Sajtófigyelés 2018. december

Forró drót – 2018. 12. 31. (13. oldal)

A LIGA Szakszervezetek 30 éve

2018. november 22-én a LIGA Szakszervezetek ünnepi LIGA Tanács ülést tartott, amely keretében megemlékezett a szervezet fennállásának 30. évfordulójáról.

A vendégeket Kautzky Armand köszöntötte, majd a szakmákat és a LIGA Szakszervezeteket megjelenítő homokanimációs műsor után Doszpolyné Dr. Mészáros Melinda mondta el ünnepi beszédét.

Az elnök asszony a szervezet első elnökét, Forgács Pált idézte, aki szerint olyan szakszervezetet kell létre hozni, „amely fölött senkinek nem kell gyámkodnia, amely szakít a dogmákkal és a merev, hierarchikus felépítéssel, amelynek nincsenek az érdekvédelemmel ellentétes feladatai, amelyben a tagság a maga érdekeit demokratikus módon, korlátozás nélkül érvényre juttathatja.” Hozzátette, a LIGA alapítói egy olyan szociális piacgazdaságot célzó programot fogalmaztak meg, amely intézményesített beleszólási lehetőséget biztosított a munkavállalóknak sorsuk alakulásába.

Mészáros Melinda végigtekintett a szervezet eddigi működésének néhány meghatározó eseményén (útlezárások, TBmentés) és szólt arról is, hogy a Munka Törvénykönyve jelentősen korlátozó lett, a sztrájktörvény módosítása pedig leszűkítette a szakszervezetek érdekérvényesítési lehetőségeit.

Végül méltatta azokat a tisztségviselőket, akiknek a vállán nyugszik a szervezet napi működése, akik „megmagyarázhatatlan lelkesedéssel” végzik a napi teendőiket.

Ezt követően Luca Visentini, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) főtitkára videoüzenetben köszöntötte az ünnepi megemlékezés résztvevőit.

A főtitkár méltatta a LIGA Szakszervezetek jelentőségét, 30 éves tevékenységét, újító megoldásait, amelyek példaként szolgálhatnak nem csak a kelet-európai, de az európai szakszervezeti mozgalom számára is. Elmondta, a LIGA Szakszervezetek mindig számíthat az ESZSZ támogatására, ha a szakszervezeti vagy a munkavállalói jogok védelméről van szó.

A kormány nevében Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntötte a LIGA Szakszervezeteket. Elmondta, a szervezetek alapításához szaktudás, kreativitás, ötlet és mindenek előtt a munkavállalókra való odafigyelés szükséges, és úgy látja a LIGA Szakszervezetekben mindez megvolt az elmúlt időszakban. A rendszerváltásra utalva hozzátette, a politikai szabadságért áldozatokat kellett hozni a társadalomnak, de azok az alapértékek, amelyeket a LIGA Szakszervezetek megfogalmazott, nem változtak. Elmondta, a munkaerőpiac megváltozott, és ezért a kormány a munkáltatók és a munkavállalók partnere abban, hogy milyen módon lehet a megváltozott körülményekhez a legjobban alkalmazkodni.

Dr. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége elnöke a munkáltatói oldal nevében üdvözölte az egybegyűlteket. Elmondta, a LIGA Szakszervezetek egyidős a rendszerváltással és a magyar érdekegyeztetéssel, az MGYOSZ korrekt partnere, nem csak a magyar, de a nemzetközi programokban is. Kalandosnak értékelte az elmúlt 30 évet, méltatta a LIGA Szakszervezetek helytállását, és kiemelte a technika és a munkaerőpiac változásaira adandó közös válaszok szükségességét.

Kordás László a szakszervezeti oldal részéről, a Magyar Szakszervezeti Szövegség elnökeként köszöntötte a konföderációt. Elmondta, a LIGA Szakszervezetek megalakulásakor olyan alapelveket fogalmazott meg a függetlenségről vagy a szakszervezetek társadalmi szerepéről, amelyek máig megállják a helyüket. Kiemelte, a LIGA Szakszervezetekkel sok vitái voltak a társkonföderációknak, de azt elismerik, hogy a LIGA vezetése mindig konstruktív javaslatokkal és a megállapodás szándékával ült le a tárgyalóasztalhoz.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke hozzátette, a LIGA Szakszervezetek fontos elve volt, hogy a munkavállalóknak és nem az elitnek kell meghatározni, hogy merre haladjon a társadalom.

Hozzátette, a LIGA Szakszervezetekkel hagyományosan jó kapcsolatokat ápolt a szervezete, és a jövőben is szövetségesként tekinthet rá.

A beszédeket követően a Hot Jazz Band adott ünnepi műsort az ünnepség több mint 200 résztvevőjének.

Forró drót – 2018. 12. 31. (8,9. oldal)

Tüntetés a rabszolgatörvény ellen is!

A hatalom a társadalom széles rétegei ellen indított támadást: a jelenlegi évi kettőszázötven nap helyett négyszáz óra túlmunkára köteleznék a munkavállalókat (ha önként vállalják?), a jelenleginél is kiszolgáltatottabb helyzetbe kényszerítenék a közszolgákat, s veszélybe kerülhet a tudományos kutatás szabadsága és a tanszabadság is. Ezért a Magyar Szakszervezeti Szövetség december 8-ra – egy hónappal az előző tüntetés után – demonstrációt hirdetett.

