Sajtófigyelés 2019 február

Reformátusok Lapja – 2019. 02. 24. (11,12,13,14. oldal)

„A Biblia nem engedte az önsajnálatot”

– Tudom, hogy rám fért a próbatétel, túl fiatal voltam még a hitben – mondja hatéves raboskodásáról a Bibó Istvánnal és Göncz Árpáddal együtt 1958-ban elítélt Regéczy-Nagy László. A kommunizmus áldozatainak február 25-i emléknapja alkalmából kerestük fel az egykori katonatisztet, aki beszélt arról is, mi a véleménye Nagy Imre történelmi szerepéről, milyen volt az ötvenes években a budapesti brit követség sofőrjeként egy polgári demokráciában dolgozni, és hogyan tartotta benne a lelket a börtönben Ézsaiás próféta.

A kommunizmus áldozatainak emléknapján kire gondol elsősorban? Például édesapám öccsére: kohómérnökként dolgozott Ózdon, kivégezték egy koncepciós perben. De édesapámat is áldozatnak tartom. Orvosezredes volt, félholtan jött haza az orosz fogságból, az Urálból. Félig földbe ásott gödrökben éltek a fogolytáborban, a borzalmas körülmények miatt súlyosan megbetegedett. Szegény, hazajövetele után még praktizálni szeretett volna, de nemsokára meghalt. Megpróbáltak eltaposni engem is, Isten különös kegyelme, hogy túléltem a kommunizmust. 1949-től a brit követség sofőrje volt. Miként élte meg, hogy reggelente egy diktatúrában kelt fel, de egy polgári demokráciába járt dolgozni? Ez valóban tudathasadásos helyzet volt. Úgy éreztem, hogy Ady kompországában én vagyok a komp, amely két part között jár. Nem volt nehéz jobban szeretni a demokráciát a diktatúránál. Én akkor ismerkedhettem a polgári demokráciával, amikor a magyarok készültek megfulladni a kommunista rendszer nyomásában. Aztán még borzasztó sok idő telt el, mire a magyarság kiszabadult, és végre szabadon dönthetett sorsáról. A hosszú diktatúra persze azt is eredményezte, hogy az új világ teljesen készületlenül érte népünket.

Az „új világ” 1956 októberében is elérkezett. Meglepte a forradalom kitörése?

Nagyon, igaz, sajátos helyzetem révén elszigetelt voltam a magyar társadalom jelentős részétől. Követségi alkalmazottként nem érintkezhettem a munkássággal, saját világomból, a középosztályból sokakat kitelepítettek – keveset tudtam arról, hogy a magyar nép, a munkásság miként vélekedik. Az tudtam, hogy az angolokat borzasztóan felkavarta Rákosi végleges bukása 1956 nyarán, meglepve olvasták például az Esti Hírlap élesen bíráló cikkeit. Számomra nemcsak a forradalom kirobbanása, hanem a magyar munkásság érett viselkedése is csodálatos, felemelő meglepetés volt. Napok alatt megszervezték magukat, létrehozták a munkástanácsokat, a gyerekeik pedig hősként harcoltak és estek el a pesti utcákon. A magyar munkásosztály viselkedésével örökre beírta magát a történelemkönyvbe. Egykori hivatásos honvédtisztként nem tehettem meg, hogy amikor a történelem nekem kínált fel cselekvési lehetőséget, visszavonuljak. Ezért vállaltam Bibó István memorandumának és – Göncz Árpád kérésére – Nagy Imre 1955–56-ban készült írásai utolsó megmaradt kéziratának eljuttatását brit diplomatákhoz. Azt gondoltam, ha szinte gyerekemberek kockáztatták életüket a világ akkori legerősebb hadseregével szemben, nekem is kötelességem elvállalni a feladatot. Magyar hazafiként azoknak a briteknek dolgozott, akik a szuezi invázióval elterelték a nemzetközi figyelmet a forradalomról, ezzel közvetve hozzájárultak leveréséhez. Nem hasonlott meg?

Nem, mert azok, akikkel együtt dolgoztam, szívvel-lélekkel támogatták a forradalom ügyét. Mindent megtettek, hogy tájékoztassák a londoni kormányt az események nagyszerűségéről és a veszélyekről. Nagy szerepük volt abban, hogy Nagy-Britanniában hatalmas rokonszenv övezte a magyarokat 1956-ban. Az más kérdés, hogy a brit kormány – mint minden kormány – csak a saját érdekeit nézte, és nem akart háborút kockáztatni Magyarország felszabadításának segítésével. Lehet-e a kommunista diktatúra áldozata egy kommunista politikus? Nemrég ismét vita indult Nagy Imréről, némelyek még a mártírhalált is elvitatják tőle. Nagy Imrét azok próbálják történelmi szerepénél nagyobbnak láttatni, akik megtagadták őt. Senki nem lehetett Kádár János pártjának a tagja, anélkül, hogy ezt ne tette volna meg – most hirtelen ők Nagy Imre legnagyobb védői. Ez azonban semmit nem von le abból, hogy Nagy Imre a forradalom mártírja lett. Tanúja voltam, ahogy a tárgyalásunkon vitázott Vida Ferenc bíróval. Láttam, hallottam, hogy kiállt mindazért, amit akkorra ő is vallott. Milyen nyílt szemmel, hősként ment a halálba! Ha egy, a hazáért való önfeláldozásra esküdött katona teszi ezt, az természetes. De ő meggyőződéses bolsevikból lett magyar patrióta, aki a hazáért és a szabadságért adta az életét. Mekkora változás mehetett végbe benne! A jugoszláv követségre már öntudatos magyar miniszterelnökként menekült, aki élete árán sem volt hajlandó megtagadni a forradalmat. Jóvátette kétségkívül létező elkövetett bűneit. A bűnbánat különben másokra is jellemző volt. Találkoztam a börtönben olyan újságíróval, aki katolizált, és azt mondta: azért is örül tízéves büntetésének, mert ez alkalom arra, hogy valamit jóvátegyen abból a sok bűnből, amit újságíróként elkövetett a magyar nép ellen. Az Úristen még benne is munkálkodott… Tárgyalásán tartott a legrosszabbtól?

Igen, mert vizsgálótisztünk Göncz Árpád előtt nem is titkolta, hogy őt mindenképpen szeretné kivégeztetni. „Ha tehetnénk, kétszer akasztatnánk föl” – ilyeneket mondott. A tárgyalás végén az ügyész közölte a védőmmel, hogy súlyosabb fokozatú vádlottá „léptetnek elő”, azaz a halálra szánt Bibó Istvánhoz és Göncz Árpádhoz hasonló ítéletet kaphatok. Végül őket életfogy tiglanra, engem tizenöt évre ítéltek. A fogság alatt mi tartotta önben a lelket? Olvashatta a Szentírást?

A börtönben a tervezőirodán a rajzok közé rejtettek a bajtársaim egy katolikus fordítású Bibliát, amelyet aztán tervrajzkeresés címén negyedórát az ember egyedül olvashatott. Ismételgettem magamban egyes verseket, hogy kívülről megtanuljam őket. 1948-ban tértem meg, 1956-ban nem voltam még nagyon érett: ha például egy ószövetségi igét nem értettem, sokáig átlapoztam, nem kerestem a mélyebb értelmét. Ezt a luxust aztán a börtönben már nem engedte meg magának az ember. Melyik volt a szívének különösen kedves igeszakasz?

Ézsaiásnál találtam egy részt, amely pontosan rólam, nagyidős rabról szólt, aki nem hetekben vagy hónapokban, hanem évszakokban méri az időt. Az Ézsaiás könyvének 28. fejezetében olvasott versek máig elkísérnek: „Nem úgy van-e, hogy ha elegyengette felszínét, kaprot hint vagy köményt szór, vagy vet sorban búzát vagy árpát a kijelölt földbe, a szélére pedig tönkölyt? Így szoktatta őt rendre, erre tanította Istene. Mert nem cséplőszánnal csépelik a kaprot, és nem cséplőhengerrel nyomtatják a köményt, hanem bottal verik ki a kaprot, és pálcával a köményt. Talán szétzúzzák a kenyérgabonát? Nem csépelik azt vég nélkül; ha rá is hajt az ember cséplőhengerével és lovaival, mégsem zúzza szét. Ez is a Seregek Urától származik. Csodálatos a terve, hatalmasan hajtja végre.” Az Úristen tudta, hogy mivel kezeljen, mivel tegyen próbára és meddig – ez hallatlanul megnyugtató. Tudom, hogy rám fért a próbatétel, túl fiatal voltam még a hitben. Öt héttel a forradalom kitörése előtt esküdtünk a feleségemmel, egy hónappal a letartóztatásom után született a nagyobbik lányom. Mindig ott volt a kísértés az önsajnálatra, de a Biblia ezt nem engedte. A legnehezebb pillanatok azok voltak, amikor a harmadik amnesztiába sem estem bele, és láttam rabtársaimat civilbe öltözni, hazamenni. Három hónapig billegett a sorsom. Soha nem felejtem el, hogy a tervezőirodán dolgoztam, amikor jött egy kedves, öreg smasszer, és azt mondta: „Regéczy, én kidobom magát” – egy óra múlva kint voltam. Egyszer azt mondta, hogy a börtönből kijövet megdöbbentette, mennyire eltűnt a magyar társadalomból az 1956-ban megtapasztalt szolidaritás. Odabent munkásfiúkkal is ültem, ők sokszor voltak maguk alatt. Azzal igyekeztem vigasztalni őket, hogy semmi más nem történt velünk, mint ami annyi jó magyarral előttünk. Az, ami Rákóczi száműzött kurucaival, Kufsteinben nehéz vasban tartott negyvennyolcasokkal és még annyi nagy hazafival megesett. Valóban úgy gondoltuk, hogy az ország a „nagy börtön”, és mi a „kis börtönben” vagyunk. Odabent viszont igyekeztünk megőrizni a csodálatos októberi napok szolidaritását. Kiváló társaságban voltam, hívő mérnökemberekkel. Pénzt nem adtak a kezünkbe, de bizonyos határok között felírhattuk, mit kérünk, és azt behozták nekünk. Mi meg leterítettünk egy nagy pokrócot, és mindenki a saját ellátmányának tizedét letette, hogy a zárkákban lévőknek is jusson valami. A „kis börtönben” mindennap éreznem kellett, hogy a kommunisták legyőztek. Ez keserves volt, de jobban lehetett tudni, hogy ki az ellenség. Gondolta volna, hogy egyszer véget ér a diktatúra?

Már ötvenhatban reméltem, hogy ebből már nem másznak ki. Nem másztak ki, de azért sokáig tartott. Az ötvenhatos magyar forradalom nemzetközi tekintetben is megtépázta a kommunizmus hírnevét, pedig addig azért nagy volt a Szovjetunió presztízse, még Nyugaton is. Ekkor úgy derékon vágtuk őket, hogy soha nem egyenesedtek ki többet. Ezt persze sokáig nem így éltük meg. Nemzetem annyiszor rántott kardot saját és mások szabadságáért, és a világ annyiszor hagyta cserben! Ezek után nem lehet elvárni egy néptől, hogy tovább-ra is az öngyilkosság útján menjen tovább a biztos halálba – 1956 után az ország élni akart, és jól-rosszul, de élt is. Mikor érezte először, hogy talán megéri a kommunizmus bukását?

Brezsnyev alatt. Mélyen elgondolkodtatott, hogy egy világhatalom egy ilyen idétlen figurát nemcsak eltűr, de vezérének is elfogad – ez számomra azt jelezte, hogy valami nagyon nincs rendben a Szovjetunióban. Hruscsov meg tudta játszani magát, eladni magát szakembernek, államférfinek, Brezsnyev már nem. A felmérések tanúsága szerint a magyar társadalom nincs túl jó véleménnyel a rendszerváltásról. Olyanok is csalódottak, akik nagyon várták a diktatúra bukását, vagy maguk is a rendszer áldozatai voltak. Mivel magyarázza ezt a kiábrándulást? Amikor életemben egyszer pártba, az MDF-be léptem be, átéltem, hogy micsoda elvárásoknak kellett volna rögtön megfelelni. A Fórum még nem volt készen a kormányzásra, amikor máris irányítania kellett a csődben lévő országot. Rengeteg népszerűtlen döntést kellett hozni, miközben mindenki mindent azonnal szeretett volna, ezért szükségszerű volt a csalódás. Alighanem ez a fő oka a kiábrándulásnak: az emberek nem azt kapták a rendszerváltástól, amit vártak.

Hosszú életében szenvedett börtönt, megaláztatást, mellőzést. Visszatekintve: érdemes volt áldozatot hoznia? Aki szereti a hazáját, mindig megtalálja azt, amivel bizonyíthatja a szeretetét. Nekem ez kínáltatott, és én ezzel éltem. Isten kegyelméből hosszú életet éltem meg: még mindig itt vagyok, tanúskodhatok.

Beágyazott cikkek:

„Aki szereti a hazáját, mindig megtalálja azt, amivel bizonyíthatja a szeretetét. Nekem ez kínáltatott, és én ezzel éltem. Isten kegyelméből hosszú életet éltem meg: még mindig itt vagyok, tanúskodhatok.”

NÉVJEGY

Regéczy-Nagy László 1925-ben született Budapesten. Katonai iskolákban tanult, 1944-ben avatták tisztté, a páncélosoknál szolgált. Németországban esett brit hadifogságba, hazatérte után raktárosként, majd fuvarosként dolgozott, 1949-től a budapesti brit követség sofőrje volt. A forradalom után letartóztatták és 1958-ban Bibó István perében tizenöt évre ítélték, amiért segített Bibó István és Nagy Imre írásait külföldre csempészni. 1963-as szabadulása után előbb segédmunkás, majd 1990-ig állás nélküli fordító volt, 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság egyik alapítója. 1990 és 1996 között egykori vádlott-társa, Göncz Árpád köztársasági elnök munkatársaként dolgozott.

Magyar Nemzet – 2019. 02. 23. (13. oldal)

Fenntartói válaszra várnak az állami cégek

Demonstráció, annak eredménytelensége esetén pedig akár sztrájk is lehet a postánál, mivel az idei évre előirányzott hatszázalékos béremelés nem elegendő a munkaerőhiány kezelésére és a keresetek felzárkóztatására a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez tartozó Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége szerint.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke kérdésünkre elmondta, többször jelezték már a kormánynak, hogy nem elegendő a 2019-re előirányzott, átlagosan négy-öt százalékos béremelés az állami vállalatoknál. A posta ráadásul önerőből hozzájárult a rendelkezésre álló kerethez, így átlagosan hatszázalékos bérrendezés valósulhat meg a cégnél. A szakszervezeti vezető szerint ugyanakkor elvárható lenne, hogy legalább a 2019-re és 2020-ra meghatározott nyolcszázalékos bérajánlásban foglalt emelést megkapják a dolgozók.

A postánál tapasztalható munkaerőhiány emellett nagy terhet ró a jelenlegi dolgozóira is. A tavaszra bejelentett háromszáz fős elbocsátás az adminisztrációs területet érinti, a posta a képviseletekkel azt közölte, a felszabaduló bérköltségeket a többi dolgozó keresetrendezésére fordítja. Ennek részletei ugyanakkor nem ismertek.

Palkovics felháborítónak nevezte, hogy Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter az állami vállalatok bérezési kérdéseit érintő többszöri szakszervezeti megkereséseket még csak válaszra sem méltatta. Hozzátette: habár tavaly létrehozták a versenyszféra mintájára a Közszolgáltató Vállalatok Konzultációs Fórumát a közszolgáltatóknál, ám azóta érdemi párbeszéd nem volt.

Korábban lapunk úgy értesült, az állami vállalatoknál, tehát a postánál, a közösségi közlekedési cégeknél, és a víziközmű szolgáltatóknál azt követően kezdődhetnek újabb bérrendezéssel kapcsolatos egyeztetések, ha lezárul a 2017-ben aláírt, három évre szóló egyezség.

A megállapodás akkor tekinthető lezártnak, ha minden munkavállaló béréről pontos megegyezés születik a vállalatvezetés és a szakszervezetek között.

Ezt követően kezdeményezhető, hogy akár már a jövő évtől milyen keresetrendezésre lenne szükség ahhoz, hogy a közszolgáltató cégeknél ne okozzon nagyobb gondot az elvándorlás.

Kossuth Rádió – Jó reggelt, Magyarország! – 2019.02.22. 08:35:15 (00:07:57)

Összeállítás: Több mint 11%-kal nőtt az átlagkereset tavaly

Mv: Több mint 11%-kal nőttek tavaly az átlagkeresetek. Emellett az egyszeri jutalmak, prémiumok, vagy más egyedi kifizetések több mint 18%-kal emelkedtek és éves szinten átlagban meghaladták a fejenkénti 50 ezer forintot. Rubin Dániel járt utána a növekedés hátterének.

R: Isépy Tamással, a Századvég elemzőjével beszélgetek. Jelentősen nőttek az átlagkeresetek 2018-ban. De mely szakmákban, mely ágazatokban tapasztalható ez leginkább?

Isépy Tamás, elemző, Századvég Alapítvány: Hát tulajdonképpen a növekedés mértéke az nem volt természetesen egyensúlyban, illetve nem volt egyenértékű. Vannak olyan szakmák, akik jobban tudtak részesedni ebben. Amit látunk, az az, hogy a bruttó átlagkereset legmagasabb mértéke a pénzügyi biztosítási üzletágban, és a legalacsonyabb pedig a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén. A legnagyobb az 608 200 forint, tehát az átlagkereset a pénzügyi biztosítási tevékenység gazdasági ágban, és 212 ezer pedig a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén.

R: Mi gyakorolhatott erre kedvező hatást, mi lehet az oka annak, hogy ilyen jelentős mértékben tudtak nőni a bérek?

Isépy Tamás: Ugye nyilván év elején volt egy elég magas béremelés. A minimálbér az 8%-kal, a garantált bérminimum pedig 12%-kal emelkedett, most ’18-ról beszélünk ugye. És hát ennek megfelelően a hatéves bérmegállapodás tekintetében ugye a kormány és a megfelelő érdekszervezetek, illetve a felek megállapodtak abban, hogyha megfelelő mértékű a reálbérnövekedés az egyes ágazatokban, illetve össznemzetgazdasági szinten, akkor a szochót azt csökkenti 19,5%-ról 17,5%-ra, azaz 2 százalékponttal. Tehát itt volt egy trade off, volt egy megállapodás, volt egy előnye, hátránya annak, hogyha a bérek növekednek az egyes üzletágakban. De ugye ehhez hozzájárult még a munkaerőhiány. Tehát azt látjuk ugye, hogy a munkaerőhiány az meglehetősen jelenetős tényező a munkaerőpiacon. Az alkalmazottak száma nagy mértékben nőtt. Tehát a foglalkoztatottak száma az markánsan emelkedett a múlt év folyamán. És hát nyilván a gazdasági növekedés sem elhanyagolandó tényező, és az inflációs várakozások sem. Tehát ezek voltak azok, amelyek a legmarkánsabban hatást gyakoroltak arra, hogy a bérek, a keresetek azok növekedni tudtak.

R: Hogyha a versenyszférát és az államigazgatást összehasonlítjuk, van különbség a bérek változásában tekintetében? A versenyszféra vagy a közszféra tudott jelentősebb mértékben emelni a béreken?

Isépy Tamás: Igazából a közszféra tudott jobban. Tehát, hogyha nézzük a bruttó keresetek alakulását, akkor a vállalkozásoknál 10,9%, míg a költségvetés az 12,1%. Igaz, hogyha a közfoglalkoztatottak nélkül nézzük, akkor pedig megfordul egy picit a helyzet, hiszen javarészt a költségvetésben van a közfoglalkoztatottak, vagy a nonprofit szervezeteknél közfoglalkoztatottak döntő többsége. De azt lehet mondani, hogy tulajdonképpen az egész nemzetgazdaságban most nyilván itt egy százalék vagy 1,2 százalékpontról beszélünk, de azt lehet mondani, hogy talán mondhatjuk, hogy kiegyensúlyozottan tudott növekedni a keresetek szintje.

R: A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke Palkovics Imre. Mit lehet látni, a munkavállalók és a munkáltatók között egyre inkább megvan a konszenzus, egyre közelebb vannak az igények és az ajánlott béremelések?

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Nagyjából a piac törvényei érvényesülnek. Természetesen nem tudjuk függetleníteni magunkat az elmúlt évtizedek szomorú gazdasági modelljétől, mármint az alacsony bérek vezérelte gazdaság és annak a versenyképességre gyakorolt hatásaitól. De belátják a munkáltatók, a befektetők is manapság már, hogy a munkaerő Magyarországon tartásának egyik feltétele, hogy közelítsünk az uniós bérekhez. Ezekkel az új adatokkal már elértük a fejlett országok béreinek egyharmadát, különösen ha ezt euróban számoljuk. Ugyanis a forint erősödésével a tavalyi alacsonyabb keresetekhez és a forint alacsonyabb árfolyamához képest az idén már a nyolcszáz eurót meghaladja a bruttó átlagkereset. És ezzel az egyharmadát érjük el a német, Nagy-Britannia, Franciaország hármasának az átlagát, figyelembe véve 2200-2400 euró körül. A régiós összehasonlításban is kicsit le vagyunk maradva a visegrádi társainkhoz képest. Itt 870-880 Szlovákia és Lengyelország esetében euróban számolva az átlagkereset, a cseheknél pedig már egészen magas, 920 mi hozzánk képest. Olyan tíz százalék körüli lemaradásunk van. Ha azt vesszük figyelembe, hogy náluk az elmúlt két és fél évben nem nőttek olyan ütemben a bérek, mint Magyarországon emelkedtek és várhatóan idén is nőni fognak, akkor van esély arra, hogy beérjük őket belátható időtávon belül. Sokat emlegetik ugye Romániát. Nagyon dinamikusan jön föl, de hát náluk még euróban számolva az átlagkereset mintegy 600 euró, és ez egy olyan 30-33%-os lemaradást jelent Magyarországhoz képest. Tehát relatív jók ezek az eredmények. Az elmúlt évek viszonyítva különösen nagyot nőttek az utóbbi években a reálkeresetek.

