűnés esetén stb. Kértük, hogy vizsgálja meg a tárca, mivel lehetne ösztönzően hatni a közepes és nagyvállalati szektorra annak érdekében, hogy az állami támogatásokat vegyék igénybe, ezzel is csökkentve a munkavállalókra nehezedő bérelvonások mértékét.
Javasoltuk, hogy a VKF keretében közösen tekintsük át, milyen új típusú munkahelyek kialakítása várható, mit tudunk ajánlani (képzésben, átképzésben, juttatásokban) a megnövekedett álláskeresők számára.
A felsőoktatásban megszerezhető diplomához előírt nyelvvizsga követelmény alóli mentesítéssel kapcsolatban jeleztük, hogy mindamellett, hogy a nemzetközi kitekintés, az idegen nyelvű szakmai anyagok megismerése szempontjából jelentőséggel bír a nyelvvizsga, azon túl fontos a műszaki, mérnöki szakmai tudásuk elismerése, annak megfelelő besorolásuk és a kapcsolódó bérezésük helyretétele a ránk váró innovációs és robotizációs fejlesztésekre is tekintettel.
A munkavállalói oldalon elhangzott továbbá Kordás László (MSZSZ) részéről:
- a bértámogatással kapcsolatos adminisztráció csökkentésére tett javaslat,
- az egészségügyben dolgozók vírusfertőződésének esetében a 100%-os táppénz biztosításának igénye.
A munkaadói oldal jelezte, hogy a rendelet-módosítást követően a munkáltatók továbbra is bizonytalanok a bértámogatás feltételeiben, rugalmatlannak ítélik a jogszabályt. Javasolták, hogy az álláskeresők támogatásában is kellene gondolkodni, mert a közeljövőben nehéz lesz őket új munkahelyen elhelyezni és úgy érzik –jogosan – hogy velük központi szinten nem foglalkoznak.
Egyebek napirendi pont keretében:
- A kormányzati oldal részéről: javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy a diploma mentés mintájára gondolkodjunk el a most érettségiző fiatalok ügyéről is, hogy a vírushelyzet miatt elhalasztott érettségi hiányában ez év december végéig elhelyezkedhessenek azokban a munkakörökben, ahol érettségi a követelmény, utólagos vizsga letételével; az előzetes javaslatot az oldalak támogatták.
- A munkavállalói oldal részéről: minden évben április 28-án emlékezünk meg a munkabalesetben elhunyt munkavállalókról, ennek okán is időszerű a baleseti, megbetegedési helyzetkép elemzése, amely növekvő számokat mutat; a csökkenő ellenőrzések növekvő hiányosságokat tártak fel 2019-ben is, ennek értékelését a VKF keretében végezzék el a felek.
Az összefoglalót készítette:
Mészáros Melinda
Buzásné Putz Erzsébet
Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt / MTI