A LIGA Elnöksége által elfogadott határozat (2018. november 30.) értelmében, az egyeztetések eredménytelensége miatt, a LIGA Szakszervezetek csatlakozott a Magyar Szakszervezeti Szövetség által 2018. december 8. napjára szervezett demonstrációhoz. Az EVDSZ VII.

Taggyűlése is határozott: tekintettel arra, hogy a hatalom már megint az érdemi párbeszéd nélkül kíván a munkavállalók és szakszervezeteik feje felett – számukra – kedvezőtlen döntést hozni és még a cafetéria harcban sem értük el a konföderációk által is megfogalmazott követelések teljesülését, ott kell lennünk közösen a harcban!

A szervező Magyar Szakszervezeti Szövetséghez csatlakoztak a LIGA, a SZEF, az ÉSZT és a Munkástanácsok tagszervezetei és más szakszervezetek, civil szervezetek.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség egy nappal a szombati tüntetés előtt, pénteken délután félpályás útlezárást tartott Veszprémben. A tüntetés napján sem csak a fővárosban tiltakoztak a dolgozókat kizsigerelő törvénymódosítás ellen, Debrecenben is demonstrációt tartottak. 2018. december 8-án 10 órától gyülekeztek a tiltakozók Budapesten a Jászai Mari téren. A tér közepén álló emelvényen elhelyezett mikrofonban bárki elmondhatta, hogy miért jött ki a tüntetésre. Kálmán Olga több érdekvédelmi képviselőt, résztvevőt is kérdezett a helyszínen, és számos tv online adásban tudósított a teljes tüntetésről. 11 órakor elindult a tízezresre duzzadt tömeg a térről. A vonulás elején a MASZSZ vezetősége vitte a tüntetés molinóját a Jászai Mari tér – Szent István körút – Nyugati pályaudvar – Bajcsy-Zsilinszky út – Alkotmány utca útvonalon.

Eredetileg a Kossuth tér volt a vonulás célállomása, de a rendőrség tájékoztatta a szervezőket a tér lezárásáról, így ebből nem is adódott a szervezéskor konfliktus a hatósággal. A vonulás végállomása az Alkotmány utca Kossuth tér felőli vége volt, a színpadot is itt állították fel a szervezők. A menet vége még a Jászai Mari térről indult, amikor a tiltakozó vonulás elején haladók bekanyarodtak az Alkotmány utcába, így a színpadi beszédek kezdetekor a tömeg teljes szélességében és hosszában megtöltötte a parlamenttel szemben lévő utcát. Megtelt az Alkotmány utca, és a Bajcsy-Zsilinszky út felső része a Nyugati pályaudvarig. A tömött sorok egészen a Nagy Ignác utcáig álltak, de utánuk is folyamatosan érkeztek az emberek. Elől az Audi Független Szakszervezet és a Vasas Szövetség, de a tömeg végeláthatatlannak tűnt.

A hangulat nagyon felfokozott volt, az érdekvédelmi szervezetek nagyon nagy számban jelen voltak, dudákkal és más eszközökkel csináltunk hangulatot.

Magyar kollégáik mellé álltak nemzetközi érdekképviseletek. Az Alkotmány utcában felállított színpadon a felszólalások előtt a magyar dolgozók tüntetését támogató külföldi szakszervezetek szolidaritási nyilatkozatait hallhattuk. Támogató levelet küldtek mások mellett a cseh, a szlovák, az orosz, a német és francia, valamint a nemzetközi és az európai szakszervezeti szövetségek. Videó üzenetet küldött Luca Visentini, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára, valamint Gabriele Bischoff, az Európai Szociális és Gazdasági Bizottság elnöke is. Előbbi szerint nem szabad, hogy Magyarország az olcsó munkaerő országa legyen!

Az első felszólaló Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke volt. Kérte a jelenlévőket, hogy együtt mondjuk ki azt: elég volt! Arról is beszélt, Magyarországon „mi viseljük a legnagyobb terhet, közben pedig Európa legkisebb bérét kapjuk.” Európai béreket követelt a magyar dolgozóknak. Szerinte ma már a cseh, szlovák román bérek, sőt a román egészségügyi bérek is magasabbak, mint a magyar fizetések.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ha nem küzdenek most meg a dolgozók jogaikért „rabszolgaként fognak élni.” Célokként a következőket fogalmazta meg: 1. Azonnali hatállyal vonják vissza a rabszolgatörvényt. 2. Minimum kétszámjegyű béremelést 2019 januárjától 3. Adják vissza a kafetéria megszüntetett elemeit.

Kihangsúlyozta, a szervezkedésnek tovább kell folytatódnia. „A kormány elárult minket és nem áll mellénk a tőkével vívott harcunkban, ezért együtt kell visszaszereznünk a jogainkat.” Megismételte, hogy hétfőtől folytatódnak az országos útlezárások, a törvényt pedig semmi szín alatt nem engedjük alkalmazni. „Ha kell, gyárról gyárra fogunk megharcolni az igazunkért, ott leszünk minden gyárkapuban és minden munkahelyen ahol be akarják vezetni ezt a förtelmet! Együtt tudjuk elérni hogy ne legyünk rabszolgák a saját hazánkban!” Dr. Szilágyi József, az EVDSZ elnöke, a Liga Szakszervezetek társelnöke, második felszólalóként elmondta, hogy azért jöttünk ki, hogy elmondjuk „semmit rólunk nélkülünk”. Ez így nem mehet tovább! Határozottan tiltakozunk az ellen, hogy a törvényjavaslatot a kormány érdemi szociális párbeszéd megkerülésével terjessze az Országgyűlés elé. Követeljük, hogy osszák meg velünk azt a világot, amit mi teremtünk!