R: Mennyire a munkaerő megtartásának egyetlen eszköze a béremelés? Önök mit látnak a munkavállalók oldaláról, mire van még szükségük ahhoz, hogy jól érezzék magukat egy cégnél, hogy azt mondják, hogy igenis, szeretünk itt dolgozni?

Palkovics Imre: Alapvető a (…) környezet, hogy papíron (…) munkáltatók egyáltalán a munkavállalók jogait betartják-e? Ezzel vannak problémák még. Nyilvánvaló, hogy egyéb juttatások, a cafeteriarendszer kapcsán is fölvethetők, amelyek nagy átalakulás alatt vannak, mert miközben ugye a béren kívüli juttatások jelentős mértékben ugye visszaszorultak. Az idei évtől vonatkozó családi kedvezmények meg jelentősen megnövekednek, ez nyilván egy szociálpolitikai modellváltás is egyben. A munkakörülményekbe nyilvánvaló a munkavállaló és a munkáltató, a főnök és a beosztott viszonya az nagyban hozzájárul a jó hangulathoz. És hát úgy látom, hogy azért ezen a téren még van mit tenni a munkahelyeken Magyarországon.

R: Sikerült ebben is előrelépni? Tehát az elmúlt években volt olyan változás, hogy most már azért a munkavállalók jobban érzik magukat a munkahelyeiken?

Palkovics Imre: Az a gazdasági kényszer az a munkavállalók számára is nemcsak a béremelkedésében jelent pozitívumot, hanem a munkaadó hozzáállásában is. Ma már ugye azért olyan nagyon spártai módon tartani munkavállalót nem lehet, mert egyik pillanat alatt, különösebben az ifjabb generáció mindenfajta megfontolás nélkül odébb áll. Tehát a munkaerőhiány, a munkaerő kínálat az olyan, hogy a mozgékonyabb fiatalabb korosztály hamarabb elmegy. De az idősebb korosztály részéről is, hogyha azt látják, hogy régi szolgáltató, állami szolgáltató vállalkozásoknál szakemberek, vízi közművek, vagy akár a közlekedés területén működő cégeknél dolgozó átlag munkavállaló azt látja, hogy áruházi feltöltőknél, vagy bolti eladóknál ez az átlagkereset már meghaladja az övét, akkor itt is vannak ilyen mozgások, fluktuációk. De azt gondolom, hogy nyilvánvaló, a jól működő gazdaság, ahogy többször volt szerencsém ezt megfogalmazni, egy jó munkavállalói érdekvédelem is egyben.

R: Mit tart a Munkástanácsok Országos Szövetsége az idei legfontosabb feladatának? Van-e valami új célkitűzés a munkáltatókkal megállapodás szempontjából vagy valami új feladat a horizonton?

Palkovics Imre: Hát ugye nagy port vert fel itt az utóbbi hónapokban ez a bizonyos túlórakérdés. Ennek kapcsán a szakszervezetek működésére ráirányult egy kicsit a közfigyelem. Annak egyik nagyon fontos célja, szakszervezetek tevékenységének a kollektív szerződések kötésének az elterjesztése. A kollektív szerződéskötésben a papíron lévő jogoktól általában a munkavállaló javára pozitív módon el lehet térni, és egy alkuhelyzet alakul ki a munkaerőpiacon, a munkavállalók számára egy pozitívabb munkapozíció, akkor azt csak úgy tudják kihasználni a munkavállalók, hogyha összefognak, szakszervezetet hoznak létre és közösen lépnek fel az érdekeik érvényesítésére. Erre jó példák vannak az utóbbi időben. Itt az Audi munkavállalóinak ugye az eredményes fellépését tudjuk ide hozni. Mi a magunk részéről a kollektív szerződések erősítését, terjesztését és a szakszervezeti mozgalom erősítését, tagsági létszám emelését is fontosnak tartjuk a bérek és a szociális juttatások emelése mellett természetesen.

hírTV – Híradó 12:00 – 2019.02.19. 12:10:16 (00:01:22)

Nevetségesnek tartja a munkástanácsok elnöke, ahogy az ellenzéki pártok érdekvédőként lépnek fel a gyáraknál a túlóratörvény módosítása miatt

Mv: Nevetségesnek tartja a munkástanácsok elnöke, ahogy az ellenzéki pártok érdekvédőként lépnek fel a gyáraknál a túlóratörvény módosítása miatt. Palkovics Imre a HírTV Magyarország élőben című műsorában úgy vélte, ezekkel az akciókkal csak napirenden akarják tartani saját létüket. Ellenzéki politikusok hétfő délután az esztergomi Suzuki-gyár előtt azért demonstráltak, hogy megpróbálják rábeszélni a cég vezetőit, ne alkalmazzák a munka törvénykönyvének decemberben elfogadott módosításait. A Magyar Suzuki ugyanakkor nem tervezi a túlórák számának növelését.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Nevetségesség kategóriájába tartózik, hogy próbálnak olyan területen mozogni, ahol valamiféle érdeklődés a tevékenységük iránt várható. És ez ennek köszönhető nyilvánvaló, hogy látják, hogy a szakszervezeti terep, a munka világa, az egy olyan terep, ahol valódi kérdések vetődnek fel nap mint nap. Bérekről, túlóráról, pihenőidőről, kollektív szerződésekről, sok mindenről, ami valóban húsvér emberek húsvér problémája. Erre a területre próbálnak benyomulni. Így mentek el a MÁV-hoz, meg különböző cégekhez, kérve a nagy esküt ugye ezen cégek vezetőitől, hogy ne alkalmazzák majd az ő közbenjárásukra ugye a négyszáz órát. Senki nem alkalmazza, mert abban a formában, ahogy ők ezt hirdetik, már mondtam az imént is, nem lehet alkalmazni. De ez egy olyan ürügy, amivel napirenden tudják tartani saját létüket

Magyar Hírlap – 2019. 02. 18. (8. oldal)

1956 munkásforradalma

Jobbágyi Gábor

Az 1956-os forradalom résztvevőiről, harcosairól, áldozatairól mai napig nem ismer pontos adatokat a közvélemény – holott szakkiadványokban, statisztikákban számos újdonságot találhatunk.

A résztvevőkről először a Nyugat-Európába emigrált baloldali írók, szociológusok írtak.

Szerintük a forradalomban meghatározó szerepet játszott a baloldali reformértelmiség Nagy Imre vezetésével.

Velük szemben először Pongrátz Gergely lépett fel „Corvin köz 1956” című könyvében.

Szerinte a forradalom fő mozgatói a „pesti srácok” voltak.

Az első változatot a mai napig a szocialisták képviselik, míg a „pesti srácok” története lényegében a történészek és a társadalom nagy része által elfogadott. Az a véleményem, hogy mindkét irányzat vitatható, mert nem ők voltak meghatározók a forradalomban.

Nagy Imre és reformmozgalma a pártban és az államapparátusban elszigetelt volt a sztalinistákkal szemben, a „pesti srácok” viszont csak a Corvin közben és a Szabó bácsi Széna téri csoportjában voltak meghatározók. Budán és Pesten azonban számos felkelőcsoport volt, ahol „reformkommunisták” vagy „pesti srácok” csak elvétve találhatók (kivétel pl. a Tűzoltó utcai csoport). S akkor most nem szóltunk még a vidéki ellenállási centrumokról (pl. Mecsek, Veszprém, Dunaújváros, Tatabánya).

Nincs hitelesen feldolgozva a fegyveres ellenállás leverése utáni ellenállás, amelyet a munkástanácsok képviseltek, s a vezetőik elleni kegyetlen megtorlás. Próbáljuk legalább vázlatosan felderíteni a munkások részvételét a harcokban, a hónapokig tartó ellenállásban s a munkások elleni kegyetlen megtorlásban.

A statisztikai adatok szerint a forradalom azonosítható részvevői közül munkás 46,3 százalék, de szakértők szerint ide számíthatók az ipari tanulók is (öt százalék). Ennek ellenére 1956-os történelmünkben nem kutatták részletesen a munkások – különösen a munkástanácsok – szerepét a forradalomban és a megtorlás során.

Ezért nagyon csekély számú a rendelkezésre álló forrás, Rácz Sándor munkásvezető visszaemlékezése (Parázsló szándék) és Bill Lenox marxista történész könyve (Magyarország 1956). Utóbbi bővebben szól a munkástanácsokról, viszont Nyugat-Európában s hazánkban is perifériára került, főleg azért, mert azt bizonyítja, hogy a forradalom nem a reformista értelmiség mozgalma volt, hanem a „munkások, parasztok és fiatalok” tömegforradalma.

Mindkét műnek érthető hiányossága, hogy források hiányában csak 1956 decemberéig tudják követni a munkástanácsok történetét, holott ellenállásuk még több hónapig tartott, s a munkások elleni megtorlás csak 1957-ben kezdődött, amiről egyiküknek sincsenek ismeretei.

Leslie Bain szerint (1960) „az újabb kori történelemben nem volt olyan esemény, amelyről annyit hazudtak volna, amelyet ennyire elutasítottak és beszennyeztek volna, mint a magyar forradalmat”.

A rendszerváltozás után javult a helyzet, de továbbra is a fehér foltok közé tartozik a munkástanácsok szerepe, működése és a munkások elleni megtorlás.

Már 1956. október 23-án a rádiónál zajló tüntetésre teherautóval érkeznek a csepeliek, s nyilván a kezdődő harcokban is részt vesznek; erre következtethetünk a munkásáldozatok számából is. Szintén októberre kezdenek spontán alakulni a munkástanácsok, amelyeknek szerepe novemberben – a fegyveres ellenállás brutális leverése után – lesz meghatározó. Kahler Frigyes ezt joggal nevezi „a forradalom új szakaszának, melyet a társadalom döntő többsége támogat”. Valóban, az egész országban, a munkahelyeken nagy számban jöttek létre a szervezeteik, amelyek továbbvitték a forradalom fő követeléseit: többpártrendszer, szovjet csapatok kivonása, Nagy Imre kormányra kerülése, munkás-önigazgatás.

Fő eszközeik a decemberi nagy sztrájkok, tüntetések voltak.

A Kádár-kormány még novemberben meg akart állapodni a munkástanácsokkal. Ennek egyik jele a tárgyalások mellett egy 1956. november 22-i rendelet, amely törvényesítette működésüket, általuk korántsem elfogadható módon. Ezt az időszakot nevezte Kádár János a kettős hatalom korának.

Mivel megegyezés nem jött létre, ezért jelentette ki Marosán György december elején Rácz Sándornak: „Holnaptól kezdve lövünk!” Ezt követték a salgótarjáni, majd decemberi sortüzek, egészen a január 11-i csepeli kíméletlen fellépésig. A halálos áldozatok számát ma sem tudjuk pontosan, de több százra tehető, és jelentős részük munkás volt.

A munkástanácsok ettől nem törtek meg; tovább folytatódtak a helyi sztrájkok követelések.

Ezért alkották meg az 1957. évi 4. tvr.-et, a gyorsított eljárásról, amely nem sokban különbözött az 1956. decemberi statáriális rendelettől.

Ez vonatkozott a sztrájkra (közérdekű üzem megzavarása – ide tartozott minden, száz főt meghaladó dolgozót foglalkoztató üzem). Ennek alapján halálbüntetést vagy 5–15 évig terjedő szabadságvesztést lehetett kiszabni.

Ekkor indultak meg tömegesen az egyes üzemekben működő munkástanácsi vezetők elleni perek, amelyekről nagyon keveset tudunk, de több per ügyszámát ismerjük, ezekben két halálos ítéletet és számos súlyos börtönbüntetést szabtak ki.

A munkások ellenállása csak lassan csökkent, jogilag csak azt 1957. évi 63. tvr. szüntette meg a munkástanácsokat 1957 őszén, ezzel egyidejűleg megszűnt a gyorsított eljárás.

Ebből látszik, hogy ez az eljárás alapvetően a munkások ellenállását kívánta megtörni.

Nem feledkezhetünk meg arról, hogy sok embert a karhatalmisták agyonvertek, agyonlőttek „jogon kívül”. Tulipán Éva százötven ilyen esetet derített fel. Ismert Hadady Rudolf és Hargitay Lajos esete, őket 1956 decemberében lőtték az Ipolyba. Rácz Sándor könyvében beszámol négy munkásvezető társáról, akik autóval indultak Nyugat felé, de soha többet nem hallott róluk.

Bár a kivégzettek számáról a mai napig nincs biztos szám, a biztosan azonosított 229 áldozat 23 százaléka volt munkás, 34 százaléka paraszt – osztályellenség csak 7,3 százalék Kahler Frigyes közlése szerint. Ezenkívül 23 761 forradalmi elítélésről tudunk, itt a foglalkozást nem ismerjük, de az adatokból feltételezhetjük, hogy itt is többségben voltak a fizikai dolgozók. Ha ehhez hozzávesszük a harcok áldozatainak és résztvevőinek foglalkozását, láthatjuk, hogy mindkét csoportban meghatározó a munkásság száma.

Nem kívánom kisebbíteni a „pesti srácok” érdemeit – akik túlnyomórészt a főváros belső kerületeiben harcoltak – sem a „reformellenzék” szerepét. Bár sorsuk többször tragikus, részvételük a forradalomban és a megtorlásban, a csaknem egyéves ellenállásban és harcban erősen kisebbségi.

Így 1956 a munkásság és a parasztság forradalma és ellenállása volt. Nagy kérdés, hogy miért nem hallottunk erről, közel harminc évig? Miért nem ismerjük pontosan a munkások és a munkástanácsok elleni 1957-es megtorlást?

A munkástanácsok ellenállásának ismeretében megkockáztatható az állítás, hogy az 1956-os forradalom nem a fegyveres ellenállás leverésével ért véget, hanem a munkástanácsok 1957. őszi megszüntetésével s a munkások elleni megtorlással. (Sajnos erről a tragikus időszakról csak Mészáros Márta nagy hatású, Napló gyermekeimnek című filmjéből kaphatunk képet.) Valószínűsíthető, ahogy a „munkásparaszt” hatalomnak lehetetlen volt, úgy mai „utódainak” is lehetetlen a forradalom és a megtorlás tényeit beismerni!

Beágyazott cikkek:

A spontán létrejött munkástanácsok szerepe 1956. november 4-e után lett meghatározó

Kortárs magazin – 2019. 02. 18. (29,30,31,32,33. oldal)

Csabai László Lángok

Csabai László

Mióta Szűcs Mihály állattenyésztési ágazatvezetőből téeszelnökké avanzsált, az egész szövetkezeti tagságra és a Nyárliget körüli tanyavilág minden lakójára úgy tekint, mintha azok malackák lennének egy hatalmas karámban. És ez nem lenézést jelent. Éppen hogy szeretetet és megbecsülést. Mert Szűcs számára nincs szeretni, védeni valóbb és főleg hasznosabb a sertésállománynál.

Kínlódva ment a téeszszervezés. Hízelegni, ígérgetni, ütni kellett a gazdákat, hogy végre belépjenek. S hozzák magukkal feleségüket, felnőtt gyermekeiket. Meg a földjüket, eszközeiket és jószágaikat. ’53-ra érték el azt a létszámot és területnagyságot, amin már korszerű, nyereséges mezőgazdasági termelést lehetett folytatni. Lehetett volna. Mert abban az évben jött a Nagy Imre-féle zűrzavar. A miniszterelnök Nagy kijelentette, hogy sok helyen megengedhetetlen módszereket alkalmaztak beléptetéskor, súlyosan megsértve a szocialista törvényességet. Nem csoda hát, ha a tagság nem érzi szívügyének a szövetkezetet. Ezért meg kell engedni a kilépést. Bumm! Szűcs úgy érezte, mellbe lőtték egy mozsárágyúval. Mindent elölről kellett kezdeni.

Még nagyobb kínlódással. S mégis, miközben hol ezt a növényt támogatta az állam, hol amazt, hol kedvezményes hitelt adott, hol adót vetett ki valamilyen terményre, a gazdaság sertésállománya rendületlenül gyarapodott. A tenyészkanok termékenyítettek, az anyakocák fogantak és fialtak, a malacok szoptak szorgalmasan, a süldők erősödtek, híztak. Úgy látszik, a sertéseket egyáltalán nem érdekli az országos politika, a békeharc hullámhegyei és hullámvölgyei, a nemzetközi helyzet fokozódása. Teszik azt, ami évmilliók alatt beléjük ivódott, s mindezt jókedvvel, a tagság és az ország hasznára. Most nyolcszáz sertése van a téesznek. Ebből ötszáz faros-tokás, terebélyes, százharminc kiló körüli állat. December közepére elérik a százötvenet. Egy egész város jóllakhat majd belőlük.

Az Állami Állatforgalmi és Húsipari Vállalat fix felvásárlási árakkal dolgozik, mégis hasznos vele jó kapcsolatot ápolni, hogy az elszállítások, fizetések ütemezése a téesznek megfelelően történjen. Az állatforgalmi megyei vezetője Schweinemann Oszkár, Kossuth-díjas közgazdász, aki díjának átvétele után kegyvesztett lett, börtönbe került. Onnan meg a vállalat nyárligeti kirendeltségének élére. Bicsérdy Béla tanainak követőjeként Schweinemann vegetariánus.

Sőt, még a növényi táplálékokat is csak feldolgozatlan formában hajlandó magához venni. Úgy véli, így elérhető a nyolcszáz éves életkor. Egészségben, fiatalos testtel. Schweinemann megrögzött alkoholista. Bort iszik, mert azt nem éri külső, káros emberi behatás. Magától kiforr, feldúsul benne a gyümölcs lényege. Az igazgató csakis első osztályú tokaji és egri nedűket fogyaszt. Nem mérgezi magát homoki lőrével. Estére rendszerint delíriumos álomba zuhan, ahol fantasztikus kalandokat él át. Munkaidejének nagy részében ezeket meséli beosztottjainak. Azért elvégzi a feladatát is. Aláírja, amit elébe tesznek.

Szűcs Mihály egy üveg hárslevelűvel a hóna alatt érkezik meg a vállalat Szarvas utcai irodájához. A kapu zárva. Csenget. Nem jelentkezik senki. Furcsa, hiszen hétköznap van. Elhatározza, ha már bejött a városba, elbaktat a vágóhídra, és szétnéz ott. Nincs messze, és az ottani igazgató jó, ha tudja, hogy figyelik a működésüket.

Szomjas. Könnyű lenne meginni a bort, de az túl értékes, ajándéknak való, sajnálja magától. Egy korsó sör a megfelelő hétköznap az olyan paraszti származású munkásnak, munkás-vezetőnek, mint ő.

A Kígyó utca elején lévő Kígyó kocsma bejáratán tábla: Szesztilalom miatt zárva!

Ezen megint meglepődik. Szesztilalmat utoljára valamelyik országgyűlési választáskor rendeltek el. „Talán a ’47-esen? Annak nagy tétje volt. És győztek a kommunisták. Vagyis mi. A Párttal szövetséges dolgozók a kék névjegyzékkivonattal több helyen is szavazhattak. Ezzel sikerült végre igazán demokratikussá tenni a voksolást. Hisz az az osztály, amely a néphatalom letéteményese, jogosan élvez előnyöket” – fut át most a téeszelnök fején. Sokszor elmondja ezt magában, ami annak a jele, hogy győzködnie kell önmagát. Mert ami egykor nyilvánvaló volt, ma már nem az. „De a disznócskáink szaporodnak, híznak. Ez biztos. És ez a lényeg.” Szűcs Mihály körbenéz, kitől kérhetne felvilágosítást. Kevés embert látni.

Azok is futnak. „Valami elől? Vagy inkább valahová?” A vágóhíd teherportája fölött széles vászontranszparens hihetetlen felirattal: Sztrájkolunk!

A csúsztatható rácsos kapu előtt henteskötényes munkások sorfala.

A téeszelnök köszön a középen állónak, aki kilép a sorból, és odamegy hozzá. – Mit óhajt? – kérdezi az tőle. – Azért jöttem… Mondja, tényleg sztrájkolnak? – Láthatja. – Engedik ezt? – Kit érdekel? Forradalom van. – For-ra-da-lom? – tántorodik meg a szóra Szűcs. – Honnan veszi? – Maga nem hallgatott tegnap este rádiót?

Az elnök hosszú ideje nem kapcsolja be a készüléket. Nem hiszi, amit mondanak benne. – Mi volt a rádióban? – Tüntetés Pesten. Halottak. Forradalom. – És milyen forradalom? Munkásforradalom? – Persze. Felkelt a munkásság. – Akkor jó… – és Szűcs megkönnyebbülve sóhajt. – És ki a vezető? – Úgy tűnik, Nagy Imre. „Ki más? Sejtettem, hogy lesz még neki egy visszatérése. Csak nehogy megint szétverje a téeszeket.” – És mit akarnak a forradalommal? – Mi akarnak? Legyen végre jó világ. Szabadság legfőképp. És tisztességes megélhetés. – Hogy akarják csinálni? – Hát magának aztán sok kérdése van! – Elnézést. Csak szeretnék tisztában lenni a… – Figyeljen! El kell zavarni az összes kommunistát! Meg az oroszokat! Ez egyelőre a legfontosabb. – Értem – feleli az elnök, pedig a legkevésbé sem érti. „Egy kommunista által vezetett munkásforradalom a kommunisták ellen? Még ilyet!” – Maguk meddig akarnak sztrájkolni? – Amíg… Amíg jónak látjuk. Míg ki nem takarodik az összes orosz. – De az a munkásoknak nem jó! – Micsoda? A szabad ország nem jó nekik? – Nem az. Hanem hogy nincs termelés. Nem lesz hús a boltokban. Éhezni fog a munkásság.

A férfi meghökkenve kapja föl a fejét. Gondolkodik. Zavar van a szemében.

Aztán gyanakvás. – Kik küldte magát? – Engem? Senki. – Honnan jött? – Én a… sertéstelepről. Az igazgatóval akartam beszélni. Állatokat adunk le, és… – Ja, az más. A főnök nem jött be. Jobb is. Nem volt nagy kommunista, de azért csak az volt. A munkástanácsba biztos nem választottuk volna be. Ha állatokat akar leadni, beszéljen Molnár Bandival, ő a munkástanács vezetője. – Nekem voltaképpen Schweinemann-nal kéne találkoznom. – Ő volt itt az előbb. Ő is a főnököt kereste. Aztán elment a városházára, állítólag ott egyezkednek a tanácsi meg a vállalati vezetők a forradalmárokkal.

A Pázmány téren hatalmas tömeg. A Takarékpalota tetejéről röplapokat szórnak. Az emberek ugrálnak értük. Az városháza erkélyén a nyárligeti színház művészei nemzeti zászlókat lengetnek, amelyekből kivágták a címert, és forradalmi verseket szavalnak. A tömeg velük szaval és énekel.

Időnként Szil Tamás lép ki, és elmondja, miről tanácskozik a város új vezető szerve, a Nemzeti Bizottság. Mindig azzal végzi mondandóját, hogy legfontosabb a rend és a nyugalom megőrzése, és ennek érdekében hamarosan polgárőrség fog alakulni.

Szűcs Mihály a városháza árkádjai alatt álló önkéntes felügyelőknek elmagyarázza, hogy fontos élelmezési ügyben jött, mire akadékoskodás nélkül beengedik.

Az épületben fegyveres katonák, fegyveres és fegyver nélküli civilek rohangálnak, vitatkoznak, egy sarokban rádiót hallgatnak, és hangosan tárgyalják meg az értesüléseket. A takarítónők viszont, mintha közönséges hétköznap lenne, mossák az ablakokat, és öntözik a cserepes virágokat. Egy titkárnő kézitükrét maga előtt tartva szépítkezik. Az ajkait rúzsozza: – Pompás! Úgy nézek ki, mint Edit Piaf! Elviszel Párizsba? – kérdi egy fekete öltönyöstől. – El. Örökre vagy kirándulni? – Kirándulni. Aztán majd meglátjuk.

A városházi díszterem egy kantin és egy vezérkari állás keveréke. Dohányoznak, esznek, tanácskoznak és egymásnak kiabálnak a csoportosulások.

A téeszelnök nem látja sem a húsforgalmi, sem a vágóhíd vezetőjét.

Egy pincérnő zsíros kenyérrel kínálja. Elveszi. Kicsit avas. A parasztok, ha nem néznek a körmükre, igyekeznek a legrosszabb zsírt leadni a begyűjtőknek.

Eszik, nézelődik, kezdi élvezni, hogy ő a kulisszák mögül figyelheti azt, amit a tömeg lentről. Kilép az erkélyre. Tapsot kap, azt hiszik, mondani jött valamit.

Gyorsan visszalép. A forradalmi vezér, Szil Tamás mellett állapodik meg. Ismeri jól. A férfia József Attila kultúrház népművelője, gyakran jönnek ki táncestet, diavetítést, bábelőadást tartani a téesztagoknak. – Jó napot, Szil elvtárs. – Várjon! – inti le izgatottan a másik.

Meredten bámul előre. A téeszelnök megpróbálja felvenni a testtartását, és ezzel meghatározni, mit figyel. – Jól van, ezt megnyertük! – egyenesedik ki Szil. – A templom előtt egy szakasz fegyveres rendőr sorakozott föl. Attól féltem, a tömegre lőnek. De jött egy arany ember, Schiffer őrnagy, és visszazavarta őket a rendőrkapitányságra. – Ő az a Schiffer, aki Szibériában járt? – Nemcsak járt, de dolgozott, nyomozott is. – Igazán érdekes dolgokat élhetett át. – Hátha lesz majd valaki, aki megírja a kalandjait. – Ú, azt a könyvet elolvasnám! – Maga miért jött ide? – Ha nem zavarom… – Tehát? – Mint tudja, a bokortanyai téesz elnöke vagyok. A sertéseink hamarosan vágásérettek lesznek. Jöttem elrendezni a leszállítást az állatforgalmin, de nincs ott senki. A vágóhídon meg sztrájkolnak. – Ez komoly ügy. Hiszen enni kell az embereknek. Ma is, holnap is, honapután is. – Az biztos. Decemberre működni fognak újra az állami cégek? – Fogalmam sincs. Baj, ha később adják le az állatokat? – Hát, nem jó. – Még híznak egy kicsit a disznók. – Decemberi vágásra vannak beállítva. Úgy a leggazdaságosabb tartani őket, ez ilyen fajta. Ráadásul decemberig van elegendő takarmányunk. – Vesznek még takarmányt. – Az nem olyan egyszerű. Pláne most, a forradalomban.

Szil alaposan megnézi magának az elnököt. Felméri, mennyit érhet. – És mi lenne… ha közvetlen az embereknek adnák el a jószágokat? Levágnák ők. Van benne gyakorlatuk. Amíg lehetett, a belvárosban lakókat leszámítva majd mindegyik nyárligeti hizlalt otthon egy-két disznót. – Nekünk az állatforgalmival van szerződésünk. Őket kihagyni szabályellenes lenne. – És az nem szabályellenes, hogy az állatforgalmi nem működik? A vezetője talán már Moszkva vagy Bécs felé menekül. – Nem szép dolog. – Maguk behordják az állatokat a piacra, és számla ellenében eladogatják őket. – Meg lehet tenni… Csak… ha rosszul sül el… – Az árusítás? – Meg az egész forradalom. Ha az rosszul sül el, nem fogom megütni a bokámat? – Fél? – Úgyszólván… – Látja itt ezt a sok embert? A fele a régi társaság, a másik fele forradalmár.

De mindenki megütheti a bokáját, mégis itt vannak. – Tisztelem érte őket. – Segítsen nekünk! Szervezze meg ezt a sertésakciót! – Éppenséggel segíthetek. – Sőt! Legyen maga a városélelmezési felelős! – Van ilyen tisztség? Még nem is hallottam róla. – Eddig nem volt. Most már van.

Schweinemann jó néhány örült álmát elmesélte már Szűcs Mihálynak, de olyan képtelenséget még tőle sem hallott, ami most vele történik. Mert ő, a Párt tagja, a Párt ellen lázadók (akik mégis forradalmárok, igazi munkásforradalmárok) vezetőjeként, lyukas zászlókkal feldíszített Csepel teherautón száguld a forradalom hírét elvinni a téeszbe, és megértetni a tagokkal, mit kíván tőlük a forradalom. És az elnök mégis megy. Még most sem ért mindent.

Tulajdonképpen semmit sem ért. Csak azt, hogy az egész város, az egész nép nem tévedhet. Ha úgy döntött a nép, mert a Pázmány téri tömeg nagyságából látta (ennyit sosem sikerült összecsődítenie a Pártnak), hogy úgy döntött: tűnjön el ez a világ, és jöjjön egy jobb, neki engedelmeskednie kell. Mert hiába nagy valami a Párt, azért a nép még nagyobb.

A kezdődő szürkület meghozza a hideget, de az izgalom miatt ezt nem érzi. Izzadságtól lucskos az inge. Amint viszont érez, az a füstszag. Ehhez társulnak, Orgovánbokorhoz közeledvén, a tüzek fényei. Mintha felgyújtottak volna egy trágyahalmot. Közelebb érve azonban látni: különálló lángolások ezek.

És Szűcs hall is valamit: ugatást és nyüszítést.

A teherautó is rendellenességet érez, mert sofőrjével nem törődve, önhatalmúlag lassítani kezd. Majd hangtalanul gördül be a sertéshizlaldához.

Az épület környékén legalább egy tucat disznótorkor használatos üst. – Istenem, mi történt itt? – néz szét riadtan az elnök, és az egyik fegyveres kísérője nyomban megadja a választ: – Az történt, mint mindenütt. A tagság elhordta a téesz vagyonát. Amit az tőlük vett el.

Szűcs kiszáll a járműből, tesz néhány lépést, aztán elhasal. Egy disznófejben bukott el. Újból feláll, újból elhasal. Ezúttal bél tekeredett a lábára. Tisztítatlan bél. Ami pedig nagy érték. Abba töltik a hurkát, kolbászt, ki nem dobná egyetlen gazda sem. De hisz nemcsak fej és bél, hanem belsőségek is vannak itt bőséggel. Kutyák falják őket. Ha épp nem hánynak. És a kutyák mellett még farkasszerű, bár kisebb állatok. Sakálok. „Tehát vannak még sakálok Nyárliget környékén. Talán farkasok is?” – ötlik föl benne a kérdés, és tudja a választ.

Farkasok is. Emberfarkasok. Ők is falnak. És kurjongatnak. És hánynak.

De legfőképp vedelnek. Férfiak. Nők. Gyermekek. – Janikám, Tóth Jani, mit műveltetek? – kérdi egy szükségét végezni leguggolt téesztagtól. Az homályos szemekkel fölnéz, majd mikor felismeri a kérdezőt, büszkén válaszol: – Igazságot tettünk. Mindenki kivette, ami jár neki. A liskánybokoriak meg a salamonbokoriak elvitték haza a disznókat, mi meg itt csináltuk a tort. – Hányat öltetek le? – Sokat. – Minek? Egynek a húsából jóllakott volna egész Orgovánbokor. – Az öregek azt mondták, le kell ölni minél többet, aztán amit lehet, megfüstölni és elásni, mert jönnek megint az oroszok, és azok úgyis elvesznek mindent, mint ’44-ben.

Vérébe fagyott, kilógó belű, és sok megpörkölt, még több félbevágott állattetem.

Asztalokra halmozott húshegyek. A földön zsírtócsák. – Igyál! – nyújt felé Tóth Jani egy pálinkásüveget.

És az elnök mohón inni kezd. Mikor elveszi szájától, még mindig azt érzi, belepusztul a gondolatba, hogy újra kell kezdeni az egészet. Ezért iszik tovább.

A végkimerülésig. A majdnem végkimerülésig. Addig, amíg ő is beáll az ordibálva éneklők közé együtt fújni velük:

Megismerni a kanászt cifra járásáról

Tűzött-fűzött bocskoráról, tarisznyaszíjáról

He-e-ej élet, kanászélet, ezt aztán az élet

Ha megunom magamat, magam is úgy élek.

He-e-e-ej élet, kanászélet

KA: CSABAI LÁSZLÓ (1969) Nyíregyháza

24 óra – 2019. 02. 18. (7. oldal)

A piacnak is jó

Hatásos lesz a családvédelmi akcióterv

A közgazdászok szerint a hétpontos családvédelmi akcióterv költségei megtérülnek, ugyanis a demográfiai folyamatok jótékonyan hatnak a nemzetgazdaságra. A gazdaság szereplői egyetértenek a kormány célkitűzésével.

FELLENDÜLÉS A bejelentett lépések több fronton támogatják a gyermekvállalást, ami kedvezően alakítja a demográfiai folyamatokat – nyilatkozta Boros Imre közgazdász a Magyar Nemzetnek. A szakember szerint az a pénz, ami az intézkedések finanszírozásához szükséges, visszaáramlik a gazdaságba. Ráadásul főként a magyar vállalkozásokhoz, tovább erősítve a belföldi keresletet, a hazai piacot. Ez a befektetés hosszabb távon is kifizetődő, ha gyarapodik a nemzet, akkor több lesz a munkáskéz, az adófizető is – tette hozzá.

Boros Imre szerint a számok azt mutatják, hogy házasságban több gyermek születik, mint élettársi kapcsolatban. Tehát a kormány jó úton indult el, mert amit lehet, azt igyekszik biztosítani. – Ilyen helyzet a rendszerváltás óta eddig csak jobboldali kormányok idején állt elő, ezt megelőzően 1998 és 2002 között indult ez az erőteljesebb bővülés, amelynek lendülete egészen 2004-ig tartott. A balliberális hatalom azonban ennek alapjait szétverte, majd később jött a pénzügyi és gazdasági válság – magyarázta a szakember. – Most ismét fellendülő pályán vagyunk, érdemes olyan intézkedéseket hozni, amelyek az egész nemzetgazdaságnak kedveznek – hangoztatta Boros Imre.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint szerint sokféle látószögből lehet az akciótervet értékelni: a kormány többek között választ kíván adni a munkaerőhiányból fakadó problémák kezelésére. Ez ugyan nem rövid távra szóló válasz, de egyértelmű az üzenete – tette hozzá Parragh László. Egyetlenegy negatív jelzés sem érkezett hozzám, a családvédelmi akcióterv ugyanis támogatóan hat a gazdaságra. Olyannyira, hogy például ellensúlyozhatja az építőiparban a kedvezményes áfakulcs későbbi kivezetését – hangsúlyozta a kamara első embere. Az elnök szerint érdemes kiemelni azt is, hogy az intézkedések minden bizonnyal erősítik a vidék népességmegtartó képességét. A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) segítségével ugyanis főként Budapesten és a nagyvárosokban épültek ingatlanok. Az új lehetőségekkel, illetve a falusi csok bevezetésével ezen a téren is pozitív fejleményekre lehet számítani.

Kiemelkedő jelentőségűnek tartja a hétpontos akciótervet a munkavállalók szempontjából a Munkástanácsok Országos Szövetsége, amely egyúttal üdvözölte, hogy az intézkedések kedvezően hatnak a demográfiai folyamatokra is. Az érdekképviselet közölte: újabb ingatlanok köre értékelődhet fel, lendületet adva az ingatlanpiacnak, erősítve a munkaerőpiacon fontos belföldi mobilitást. A használt lakások vásárlására is kibővített kedvezményes hitel lehetősége pedig szociális szempontból sokat segíthet a gyerekes családok azon rétegén, akik eddig nem tudtak, nem mertek új építésű lakás vásárlásába kezdeni. Régóta jelzett probléma a bölcsődei kapacitáshiány. A férőhelyek bővítése is javítja a kisgyermekes munkavállalók élethelyzetét. A Munkástanácsok ezek mellett fontosnak nevezte, hogy a családalapítás és a gyermekvállalás költségeihez érezhetően hozzájárul a program, amelynek részeként a személyi jövedelemadó eltörlése a négy gyermeket vállaló nők esetében közvetlenül növeli több tízezer munkavállaló jövedelmét.

KA: Az akcióterv nagyobb biztonságot nyújt majd a családoknak a gyarapodáshoz Fotó: MTI

Dunántúli Napló – 2019. 02. 18. (1,7. oldal)

A piacra is jó hatással lesz

A közgazdászok szerint a hétpontos családvédelmi akcióterv költségei megtérülnek, ugyanis a demográfiai folyamatok jótékonyan hatnak a nemzetgazdaságra. A gazdaság szereplői egyetértenek a kormány célkitűzésével.

MAGYARORSZÁG A közgazdászok szerint a hétpontos családvédelmi akcióterv költségei megtérülnek, mert a demográfiai folyamatok jótékonyan hatnak a nemzetgazdaságra.

Hatásos lesz a családvédelmi akcióterv

A piacnak is jó

FELLENDÜLÉS A bejelentett lépések több fronton támogatják a gyermekvállalást, ami kedvezően alakítja a demográfiai folyamatokat – nyilatkozta Boros Imre közgazdász a Magyar Nemzetnek. A szakember szerint az a pénz, ami az intézkedések finanszírozásához szükséges, visszaáramlik a gazdaságba. Ráadásul főként a magyar vállalkozásokhoz, tovább erősítve a belföldi keresletet, a hazai piacot. Ez a befektetés hosszabb távon is kifizetődő, ha gyarapodik a nemzet, akkor több lesz a munkáskéz, az adófizető is – tette hozzá.

Boros Imre szerint a számok azt mutatják, hogy házasságban több gyermek születik, mint élettársi kapcsolatban. Tehát a kormány jó úton indult el, mert amit lehet, azt igyekszik biztosítani. – Ilyen helyzet a rendszerváltás óta eddig csak jobboldali kormányok idején állt elő, ezt megelőzően 1998 és 2002 között indult ez az erőteljesebb bővülés, amelynek lendülete egészen 2004-ig tartott. A balliberális hatalom azonban ennek alapjait szétverte, majd később jött a pénzügyi és gazdasági válság – magyarázta a szakember. – Most ismét fellendülő pályán vagyunk, érdemes olyan intézkedéseket hozni, amelyek az egész nemzetgazdaságnak kedveznek – hangoztatta Boros Imre.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint szerint sokféle látószögből lehet az akciótervet értékelni: a kormány többek között választ kíván adni a munkaerőhiányból fakadó problémák kezelésére. Ez ugyan nem rövid távra szóló válasz, de egyértelmű az üzenete – tette hozzá Parragh László. Egyetlenegy negatív jelzés sem érkezett hozzám, a családvédelmi akcióterv ugyanis támogatóan hat a gazdaságra. Olyannyira, hogy például ellensúlyozhatja az építőiparban a kedvezményes áfakulcs későbbi kivezetését – hangsúlyozta a kamara első embere. Az elnök szerint érdemes kiemelni azt is, hogy az intézkedések minden bizonnyal erősítik a vidék népességmegtartó képességét. A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) segítségével ugyanis főként Budapesten és a nagyvárosokban épültek ingatlanok. Az új lehetőségekkel, illetve a falusi csok bevezetésével ezen a téren is pozitív fejleményekre lehet számítani.

Kiemelkedő jelentőségűnek tartja a hétpontos akciótervet a munkavállalók szempontjából a Munkástanácsok Országos Szövetsége, amely egyúttal üdvözölte, hogy az intézkedések kedvezően hatnak a demográfiai folyamatokra is. Az érdekképviselet közölte: újabb ingatlanok köre értékelődhet fel, lendületet adva az ingatlanpiacnak, erősítve a munkaerőpiacon fontos belföldi mobilitást. A használt lakások vásárlására is kibővített kedvezményes hitel lehetősége pedig szociális szempontból sokat segíthet a gyerekes családok azon rétegén, akik eddig nem tudtak, nem mertek új építésű lakás vásárlásába kezdeni. Régóta jelzett probléma a bölcsődei kapacitáshiány. A férőhelyek bővítése is javítja a kisgyermekes munkavállalók élethelyzetét. A Munkástanácsok ezek mellett fontosnak nevezte, hogy a családalapítás és a gyermekvállalás költségeihez érezhetően hozzájárul a program, amelynek részeként a személyi jövedelemadó eltörlése a négy gyermeket vállaló nők esetében közvetlenül növeli több tízezer munkavállaló jövedelmét.

KA: Az akcióterv nagyobb biztonságot nyújt majd a családoknak a gyarapodáshoz Fotó: MTI

Dunaújvárosi Hírlap – 2019. 02. 18. (7. oldal)

A piacnak is jó

Hatásos lesz a családvédelmi akcióterv

A közgazdászok szerint a hétpontos családvédelmi akcióterv költségei megtérülnek, ugyanis a demográfiai folyamatok jótékonyan hatnak a nemzetgazdaságra. A gazdaság szereplői egyetértenek a kormány célkitűzésével.

FELLENDÜLÉS A bejelentett lépések több fronton támogatják a gyermekvállalást, ami kedvezően alakítja a demográfiai folyamatokat – nyilatkozta Boros Imre közgazdász a Magyar Nemzetnek. A szakember szerint az a pénz, ami az intézkedések finanszírozásához szükséges, visszaáramlik a gazdaságba. Ráadásul főként a magyar vállalkozásokhoz, tovább erősítve a belföldi keresletet, a hazai piacot. Ez a befektetés hosszabb távon is kifizetődő, ha gyarapodik a nemzet, akkor több lesz a munkáskéz, az adófizető is – tette hozzá.

Boros Imre szerint a számok azt mutatják, hogy házasságban több gyermek születik, mint élettársi kapcsolatban. Tehát a kormány jó úton indult el, mert amit lehet, azt igyekszik biztosítani. – Ilyen helyzet a rendszerváltás óta eddig csak jobboldali kormányok idején állt elő, ezt megelőzően 1998 és 2002 között indult ez az erőteljesebb bővülés, amelynek lendülete egészen 2004-ig tartott. A balliberális hatalom azonban ennek alapjait szétverte, majd később jött a pénzügyi és gazdasági válság – magyarázta a szakember. – Most ismét fellendülő pályán vagyunk, érdemes olyan intézkedéseket hozni, amelyek az egész nemzetgazdaságnak kedveznek – hangoztatta Boros Imre.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint szerint sokféle látószögből lehet az akciótervet értékelni: a kormány többek között választ kíván adni a munkaerőhiányból fakadó problémák kezelésére. Ez ugyan nem rövid távra szóló válasz, de egyértelmű az üzenete – tette hozzá Parragh László. Egyetlenegy negatív jelzés sem érkezett hozzám, a családvédelmi akcióterv ugyanis támogatóan hat a gazdaságra. Olyannyira, hogy például ellensúlyozhatja az építőiparban a kedvezményes áfakulcs későbbi kivezetését – hangsúlyozta a kamara első embere. Az elnök szerint érdemes kiemelni azt is, hogy az intézkedések minden bizonnyal erősítik a vidék népességmegtartó képességét. A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) segítségével ugyanis főként Budapesten és a nagyvárosokban épültek ingatlanok. Az új lehetőségekkel, illetve a falusi csok bevezetésével ezen a téren is pozitív fejleményekre lehet számítani.

Kiemelkedő jelentőségűnek tartja a hétpontos akciótervet a munkavállalók szempontjából a Munkástanácsok Országos Szövetsége, amely egyúttal üdvözölte, hogy az intézkedések kedvezően hatnak a demográfiai folyamatokra is. Az érdekképviselet közölte: újabb ingatlanok köre értékelődhet fel, lendületet adva az ingatlanpiacnak, erősítve a munkaerőpiacon fontos belföldi mobilitást. A használt lakások vásárlására is kibővített kedvezményes hitel lehetősége pedig szociális szempontból sokat segíthet a gyerekes családok azon rétegén, akik eddig nem tudtak, nem mertek új építésű lakás vásárlásába kezdeni. Régóta jelzett probléma a bölcsődei kapacitáshiány. A férőhelyek bővítése is javítja a kisgyermekes munkavállalók élethelyzetét. A Munkástanácsok ezek mellett fontosnak nevezte, hogy a családalapítás és a gyermekvállalás költségeihez érezhetően hozzájárul a program, amelynek részeként a személyi jövedelemadó eltörlése a négy gyermeket vállaló nők esetében közvetlenül növeli több tízezer munkavállaló jövedelmét.

KA: Az akcióterv nagyobb biztonságot nyújt majd a családoknak a gyarapodáshoz

Heves Megyei Hírlap – 2019. 02. 18. (7. oldal)

A piacnak is jó

Hatásos lesz a családvédelmi akcióterv

A közgazdászok szerint a hétpontos családvédelmi akcióterv költségei megtérülnek, ugyanis a demográfiai folyamatok jótékonyan hatnak a nemzetgazdaságra. A gazdaság szereplői egyetértenek a kormány célkitűzésével.