A sztrájktörvény 2010-es módosítása elérte, hogy ne lehessen jogszerűen sztrájkolni Magyarországon. A munkavállalók másik nagy arculcsapása a korkedvezményes nyugdíj eltörlése volt. Hogy másszanak oszlopra a 60 év feletti villanyszerelőink télvíz idején? Hogy üldözze a bűnözőt a rendőr 60 év felett? Hogy mentsen életeket a tűzoltó 60 év felett? Mi lesz azzal a 60 év feletti mozdonyvezetővel, aki elhasználódott, de nem mehet el nyugdíjba?

Biztonságban lesznek az utasok? – kérdezte. 2012-ben megváltoztatták a Munka Törvénykönyvét, 2018-ban egy tollvonással kivégezték a kafetériarendszert, most pedig a rabszolgatörvénnyel nehezítik tovább a munkavállalók életét.

Míg Európában a technológiai haladás eredményeként munkaidő csökkentésről beszélnek, így könnyebb lesz a munkavállalók élete is, addig Magyarországon még több munkára akarják kényszeríteni a munkavállalókat. NEM VAGYUNK ROBOTOK! Senki nem halhat meg rossz jogi normák, vagy éppen jogi normák hiánya miatt!

Eörsi Nóraa Hallgatói Szakszervezet részéről arról beszélt, hogy miért fontos a diákok és a dolgozók szövetsége. Mint mondta, a rabszolgatörvény apropója immáron a sokadik alkalom, hogy összegyűlik a tömeg, de mindeddig tehetetlenek voltak a tiltakozók, a hatalom nem hallotta meg a kritikát. Mindazonáltal megköszönte a tömegnek, hogy sokadszorra is eljöttek, a mikor a diákok szorultak támogatásra. Arról beszélt, hogy az elnyomást most mindenki a saját bőrén érzi, és azért kell kiállnia a diákoknak is, mert az elnyomás közös.

Folytatni kell a pár hete – a CEU-ért szervezett tüntetésen – megkezdett együttműködést, és gondolkozni kell a cselekvés lehetőségeiről. „A rabszolgatörvénynek pusztulnia kell!” Ezzel kezdte Mezei Tibor a külügyminisztériumi dolgozók képviselője. Szerinte az állami szféra és a versenyszféra dolgozóinak össze kell fogniuk, mert csak így érhetnek el közös eredményt.

Emlékeztetett, a közalkalmazottakra vonatkozó törvények is a munkaidő növelésére irányulnak, tehát a cél a rabszolgatörvénnyel azonos. Ráadásul az állami szférában a sokkal kevesebb embernek kell sokkal több munkát elvégeznie. Az átlagos béremelkedés Mezei szerint azt jelenti náluk, hogy az államtitkárok kapnak 2 milliót, az alkalmazottak meg plusz tíz forintot. Ráadásul szerinte az új közalkalmazotti törvény még a bürokrácia szerkezetét sem alakítja át, nem teszi átláthatóvá, éppen csak kevesebb ember tud ugyanannyi ügyet elintézni, így még lassabbá téve azt. Ezenkívül a kormány elveszi a béren kívüli juttatásokat, de nem emeli a béreket. Kiemelte, hogy a rabszolgatörvénnyel együtt ennek a törvénynek is pusztulnia kell!

Székely Tamás a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint a szakszervezetek nyújtanak igazi védelmet. „A mi kollégáink korán halnak meg, nem úgy mint a benzinkártyás, közpénzen élő politikus urak!” Míg máshol heti 28 órás munkaidőben állapodnak meg, itt a 40 óra kerül veszélybe. Tudja ezt Kósa és Szatmáry Kristóf is – hangsúlyozta Székely Tamás. Beszéde végén Székely Tamás felszólította a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a törvényjavaslatot. A beszédek után a demonstráció moderátora bejelentette, hogy a tüntetés véget ért, megkért mindenkit, hogy rendezetten hagyja el a helyszínt.

Ezt követően az MSZP-s Komjáthi Imre – a szervezők legnagyobb meglepetésére és tudta nélkül – felszólította a tömeget a Kossuth tér elfoglalására. Ennek hatására a tüntető tömeg egy része (mintegy 2-300-an) a rendőrsorfalat áttörve benyomult a lengyel parlament alsóházi elnökének, Marek Kuchcinski látogatása miatt lezárt Kossuth térre, a rendőrök az Országház lépcsőjéhez húzódtak vissza. A rendőrsorfal áttörésében kulcsszerepet vállaltak a dolgozókkal szolidaritást vállaló diákok, akik néhány tucatnyian körbeültek a tér közepén, és egyfajta spontán fórumot kezdtek tartani.

A Forró Drót lapzárjának napján a kormány az ellenzéki, civil és érdekvédelmi tiltakozások ellenére több más törvénymódosítással együtt elfogadta az MT módosítást.