FELLENDÜLÉS A bejelentett lépések több fronton támogatják a gyermekvállalást, ami kedvezően alakítja a demográfiai folyamatokat – nyilatkozta Boros Imre közgazdász a Magyar Nemzetnek. A szakember szerint az a pénz, ami az intézkedések finanszírozásához szükséges, visszaáramlik a gazdaságba. Ráadásul főként a magyar vállalkozásokhoz, tovább erősítve a belföldi keresletet, a hazai piacot. Ez a befektetés hosszabb távon is kifizetődő, ha gyarapodik a nemzet, akkor több lesz a munkáskéz, az adófizető is – tette hozzá.

Boros Imre szerint a számok azt mutatják, hogy házasságban több gyermek születik, mint élettársi kapcsolatban. Tehát a kormány jó úton indult el, mert amit lehet, azt igyekszik biztosítani. – Ilyen helyzet a rendszerváltás óta eddig csak jobboldali kormányok idején állt elő, ezt megelőzően 1998 és 2002 között indult ez az erőteljesebb bővülés, amelynek lendülete egészen 2004-ig tartott. A balliberális hatalom azonban ennek alapjait szétverte, majd később jött a pénzügyi és gazdasági válság – magyarázta a szakember. – Most ismét fellendülő pályán vagyunk, érdemes olyan intézkedéseket hozni, amelyek az egész nemzetgazdaságnak kedveznek – hangoztatta Boros Imre.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint szerint sokféle látószögből lehet az akciótervet értékelni: a kormány többek között választ kíván adni a munkaerőhiányból fakadó problémák kezelésére. Ez ugyan nem rövid távra szóló válasz, de egyértelmű az üzenete – tette hozzá Parragh László. Egyetlenegy negatív jelzés sem érkezett hozzám, a családvédelmi akcióterv ugyanis támogatóan hat a gazdaságra. Olyannyira, hogy például ellensúlyozhatja az építőiparban a kedvezményes áfakulcs későbbi kivezetését – hangsúlyozta a kamara első embere. Az elnök szerint érdemes kiemelni azt is, hogy az intézkedések minden bizonnyal erősítik a vidék népességmegtartó képességét. A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) segítségével ugyanis főként Budapesten és a nagyvárosokban épültek ingatlanok. Az új lehetőségekkel, illetve a falusi csok bevezetésével ezen a téren is pozitív fejleményekre lehet számítani.

Kiemelkedő jelentőségűnek tartja a hétpontos akciótervet a munkavállalók szempontjából a Munkástanácsok Országos Szövetsége, amely egyúttal üdvözölte, hogy az intézkedések kedvezően hatnak a demográfiai folyamatokra is. Az érdekképviselet közölte: újabb ingatlanok köre értékelődhet fel, lendületet adva az ingatlanpiacnak, erősítve a munkaerőpiacon fontos belföldi mobilitást. A használt lakások vásárlására is kibővített kedvezményes hitel lehetősége pedig szociális szempontból sokat segíthet a gyerekes családok azon rétegén, akik eddig nem tudtak, nem mertek új építésű lakás vásárlásába kezdeni. Régóta jelzett probléma a bölcsődei kapacitáshiány. A férőhelyek bővítése is javítja a kisgyermekes munkavállalók élethelyzetét. A Munkástanácsok ezek mellett fontosnak nevezte, hogy a családalapítás és a gyermekvállalás költségeihez érezhetően hozzájárul a program, amelynek részeként a személyi jövedelemadó eltörlése a négy gyermeket vállaló nők esetében közvetlenül növeli több tízezer munkavállaló jövedelmét.

KA: Az akcióterv nagyobb biztonságot nyújt majd a családoknak a gyarapodáshoz

Nógrád Megyei Hírlap – 2019. 02. 18. (7. oldal)

A piacnak is jó

Hatásos lesz a családvédelmi akcióterv

A közgazdászok szerint a hétpontos családvédelmi akcióterv költségei megtérülnek, ugyanis a demográfiai folyamatok jótékonyan hatnak a nemzetgazdaságra. A gazdaság szereplői egyetértenek a kormány célkitűzésével.

FELLENDÜLÉS A bejelentett lépések több fronton támogatják a gyermekvállalást, ami kedvezően alakítja a demográfiai folyamatokat – nyilatkozta Boros Imre közgazdász a Magyar Nemzetnek. A szakember szerint az a pénz, ami az intézkedések finanszírozásához szükséges, visszaáramlik a gazdaságba. Ráadásul főként a magyar vállalkozásokhoz, tovább erősítve a belföldi keresletet, a hazai piacot. Ez a befektetés hosszabb távon is kifizetődő, ha gyarapodik a nemzet, akkor több lesz a munkáskéz, az adófizető is – tette hozzá.

Boros Imre szerint a számok azt mutatják, hogy házasságban több gyermek születik, mint élettársi kapcsolatban. Tehát a kormány jó úton indult el, mert amit lehet, azt igyekszik biztosítani. – Ilyen helyzet a rendszerváltás óta eddig csak jobboldali kormányok idején állt elő, ezt megelőzően 1998 és 2002 között indult ez az erőteljesebb bővülés, amelynek lendülete egészen 2004-ig tartott. A balliberális hatalom azonban ennek alapjait szétverte, majd később jött a pénzügyi és gazdasági válság – magyarázta a szakember. – Most ismét fellendülő pályán vagyunk, érdemes olyan intézkedéseket hozni, amelyek az egész nemzetgazdaságnak kedveznek – hangoztatta Boros Imre.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint szerint sokféle látószögből lehet az akciótervet értékelni: a kormány többek között választ kíván adni a munkaerőhiányból fakadó problémák kezelésére. Ez ugyan nem rövid távra szóló válasz, de egyértelmű az üzenete – tette hozzá Parragh László. Egyetlenegy negatív jelzés sem érkezett hozzám, a családvédelmi akcióterv ugyanis támogatóan hat a gazdaságra. Olyannyira, hogy például ellensúlyozhatja az építőiparban a kedvezményes áfakulcs későbbi kivezetését – hangsúlyozta a kamara első embere. Az elnök szerint érdemes kiemelni azt is, hogy az intézkedések minden bizonnyal erősítik a vidék népességmegtartó képességét. A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) segítségével ugyanis főként Budapesten és a nagyvárosokban épültek ingatlanok. Az új lehetőségekkel, illetve a falusi csok bevezetésével ezen a téren is pozitív fejleményekre lehet számítani.

Kiemelkedő jelentőségűnek tartja a hétpontos akciótervet a munkavállalók szempontjából a Munkástanácsok Országos Szövetsége, amely egyúttal üdvözölte, hogy az intézkedések kedvezően hatnak a demográfiai folyamatokra is. Az érdekképviselet közölte: újabb ingatlanok köre értékelődhet fel, lendületet adva az ingatlanpiacnak, erősítve a munkaerőpiacon fontos belföldi mobilitást. A használt lakások vásárlására is kibővített kedvezményes hitel lehetősége pedig szociális szempontból sokat segíthet a gyerekes családok azon rétegén, akik eddig nem tudtak, nem mertek új építésű lakás vásárlásába kezdeni. Régóta jelzett probléma a bölcsődei kapacitáshiány. A férőhelyek bővítése is javítja a kisgyermekes munkavállalók élethelyzetét. A Munkástanácsok ezek mellett fontosnak nevezte, hogy a családalapítás és a gyermekvállalás költségeihez érezhetően hozzájárul a program, amelynek részeként a személyi jövedelemadó eltörlése a négy gyermeket vállaló nők esetében közvetlenül növeli több tízezer munkavállaló jövedelmét.

KA: Az akcióterv nagyobb biztonságot nyújt majd a családoknak a gyarapodáshoz

Petőfi Népe – 2019. 02. 18. (7. oldal)

A piacnak is jó

Hatásos lesz a családvédelmi akcióterv

A közgazdászok szerint a hétpontos családvédelmi akcióterv költségei megtérülnek, ugyanis a demográfiai folyamatok jótékonyan hatnak a nemzetgazdaságra. A gazdaság szereplői egyetértenek a kormány célkitűzésével.

FELLENDÜLÉS A bejelentett lépések több fronton támogatják a gyermekvállalást, ami kedvezően alakítja a demográfiai folyamatokat – nyilatkozta Boros Imre közgazdász a Magyar Nemzetnek. A szakember szerint az a pénz, ami az intézkedések finanszírozásához szükséges, visszaáramlik a gazdaságba. Ráadásul főként a magyar vállalkozásokhoz, tovább erősítve a belföldi keresletet, a hazai piacot. Ez a befektetés hosszabb távon is kifizetődő, ha gyarapodik a nemzet, akkor több lesz a munkáskéz, az adófizető is – tette hozzá.

Boros Imre szerint a számok azt mutatják, hogy házasságban több gyermek születik, mint élettársi kapcsolatban. Tehát a kormány jó úton indult el, mert amit lehet, azt igyekszik biztosítani. – Ilyen helyzet a rendszerváltás óta eddig csak jobboldali kormányok idején állt elő, ezt megelőzően 1998 és 2002 között indult ez az erőteljesebb bővülés, amelynek lendülete egészen 2004-ig tartott. A balliberális hatalom azonban ennek alapjait szétverte, majd később jött a pénzügyi és gazdasági válság – magyarázta a szakember. – Most ismét fellendülő pályán vagyunk, érdemes olyan intézkedéseket hozni, amelyek az egész nemzetgazdaságnak kedveznek – hangoztatta Boros Imre.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint szerint sokféle látószögből lehet az akciótervet értékelni: a kormány többek között választ kíván adni a munkaerőhiányból fakadó problémák kezelésére. Ez ugyan nem rövid távra szóló válasz, de egyértelmű az üzenete – tette hozzá Parragh László. Egyetlenegy negatív jelzés sem érkezett hozzám, a családvédelmi akcióterv ugyanis támogatóan hat a gazdaságra. Olyannyira, hogy például ellensúlyozhatja az építőiparban a kedvezményes áfakulcs későbbi kivezetését – hangsúlyozta a kamara első embere. Az elnök szerint érdemes kiemelni azt is, hogy az intézkedések minden bizonnyal erősítik a vidék népességmegtartó képességét. A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) segítségével ugyanis főként Budapesten és a nagyvárosokban épültek ingatlanok. Az új lehetőségekkel, illetve a falusi csok bevezetésével ezen a téren is pozitív fejleményekre lehet számítani.

Kiemelkedő jelentőségűnek tartja a hétpontos akciótervet a munkavállalók szempontjából a Munkástanácsok Országos Szövetsége, amely egyúttal üdvözölte, hogy az intézkedések kedvezően hatnak a demográfiai folyamatokra is. Az érdekképviselet közölte: újabb ingatlanok köre értékelődhet fel, lendületet adva az ingatlanpiacnak, erősítve a munkaerőpiacon fontos belföldi mobilitást. A használt lakások vásárlására is kibővített kedvezményes hitel lehetősége pedig szociális szempontból sokat segíthet a gyerekes családok azon rétegén, akik eddig nem tudtak, nem mertek új építésű lakás vásárlásába kezdeni. Régóta jelzett probléma a bölcsődei kapacitáshiány. A férőhelyek bővítése is javítja a kisgyermekes munkavállalók élethelyzetét. A Munkástanácsok ezek mellett fontosnak nevezte, hogy a családalapítás és a gyermekvállalás költségeihez érezhetően hozzájárul a program, amelynek részeként a személyi jövedelemadó eltörlése a négy gyermeket vállaló nők esetében közvetlenül növeli több tízezer munkavállaló jövedelmét.

Somogyi Hírlap – 2019. 02. 18. (1,7. oldal)

Hatásos lesz az akcióterv

A közgazdászok szerint a hétpontos családvédelmi akcióterv költségei megtérülnek, ugyanis a demográfiai folyamatok jótékonyan hatnak a nemzetgazdaságra. A gazdaság szereplői egyetértenek a kormány célkitűzésével.

MAGYARORSZÁG A közgazdászok szerint a hétpontos családvédelmi akcióterv költségei megtérülnek, ugyanis a demográfiai folyamatok jótékonyan hatnak a nemzetgazdaságra. A gazdaság szereplői egyetértenek a kormány célkitűzésével.

Hatásos lesz a családvédelmi akcióterv A piacnak is jó FELLENDÜLÉS A bejelentett lépések több fronton támogatják a gyermekvállalást, ami kedvezően alakítja a demográfiai folyamatokat – nyilatkozta Boros Imre közgazdász a Magyar Nemzetnek. A szakember szerint az a pénz, ami az intézkedések finanszírozásához szükséges, visszaáramlik a gazdaságba. Ráadásul főként a magyar vállalkozásokhoz, tovább erősítve a belföldi keresletet, a hazai piacot. Ez a befektetés hosszabb távon is kifizetődő, ha gyarapodik a nemzet, akkor több lesz a munkáskéz, az adófizető is – tette hozzá.

Boros Imre szerint a számok azt mutatják, hogy házasságban több gyermek születik, mint élettársi kapcsolatban. Tehát a kormány jó úton indult el, mert amit lehet, azt igyekszik biztosítani. – Ilyen helyzet a rendszerváltás óta eddig csak jobboldali kormányok idején állt elő, ezt megelőzően 1998 és 2002 között indult ez az erőteljesebb bővülés, amelynek lendülete egészen 2004-ig tartott. A balliberális hatalom azonban ennek alapjait szétverte, majd később jött a pénzügyi és gazdasági válság – magyarázta a szakember. – Most ismét fellendülő pályán vagyunk, érdemes olyan intézkedéseket hozni, amelyek az egész nemzetgazdaságnak kedveznek – hangoztatta Boros Imre.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint szerint sokféle látószögből lehet az akciótervet értékelni: a kormány többek között választ kíván adni a munkaerőhiányból fakadó problémák kezelésére. Ez ugyan nem rövid távra szóló válasz, de egyértelmű az üzenete – tette hozzá Parragh László. Egyetlenegy negatív jelzés sem érkezett hozzám, a családvédelmi akcióterv ugyanis támogatóan hat a gazdaságra. Olyannyira, hogy például ellensúlyozhatja az építőiparban a kedvezményes áfakulcs későbbi kivezetését – hangsúlyozta a kamara első embere. Az elnök szerint érdemes kiemelni azt is, hogy az intézkedések minden bizonnyal erősítik a vidék népességmegtartó képességét. A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) segítségével ugyanis főként Budapesten és a nagyvárosokban épültek ingatlanok. Az új lehetőségekkel, illetve a falusi csok bevezetésével ezen a téren is pozitív fejleményekre lehet számítani.

Kiemelkedő jelentőségűnek tartja a hétpontos akciótervet a munkavállalók szempontjából a Munkástanácsok Országos Szövetsége, amely egyúttal üdvözölte, hogy az intézkedések kedvezően hatnak a demográfiai folyamatokra is. Az érdekképviselet közölte: újabb ingatlanok köre értékelődhet fel, lendületet adva az ingatlanpiacnak, erősítve a munkaerőpiacon fontos belföldi mobilitást. A használt lakások vásárlására is kibővített kedvezményes hitel lehetősége pedig szociális szempontból sokat segíthet a gyerekes családok azon rétegén, akik eddig nem tudtak, nem mertek új építésű lakás vásárlásába kezdeni. Régóta jelzett probléma a bölcsődei kapacitáshiány. A férőhelyek bővítése is javítja a kisgyermekes munkavállalók élethelyzetét. A Munkástanácsok ezek mellett fontosnak nevezte, hogy a családalapítás és a gyermekvállalás költségei hez érezhetően hozzájárul a program, amelynek részeként a személyi jövedelemadó eltörlése a négy gyermeket vállaló nők esetében közvetlenül növeli több tízezer munkavállaló jövedelmét.

KA: Az akcióterv nagyobb biztonságot nyújt majd a családoknak a gyarapodáshoz

Tolnai Népújság – 2019. 02. 18. (1,7. oldal)

A piacnak is jó lesz az akcióterv

A közgazdászok szerint a hétpontos családvédelmi akcióterv költségei megtérülnek, ugyanis a demográfiai folyamatok jótékonyan hatnak a nemzetgazdaságra. A gazdaság szereplői egyetértenek a kormány célkitűzésével.

CSALÁDVÉDELEM A közgazdászok szerint a hétpontos családvédelmi akcióterv költségei megtérülnek, ugyanis a demográfiai folyamatok jótékonyan hatnak a nemzetgazdaságra. A gazdaság szereplői egyetértenek ezzel.

A piacnak is jó

Hatásos lesz a családvédelmi akcióterv

FELLENDÜLÉS A bejelentett lépések több fronton támogatják a gyermekvállalást, ami kedvezően alakítja a demográfiai folyamatokat – nyilatkozta Boros Imre közgazdász a Magyar Nemzetnek. A szakember szerint az a pénz, ami az intézkedések finanszírozásához szükséges, visszaáramlik a gazdaságba. Ráadásul főként a magyar vállalkozásokhoz, tovább erősítve a belföldi keresletet, a hazai piacot. Ez a befektetés hosszabb távon is kifizetődő, ha gyarapodik a nemzet, akkor több lesz a munkáskéz, az adófizető is – tette hozzá.

Boros Imre szerint a számok azt mutatják, hogy házasságban több gyermek születik, mint élettársi kapcsolatban. Tehát a kormány jó úton indult el, mert amit lehet, azt igyekszik biztosítani. – Ilyen helyzet a rendszerváltás óta eddig csak jobboldali kormányok idején állt elő, ezt megelőzően 1998 és 2002 között indult ez az erőteljesebb bővülés, amelynek lendülete egészen 2004-ig tartott. A balliberális hatalom azonban ennek alapjait szétverte, majd később jött a pénzügyi és gazdasági válság – magyarázta a szakember. – Most ismét fellendülő pályán vagyunk, érdemes olyan intézkedéseket hozni, amelyek az egész nemzetgazdaságnak kedveznek – hangoztatta Boros Imre.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint szerint sokféle látószögből lehet az akciótervet értékelni: a kormány többek között választ kíván adni a munkaerőhiányból fakadó problémák kezelésére. Ez ugyan nem rövid távra szóló válasz, de egyértelmű az üzenete – tette hozzá Parragh László. Egyetlenegy negatív jelzés sem érkezett hozzám, a családvédelmi akcióterv ugyanis támogatóan hat a gazdaságra. Olyannyira, hogy például ellensúlyozhatja az építőiparban a kedvezményes áfakulcs későbbi kivezetését – hangsúlyozta a kamara első embere. Az elnök szerint érdemes kiemelni azt is, hogy az intézkedések minden bizonnyal erősítik a vidék népességmegtartó képességét. A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) segítségével ugyanis főként Budapesten és a nagyvárosokban épültek ingatlanok. Az új lehetőségekkel, illetve a falusi csok bevezetésével ezen a téren is pozitív fejleményekre lehet számítani.

Kiemelkedő jelentőségűnek tartja a hétpontos akciótervet a munkavállalók szempontjából a Munkástanácsok Országos Szövetsége, amely egyúttal üdvözölte, hogy az intézkedések kedvezően hatnak a demográfiai folyamatokra is. Az érdekképviselet közölte: újabb ingatlanok köre értékelődhet fel, lendületet adva az ingatlanpiacnak, erősítve a munkaerőpiacon fontos belföldi mobilitást. A használt lakások vásárlására is kibővített kedvezményes hitel lehetősége pedig szociális szempontból sokat segíthet a gyerekes családok azon rétegén, akik eddig nem tudtak, nem mertek új építésű lakás vásárlásába kezdeni. Régóta jelzett probléma a bölcsődei kapacitáshiány. A férőhelyek bővítése is javítja a kisgyermekes munkavállalók élethelyzetét. A Munkástanácsok ezek mellett fontosnak nevezte, hogy a családalapítás és a gyermekvállalás költségeihez érezhetően hozzájárul a program, amelynek részeként a személyi jövedelemadó eltörlése a négy gyermeket vállaló nők esetében közvetlenül növeli több tízezer munkavállaló jövedelmét.

Új Néplap – 2019. 02. 18. (1,7. oldal)

A piacnak is jót tehet a bejelentett új akcióterv

A közgazdászok szerint a hétpontos családvédelmi akcióterv költségei megtérülnek, ugyanis a demográfiai folyamatok jótékonyan hatnak a nemzetgazdaságra. A gazdaság szereplői egyetértenek a kormány célkitűzésével.

MAGYARORSZÁG A közgazdászok szerint a hétpontos családvédelmi akcióterv költségei megtérülnek, ugyanis a demográfiai folyamatok jótékonyan hatnak a nemzetgazdaságra. A gazdaság szereplői egyetértenek a célkitűzéssel. Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök a minapi évértékelőjén jelentette be, hogy hétpontos akciótervet indít a kormány. Ennek részeként bevezetik például a fiatal házasok gyermekvállalási támogatását.

A piacnak is jó

Hatásos lesz a családvédelmi akcióterv

FELLENDÜLÉS A bejelentett lépések több fronton támogatják a gyermekvállalást, ami kedvezően alakítja a demográfiai folyamatokat – nyilatkozta Boros Imre közgazdász a Magyar Nemzetnek. A szakember szerint az a pénz, ami az intézkedések finanszírozásához szükséges, visszaáramlik a gazdaságba. Ráadásul főként a magyar vállalkozásokhoz, tovább erősítve a belföldi keresletet, a hazai piacot. Ez a befektetés hosszabb távon is kifizetődő, ha gyarapodik a nemzet, akkor több lesz a munkáskéz, az adófizető is – tette hozzá.