Amennyiben a Köztársasági Elnök nem küldi vissza a törvénytervezetet, úgy az alábbiak lépnek életbe 2019. január 1-től: Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf javaslata úgy módosította a Munka Törvénykönyvét, hogy az engedélyezett túlórák számát a mostani évi 250-ről 400 órára emelnék. Mindezt a munkaadók kollektív szerződés nélkül, a munkavállalóval kötött megállapodás alapján is megtehetik. Kollektív szerződés rendelkezése alapján továbbra is legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, de ezen felül ha a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodik, naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő, önként vállalt túlmunka elrendelhető. Ezen túl a munkaidőkeret hossza – KSZ megállapodás alapján – az eddigi egy év helyett 3 év lehet.

Továbbra is mindent megteszünk azért, hogy ez a törvény ne kerüljön alkalmazásra!

NEM VAGYUNK RABSZOLGÁK!!!

Vas Népe – 2018. 12. 31. (7. oldal)

Tavaszy Erzsike eljegyzése

Miről szóltak a hírek a helyi lapokban 1918 és 1919 fordulóján?

MEGYEI KÖRKÉP „Drágasági viszonyok”, élelmiszerellátás, általános munkakötelezettség, a németlakta magyar területek sorsa – ezek is témák voltak a Vas megyei lapokban 100 éve. A bizonytalan jövőkép teret adott a kártyavetésnek.

A Vasmegyei Hírlap 1918. december 29-i száma Magyarok vagyunk! Címmel publikált a vármegye határszéli helyzetéről, amely miatt ki volt téve a német–osztrák agitációnak. A szerző hangsúlyozza: a helyzetből a lakosság hazafiassága mutat kiutat, az itt élőknek eszébe sem jut az országtól elszakadni. A külhoni hírek között olvassuk: egész Európában zavarok vannak a termelés csökkenése, az éhínség miatt. Egy másik cikk a háború alatt felszökött árakkal foglalkozik, azok leszállítását szorgalmazza, amely több kormányrendelet ellenére nem történt meg, a „láncolatos uzsora” folytatódik. A polgármester közli, hogy segélyt nyújt a hadirokkantaknak, hadiárváknak és hadi özvegyeknek. Téma, hogy a minisztertanács elhatározta: az állami nyugdíjakat arányba hozza a „drágasági viszonyokkal”. A köztisztviselők beszerzési csoportjának közleménye, hogy „kedden szállítják a burgonyát” a Paragvári, a Rózsa, a Szabó Miklós, a Faludi Ferenc és az Óperint utcába. Hír, hogy elfogták Sztojka Istvánné csornai illetőségű cigányasszonyt, aki a Plébánia utcában több házba bement, és kártyavetés címén pénzt csalt ki a hiszékenyektől. A Király utca 1. szám alatt lévő PAX harisnyafejelő vállalat azzal hirdeti magát, hogy három pár rosszfejű harisnyából két újat csinál 1 korona 60 fillérért. Az Uránia színház Straus Oszkár bájos operettjét, a Varázskeringőt reklámozza, valamint Molnár Ferenc világhírű színművét, a Testőrt ajánlja mint „attrakciós előadást” december 27-28-29-re.

A Vasmegyei Hírlap december 31-i számának címlapját beborítja az általános munkakötelezettségről szóló cikk. A szerző kifejti, hogy „a hazatért katonák a hadisegélyre, a katonai végkielégítésre, a földmívesek pedig a megígért földosztásra támaszkodva tétlenül nézik, hogyan semmisül meg a még künnlévő termés. Az ipari munkás, aki a lövészárokban elszokott a műhelyi munkától, most a szabadságát akarja élvezni, és nem is sejti azt a borzasztó veszélyt… A bányászok sem akarnak dolgozni. A szénhiány folytán a legnagyobb körültekintéssel lehet ma még a közüzemeket legalább részlegesen működésben tartani…” Az írás annak a félelemnek is hangot ad, hogy a szénínség miatt majd a vasúti forgalom is leáll, és akkor a városok élelem nélkül maradnak. A szerző úgy fogalmaz: „a rémisztő perspektívából csak a legintenzívebb munka vezetheti ki az országot”, különben elveszik. Okfejtésének végén jut az általános munkakötelezettségről szóló törvény alapgondolatához, amely a 18–50 éves lakosságot arra kötelezné, hogy valamilyen, hivatásának megfelelő, rendszeres és hasznos munkával foglalkozzék. A lehetséges megtorló intézkedéseket is ismerteti: „Aki a neki kínálkozó munkaalkalom dacára dolgozni vonakodik, munkára kényszeríthető” legyen, aki pedig „nyilvánvaló dologkerülő”, büntetésből kényszermunkára ítélhető.

A helyi hírek között szerepel, hogy a szombathelyi munkástanács megegyezett a kereskedőkkel, hogy készleteik 65 százalékát bocsássák rendelkezésre olyan alacsony áron, hogy a legszegényebbek is tudjanak vásárolni. Ugyanebben a hírhasábban olvastunk a kettős eljegyzésről: Tavaszy Erzsikét eljegyezte Hóbor Antal, Hóbor Mancikát pedig eljegyezte Szij István.

A Vasvármegye 1919. január 1-én megjelent első számában Menger Antal: Új erkölcstan című könyvét elemezik, írnak arról, hogy a kormány Svájcba küldte Eszterházy Mihály grófot tájékozódni, és ő visszatérve jelentette, hogy az „entente” nem áll szóba Magyarországgal, mert nem ismerik el a Károlyi-kormányt a többség törvényes képviselőjének. Újévi köszöntőjében azt írja a lap, nem elég összekoccintani a poharunkat, és boldog új évet kívánni, hanem sok hasznos munkával tenni is kell érte.

KA: Az újévi képeslap az I. világháború után készült, a szerencsehívogatás hagyományos jeleivel: a malaccal, patkóval, négylevelű lóherével

Beágyazott cikkek:

Új erkölcstan, drágasági viszonyok, koccintáshoz kemény munka

24 óra – 2018. 12. 29. (2. oldal)

Hallásunk védelme több hangot kaphat majd

DOROG A város és a vonzáskörzet vállalkozóinak jelentős részét soraiban tudó Dorogi Ipartestület elnöksége idei XXIX. e-hírlevele tíz érdekes témával foglalkozik.

Például szó van arról, hogy a Miniszterelnökségtől szeptemberben 100-100 millió forintot kapott az a hat nagy szakszervezet, amelylyel 2012-ben megállapodást kötött a magyar kormány. A partnerek között van a LIGA Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szakszervezete és a Magyar Szakszervezeti Szövetség is, amelyek tiltakoznak a munkavállalók túlóráinak emelése ellen.

Hír az is, hogy a 25. Betlehemi Jászol Kiállítás egy része a budapesti Duna Palotában január 6-ig, egy másik válogatása a veszprémi várban január 4-ig tekinthető meg. A tárlatokon természetes alapanyagok felhasználásával készült, a betlehemi jelenetet vagy annak szereplőit ábrázoló, a betlehemezés népszokásait megörökítő, illetve az adventi-karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó alkotások láthatók. A remekek a Magyar Kézművességért Alapítvány pályázatára érkeztek.

Érdekes információ az is, hogy a következő esztendő márciusától változnak az Európai Unió munkavédelmi szabályozásai. Például megnő a hallásvédelem fontossága. A munkavállalókat ugyanolyan mértékben kell védeni a zajterheléstől, mint például a leeséstől vagy a káros anyagok belégzésétől. Egy 2016-os uniós szabályozás értelmében a halláskárosodás az egyik legjelentősebb munkahelyi egészségkárosító tényező, így minden munkáltatónak biztosítania kell a megfelelő hallásvédelmet alkalmazottai számára. A jogszabályok eddig is meghatározták a munkahelyi zajterhelés maximumát, de ennél tovább nem jutott a dolog.

Beágyazott cikkek:

Változnak az Európai Unió munkavédelmi előírásai

Dunaújvárosi Hírlap – 2018. 12. 28. (7. oldal)

Palkovics duplázná a béremelést

FIZETÉSEK Hosszan tartó folyamat lehet a bérek emelkedése, miközben a munkaadók 2019-re szóló ajánlata jelentősen elmarad a munkaerőpiac igényeitől – jelentette ki a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az M1 csütörtök reggeli műsorában.

Palkovics Imre kifejtette, hogy a munkavállalói érdekképviseletek az öt százalék körüli béremelési ajánlatnak legalább a dupláját tartják elfogadhatónak. Üdvözölte, hogy a jövedelmi különbségek országszerte csökkennek, de hozzátette, hogy a munkaerőhiány már valamennyi ágazatot elérte.

A jelenség – mint mondta – csak ott nem érzékelhető, ahol a piaci elvárásoknak megfelelő fizetést kapnak az alkalmazottak.

Palkovics Imre a munka törvénykönyve módosítására utalva megjegyezte, hogy az egyéni megállapodás lehetősége kiszolgáltatottá teheti a dolgozókat. A munkavállalói érdekképviseletek ezért sérelmezik, hogy a túlórákról a szakszervezetek megkerülésével is lehet egyezkedni a munkahelyeken – tette hozzá.

Mint ismeretes, a munkaadói és a munkavállalói oldal megegyezése híján a kormányzatra, Varga Mihály pénzügyminiszterre maradt a minimálbér, valamint a garantált bérminimum összegének meghatározása, döntését a következő napokban jelenti be.

Hajdú-Bihari Napló – 2018. 12. 28. (2. oldal)

Hosszan tartó béremelkedés

Budapest. A bérek emelkedése hosszan tartó folyamat lehet, a munkaadók 2019-re szóló ajánlata ugyanakkor jelentősen elmarad a munkaerőpiac igényeitől – mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.

Palkovics Imre kifejtette, a munkavállalói érdekképviseletek az 5 százalék körüli béremelési ajánlatnak legalább a dupláját tartják elfogadhatónak. Üdvözölte, hogy a jövedelmi különbségek csökkennek, de hozzátette, hogy a munkaerőhiány minden ágazatot elért.

Kelet-Magyarország – 2018. 12. 28. (2. oldal)

Hosszan tartó béremelkedés

mti

Budapest. A bérek emelkedése hosszan tartó folyamat lehet, a munkaadók 2019-re szóló ajánlata ugyanakkor jelentősen elmarad a munkaerőpiac igényeitől – mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.