Boros Imre szerint a számok azt mutatják, hogy házasságban több gyermek születik, mint élettársi kapcsolatban. Tehát a kormány jó úton indult el, mert amit lehet, azt igyekszik biztosítani. – Ilyen helyzet a rendszerváltás óta eddig csak jobboldali kormányok idején állt elő, ezt megelőzően 1998 és 2002 között indult ez az erőteljesebb bővülés, amelynek lendülete egészen 2004-ig tartott. A balliberális hatalom azonban ennek alapjait szétverte, majd később jött a pénzügyi és gazdasági válság – magyarázta a szakember. – Most ismét fellendülő pályán vagyunk, érdemes olyan intézkedéseket hozni, amelyek az egész nemzetgazdaságnak kedveznek – hangoztatta Boros Imre.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint szerint sokféle látószögből lehet az akciótervet értékelni: a kormány többek között választ kíván adni a munkaerőhiányból fakadó problémák kezelésére. Ez ugyan nem rövid távra szóló válasz, de egyértelmű az üzenete – tette hozzá Parragh László. Egyetlenegy negatív jelzés sem érkezett hozzám, a családvédelmi akcióterv ugyanis támogatóan hat a gazdaságra. Olyannyira, hogy például ellensúlyozhatja az építőiparban a kedvezményes áfakulcs későbbi kivezetését – hangsúlyozta a kamara első embere. Az elnök szerint érdemes kiemelni azt is, hogy az intézkedések minden bizonnyal erősítik a vidék népességmegtartó képességét. A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) segítségével ugyanis főként Budapesten és a nagyvárosokban épültek ingatlanok. Az új lehetőségekkel, illetve a falusi csok bevezetésével ezen a téren is pozitív fejleményekre lehet számítani.

Kiemelkedő jelentőségűnek tartja a hétpontos akciótervet a munkavállalók szempontjából a Munkástanácsok Országos Szövetsége, amely egyúttal üdvözölte, hogy az intézkedések kedvezően hatnak a demográfiai folyamatokra is. Az érdekképviselet közölte: újabb ingatlanok köre értékelődhet fel, lendületet adva az ingatlanpiacnak, erősítve a munkaerőpiacon fontos belföldi mobilitást. A használt lakások vásárlására is kibővített kedvezményes hitel lehetősége pedig szociális szempontból sokat segíthet a gyerekes családok azon rétegén, akik eddig nem tudtak, nem mertek új építésű lakás vásárlásába kezdeni. Régóta jelzett probléma a bölcsődei kapacitáshiány. A férőhelyek bővítése is javítja a kisgyermekes munkavállalók élethelyzetét. A Munkástanácsok ezek mellett fontosnak nevezte, hogy a családalapítás és a gyermekvállalás költségeihez érezhetően hozzájárul a program, amelynek részeként a személyi jövedelemadó eltörlése a négy gyermeket vállaló nők esetében közvetlenül növeli több tízezer munkavállaló jövedelmét.

KA: Az akcióterv nagyobb biztonságot nyújt majd a családoknak a gyarapodáshoz

hírTV – Híradó 22 – 2019.02.18. 22:17:22 (00:01:22)

Nevetségesnek tartja Munkástanácsok elnöke, ahogy az ellenzéki pártok érdekvédőként lépnek fel a gyáraknál a túlóratörvény módosítása miatt

Mv: Nevetségesnek tartja a Munkástanácsok elnöke, ahogy az ellenzéki pártok érdekvédőként lépnek fel a gyáraknál a túlóratörvény módosítása miatt. Palkovics Imre a Hír TV Magyarország élőben című műsorában úgy vélte, ezekkel az akciókkal csak napirenden akarják tartani saját létüket. Ellenzék politikusok hétfőn délután az esztergomi Suzuki-gyár előtt azért demonstráltak, hogy megpróbálják rábeszélni a cég vezetőit, ne alkalmazzák a Munka Törvénykönyvének decemberben elfogadott módosításait. A Magyar Suzuki ugyanakkor nem tervezi a túlórák számának növelését.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: A nevetségesség kategóriájába tartózik, hogy próbálnak olyan területen mozogni, ahol valamiféle érdeklődés a tevékenységük iránt várható. És ez ennek köszönhető nyilvánvaló, hogy látják, hogy a szakszervezeti terep, a munka világa, az egy olyan terep, ahol valódi kérdések vetődnek fel nap mint nap. Bérekről, túlóráról, pihenőidőről, kollektív szerződésekről, sok mindenről, ami valóban húsvér emberek húsvér problémája. És erre a területre próbálnak benyomulni. Így mentek el a MÁV-hoz, meg különböző cégekhez, kérve a nagy esküt, ugye, ezen cégek vezetőitől, hogy ne alkalmazzák majd az ő közbenjárásukra ugye, a négyszáz órát. Senki nem alkalmazza, mert abban a formában, ahogy ők ezt hirdetik, már mondtam az imént is, nem lehet alkalmazni. De ez egy olyan ürügy, amivel napirenden tudják tartani saját létüket.

hírTV – Magyarország élőben – 2019.02.18. 19:45:53 (00:07:43)

Hogyan vélekedett az ellenzék túlóratörvénnyel kapcsolatos tiltakozásairól Palkovics Imre?

Mv: Itt van már a stúdióban Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, jó estét kívánok!

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Jó estét kívánok!

Mv: Beszéljünk először a szakszervezeti tiltakozásokról, azokról, amelyekről ugye államtitkár úrral is beszéltünk az elmúlt percekben. Ugye ismert, hogy decemberben és januárban a Magyar Szakszervezeti Szövetség a túlmunkakeret miatt ugye országos demonstrációt, sztrájkot is készült meghirdetni. Nos kiderült, hogy amúgy a szövetségen belül sincs egyetértés azzal kapcsolatban és nem is volt, hogy megvolt-e ennek a társadalmi támogatottsága vagy az alapja. Előre tudta a képviselet azt is, hogy ugye a sztrájkra nincs túl nagy hajlandóság a munkavállalók között. MI ennek a kockázata, hogyha úgy hirdet meg tiltakozási akciót egy érdekképviselet, hogy annak nincs valódi támogatottsága?

Palkovics Imre: Hát annak nagy kockázatai vannak, mert azt az eszközt járatja le tulajdonképpen a szakszervezeti mozgalom, ami a legerősebb eszköze és csak igazán indokolt esetekben érdemes ezzel az úgymond furkósbottal fenyegetőzni, mert ez valóban egy komoly eszköz a munkavállalók kezében. Itt ugye sok minden elhangzott az elmúlt hónapok során sztrájkkal, munka törvénykönyvével, szakszervezetekkel kapcsolatban, az ellenzék oldaláról, a politikai ellenzék oldaláról volt egy olyan nyomás, velük egyébként szorosabban együttműködő baloldali szakszervezetek irányába, hogy most valamit csináljanak, mert ebből az ügyből népfelkelést lehet szervezni, úgy ítélték meg. És hát ennek az igénynek hellyel-közzel próbáltak eleget tenni azért a baloldali szakszervezetek, de ők is tudták, látták, nem ők a gyengék egyébként, hanem az az érv, amire sztrájkot próbáltak, országos sztrájkot próbáltak szervezni. Tehát az az indok, az nem volt egy komoly indok. És ebből fakadóan ugye kiderült, hogy a sztrájkkal ebben a helyzetben nem igazából érdemes hadonászni. De nem szívesen hivatkozom, itt az önök stúdiójában mondtam el a vita hevében, hogy ebből bizonyára nem lesz népfelkelés, mert olyan érdeklődést a munkavállalók körében, mivel nem arról van szó, amit hazudoztak ugye, hogy három év múlva fogják a négyszáz órás túlórát majd kifizetni ugye a munkáltatók, két különböző intézményről beszéltünk, ezt összekeverték, összemosták, és hát előbb-utóbb azért kiderül mindenki számára, ugye napról napra halljuk azokat a híreket, hogy egyetlen munkáltató sem akarja alkalmazni, ezt nem is lehet így alkalmazni. Nincs olyan jogszabály Magyarországon, mai szerint három év alatt, ugye minden évben négyszáz órát lehetne túlóráztatni az emberekkel és ezt majd a három év végén számolnák el. Tehát ebbe most nem bonyolódnék bele megint ugye ebbe a szakmai elemzésbe, egy biztos, félrevezették, megpróbálták félrevezetni az embereket és ez kipukkadt ez a lufi már szerintem december végén.

Mv: Világos, de hogyha így van, tehát a munkáltatók részéről nincs igény arra, hogy kihasználják ezt a túlórakeretet és a munkavállalók részéről nincs olyan mértékű felháborodás, hogy ez mondjuk sztrájkba szervezné őket, akkor miért erőltetik még mindig ezt a témát, hiszen a mai napig napirenden van például az ellenzékieknél.

Palkovics Imre: Hát talán az előző blokkban is elhangzott, hogy mit csinál az ellenzék, nem tisztem ugye elemezni, ellenezni az ő tevékenységüket, ez a föl-alá szaladgálás, valamilyen ürügyet keresni arra, hogy a napirenden tudják tartani az ő létüket, igazolni tudják egyáltalán a létüket, hát próbálnak olyan témákat találni, amire visszhangzik majd valamilyen szinten a társadalom egy jelentős része, akik részéről ők, mármint a társadalom részéről támogatást remélnek. Hát próbálnak olyan ügyeket kreálni, de ez nagyon kockázatos játék, mert ha egy hiteltelen üggyel próbálják az embereket behúzni, ez előbb-utóbb kiderül és ott maradnak ugye, ahogy szokták mondani, disznósajttal a kezükben.

Mv: Első kérdésem arra vonatkozott, ugye, hogy mennyire káros vagy mennyire veszélyes az, hogyha egy nemlétező témát vagy konfliktust próbál meg az érdekképviselet erőltetni, ugyanakkor felvetődött az előző interjúban is, hogy most már maga az ellenzék, illetve a politika próbál olyan kérdéseket napirenden tartani vagy letárgyalni, amely viszont az érdekképviselet dolga lenne. Ugye Suzuki gyárnál voltak a bérezéssel kapcsolatban, a rabszolgatörvénnyel kapcsolatban felvetések, ahol egyébként egy kirúgott munkavállaló érdekképviseletét is megpróbálták átvállalni. Szóval mennyire ártalmas ez, hogyha a szakszervezetek szerepkörében kezd tetszelegni az ellenzék mondjuk?

Palkovics Imre: Én azt gondolom, nem annyira ártalmas, inkább már a nevetségesség kategóriájába tartozik, hogy próbálnak olyan területen mozogni, ahol valamiféle érdeklődés a tevékenységük iránt várható. És ez ennek köszönhető, hogy nyilvánvaló, hogy látják, hogy a szakszervezeti terep, a munka világa az egy olyan terep, ahol valódi kérdések vetődnek fel nap, mint nap, bérekről, túlóráról, pihenőidőről, kollektív szerződésekről, sok mindenről, ami valóban hús-vér emberek hús-vér problémája, és hát erre a területre próbálnak benyomulni, így mentek el a MÁV-hoz, meg különböző cégekhez kérve a nagyesküt ugye ezen cégek vezetőitől, hogy ne alkalmazzák majd az ő közbenjárásukra ugye a négyszáz órát, hogy senki nem alkalmazza, mert abban a formában ahogy ők ezt hirdetik, már mondtam az imént is, nem lehet alkalmazni, de ez egy olyan ürügy, amivel napirenden tudják tartani saját létüket.

Mv: Világos. Pozitív hatása nem lehet?

Palkovics Imre: Hát lehet ennek pozitív hatása, mert például ugye itt a Suzuki gyár felvetődött. Suzuki gyárnál nem csupán a bérekről, a négyszáz óráról van szó, hanem arról is szó van, hogy amióta a Suzuki gyár létezik, nem engedi, hogy tisztességes szakszervezeti munkát megszervezzenek ott. Ez valóban fölvet egy olyan kérdést ami a kormánynak is lehet feltenni ezt a kérdést, hogy miért nem tartatja be Magyarországon a jogot. Ez persze sok mindentől függ, a helyi közösségtől is függ, sokan próbálkoztak már ott szakszervezetet alapítani, a vége mindig az lett, hogy kirúgták a munkavállalót, aki fölvállalta ezt a felelősséget, tehát itt valami nincsen egészen rendben, a magyar törvények megszegéséről lehet beszélni, és ráadásul butaságokat is beszél a Suzuki képviselete is, amikor azt mondja, hogy az üzemi tanáccsal ők mindent el tudnak intézni, ami a munkavállalók és köztük lévő munkaügyi kapcsolatokon belül ugye fölvetődik, ez nem igaz, az üzemi tanácsnak és a szakszervezeteknek egészen más a funkciója.

Mv: Behatárolható azoknak a külföldi tulajdonú cégeknek a köre, amelyik mondjuk elutasítják a szakszervezeti kultúrát?

Palkovics Imre: Nagyon behatárolható és lehet azt mondani, ezzel most remélem, nem bélyegzek meg senkit, Ázsiából jönnek ezek a munkáltatók, ahol nincs meg az az európai munkaügyi kapcsolatok kultúrája, amivel a német, az osztrák vagy akár az északi vagy bármelyik európai államcsoport részéről befektetők érkeznek, tudják tisztességen, hogy hogyan kell a szakszervezetekkel, a munkavállalókkal kapcsolatot tartani, építeni, ezek az ázsiai, koreai, japán cégek ezek nem szeretik az európai szakszervezeti munkaügyi kapcsolatokat, illetve kultúrát.

Mv: Érdekes ugyanakkor ugye, hogy a politikusok részéről volt ez a felvetés a kirúgott munkavállalóval kapcsolatban és ön az első olyan érdekképviseleti vezető, aki ezt megfogalmazta. Mennyire életszerű az, hogy valóban kirúgnak egy munkavállalót, de mondjuk a többi érdekképviselet nem tiltakozik ez ellen?

Palkovics Imre: Hát ha volt már korábban ugye természetesen Ázsiából jönnek ezek a munkáltatók, által a Hankooknál volt egy ilyen korábbi eset, éveken keresztül ment a cirkusz, hogy nem engedték a szakszervezeteket a kapun belül.

Mv: Ott volt változás azóta?

Palkovics Imre: Azóta volt változás, ott elindult egy fajta mozgás, a Suzuki úgy döntött, hogy ő semmi szín alatt nem enged, ez törvénysértés. Ezt ki kell mondani, ez jogtalanság, amit ez a munkáltató elkövet, és ez ellen valóban a törvény őrének az állam alkotmányos rendje miatt is föl kell lépnie. Tehát ez így nem tartható fönn, ez teljesen világos. Most ez egy olyan téma, amire az ellenzéki pártok megint rákaptak, ez valóban szakszervezetek kérdése,de a kérdés eredeti részére válaszolva ennek lehet pozitív következménye, egy ilyen felvetésnek, hogy azt mondják a munkavállalók, hogy valaki legalább szól az érdekünkben politikai szintről is. Azt gondolom, ezt könnyű kivédeni, hogy ilyen téma se maradjon az ellenzék kezében.

Mv: Palkovics Imre, köszönöm szépen, hogy itt volt.

Palkovics Imre: Én köszönöm a lehetőséget.

Mv: Ez volt az első rész, ne menjenek messzire, egy rövid szünet után, rövid hírek után jövünk vissza a második részben többek között az MTVA tervezett átalakításával. Tartsanak velünk.

Magyar Hírlap – 2019. 02. 16. (1,3. oldal)

Sorosék hű bizalmasával szövetkezik az MSZP

Kacsoh Dániel

A Jobbikkal és a brüsszeli bevándorlási tervekkel is szimpatizál a jelek szerint az MSZP, amely az Európai Bizottság alelnökével erősíti kampányát. A Fidesz szerint mai kongresszusukon a szocialisták megpecsételik szövetségüket a „Soros-lista” első emberével.

Frans Timmermans bevándorláspárti listavezető a szélsőjobbal kokettáló szocialisták díszvendége

Még a magyar baloldali szavazók is elutasítják Brüsszel migrációés kvótapárti politikáját – közölte a Századvégű

Nem akarunk a baloldal EP-kampányának biodíszlete lenni, indokolta lapunknak Palkovics Imre, a Munkástanácsok vezetője, miért nem találkoztak az Európai Bizottság alelnökével

Az MSZP díszvendége lesz Soros uniós bizalmasa

A Munkástanácsok elnöke közölte: nem kívánnak a szocialista kampány biodíszlete lenni

Az Orbán Viktort többször is leantiszemitázó, legutóbb Magyarországot az Európai Parlamentben támadó Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke lesz az MSZP mai kongresszusának díszvendége. Bár a magyar kormány szerint a EB-alelnöki tisztség összeegyeztethetetlen az EP-választások kampányában való aktív részvétellel, Timmermans az Európai Szocialisták csúcsjelöltjeként agitál majd a magyar szocialisták mellett, sőt egyes hírek szerint a május végi voksolásig még visszatér hazánkba további kampányolás céljából.

Az alelnök tegnap este munkavacsorán vett részt egyes szakszervezetekkel, a találkozó legfontosabb célja a hazai ellenzék „rabszolgatörvényezésének” erősítése volt, legalábbis a Magyar Nemzet értesülései szerint ez volt az egyik kiemelt téma. A Liga Szakszervezetek és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma mellett azonban a Munkástanácsok Országos Szövetsége is kihagyta az eseményt. Az utóbbi szervezet vezetője, Palkovics Imre lapunknak elmondta: mivel Timmermans nem bizottsági alelnökként érkezett hazánkba, nem kívántak biodíszletként asszisztálni a szocialisták kampányához. A díszvendég egyébként a tagállami hatáskörök, illetve az egységes európai egyesült államok koncepció híve, elképzelései között pedig olyan javaslatok is megtalálhatók, mint hogy a minimálbérről és a nyugdíjakról is Brüsszel dönthetne.

A szocialisták megpecsételik szövetségüket a „Soros-lista” első emberével – így kommentálta Böröcz László, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a csúcsjelölt közreműködését.

Kifejtette, Timmermans a bevándorláspárti lista vezetője, Soros György egyik legközelebbi és legbizalmasabb embere Brüsszelben.

Timmermans és Soros arra készül, hogy migránsokkal telepítsék be Európát, együtt dolgozták ki azokat a terveket, amelyek a brüsszeli asztalokon hevernek. Ezek közül Böröcz kiemelte a kötelező kvótákat, illetve a határvédelem jogának gyengítését és a migránsvízum bevezetését.

A Soros-kampány budapesti állomása azt is egyértelművé teszi, hogy a szocialisták ehhez képesek minden támogatást megadni Timmermansnak – fogalmazott.

Az európai balos listavezetőt láthatóan az sem zavarja, hogy az MSZP egyre közelebb kerül az antiszemita botrányokkal terhelt, korábban politikai karanténba szánt Jobbikhoz.

Ahogy Szanyi Tibor EP-képviselőt sem, aki minden bizonnyal folytathatja brüsszeli karrierjét, tegnap az M1-nek azt mondta: szó sincs arról, hogy az MSZP politikai együttműködésbe kezdene a Jobbikkal az EP-választáson, viszont nyitott arra, hogy bizonyos technikai megoldásokat alkalmazzanak. „Ha a Jobbik most már évek óta elindult egy úgynevezett néppártosodás útján, akkor mi azt azért szeretettel vesszük” – jegyezte meg a pártot korábban náci söpredéknek is nevező politikus.

Az MSZP EP-listájára a szocialista választmány tegnap este tett javaslatot, a végső sorrendről a kongresszus ma dönt.

Az antifasiszta lendület nem csak Szanyiban fogyott el. Már tavaly júniusban Tóth Bertalan pártelnök is arról beszélt, hogy helyi szinten teljes mértékben elképzelhetőnek tartja a Jobbikkal való együttműködést az önkormányzati választáson. „Akár még egy jobbikos jelölt mögé is beállhatunk, ha az adott személy kiáll a demokratikus alapértékek mellett, és nem vall szélsőséges nézeteket” – konkretizálta aztán egy interjúban az MSZP álláspontját.

KA: Kifutó széria. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és Timmermans is gyakran támadja hazánkat

KA: Szanyi Tibor korábban söpredéknek nevezte a Jobbikot, ma már egyezkedne velük

Magyar Nemzet – 2019. 02. 16. (16. oldal)

Nem lefutott még a nagyobb béremelés az állami cégeknél

A jelenlegi megállapodás lezárása után kezdődhetnek az új egyeztetések

Nagy Kristóf

Új tárgyalások kezdődhetnek az állami cégek munkavállalóinak keresetéről, ha a korábbi megállapodás lezárult, tehát a 2019-re tervezett, átlagosan ötszázalékos béremelés differenciálásáról megegyeztek a szakszervezetek és a vállalatok — értesült a Magyar Nemzet. Az érdekképviseletek szerint a munkaerőpiaci helyzet miatt nélkülözhetetlen új bérmegállapodásról tárgyalni az állami fenntartású közszolgáltatóknál.

A későbbiekben már megállapodhatnak az idei évre tervezett, átlagosan ötszázalékos bérfelzárkóztatáson felül további keresetrendezésről a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői az állami vállalatoknál – értesült lapunk.

Úgy tudjuk, a közszolgáltató cégeknél – a postánál, a vasútnál, a Volánoknál és a víziközmű-szolgáltatóknál – azt követően nyílna lehetőség a további egyeztetésekre, ha megállapodtak a munkaadók és a munkavállalói képviseletek a 2019-re előírt, átlagos ötszázalékos emelés differenciálásáról, tehát ha minden munkavállaló havi munkabérét pontosan meghatározták.

A szakszervezetek további béremelést tartanak szükségesnek, álláspontjuk szerint az idei ötszázalékos keresetfejlesztés kevés a munkaerő megtartásához és a szakemberhiány kezelése érdekében.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke úgy fogalmazott, sikeres volt a 2017-ben kötött, három évre szóló, átlagosan harmincszázalékos béremelési program, ám a konföderáció és a helyi szakszervezetek ezzel párhuzamosan – az idei évet is magában foglalva – új megállapodás kidolgozását is szorgalmazzák.

Fónagy János nemzeti vagyonért felelős államtitkár a felvetésre reagálva arra kérte a szakszervezeteket, tartsák be az élő bérmegállapodásban foglaltakat, mivel a kormányoldal is eleget tett a vállalt kötelezettségeinek.

Információink szerint a még élő egyezség végrehajtása és a további – akár már az idei évben végrehajtott – keresetfelzárkóztatás nem mond ellent egymásnak. Ez abban az esetben igaz, ha a jelenleg is zajló tárgyalásokat az állami cégek lezárták. Most az ötszázalékos átlagos emelés szétosztásán, differenciálásán dolgoznak a szakszervezetek és a vállalatvezetők. A folyamat végeztével azonban már lezártnak tekinthető a hároméves program végrehajtása.

Csak ezt követően nyílik lehetőség a további béremelési igény felmérésére, a vállalatok pénzügyi lehetőségeinek vizsgálatára, majd az új irányok kijelölésére.

Az idei bérekre vonatkozó tárgyalásokra ugyanakkor rányomja a bélyegét, hogy mindössze a 2017-es megállapodásban foglalt emelés elosztásáról folynak az egyeztetések. Úgy tudjuk, a szakszervezetek több területen azért alkalmaznak rossz megközelítést, mert a differenciálásról szóló egyeztetéseken már a továbbiakról is tárgyalnának, ám erre nincs lehetőségük az állami cégek vezetőinek, mivel állami támogatás nélkül, önerőből nem tudnak végrehajtani jelentősebb, tíz százalék fölötti béremelést.

Ugyanakkor az átlagosan legalább két számjegyű bérfejlesztés szükségességét a munkaadók sem vitatják.

KA: Akár év közben is rendezhetők a keresetek a közszolgáltató vállalatoknál

Beágyazott cikkek:

Tárgyal a versenyszféra

Sok helyen már lezárultak a bértárgyalások a versenyszféra cégeinél. A tapasztalatok eltérők: a vállalkozások nagyobb része 2019-ben is két számjegyű béremelést tart indokoltnak, ugyanakkor több cég, amelyik korábban már jelentős felzárkóztatást eszközölt, most csak néhány százalékkal toldaná meg a fizetéseket. A szakszervezetek a legalább tízszázalékos rendezésre törekednek, és néhány érdekképviselet kivételével az év végén aláírt bérmegállapodásban foglalt nyolcszázalékos ajánlásra is hivatkoznak. A versenyszektorban eltérő a bérrendezés időpontja, a legtöbb cég az üzleti évhez igazítja a fizetésemelést, ebben az esetben a munkavállalók jellemzően májusban találkoznak a nagyobb összeggel. Egyre több cég ugyanakkor januártól már emelt fizetést ad, a minimálbérért vagy garantált bérminimumért foglalkoztatottaknak pedig kötelező az év első hónapjától a megállapodásban foglalt összeget utalni.

Magyar Nemzet – 2019. 02. 15. (15. oldal)

Megtérül a családvédelmi akcióterv

A gazdaság és a társadalom szempontjából is kedvező hatása lehet az intézkedéscsomagnak

Kiss Gergely

A hétpontos családvédelmi akcióterv költségei megtérülnek, mert a pénz visszaáramlik a gazdaságba — mondták lapunknak a megkérdezett szakértők. Boros Imre közgazdász jelezte: ami kedvez a demográfiai folyamatoknak, azzal a nemzetgazdaság is jól jár. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy látja, a gazdaság szereplői egyetértenek a kormány célkitűzésével.

Nemzetgazdasági és össztársadalmi szempontból is kedvezőnek tartják a kormány hétpontos családvédelmi akciótervét a Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők.

Boros Imre közgazdász (bal oldali képünkön) kiemelte annak fontosságát, hogy a kabinet feltette a legfontosabb kérdést: mi lesz a magyar demográfiai helyzettel? Az elöregedés, népességfogyás egész Európát érinti. Ha ezzel nem foglalkoznak a döntéshozók, akkor annak később nagyon nagy ára lesz. – A bejelentett lépések több fronton támogatják a gyermekvállalást. Ami pedig kedvezően alakítja a demográfiai folyamatokat, az a nemzetgazdaságnak is jó – mondta a szakértő. Boros Imre nem osztja azoknak a közgazdászoknak az álláspontját, aki a csomag kapcsán csak arról beszélnek, hogy mindez mennyibe kerül. Szerinte ugyanis az a pénz, ami az intézkedések finanszírozásához szükséges, visszaáramlik a gazdaságba.

Ráadásul főként a magyar vállalkozásokhoz, tovább erősítve a belföldi keresletet, a hazai piacot. Ez a befektetés ráadásul hosszabb távon is kifizetődő, ha ugyanis gyarapodik a nemzet, akkor több lesz a munkáskéz, az adófizető is.

Boros Imre szerint a számok azt mutatják, hogy házasságban több gyermek születik, mint élettársi kapcsolatban.

Tehát a kormány jó úton indult el, mert amit lehet, azt igyekszik biztosítani. A döntés természetesen ettől még az állampolgárok kezében marad, de akik a gyermekvállalás mellett határoznak, azok jelentős kapaszkodóra számíthatnak.

A közgazdász kérdésünkre elmondta, hogy a családvédelmi akcióterv fedezetének előteremtéséhez fellendülő gazdaság szükséges. – Ilyen helyzet a rendszerváltás óta eddig csak jobboldali kormányok idején állt elő. Ezt megelőzően 1998 és 2002 között indult ez az erőteljesebb bővülés, amelynek lendülete egészen 2004-ig tartott. A balliberális hatalom azonban ennek alapjait szétverte, majd később jött a pénzügyi és gazdasági válság – magyarázta a szakember. – Most ismét fellendülő pályán vagyunk, érdemes olyan intézkedéseket hozni, amelyek az egész nemzetgazdaságnak kedveznek – tette hozzá. – Sokféle látószögből lehet a hétpontos akciótervet értékelni. A kormány a többi között választ kíván adni a munkaerőhiányból fakadó problémák kezelésére.

Ez ugyan nem rövid távra szóló válasz, de egyértelmű az üzenete – mondta lapunknak Parragh László (jobb oldali képünkön). A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megjegyezte azt is, hogy nyilván többen felteszik a kérdést: ki állja a számlát? A pénzt a gazdaság szereplői termelik meg, de Parragh László szerint ezen a téren közmegegyezés van, a célokkal a nagy többség egyetért. – Egyetlen egy negatív jelzés sem érkezett hozzám, a családvédelmi akcióterv ugyanis támogatóan hat a gazdaságra.

Olyannyira, hogy például ellensúlyozhatja az építőiparban a kedvezményes áfakulcs későbbi kivezetését – hangsúlyozta a kamara első embere. Az elnök szerint érdemes kiemelni azt is, hogy az intézkedések minden bizonnyal erősítik a vidék népességmegtartó képességét. A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) segítségével ugyanis főként Budapesten és a nagyvárosokban épültek ingatlanok. Az új lehetőségekkel, illetve a falusi csok bevezetésével ezen a téren is pozitív fejleményekre lehet számítani – tette hozzá.

KA: A szakértők szerint a statisztikai adatok azt mutatják, hogy házasságban több gyermek születik, mint élettársi kapcsolatban

Beágyazott cikkek:

A munkavállalók is jól járnak

Kiemelkedő jelentőségűnek tartja a hétpontos akciótervet a munkavállalók szempontjából a Munkástanácsok Országos Szövetsége, amely egyúttal üdvözölte, hogy az intézkedések kedvezően hatnak a demográfiai folyamatokra is. Az érdekképviselet közölte: újabb ingatlanok köre értékelődhet fel, lendületet adva az ingatlanpiacnak, erősítve a munkaerőpiacon fontos belföldi mobilitást. A használt lakások vásárlására is kibővített kedvezményes hitel lehetősége pedig szociális szempontból sokat segíthet a gyerekes családok azon rétegén, akik eddig nem tudtak, nem mertek új építésű lakás vásárlásába kezdeni – ismertette a szervezet. Régóta jelzett probléma a bölcsődei ellátás kapacitáshiánya, amelyet a férőhelyek bővítése orvosol. Ez szintén javítja a kisgyermekes munkavállalók élethelyzetét. A Munkástanácsok ezek mellett fontosnak nevezte, hogy a családalapítás és a gyermekvállalás költségeihez érezhetően hozzájárul a program, amelynek részeként a személyi jövedelemadó eltörlése a négy gyermeket vállaló nők esetében közvetlenül növeli több tízezer munkavállaló jövedelmét. A szakszervezet ugyanakkor szorgalmazza, hogy a családbarát politikával kapcsolatos változásokról a munkajogi szabályozást érintően is kezdődjön párbeszéd. Ez is erősíti a kitűzött célok elérését.

Magyar Nemzet – 2019. 02. 15. (1,13. oldal)

Timmermans komoly ambíciói

Nagy Kristóf

A globalista, baloldali uniós törekvések munkavállalókra vonatkozó kérdései is terítékre kerülnek a „rabszolgatörvény” mellett azon a mai munkavacsorán, amelyen Frans Timmermans európai baloldali csúcsjelölt egyeztetne a szakszervezetekkel — tudta meg a Magyar Nemzet. Idetartoznak azok a bérezési, munkajogi kérdések, amelyeknél a tagállami önrendelkezést szűkítené Brüsszel. Az érdekképviseletek többsége ugyanakkor — információink szerint — nem vesz részt a mai munkavacsorán.

Közös európai uniós minimálbérről, nyugdíjrendszerről és egyéb, a tagállamok hatáskörébe tartozó témákról egyeztet mai munkavacsoráján Frans Timmermans, az Európai Bizottság szocialista alelnöke a hazai szakszervezetekkel – tudta meg lapunk. A hazai érdekképviseletek többsége nem megy el a találkozóra, így csak a baloldalhoz köthető Magyar Szakszervezeti Szövetség és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetői vehetnek részt a találkozón.

Brüsszel döntene bérről, nyugdíjról

Vacsoraasztal mellett találnák ki, hogyan vonhatnának uniós hatáskörbe egyes kérdéseket

Várhatóan nemcsak a „rabszolgatörvény”, hanem az európai baloldal munkavállalókat érintő, globalista törekvései is terítékre kerülnek azon a mai, informális munkavacsorán, amelyre Frans Timmermans, az európai baloldal csúcsjelöltje hívta a szakszervezeteket. Idetartozik többek közt az egységes uniós minimálbérek kialakításának kérdése, a közös nyugdíjrendszerrel kapcsolatos törekvések, de egyéb munkajogi, munkaerőpiaci kérdések is, amelyek az egységes Európa és a csökkenő tagállami jogkörök irányába terelné a közösséget – értesült a Magyar Nemzet.

A szakszervezetek többsége ugyanakkor, úgy tudjuk, nem kíván ilyen célú egyeztetésen részt venni, a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma távol marad az egyeztetéstől, amelyen így csak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) elnöke és Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetője lesz jelen a konföderációk közül.

Ahogy arról lapunk elsőként beszámolt, az MSZP és a Maszsz közbenjárásával, informális munkavacsorán hallgatná meg a munkavállalói képviseletek álláspontját az általuk rabszolgatörvénynek nevezett túlmunka-szabályozásról is a baloldali EP-listavezető, aki a szocialisták holnapi kongresszusán is részt vesz. A túlóratörvényt azért vette napirendre Timmermans, mert a Maszsz panasszal élt az Európai Bizottság egyik munkaidővel kapcsolatos irányelvére hivatkozva a 36 hónapos munkaidőkeret miatt. Nyilvánvaló tehát, hogy a Maszsz aktív részese volt annak, hogy az európai baloldal továbbra is életben tartsa a „rabszolgatörvényezést”.

A politikai célokat jól jelzi, hogy a munkaidőkeret korábbi, 12 hónapos maximális időtartamát egy magyarországi cég használja ki, ám ezt ők sem szeretnék kitolni. Ráadásul a Maszsz a munkavállalók felé is csúsztat, mivel a munkaidőkeretet kizárólag szakszervezettel megkötött kollektív szerződésben lehet rögzíteni, tehát a munkavállalói képviseleteknek is bele kellene egyezniük ennek alkalmazásába.

A másik módosításra, az önkéntes túlmunka 150 órára emelésére, tehát a kötelezően elrendelhető 250 órával együtt az összesen 400 órás túlóra alkalmazására sem volt példa, ami azt jelenti, ezt a lehetőséget 2019-ben már sem a munkáltatók, sem a munkavállalók nem tudják kihasználni. Kordás László, a Maszsz elnöke ráadásul feleslegesen rohant Brüsszelhez a magyar munkavállalókat nem kimondottan foglalkoztató kérdésben, mivel az Európai Bizottság decemberben maga indított vizsgálatot a módosítások miatt.

Nemcsak a hazai baloldal, de a szocialista EP-képviselők is aktívan részt vesznek a „rabszolgatörvényezésben”.

A Magyar Nemzet megtudta: még ebben a hónapban második állomásához érkezik az a munkamegbeszélés-sorozat, amelyet Szanyi Tibor európai parlamenti képviselő szervez hazai, jellemzően baloldali szakszervezetek közreműködésével. Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő lapunknak korábban elmondta, az európai szintre emelt „rabszolgatörvényezés” célja nem más, mint elterelni a figyelmet a baloldalnak kellemetlen kérdésekről, többek közt a migrációról. A kampányban ezért a baloldal a munkavállalók, a társadalom félelmeire alapozva keres olyan témákat, amelyekkel az egyre fogyatkozó szavazótábort gyarapíthatja.

Ezekről az aggályokról a baloldali holdudvarhoz köthető intézetek korábban szerte Európában felméréseket végeztek. Ezek eredménye, hogy szinte az összes uniós tagállamban a túlóra és a munkaidő, a nyugdíjak és a keresetek, a jövővel kapcsolatos bizonytalanság, valamint a digitalizáció okozta kihívás okozza ezeket az aggodalmakat.

KA: A Frans Timmermansszal tervezett ma esti találkozón több szakszervezet nem vesz részt

Lokál extra – Székesfehérvár – 2019. 02. 14. (9. oldal)

A békeszerződés (békeparancs?) emlékére

A következményeket vizsgálja az emlékbizottság

Silye Sándor

Trianon. Örök bánat, örök seb ez a magyarok számára. A békeszerződést (békeparancsot?) 1920. június 20-án 16.32-kor írták alá a győztes felek és a vesztesek. Magyarország részéről Bernárd Ágost és Drasche-Lázár Alfréd volt az aláíró. Jellemző az akkori hangulatra Edvard Benes cseh politikus kijelentése: „Az egész világ elborzadt… és megértette, hogy a háborút nem egyedül az egykori Osztrák–Magyar Monarchia végzetes politikája robbantotta ki, hanem sokkal inkább Budapesten, mint Bécsben készítették elő.” Jövőre lesz 100 éve, hogy Magyarország határait átrajzolták, amit megerősített az 1947. február 10-én hazánk képviselője által aláíratott, a II. világháborút lezáró párizsi szerződés.

Székesfehérvár közgyűlése tavaly novemberben döntött a Trianon Centenáriumi Emlékbizottság létrehozásáról, a trianoni békediktátum 100 éves évfordulójához kapcsolódva. A tervek szerint 2020 őszéig működő munkacsoport feladata, hogy számba vegye és megvizsgálja a békediktátum helyi következményeit Székesfehérvárra és Fejér megyére vonatkozóan. Az első nyilvános rendezvény a Magyarország, Fejér megye és Székesfehérvár 1918–1919 fordulóján című konferencia volt, amelyet a Megyeháza Dísztermében rendeztek. 1919. február 3-án ugyanebben a teremben a Fejér Megyei Törvényhatósági Bizottság megtárgyalta és elfogadta gróf Károlyi József korábbi főispán előterjesztését, amelynek nyomán bizalmatlansági indítványt fogalmaztak meg a regnáló Berinkey-kormánnyal szemben, Magyarország területi sérthetetlensége érdekében.

A konferencia levezető elnöke Vizi László Tamás PhD főiskolai tanár, a Kodolányi János Egyetem rektorhelyettese, a Trianon Centenáriumi Emlékbizottság elnöke volt. – Száz évvel ezelőtt forrt a világ… Átalakult az a Duna-medencei térség és Közép-Európa, ahol mi is élünk. Egy új világ kezdődött, amely lezárt egy hosszú múltat, és elindított valami mást. A kortársak nem tudták, mi lesz a jövője ennek az új világnak, milyen izmusok és ideológiák fogják azt meghatározni, és milyenek lesznek az új határok. 1918– 19 fordulóján a történelmi Magyarország már a múlté volt, a szerb, a román, a cseh haderő mélyen benyomult hazánk területére. Többek között ez is inspirálta gróf Károlyi Józsefet a bizalmatlansági indítvány megfogalmazására – mondta.

Molnár Krisztián, a házigazda, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke részletesen megemlékezett gróf Károlyi Józsefről, bátor cselekedetnek minősítve a bizalmatlansági indítványt. A száz évvel ezelőtti esemény tiszteletére a Megyeházán 1930-ban állított emléktáblát az ’50-es években az akkori hatalom eltávolíttatta, de 2007-ben a jobboldali többségű megyei közgyűlés ismét méltó helyére, a Díszterem bejáratához helyezte azt. – Gróf Károlyi József emlékét méltón ápolja az a tény, hogy unokája, gróf Károlyi György nagykövetként képviseli Magyarországot Párizsban – fogalmazta meg zárógondolatában a közgyűlés elnöke.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a sorsfordító történések mögött emberi sorsok húzódtak meg.

Mint elmondta, a megye és a város száz évvel ezelőtti polgárai ugyanúgy tették a dolgukat a mindennapokban, mint mi. Akkor sok minden sokk volt az ember és a közösség életében.

Erre is érdemes figyelnünk akkor, amikor a történések mögé nézünk – hallhattuk.

A konferencián vizsgálták a katonatanácsok, a munkástanácsok szerepét, az 1919 januárjában Versailles-ban megnyitott békekonferencia magyarországi vonatkozásait, illetve gróf Károlyi József életét és politikai pályafutását. A tanácskozás végén felhívást tettek közzé magániratok és tárgyi emlékek gyűjtésére az első világháború, a forradalmak kora, valamint Trianon és következményei tárgykörében. A Trianon Centenáriumi Emlékbizottság tavasszal az 1919-es eseményekre fókuszáló konferenciát, majd június 4-e, a nemzeti összetartozás napja alkalmából emlékülést tervez.

KA: A történelmi helyszínen beszél Vizi László a történelmi eseményről, a 100 éve e helyen megtartott előterjesztésről

Magyar Demokrata – 2019. 02. 13. (6,37,38,39. oldal)

Vörös amazonok

Szentesi Zöldi László

Száz évvel ezelőtt, a Tanácsköztársaság vérgőzös napjaiban harcos amazonok tűntek fel a barikádokon. Nők, akik nem akarták magukat nőként látni. Lányok, akik kényszernek érezték, hogy asszonyok lettek. Forradalmárok, akik kizárólag a mindenható pártban hittek. Kanyargós életpályájuk nem pusztán kordokumentum, de máig ható tanulságokkal is szolgál.

Száz évvel ezelőtt, a Tanácsköztársaság vérgőzös napjaiban harcos amazonok tűntek fel a barikádokon. Kanyargós életpályájuk nem pusztán kordokumentum, de máig ható tanulságokkal is szolgál.

A KOMMUNISTA NŐALAKOK FÖLÖTT KÖNYÖRTELENÜL ÁTLÉPETT AZ IDŐ

Vörös amazonok

Gárdos Mariska például hős akart lenni. A Grünfeld Mariskaként 1885-ben született lány kereskedelmi tanulmányai befejezésével tizenöt évesen (!) belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. Teljes erővel a nőmozgalomba vetette magát: a Nők Asztaltársasága, a Magyarországi Munkásnők egyesülete alapítója, 1905-től pedig a Nőmunkás című lap munkatársa. Mariska nem afféle széplélek, tudatosan kívánta szétrombolni a polgári társadalmat.

A gyermekkori trauma markánsan kitapintható az életében. Szegénységben nőtt fel, testvérei sorra haltak el, és gyermekkori vakságban szenvedett, amely miatt hatévesen elkezdhette ugyan az iskolát, de soha nem látott rendesen. Ennek ellenére elsőrangú agitátorrá fejlődött, lázította a munkásokat, szervezte a sztrájkokat. Ekkor már olyan baljóslatú figurák, mint Kun Béla, Szabó Ervin, Vágó Béla társaságában találjuk. Kétes értékű szépirodalmi kísérleteit a Népszavában ájult csodálattal emlegetik, maga Ignotus is áradozik. Ady Endre szintén nagyon kedvelte őt: „A szocializmus keblén igazi piros szekfű Gárdos Mariska, féket nem ismerő igazi agitátor tehetség. Egyike a legérdekesebb női jelenségeknek. Magyarországon valószínűleg egyedül áll. Adott alkalommal óriási tömegeket tudna fanatizálni.” Ez a jóslata be is jött a költőnek, hiszen 1918-ban Gárdos Mariska elvtársai kerültek hatalomra.

Gárdos Mariska magánélete szerencsétlenül alakult. Első férjétől született gyermeke meghalt, aztán – ahogyan a Párttörténeti Közlemények 1985-ös cikke fogalmaz – „a kölcsönös emberi, elvtársi megbecsülést megőrizve” el is váltak. Mariskának azonban más gondja is akadt a házassággal, az említett cikk erre is kitér: „Gárdos Mariska számára nem volt követhető a házassággal akkor kötelezően együtt járó kispolgári életmód, szenvedett tőle, s önmaga feladásának érezte – joggal –, hogy a munkásmozgalom elismert vezéregyéniségéből kosztpénzzel, ki-kimaradó férjjel küszködő háziasszonnyá váljon. Egy, a férjének írt, 1910 tavaszán kelt levelében így tör ki: »Hát tényleg, nekem, egy jófejű, kemény energiájú, jobb kilátású embernek ne volna más választásom a pusztulásnál egy szerencsétlen házasság miatt?«” 1913-ban azért másodszor is férjhez ment Pintér György szocialista magántisztviselőhöz. Mintaanyának nem neveznénk, hiszen közel a negyvenhez szült leányát intézetbe adta, hogy teljes erejével a mozgalmi munkára összpontosíthasson.