Palkovics Imre kifejtette, a munkavállalói érdekképviseletek az 5 százalék körüli béremelési ajánlatnak legalább a dupláját tartják elfogadhatónak. Üdvözölte, hogy a jövedelmi különbségek csökkennek, de hozzátette, hogy a munkaerőhiány minden ágazatot elért.

Ripost – 2018. 12. 28. (4. oldal)

Hosszan tartó béremelés

A bérek emelkedése hosszan tartó folyamat lehet, a munkaadók 2019-re szóló ajánlata ugyanakkor jelentősen elmarad a munkaerőpiac igényeitől – mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Palkovics Imre kifejtette, hogy a munkavállalói érdekképviseletek az 5 százalék körüli béremelési ajánlatnak legalább a dupláját tartják elfogadhatónak.

Üdvözölte, hogy a jövedelmi különbségek országszerte csökkennek.

InfoRádió – Hírek – 2018.12.28. 09:04:45 (00:00:32)

Műsorfolyam: A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint a munkaadók jövő évi bérajánlata jelentősen elmarad a munkaerőpiac igényeitől

Kossuth Rádió – Krónika 06:00 – 2018.12.28. 06:05:51 (00:01:09)

Egész évben folyamatos volt a bérek emelkedése, erről beszélt Palkovics Imre

Mv: Egész évben folyamatos volt a bérek emelkedése, és ez a kormány tervei szerint jövőre is folytatódik. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a közmédiának úgy nyilatkozott, csökkentek a régiós jövedelmi különbségek 2010-hez viszonyítva, ahogyan a férfiak és a nők jövedelme közötti olló is zárult. Ennek főleg az az oka, hogy emelkedett a legalsóbb jövedelmi szint . A minimálbérről és a garantált bérminimumról még folyik az egyeztetés, de a munkaerőpiaci helyzet mindenképpen kikényszeríti a béremelést, tette hozzá Palkovics Imre.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Az emberek ott vállalnak, azon a bérszinten munkát, ami a megélhetésüket biztosítani tudja, és, hát, örvendetes módon ma már nem csupán egy tagország az Európai Unióból a munkaerőpiacnak a terepe a munkavállalók számára, az egész Európai Unió is, hát, itt nagy a verseny. És ezért a magyar gazdaságnak is elemi érdeke, hogy megtartsa a munkavállalókat, és a béreket emelje. A minimálbérnek meg van egy szociális jellege is, hogy az alatt lévő munkabér, az a szegénységi küszöb alatti keresetet jelentene, ugyanis 2018-ban, ebben az évben érte el a minimálbér nettó tartalma a létminimum összegét. Ezt a funkcióját, ha megtartja a minimálbér, akkor a helyén lesznek a keresetek.

Kossuth Rádió – Krónika 22:00 – 2018.12.27. 22:11:25 (00:01:06)

Egész évben folyamatos volt a bérek emelkedése, erről beszélt Palkovics Imre

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2018-12-27 12:14:27-án/én jelent meg az Kossuth Rádió csatorna Krónika 12:00 műsorában.

Mv: Egész évben folyamatos volt a bérek emelkedése, és ez a kormány tervei szerint jövőre is folytatódik. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a közmédiának úgy nyilatkozott, hogy csökkentek a régiós jövedelmi különbségek 2010-hez viszonyítva, ahogyan a férfiak és a nők jövedelme közötti olló is zárult. Ennek főleg az az oka, hogy a legalsóbb jövedelmi szint emelkedett. A minimálbérről és a garantált bérminimumról még folyik az egyeztetés a munkaadói és a munkavállalói oldal között, de a béremelést a munkaerőpiaci helyzet mindenképpen kikényszeríti, tette hozzá Palkovics Imre.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Az emberek ott vállalnak, azon a bérszinten munkát, ami a megélhetésüket biztosítani tudja, és, hát, örvendetes módon ma már nem csupán egy tagország az Európai Unióból a munkaerőpiacnak a terepe a munkavállalók számára, az egész Európai Unió, és, hát, itt nagy a verseny. És ezért a magyar gazdaságnak is elemi érdeke, hogy megtartsa a munkavállalókat, és a béreket emelje. A minimálbérnek meg van egy szociális jellege is, hogy az alatt lévő munkabér, az a szegénységi küszöb alatti keresetet jelentene, ugyanis 2018-ban, ebben az évben érte el a minimálbér nettó tartalma a létminimum összegét. Ezt a funkcióját, ha megtartja a minimálbér, akkor a helyén lesznek a keresetek.

Kossuth Rádió – Krónika 17:30 – 2018.12.27. 17:34:22 (00:01:08)

Egész évben folyamatos volt a bérek emelkedése, erről beszélt Palkovics Imre

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2018-12-27 12:14:27-án/én jelent meg az Kossuth Rádió csatorna Krónika 12:00 műsorában.

Mv: Egész évben folyamatos volt a bérek emelkedése, és ez a kormány tervei szerint jövőre is folytatódik. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a közmédiának úgy nyilatkozott, hogy csökkentek a régiós jövedelmi különbségek 2010-hez viszonyítva, ahogyan a férfiak és a nők jövedelme közötti olló is zárult. Ennek főleg az az oka, hogy a legalsóbb jövedelmi szint emelkedett. A minimálbérről és a garantált bérminimumról még folyik az egyeztetés a munkaadói és a munkavállalói oldal között, de a béremelést a munkaerőpiaci helyzet mindenképpen kikényszeríti, tette hozzá Palkovics Imre.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Az emberek ott vállalnak, azon a bérszinten munkát, ami a megélhetésüket biztosítani tudja, és, hát, örvendetes módon ma már nem csupán egy tagország az Európai Unióból a munkaerőpiacnak a terepe a munkavállalók számára, az egész Európai Unió, és, hát, itt nagy a verseny. És ezért a magyar gazdaságnak is elemi érdeke, hogy megtartsa a munkavállalókat, és a béreket emelje. A minimálbérnek meg van egy szociális jellege is, hogy az alatt lévő munkabér, az a szegénységi küszöb alatti keresetet jelentene, ugyanis 2018-ban, ebben az évben érte el a minimálbér nettó tartalma a létminimum összegét. Ezt a funkcióját, ha megtartja a minimálbér, akkor a helyén lesznek a keresetek.

Kossuth Rádió – Krónika 16:00 – 2018.12.27. 16:01:48 (00:01:08)

Egész évben folyamatos volt a bérek emelkedése, erről beszélt Palkovics Imre

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2018-12-27 12:14:27-án/én jelent meg az Kossuth Rádió csatorna Krónika 12:00 műsorában.

Mv: Egész évben folyamatos volt a bérek emelkedése, és ez a kormány tervei szerint jövőre is folytatódik. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a közmédiának úgy nyilatkozott, hogy csökkentek a régiós jövedelmi különbségek 2010-hez viszonyítva, ahogyan a férfiak és a nők jövedelme közötti olló is zárult. Ennek főleg az az oka, hogy a legalsóbb jövedelmi szint emelkedett. A minimálbérről és a garantált bérminimumról még folyik az egyeztetés a munkaadói és a munkavállalói oldal között, de a béremelést a munkaerőpiaci helyzet mindenképpen kikényszeríti, tette hozzá Palkovics Imre.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Az emberek ott vállalnak, azon a bérszinten munkát, ami a megélhetésüket biztosítani tudja, és, hát, örvendetes módon ma már nem csupán egy tagország az Európai Unióból a munkaerőpiacnak a terepe a munkavállalók számára, az egész Európai Unió, és, hát, itt nagy a verseny. És ezért a magyar gazdaságnak is elemi érdeke, hogy megtartsa a munkavállalókat, és a béreket emelje. A minimálbérnek meg van egy szociális jellege is, hogy az alatt lévő munkabér, az a szegénységi küszöb alatti keresetet jelentene, ugyanis 2018-ban, ebben az évben érte el a minimálbér nettó tartalma a létminimum összegét. Ezt a funkcióját, ha megtartja a minimálbér, akkor a helyén lesznek a keresetek.

Kossuth Rádió – Krónika 12:00 – 2018.12.27. 12:14:27 (00:01:11)

Egész évben folyamatos volt a bérek emelkedése, erről beszélt Palkovics Imre

Mv: Egész évben folyamatos volt a bérek emelkedése, és ez a kormány tervei szerint jövőre is folytatódik. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a közmédiának úgy nyilatkozott, hogy csökkentek a régiós jövedelmi különbségek 2010-hez viszonyítva, ahogyan a férfiak és a nők jövedelme közötti olló is zárult. Ennek főleg az az oka, hogy a legalsóbb jövedelmi szint emelkedett. A minimálbérről és a garantált bérminimumról még folyik az egyeztetés a munkaadói és a munkavállalói oldal között, de a béremelést a munkaerőpiaci helyzet mindenképpen kikényszeríti, tette hozzá Palkovics Imre.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Az emberek ott vállalnak, azon a bérszinten munkát, ami a megélhetésüket biztosítani tudja, és, hát, örvendetes módon ma már nem csupán egy tagország az Európai Unióból a munkaerőpiacnak a terepe a munkavállalók számára, az egész Európai Unió, és, hát, itt nagy a verseny. És ezért a magyar gazdaságnak is elemi érdeke, hogy megtartsa a munkavállalókat, és a béreket emelje. A minimálbérnek meg van egy szociális jellege is, hogy az alatt lévő munkabér, az a szegénységi küszöb alatti keresetet jelentene, ugyanis 2018-ban, ebben az évben érte el a minimálbér nettó tartalma a létminimum összegét. Ezt a funkcióját, ha megtartja a minimálbér, akkor a helyén lesznek a keresetek.

m1 – Ma reggel – 2018.12.27. 07:44:12 (00:07:50)

Milyen volt az idei gazdasági növekedés?

Mv: A reklám után folytatjuk a Ma reggelt. Egész évben folyamatos volt a bérek emelkedése. Az első tíz hónapban majdnem 12%-os volt a növekedés. Októberben pedig 11%-al volt magasabb bruttó átlagkereset, mint egy évvel korábban. A kormányzat jövőre is további bérnövekedéssel számol, ami jó hír a munkavállalóknak. Ezekről is szó lesz a következő percekben. Barna!

Mv: Köszönöm szépen! Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre a vendégem.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Jó reggelt kívánok!

Mv: Jó reggelt kívánok! Itt tartom a kezemben Rétvári Bencének, az EMMI parlamenti államtitkárának nyilatkozatát, melyben azt mondja, érezhetően kisebbek a jövedelmi különbségek 2010-hez képest az ország jobban, kevésbé fejlett régiói között a KSH legújabb adatai alapján. És szintén kisebb a különbség a nők és a férfiak jövedelmei között. Önök ezt hogy látják?