A Tanácsköztársaságot lelkesen támogatta, noha hivatalosan szociáldemokrata maradt. Munkásküldöttként kívánatosnak nevezte a terrort, több nyilvános beszédében megtorlásokat sürgetett. A végnapokban, júliusban is hű maradt rögeszméihez, a Népszava tanúsága szerint arról szónokolt, hogy a proletárdiktatúra is csak olyan férfidiktatúra, amilyen az előző rendszer volt. Aztán amikor a tanácskormány megbukott, elvtársai cserben hagyták: a népbiztosok vonata nélküle indult el Ausztriába. Ezt árulásnak tartotta, végül ő is Ausztriába szökött, és egészen 1932-ig uszított saját hazája ellen. Ekkor, megérezve Hitler jeges leheletét, hazatért Magyarországra, a Horthy-rendszer rettenetes kegyetlenségét pedig jelzi, hogy háborítatlanul élhetett Budapesten, szabadon agitálhatott, taníthatott. Az 1933-as pártkongresszuson vad kommunista beszédet tartott, ezzel magára vonta a hatóságok figyelmét. 1936-ban izgatásért börtönbüntetésre ítélték, öt hónapot le is ült. 1943-ban internálták Topolyára, nem csoda, hogy 1945-öt felszabadulásként élte meg, ráadásul lánya is túlélte a koncentrációs tábort.

Az 1945-től hivatalosan is kommunista Gárdos Mariska négy évvel később végleg elveszítette a látását, innen már csak előadásokat vállalt, nem vett részt az aktív munkában. Haláláig, 1973-ig afféle bokréta volt a kalap mellett, a hazai nőmozgalom ikonjaként sztárolták, de tényleges feladatokat már nem bíztak rá. Ez a jelek szerint neki nagyon fájt, hiszen vélhetően úgy gondolta, hogy élete utolsó pillanatáig agitálnia, mozognia, lázítania kellene.

Hámán Katónak is kijutott a rosszból gyermekkorában. Szegény falusi kisiparos apa gyermekeként három osztályt végzett a tanítóképzőn, de szülei korai halála miatt abbahagyta tanulmányait, és a vasútnál helyezkedett el. Hámánnak még anynyi köze sem volt a munkásmozgalomhoz, mint Gárdosnak, ám amint viszonylag későn, harmincévesen politizálni kezdett, meggyőződéses kommunista lett. 1918-ban a vasutasok körében agitáló Landler Jenő vette szárnyai alá. A Pártélet 1984-es írása szerint Hámán Kató „örömmel üdvözölte az 1918-as októberi polgári demokratikus forradalom győzelmét, s nagy lelkesedéssel fogadta a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulását, amelynek soraiba az elsők között lépett be. A Tanácsköztársaság idején még inkább kibontakozott szervező és irányító készsége. A fővárosi nőmozgalom egyik vezetője lett, s tevékenykedett a IX. kerületi munkástanácsban is. Különféle tanfolyamokon és rendezvényeken számos politikai előadást tartott.” 1919-ben eszperantista is lett, lelkesen népszerűsítette a nemzetközi nyelvet.

Hámán igazi története a tanácskormány bukása után bontakozott ki, amikor szervezési munkát kapott a párttól. 1925-ben másokkal együtt őt is elfogták, és a Rákosi-perben elítélték. Két év után szabadult, de rövid időn belül a Vörös Segély magyarországi titkárává választották. Többször lebukott, letartóztatták, végül 1934-ben újra elítélték kommunista felforgatásért. Két év múlva szabadult a börtönből, de a korábbi kínzások és a rossz körülmények annyira legyengítették, hogy 1936 augusztusában meghalt. Hámán Katóból a magyar kommunisták igazi mártírt faragtak. 1948 után utcák, közterek, lakótelepek és téeszek viselték a nevét ennek az alapvetően szerény képességű, szerencsétlen életű hatvani vasúti jegypénztárosnőnek, akit érdemein felül megemelt a történelem. Nem ártatlan mellékszereplő, hanem közönséges hazaáruló volt, aki – amint azt az 1925-es per nyomozása feltárta – külföldről kapott pénzt, hogy forradalmi hangulatot szítson és kommunista puccsot készítsen elő Magyarországon.

Nem kevésbé beszédes Martos (1916-ig Mandl) Flóra életpályája sem. Szülei szegénysége miatt ő sem tudott tanulni, pedig orvosnak készült. A Tanácsköztársaság röntgenasszisztensként érte, ekkor már meggyőződéses kommunista. Martos Flóra rejtőzködő életmódot élt, a sajtóban nem szerepelt a neve. Azt is csak későbbi párttörténeti kiadványokból tudjuk, hogy 1919-ben gyermekvédelemmel foglalkozott, bármit is jelentsen ez. A kommün bukása után vegyészként helyezkedett el, a Shell csepeli telepén dolgozott. Egyre jobban belesodródott az illegális kommunista mozgalomba, részt vett a Vörös Segélyben is, a bebörtönzött párttagoknak és családjaiknak eljuttatta a Bécsből érkező pénzt. 1930-ban a rendőrség letartóztatta, majd az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló bűncselekmény miatt vádat emeltek ellene.

A bíróságon – roppant gerincesen – tagadta, hogy kommunista volna, és azt állította, hogy nem politikai, hanem emberbaráti szeretetből segítette a rabokat. Nyolc hónapot kapott, de kiszabadulása után folytatta szervezőmunkáját. Ismét letartóztatták a „törékeny testű, sápadt leányt” (Népszava). 1937-ben szabadult súlyos betegen, és a következő év végén elhunyt egy prágai szanatóriumban. Az egyébként jelentéktelen Martosból 1945 után a kommunisták faragtak népi hőst. Megindult a legendagyártás, a bíróság előtt rettenthetetlen munkáslány bátorságának irányított propagandája. Sok konkrétummal azonban a visszaemlékezések és legendák sem szolgálhattak. Martos Flórára valójában alig emlékezett bárki is. A Szabad Nép 1956-os megemlékezését érdemes idézni: „Igaz, bátor kommunista volt, mint annyi százan, akik a proletariátus felszabadításáért minden áldozatot és megpróbáltatást magukra vettek. Gyönge fizikumában azonban nemcsak hősi bátorság lakozott, de gyöngéd szeretetet is. A kórházban is zokszó nélkül viselte el a rettenetes szenvedéseket, és ha eszméleténél volt, olyan tűzzel, olyan lelkesítően beszélt a pártról, a kommunisták harcáról, hogy hatása alól senki sem vonhatta ki magát. A párt, elvtársai iránti odaadó szeretete tette őt különösen alkalmassá a Vörös Segélyben végzett munkájára.” Várnai Zseni minden volt, csak zseniális költőnő nem, bár utólag annak kozmetikázták. A Weisz Eugénia néven született vörös kisasszony korán verselni kezdett, és már 1910-ben ájuldozó kritikák emlegették nevét a baloldali lapokban. Szabó Ervin a Nyugatban mutatta be. Katonafiamnak című, pacifistának álcázott antimilitarista verse miatt a hatóságok vizsgálatot indítottak (ebből csak pár sor: „Mióta a császár kenyerét eszed / Vörösbe fordult itthon a világ! / Most készülünk a döntő, nagy csatára / S ti lesztek ellenünk majd a sereg / Ha ráuszítnak önnön véreidre, / Ne lőj, fiam, mert én is ott leszek!”). Ennek és más lázító költeményének köszönhette ismertségét, nem csoda, hogy az őszirózsás forradalom napjaiban afféle vörös Madonnaként csodálták a forradalmárok, legismertebb versét pedig a barikádokon szavalta néhány elvtársa. Várnai Zseni legismertebb versét plakátokra nyomtatták, röplapon terjesztették, neve tehát egybeforrt Károlyiék puccsával. 1919-ben más, jelesebb alkotókkal együtt őt is beválasztották az írói választmányba. A bukás után belekeveredett az úgynevezett szőnyegügybe: az arisztokratáktól, nagyiparosoktól elkobzott javakat a kommunisták „zárlati osztályba” helyezték, de legbizalmasabb barátaiknak szőnyegjegyeket osztogattak. Várnai Zseni 1919 őszén, a Tanácsköztársaság bukása után hírlapi úton közölte, hogy valóban járt a zárt raktárban, de csak „szőnyegmegtekintési jeggyel”, nem pedig „szőnyegjeggyel”. Ezek szerint anynyira mégsem tartották megbízható elvtársnőnek.

Várnai Zseni a két világháború között kettős játékot űzött: erdélyi zsidó felekezeti lapban közölte verseit, titokban azonban egyre jobban belesodródott az illegális mozgalomba. Az mindenesetre nyilvánvaló volt, hogy kik tartják magukénak, amint azt a Szocializmus folyóirat 1928-as számában olvashatjuk: „Várnai Zseni ugyanis mindenekfölött és mindenekelőtt a miénk… A miénk, mert költészetének egész lényege abból az átérzésből fakad, amely átérzés minket, szocialistákat visz és hajt kitűzött céljaink felé. Költői pályafutása egyenes, töretlen vonalat mutat. Nem keresgélt és nem bukdácsolt irányzatok és világnézetek között, nem kezdte a nő poétáktól addig megszokott szerelmi és erotikus lihegésekkel, már legelső verse mihozzánk vezette, és ebben az első versében már tisztán megmutatkozott a mai Várnai Zseni, a proletárság nagy asszonyköltője.” A nagy asszonyköltő a második világháború végén, amikor hamis papírokkal bujkálása befejeződött, győztesnek érezhette magát. Nem csoda, hogy lelkesen befeküdt a kommunistáknak. Előtte azért az új hatalomnak még igazolt egy illegális elvtársat, és jól bemártotta Féja Géza írótársát. Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy 1949-ben Sztálinhoz írt hódoló verset. Az ötvenes években olyan pompás költeményekkel gyarapította életművét, mint A tervkölcsönsorolás felé („Mert a Tervkölcsön győzelem / boldog jövőnk motorja / nekem, neked, mindenkinek / kamatját bőven ontja”). A Szabad Nép 1955-ben ugyanúgy versei „békeharcos, osztályharcos tartalmáért” üdvözli, mint harminc évvel azelőtt a Szocializmus.

Várnai élete szerencsétlenül alakult, hiszen első fia meghalt, és meg kellett érnie lánya, férje halálát is. Eszményképe, a szocialista állam is sok fájdalmat okozott neki, vejét kíméletlenül elvitette az ÁVH. Várnai Zseni 1981-ben hunyt el, kitüntetésekkel dúsan ékesítve, de már életében elfelejtve.

Ez a sors jutott a vörös amazonoknak. Bár a feminizmustól az eszperantó nyelven keresztül a propagandaköltészetig sok mindennel foglalkoztak, nevüket, alakjukat kirostálta az idő. Ma már senki nem emlegeti őket, nem hivatkozunk rájuk, már a megvetés sem igen éri el őket, hiszen teljesen kikoptak a köztudatból. Érdemes volt? Nem lett volna jobb, hasznosabb a magánélet ösvényei mögött teljes értékű életet élni?

Költői kérdés, amelyre talán még Várnai Zseni sem tudna rímbe foglalt választ adni.

KA: Gárdos Mariska

KA: Hámán Kató

KA: Várnai Zseni

Kossuth Rádió – Krónika 12:00 – 2019.02.12. 12:14:15 (00:03:31)

Negyvenmillió forint támogatáshoz is juthatnak a családok, ha élnek az eddigi bejelentett támogatásokkal

Mv: Negyvenmillió forint támogatáshoz is juthatnak a családok, ha élnek az eddigi, illetve a hétvégén bejelentett támogatásokkal. A családokat támogató intézkedéseket a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár összesítette. Novák Katalin azt mondta, most olyan életkezdési támogatást kapnak a családok, amilyenre még soha nem volt példa Magyarországon. Szilágyi Béla összeállítása.

Novák Katalin, államtitkár, EMMI: Akár negyvenmillió forintig is el tud menni, vagy még azon túl is ez a támogatás.

R: A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár az M1-en arról beszélt, hogy ha egy fiatal pár úgy dönt, hogy összekötik az életüket, máris hozzájuthatnak a tízmillió forintos, kamatmentes, szabad felhasználású hitelhez, ami teljes mértékben támogatássá is válhat, ha három gyermeket vállalnak. Ebben az esetben máris jogosulttá válnak a tízmillió forintos családi otthonteremtési kedvezményre is, amit nem kell visszafizetniük. A CSOK mellé pedig már egy 15 millió forintos kedvezményes lakásvásárlási hitelt is fel tudnak venni, amit most már használt lakás vásárlására is fel tudnak használni. Ezenkívül, ha az édesanyának diákhitele van, akkor annak visszafizetését lépésenként elengedi a kormány, és ami fontos, a második gyerek érkezésekor rögtön egymillió forinttal, a harmadik gyereknél pedig négymillió forinttal kevesebbet kell visszafizetni a CSOK-hoz kapcsolódó hitel törlesztésekor. Emellett most még arra is lehetőség van, hogy a fiatal családok, ha építkeznek, ötmillió forintot az áfából is visszaigényelhetnek.

Novák Katalin: Bízom abban, hogy a fiatalok is érzékelik azt, hogy most egy olyan érdemi segítséget kapnak a közös életkezdéshez, ami soha nem volt még Magyarországon. Nagyon sokat hallom is az idősebbektől, hogy jaj, hogyha nekik ez meglett volna annak idején, akkor mennyivel egyszerűbb lett volna az élet, mennyivel könnyebb lett volna úgy elkezdeni az önálló életüket.

R: Mondta Novák Katalin család- és ifjúságügyekért felelős államtitkár. Elmondta még, hogy a tízmillió forintos gyermekvállalási támogatást július 1-jétől lehet igényelni. Minden hitelfelvevőnek hároméves munkaviszonyt, biztosítotti jogviszonyt vagy tanulóviszonyt kell igazolnia. Novák Katalin számításai szerint a miniszterelnök által bejelentett családvédelmi akcióterv hozzávetőleg évi 150 milliárd forintba kerül, ami nem kis összeg, de ahogy fogalmazott, ez a legjobb befektetés. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője a gazdaság élénkülését és azon belül is a nők foglalkoztatottságának növelését várja.

Regős Gábor, vezető elemző, Századvég Gazdaságkutató Zrt.: Itt ugye részben a rövid távú hatásokat emelhetjük ki. Tehát ide sorolható például az, hogy a nagyszülők gyesre mehessenek, vagy a bölcsődei férőhelyek számának növelése, tehát hogy a nők gyorsabban vissza tudjanak térni a munkaerőpiacra. És valóban, a legalább négygyermekesek személyijövedelemadó-mentessége, az inkább egy hosszú távú hatás.

R: A Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint a kormány családbarát politikája számos területen érezteti hatását. Így például az ingatlanok újabb köre értékelődhet fel, lendületet adva az ingatlanpiacnak, erősítve a munkaerőpiacon fontos belföldi mobilitást is. Az érdekvédelmi szervezet közleményében azt is kiemeli, azzal, hogy a CSOK-hoz kapcsolódó kedvezményes hitelt már használt lakás vásárlásához is fel lehet használni, sokat segíthet a gyerekes családok azon rétegén, akik eddig nem tudtak, nem mertek új építésű lakás vásárlásába belefogni.

m1 – Híradó M1 12:00 – 2019.02.12. 12:14:41 (00:03:42)

Negyvenmillió forintnyi támogatáshoz is juthatnak a családok, hogyha élnek az eddigi illetve a hétvégén bejelentett támogatásokkal

Mv: Negyvenmillió forintnyi támogatáshoz is juthatnak a családok, hogyha élnek az eddigi, illetve a hétvégén bejelentett támogatásokkal. A családokat támogató intézkedéseket a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár összesítette. Novák Katalin azt mondta, hogy most egy olyan életkezdési támogatást kapnak a családok, amelyre még soha nem volt példa Magyarországon.

Novák Katalin, államtitkár, EMMI: Akár negyvenmillió forintig is el tud menni vagy még azon túl is az a támogatás…

R: A család- és ifjúságügyekért felelős államtitkár az M1-en arról beszélt, hogy a most, illetve a korábban bejelentett családtámogatások akár a negyvenmillió forintot is elérhetik. Ha ugyanis egy fiatal pár úgy dönt, hogy összekötik az életüket, máris hozzájuthatnak a tízmillió forintos kamatmentes, szabadfelhasználású hitelhez, amit teljes mértékben támogatássá is válhat, ha három gyereket vállalnak. Ebben az esetben máris jogosulttá válnak a tízmillió forintos Családi Otthonteremtési Kedvezményre is, amit nem kell visszafizetniük. A CSOK mellé pedig már egy 15 millió forintos kedvezményes lakásvásárlási hitelt is fel tudnak venni, amit most már használt lakás vásárlására is fel tudnak használni. Ezen kívül, ha az édesanyának diákhitele van, akkor annak visszafizetését lépésenként elengedi a kormány, ha jönnek a gyerekek. És ami fontos, a második gyerek érkezésekor rögtön egymillió forinttal, a harmadik gyermeknél pedig négymillió forinttal kevesebbet kell visszafizetni a CSOK-hoz kapcsolódó hitel törlesztésekor. Emellett most még arra is lehetőség van, hogy a fiatal családok, ha építkeznek, ötmillió forintot az áfából is visszaigényelhetnek.

Novák Katalin: Bízom abban, hogy a fiatalok is érzékelik azt, hogy most egy olyan érdemi segítséget kapnak a közös életkezdéshez, ami soha nem volt még Magyarországon. Nagyon sokat hallani is az idősebbektől, hogy jaj, ha nekik ez meg lett volna annak idején, akkor mennyivel egyszerűbb lett volna az élet, mennyivel könnyebb lett volna úgy elkezdeni önálló életüket.

R: Az államtitkár elmondta még, hogy a tízmillió forintos gyermekvállalási támogatást július 1-jétől lehet igényelni a kereskedelmi bankokon keresztül. Fontos, hogy minden hitelfelvevőnek hároméves munkaviszonyt, biztosítotti jogviszonyt vagy tanulóviszonyt kell igazolnia. Novák Katalin számításai szerint a miniszterelnök által bejelentett családvédelmi akcióterv hozzávetőleg évi 150 milliárd forintba kerül, ami nem kis összeg, de ahogy fogalmazott, ez a legjobb befektetés. Az ugyancsak az M1-nek nyilatkozó elemző a gazdaság élénkülését és azon belül is a nők foglalkoztatottságának növelését várja rövid és hosszabb távon egyaránt az új családi csomagtól.

Regős Gábor, vezető elemző, Századvég Gazdaságkutató Zrt.: Itt ugye részben a rövidtávú hatásokat emelhetjük ki, tehát idesorolható például az, hogy a nagyszülők gyesre mehessenek vagy a bölcsődei férőhelyek számának növelése. Tehát, hogy a nők gyorsabban vissza tudjanak térni a munkaerőpiacra. És valóban, a legalább négygyermekesek személyijövedelem-adómentessége, az inkább egy hosszú távú hatás.

R: A Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint a kormány családbarát politikája számos területen érezteti pozitív hatását. Így például a bejelentések hatására az ingatlanok újabb köre értékelődhet fel, lendületet adva az ingatlanpiacnak, erősítve a munkaerőpiacon fontos belföldi mobilitást is. Az érdekvédelmi szervezet közleményében azt is kiemeli, azzal, hogy a CSOK-hoz kapcsolódó kedvezményes hitelt már használt lakás vásárlásához is fel lehet használni, sokat segíthet a gyerekes családok azon rétegén, akik eddig nem tudtak, nem mertek újépítésű lakás vásárlásába belefogni.

KarcFM – Déli News – 2019.02.11. 12:13:54 (00:01:58)

Politikai túlzás rabszolgatörvénynek nevezni a munka törvénykönyvének módosítását Palkovics Imre szerint

Mv: Politikai túlzás rabszolgatörvénynek nevezni a munka törvénykönyvének módosítását. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a KarcFM-en hangsúlyozta, az ellenzék ezzel a hangzatos névvel próbál támogatottságot szerezni magának, miközben az emberek látják, hogy a kormány munkahelyeket teremt és béreket emel. Ezért szerinte a baloldal és a Jobbik mellé nem fognak tömegek állni, még akkor sem, ha a szabályozás miatt egyesek az Európai Unióhoz fordulnak. Palkovics Imre emlékeztetett, most azok tiltakoznak a törvény ellen, akik 2007-ben bevezették a túlóra fogalmát, amikor teljesen más gazdasági helyzetben volt az ország.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: 20%-kal alacsonyabb volt a foglalkoztatottság, a munkanélküliség 2,5%-kon állt abban az időszakban. Akkor valóban a munkavállaló nem volt hajlandó engedni a munkáltató direkt vagy közvetett igényének, mármint hogy dolgozzon többet, akkor könnyen utcán találhatta magát, mert nagyon sokan várakoztak arra, hogy elfoglalják és ebben a helyzetben sokkal inkább megáll az a kifejezés, hogy ez is túlzás, természetes rabszolgatörvény, de ez már sokkal inkább hasonlít ez a helyzet a kiszolgáltatottságot tekintve, mint a mai, az ellenzék által minősített helyzethez és mindenképpen érdekes vetülete ugye az együttállásnak az, hogy Gyurcsány kormány volt hatalmon 2007-ben, az a politikai államtitkár volt a munkaügyi tárca élén, aki ma a Magyar Szakszervezeti Szövetség élén van és amikor ez az intézkedés bevezetésre került, akkor pedig a munkaügyi hivatalnak volt helyettes főtitkára.

R: Palkovics Imre felhívta a figyelmet arra, hogy most éppen a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke Kordás László fordult az unióhoz a szabályozás miatt. Egyúttal hangsúlyozta, a túlóráról szóló szerződés-módosítást nem kötelező aláírni, a munkaerőhiány miatt pedig a munkáltatók nem is élnek vele.

KarcFM – Hangoló – 2019.02.11. 06:38:14 (00:12:13)

Minden eddiginél kevesebben tüntettek Budapesten, az összellenzékinek hirdetett megmozdulásokon

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége

Magyar Nemzet – 2019. 02. 08. (12. oldal)

A baloldal vezetett be rabszolgatörvényt

A vállalatok jellemzően továbbra sem élnek a túlóráztatás lehetőségével

A Gyurcsány-kormány idején, 2007-ben jelent meg a ma a baloldal által rabszolgatörvénynek nevezett, munkaadók és munkavállalók megállapodásán alapuló túlóráztatás. A Munkástanácsok elnöke szerint akkor megállta a helyét a megnevezés, mert a magas munkanélküliség miatt valóban kiszolgáltatott volt a dolgozó. Érdekes körülmény, hogy Kordás László, a baloldalhoz köthető szakszervezet elnöke, 2007-ben a foglalkoztatási hivatal tanácsadója, Brüsszelhez fordult a mostani szabályozással kapcsolatban.

Közben Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő tegnap az európai szocialisták vezetőjével egyeztetett a magyar munkavállalókat egyébként eddig nem érintő túlóratörvényről.

Nagy Kristóf Európai uniós szintre emelte a baloldal a túlóratörvény körül generált politikai cirkuszt: tegnap Szanyi Tibor szocialista európai parlamenti képviselő videóüzenetben jelentette be, a rabszolgatörvényről egyeztetett Udo Bullmannal, az Európai Szocialisták és Demokraták (S&D) frakciójának vezetőjével.

Szanyi mellett Gúr Nándor szocialista politikus, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnökségi tagja, valamint a baloldalhoz köthető Közmunkás Szakszervezet elnöke is részt vett az egyeztetésen, amely – a közlemény szerint – a rabszolgatörvénnyel kapcsolatos európai munkamegbeszélés-sorozatuk első állomása volt.

A találkozó azért is érdekes, mert továbbra sem kötöttek megemelt túlórára és 36 hónapra kitolt munkaidőkeretre vonatkozó munkavállalói megállapodást, illetve szakszervezeti kollektív szerződést itthon a munkáltatók, ráadásul a hazai szakszervezeti konföderációkkal sem folynak egyeztetések a magyar munkavállalókat érintő, Brüsszelben zajló egyeztetésekről – számoltak be a Magyar Nemzet kérdésére érdekképviseleti tisztségviselők. Ráadásul a hazai, túlóratörvény okán életre hívott politikai megmozdulások mára teljesen elcsendesedtek.

Úgy tudjuk, a bevándorláspárti Európai Szakszervezeti Szövetség is támogatja a baloldal uniós egyeztetéseit.

A napokban Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) elnöke is Brüsszelhez fordult a munka törvénykönyve (Mt.) módosítása miatt.

Úgy tűnik tehát, hogy a hazai kudarc után most uniós szinten tartja napirenden a baloldal a munkavállalói elvárásokat egyáltalán nem tükröző rabszolgatörvényezést.

Nem mellékes, hogy a ma rabszolgatörvényként emlegetett szabályozást először pont az MSZP–SZDSZ-kormányzás idején, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt, 2007-ben építették be a munka törvénykönyvébe, ekkor jelent meg a munkaadó és a munkavállaló írásbeli megállapodásán alapuló rendkívüli munkavégzés lehetősége. Ennek feltételeként a túlmunka elrendelését megelőzően legalább harminc nappal a munkaadónak munkaerőigényt kellett bejelentenie a foglalkoztatási szervnél, és ha sikertelen volt az állásközvetítés, megállapodást köthetett a munkavállalóval.

Érdekes körülmény, hogy az állásközvetítést végző munkaügyi hivatalok a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal irányítása alá tartoztak, Kordás László jelenlegi Maszsz-elnök pedig 2007-ben a hivatal főigazgatói tanácsadója volt, 2009-től pedig főigazgató-helyettese.

Kordás egyébként az első Gyurcsány-kormány idején, 2006-ban a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium államtitkára volt.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Magyar Nemzet kérdésére a 2007 júliusától hatályos Mt. vonatkozó rendelkezésével kapcsolatban arra figyelmeztetett: az igazi rabszolgatörvényt tehát azok fogadták el, akik most Budapesttől Brüsszelig a munkavállalókat hergelik.

Emlékeztetett: 2007-ben súlyos munkanélküliséggel küzdött az ország, így a munkáltató valóban képes volt olyan nyomásgyakorlással élni, amely nem hagyott a munkavállalónak lehetőséget, így belement a túlmunkába. Ráadásul a 2007-es törvényben az önkéntesség fogalma nem szerepelt. A munkaügyi hivatalnál pedig ebben az időben az a Kordás László volt magas pozícióban, aki ma a Magyar Szakszervezeti Szövetség élén rabszolgatörvényezik.

A korábbi szabályozás 2012-ig, az új munka törvénykönyv bevezetéséig élt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai kétséget kizáróan alátámasztják a dolgozók kiszolgáltatottságát a baloldal rabszolgatörvényének bevezetésekor.

Amellett, hogy a munkanélküliség 7,4 százalékos volt 2007-ben, mintegy húsz százalékkal kevesebben dolgoztak, mint napjainkban, a foglalkoztatottság mindössze 50,7 százalékos volt.

KA: Korábban nem volt garancia a pluszmunka önkéntességére

Hetek – 2019. 02. 08. (15,16. oldal)

Győri példa vs. országos valóság

Kiszabadulnak-e a szakszervezetek a pártok befolyása alól?

Hogyan lettek Magyarországon a szakszervezetek előbb a kommunista diktatúra, majd a rendszerváltás utáni pártok játékszerei? Hogyan tudott Győrben mégis megerősödni a munkavállalói érdekképviselet?

Európa szempontjából Magyarország egy tesztüzem.

A győri Audi-gyár munkásai nemcsak magukért, de egy igazságosabb Európáért is harcoltak” – nyilatkozta a győri Audi-dolgozók sikeres sztrájkja után a német társszakszervezet IG Metall vezetője a HVG-nek.

Wolfgang Lemb elismerte, hogy tanácsokkal is segítették az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) akcióját.

Az Audi dolgozói azért szüntették be egy hétre a munkát, mert a gyár által két évre ajánlott 10+10 százalékos béremeléssel szemben 18 százalékos, de legalább 75 ezer forintnyi emelést akartak már erre az évre, valamint azt, hogy minden dolgozónak legyen havonta legalább egy teljes szabad hétvégéje. Az AHFSZ sikere mögött az erő áll: a gyár 13 ezer dolgozója közül 9 ezren tagjai a szakszervezetnek. Ez a közel 70 százalékos szervezettségi arány kiugróan magas, hiszen az országos érték 10 százalék alatt van. KritiKa jobbról és balról Érdekes, hogy az Audi-dolgozók sztrájkját olyan, egymástól távol eső politikai szereplők is bírálták, mint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, illetve Bauer Tamás, egykori szabaddemokrata képviselő és DK-alapító. A kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Parragh szerint a győri audisokkal „elszaladt a ló”, a munkabeszüntetés pedig, függetlenül attól, milyen gyártóhoz kötődik, az „egész országra nézve káros, hiszen Magyarországon az elmúlt években jelentősen nőtt a nemzeti jövedelem, nőttek a bérek, nőtt a fogyasztás, minden mutatónk pozitív irányba megy, ezért egy ilyen akció mindenképpen megzavarhatja ezt a folyamatot”. Bauer hasonlóan érvelt: szerinte a győri szakszervezeti vezető azért nem mondta meg konkrétan, hogy mekkora béremelést követelnek, mert annak ismeretében „talán kevesebben tartanák jogosnak a sztrájkot”. Bauer szerint az, hogy más régiós országokhoz képest itt kisebb a fizetés, nem ok egy elhúzódó sztrájkra, mert nálunk az általános bérszínvonal is alacsonyabb, mint a szomszédos országokban. Bauer ugyanakkor az ellenzéknek is üzent: szerinte nem lenne szabad lelkesedniük a munkabeszüntetések miatt, a pártoknak – ellenzékinek és kormányoldalinak egyaránt – semlegesnek kellene maradni a sztrájk ügyében. utóbbi mondatával Bauer lényeges pontra tapintott: a politika és a szakszervezetek viszonyára. Logikus, hogy a dolgozók érdekképviseletére alakult szervezetek valamilyen módon kapcsolódnak a dolgozók politikai képviseletére szerződött pártokkal – a kérdés csak az, hogy milyen mértékben, és hogy ez a kapcsolódási mérték milyen hatással van a működésükre. Ha vázlatosan végigvesszük a magyar szakszervezeti mozgalom történetét, talán érthetővé válik, miért áll 10 százalék alatt a munkavállalói szervezettség, és miért nem értek el a közelmúltban olyan átütő sikereket más szakszervezetek, mint az AHFSZ. szaKszervezet-őstörténet Az általánosan elfogadott meghatározás szerint a szakszervezet bérkeresők folytonos egyesülése, amelynek célja, hogy fenntartsák vagy javítsák alkalmazásuk feltételeit. Magyarországon az első szakszervezetet a nyomdászok hozták létre 1862-ben, a cipészek 1868-ban, a szövőmunkások és a zsinórkészítők 1871-ben, a vasasok 1877-ben, a szabósegédek és szabómunkások 1890-ben hoztak létre szakegyletet, olvasható Lux Judit A magyarországi szakszervezetek történetéből című könyvében. Az érdekképviseletek életében az 1890-es években következett az újabb fellendülés: a századforduló előtt a gyorsan fejlődő iparban – vas-, gép-, építőipar – és a bányászatban összesen 860 ezerre emelkedett a munkavállalók száma, ez a jelentős tömeg pedig új szakszervezet-politikát követelt. „Miután a szakipari és más, mindennapi életben okvetlenül szükségeltető tudnivalók elsajátítása a munkásosztályra nézve kiváló fontossággal bír, ajánlja a pártgyűlés az elvtársaknak a szakegyesületi országos egyesületek alakítását, vagy legalább helyi egyletek alakítását az ipari központokban, belevonva úgy a férfi, mint a női segédmunkásokat is” – idézi Lux Judit a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) első kongresszusán elhangzottakat. 1899-ben már több mint 20 ezer tagot számlált a tucatnyi szakszervezet, 1917-ben pedig 217 ezer szakszervezeti dolgozót tartottak nyilván országszerte. A Tanácsköztársaság bukása után 1919 augusztusában alakult Peidl-kormányban szociáldemokrata szakszervezeti vezetők kaptak helyet, de az érdekképviseletek részt vettek az ország román és csehszlovák megszállása elleni harcban is, Budapesten 40 ezer munkást állítottak fegyverbe. Az 1921-es Bethlen–Peyer-paktum értelmében a szakszervezetek legálisan működhettek, ám politikával továbbra sem foglalkozhattak. Az MSZDP vezetői azt is elfogadták, hogy a vasutasok, postások és közalkalmazottak szakszervezete „nem állítható vissza”, és abba is belenyugodtak, hogy a mezőgazdasági dolgozók között nem agitálhatnak. Bethlen és társai ugyanis – az 1918 őszi tapasztalatokból – tudták, hogy a szociáldemokrácia a polgári és paraszti erőkkel együttműködve lehet igazán veszélyes. A szakszervezeti mozgalom addigi legnagyobb demonstrációjára 1930 szeptemberében került sor, amikor százezres tömeg tüntetett a gazdasági válság miatt súlyosbodó munkanélküliség és a romló életszínvonal miatt.

A tüntetést végül a csendőrség verte szét, több száz sebesültet és egy halálos áldozatot hátrahagyva. 1938-ban Imrédy Béla miniszterelnöksége idején ismét napirendre került a szakszervezetek felszámolásának gondolata, és bár erre törvény is született, a mozgalmat nem sikerült teljesen letörni. Sőt, a második világháború idején a szakszervezetek a baloldali pártokkal együtt részt vettek az antifasiszta erők szervezésében. a Kommunista diktatúra darálójában A második világháború után megszilárduló kommunista egypártrendszer és államosítás idején a szakszervezeti mozgalomból előbb kiszorították a „jobboldali szociáldemokratákat”, majd helyüket olyan fiatal vezetőkkel töltötték fel, akik nem tudták – vagy nem is akarták – megakadályozni, hogy 1948-49-re a szakszervezetek elveszítsék önállóságukat. Rákosiék úgy tekintettek a kommunista párt alá gyűrt szakszervezetekre, mint a párt és a nép közötti összekötőre, és mint a párt gazdaságpolitikáját érvényre juttató szervezetre. Miután 1948-ban a szociáldemokrata pártot erőszakkal beolvasztották a kommunista pártba, megalakult a SZOT, a Szakszervezetek Országos Tanácsa is, amely a rendszerváltásig együttműködött a kommunista hatalommal. És mint ahogy az egykori MSZMP-ből indult politikusok, a SZOT vezetői is megtalálták helyüket az új világban. A SZOT helyén alakult MSZOSZ tagszervezetei az MSZP holdudvarába kerültek a rendszerváltás után, míg az 1989-ben alulról szerveződő Liga vagy a Munkástanácsok nyíltan a jobboldali kormányokkal szimpatizálnak. részben ebből a kétoldali elköteleződésből fakad a szakszervezetek gyenge érdekérvényesítő képessége, hiszen sokszor lavírozniuk kellett a mindenkori kormány és a munkavállalók között. És ezen a ponton visszakanyarodhatunk az Audi-sztrájkhoz: úgy tűnik, az ottani szakszervezet nevében szereplő „Független” szó valódi tartalommal bír, a hitelesség 70 százalékos tagságot eredményez, az ebből származó erő pedig képes jobb belátásra bírni még az Audit is.

KA: Sztrájkoló munkások sakkoznak a soroksári fegyvergyárban 1917-ben.

Beágyazott cikkek:

1948-49-re a szakszervezetek elveszítették önállóságukat.

ECHO TV – Napi Aktuális – 2019.02.06. 19:22:34 (00:09:36)

A meglévő bérmegállapodás mellett új egyezséget szorgalmaznak a munkavállalói érdekképviseletek az állami vállalatoknál

Mv: És vendégem Fónagy János nemzeti vagyonért felelős államtitkár. Jó estét kívánok!

Fónagy János, államtitkár, MK: Jó estét kívánok!

Mv: Ugye újra napirendre került az állami vállalatoknál dolgozók fizetése. Legutóbb a vasutasok öt százalékos béremelését kevesellte az egyik szakszervezet. Egy kicsit foglaljuk össze azt, hogy volt itt 2017-ben egy három éves bérmegállapodás, ami ugye harminc százalékos béremelést irányzott elő a következő (…). Ez megvalósult ez a harminc százalék?

Fónagy János: A válasz röviden, hogy igen. Ugye 2017-ben, ahogy ön is említette, az ország egyre javuló gazdasági helyzete lehetővé tette, hogy a 2010 óta tartó munka béke megőrzése és megerősítése érdekében ne évenként tárgyaljuk az állami vállalatoknál újra a béreket, hanem egy nagyon jelentős, korábban soha nem látott mértékű, három év alatt megvalósítandó, harminc százalékos, átlagban harminc százalékos bérfejlesztést tegyünk lehetővé. Akkor ezt az érintett munkavállalói szervezetek, szakszervezetek, egyébként egy elég hosszú tárgyalás után természetesen elfogadták. A hosszú tárgyalás egyebek mellett arra vonatkozott, hogy a három év alatt milyen ütemben folyósítsa az állam, ha csak a béremelést nézem, ez 110 milliárd, ha az egész bértömeget nézem, akkor közel 240 milliárd forintnyi béremelési összeget, ami az itt dolgozó, mintegy 120-125 ezer ember számára járt.

Mv: És akkor ez hogy alakult az évek során?

Fónagy János: Az évek során úgy alakult…

Mv: Első évben?

Fónagy János: Első évben átlagosan egy 13-15, a második évben átlagosan egy 13-14% maradt, és az utolsó évre, tehát most ’19-re, átlagosan 5% maradt.

Mv: Tehát kvázi 2019-re ez az öt százalék maradt, ugye a harminc százalékból. A munkástanácsok már akkor felvetette, hogy 2019-ben, megtartva ezt az öt százalékos idei béremelést, további béremelésre lenne szükség az ágazatban. Lesz újabb központi bérmegállapodás az állami vállalatokkal?

Fónagy János: Olyan érdekvédelmi szervezet még nem alakult a világon, amely újabb béremelést ne látna indokoltnak. Egyébként valóban nincs olyan jövedelem, aminél ne lehetne magasabbat igényelni. És félreértés ne essék, a közszolgáltató vállalatoknál dolgozó emberek nincsenek túlfizetve. Tehát egy pillanatig nem állítom. A kormány azt mondja, kötöttünk egy három éves megállapodást. Ennek a kormányt terhelő részét mi maradéktalanul megtartottuk, ezt a pénzt rendelkezésre bocsátottuk, illetve bocsátjuk, most, ’19-ben. A kérésünk az, annak a feltételezésünknek, jóhiszemű feltételezésünknek, a szakszervezetek is tegyenek eleget, tartsák be ezt a megállapodást. Kezet adtak rá, aláírtuk, tartsák be. Hajtsuk végre először ezt a három éves…

Mv: Ez a tartsuk be, bocsásson meg, az ön narratívájában azt jelenti, hogy ne követeljenek többet, hanem, hogy ez legyen elég most, ez a három év alatt harminc százalék?

Fónagy János: Aláírták, hogy ebben a három évben semmiféle bérigénnyel nem lépnek fel. Ez nem az én narratívám, ez benne van a megállapodásokban.

Mv: De akkor hírek szerint is arról volt szó, hogy a munkástanácsoknak az elnöke azt mondta, hogy, még egyszer mondom, az utolsó öt százalékos emelés mellé még egy nyolc százalékot reálisnak tartana. És újra kellene ezt tárgyalni.

Fónagy János: Én tiszteletben tartom a munkástanácsok elnökének az emlékezetét. Én ezt végigtárgyaltam, én vezettem a Fejlesztési Minisztériumból ezeket a tárgyalásokat. Akkor ezt a szerződést ezzel a tartalommal írtuk alá, és ezt tartotta be a kormány.

Mv: Jó, de hát akkor új központi bérmegállapodás nem várható ebben az évben.

Fónagy János: Ne haragudjon, ezt nem mondtam.

Mv: Kérdezem.

Fónagy János: Én azt mondtam, hogy először ezt a három éve megállapodást mindenki tartsa be, az állam folyósítsa erre az évre azt az öt százalékot, ami a megállapodáshoz kell. Nagyon gyorsan hozzáteszem, hogy a bérekkel kapcsolatban nem csak ez a megállapodás fontos, ugyanennyire fontos például az az évenkénti nyolc százalékos minimálbér-emelésnek a hatása, a legalacsonyabb szakmunkásbér emelésének a hatása. Tehát azért nem csak ez a három éves megállapodás van. A kormánynak az az álláspontja, hogy ezt hajtsuk végre, ezt a három éves megállapodást. Beszéljünk róla, tárgyaljunk, és ez megkezdődött a vállalatoknál. Ennek az eredményéről, tapasztalatairól, és a bevezetőben általam említett munkabéke további megóvása érdekében tárgyaljunk a jövőről. És utána lehet arról szó, mondom én, ezt már nem a kormány mondja, ezt már én mondom, hogy természetesen én azt nem zárom ki, hogyha lezártuk ezt a megállapodást, megállapodunk arról, hogy mi lesz a jövőben. Csak emlékeztetőül mondom a kedves nézőknek, bocsánat, hogy a versenyszférában a kormány két éves megállapodást kötött, most, pontosabban, hát a munkaadók és a munkavállalók, kormány irány, miután nem tudtak egymással megállapodni.

Mv: Tehát most nem kormányzati álláspontot közölt, hanem az ön személyes véleményét, hogy nem tartja kizártnak azt, hogy a jövőben az egyes állami vállalatok leülnek a szakszervezetekkel?

Fónagy János: Most is ülnek. A tárgyalások megindultak, tehát ez nem az én külön véleményem. A szokásos éves bértárgyalások ma is folynak. Az ön kérdése arra irányul, hogy mi lesz a jövőben. Ugyanaz, ami eddig. Hogy a munkaadók és a munkavállalók tárgyalnak, és ebbe a tulajdonos természetesen, amikor azt indokoltnak tartja, részt fog venni. Tehát csak az alapállás az, és az a kormány is, és természetesen az enyém is, hogy előbb a három éves megállapodást zárjuk le. Mindenki teljesítse azt, amit ebben vállalt, és utána beszéljünk a jövőről.

Mv: Egyébként azt lehet tudni, hogy ez a 30 százalékos béremelés, vagy, hát 25, illetve most lesz még 5%, ez az elvándorlást mennyire tudta lassítani legalább. Tehát, hogy a munkaerő megmaradás, az javult-e ezeknél az állami vállalatoknál? Ugye vasút, vízközmű társaságok, posta.

Fónagy János: Ez 130 ezer ember, és közel 300 vállalat, amiről most mi beszélünk. Frekventáltan ez körülbelül egy 65-70 nagyvállalat, ez adja a foglalkoztatottak zömét. Ezekben érezhetően lassult az elvándorlás. Természetesen nem azt mondom, hogy nincs további teendő. Vannak frekventált szakmák, a buszsofőrtől a mozdonyvezetőn át a hálózati vízvezeték szerelőig, amibe természetesen mi sem tartjuk azt lehetetlennek, hogy további bérfejlesztések lesznek szükségesek. De az a, ismétlem, bértömegét tekintve mintegy 240 milliárd forint azért egy nagyon jelentős bérfejlesztés volt ezeknél a vállalatoknál.

Mv: Végezetül egy egészen más téma. Ugye, még tavaly decemberben jelentették be, hogy a bérleti díjakat rendesen fizető bedőlt devizahitelesek kedvezményes áron visszavásárolhatják az otthonaikat a nemzeti lakáskezelőtől. Erre már kellett, úgymond előzetesen jelentkezni, hogyha jól tudom. Hányan élnének ezzel a lehetőséggel?

Fónagy János: Most mentek, illetve mennek ki a levelek az érintetteknek.

Mv: Mindenkinek, vagy csak azoknak, akik előzetesen érdeklődtek, hogy.

Fónagy János: Mindenki.

Mv: Mindenkinek. Tehát mindenki, aki a Nemzeti Eszközkezelő…

Fónagy János: Mindenki kap levelet, mindenkinek a levelében benne lesz, hogy melyek a lehetőségek, milyen választási, melyiknek mi a következménye, mi, mivel jár, és azokra mikorra, vagy meddig lehet jelentkezni.

Mv: Meddig lehet jelentkezni?

Fónagy János: A levélben benne lesz, változik a különböző jogcím.

Mv: Jó. Köszönöm szépen, államtitkár úr!

Fónagy János: Nagyon szívesen!

Mv: Mi pedig megyünk tovább. Észak-Korea, a szíriai és afganisztáni csapatkivonások, a gazdaság erősödése, valamint a mexikói határfal. Ezeket a témákat helyezte fókuszba Donald Trump évértékelő beszédében, amelyet a demokrata többségű képviselőházban tartott. Az amerikai elnök beszédét gyakran szakította meg ováció, díszvendégeit pedig hatalmas taps fogadta.