Palkovics Imre: Ezek a tendenciák vitathatatlanul jelen vannak, mert valóban korábbi években nagyobbak voltak ezek a különbségek. Tehát a minimálbérek jelentős növekedésével az elmúlt évek során a 2016-ban megkötött megállapodás következtében a legalsó jövedelmi szintek megemelkedtek és ezáltal a legalsó kereseti sávban lévő munkavállalóknak a bérei növekedtek. Ugyanígy a nők és a férfiak között is a minimálbér az kötelező, tehát ott nem lehet különbséget tenni, ebből a szempontból nyilvánvalóan a legalsó széléről a bérek elkezdenek növekedni, akkor egyfajta kiegyenlítődés irányába tolódik el az egész skála. És ez egy örvendetes, nyilvánvaló örvendetes tény. Mind amellett, hogy a béreinkben még van hova fejlődnünk, akár az európai összehasonlításban, akár a visegrádi összehasonlításban tekintjük át ugye. Akár a gazdaság teljesítményéhez képest, vagy a válság előtti bérek és a hozzáadott érték közötti aránykülönbségek változása miatt. Tehát van hova növekedni a béreknek, de ez egy nagyon jó tendencia, amit már évek óta tapasztalunk, hogy két számjegyű növekedések vannak.

Mv: Pénzügyminiszter úr nyilatkozta, hogy nyilván a bérek növekedése mögött egyrészt a gazdaság erősödése és a gazdaság növekedése, valamint a bérmegállapodás áll. Ennek jegyében borzasztó érdekes lesz, hogy mennyi lesz most, hamarosan el kell döntenie a kormánynak, a minimálbér és a garantált bérminimum.

Palkovics Imre: Hát igen, itt zajlik hónapok óta az egyeztetés, a vita, mondhatjuk, a munkaadók és a munkavállalók között. Az igények meglehetősen távol álltak egymástól. Míg a munkavállalók a már évek óta tapasztalható két számjegyű növekedésben gondolkodnak a jövőt tekintve is, a munkaadói oldalról egy elég soványka kis ajánlatot kaptunk, mintegy öt százalékos bruttó bérnövekedés a minimálbér és a szakmunkás bérminimum esetében. És két százalékot akkor hajlandók tovább emelni, amennyiben a szociális hozzájárulási adó jövő júliustól a kezükbe kerül, vagyis megkapják ezt a kedvezményes adócsökkentést tulajdonképpen. De hát ez nem elégíti ki azokat az igényeket, amelyek a piacon ma látszanak, mert nem öt százalékos növekedési igény van a munkavállalók részéről, hanem ez a két számjegyű növekedés minden szektorban szinte elvárás.

Mv: Maga a gazdaságban persze ennél nagyobb a növekedés. Ahogy látom a KSH adatait, január és október között 11,9%-al nőttek a bruttó és a nettó keresetek is.

Palkovics Imre: Így van. Tehát a piac, az kikényszeríti tulajdonképpen a bérek növekedését, attól függetlenül, hogy egy munkaadói érdekképviselet egy csoportja a vállalkozásoknak, azok képviselete hogy gondolkodik a saját beruházásaiból kiindulva, a magyar gazdaságnak a helyzete azért nem egészen olyan, mint mondjuk a Videoton szalag mellett végzett tevékenységéből fakadó gazdasági lehetőségek. Hanem, azt gondolom, hogy általános gazdasági helyzet az, hogy munkaerő-hiány van, a gazdaság növekszik, egyre nagyobb a beruházásoknak a munkaerő-igénye, és ezt a munkaerő-igényt vagy bérek emelésével, vagy pedig beruházásokkal, vagy tőkével lehet megemelni, illetve kiváltani. Mind a kettő működik gyakorlatilag, de ez a folyamat, ez egy örvendetes és úgy látszik, hogy még hosszú ideig megállíthatatlan folyamat.

Mv: A munkástanácsok meglátása szerint hol van a leginkább érezhető és fájdalmas munkaerő-hiány a magyarországi ágazatokban?

Palkovics Imre: A leginkább, ami szem előtt is van, a kiskereskedelemben nagy a munkaerő-hiány, ugyanúgy az építőiparban is nagy a hiány, de szinte nem lehet ma már a gazdaságnak egy olyan szektorát elmondani, ahol ne lenne munkaerő-hiány. Általában ott nincs munkaerő-hiány, ahol megfizetik a piaci igényeknek megfelelő béreket. Tehát a munkaerő-hiány önmagában véve nem létezik, az adott bérszinthez képest létezik, amit hajlandóak a munkaadók megfizetni.

Mv: Akkor a munkaerő megtartásának, hát ha nem is az egyetlen, de majdnem elsődleges eszköze, hogy emelni kell a fizetéseket.

Palkovics Imre: Hát nyilván, az emberek azért vállalnak munkát, hogy a megélhetésüket biztosítsák, utána jön a szórakozás, vagy a hobbi jellege a tevékenységeknek, a munkavégzésnek. De az elsődleges célja a megélhetés. Az emberek ott vállalnak, azon a piaci bérszinten munkát, ami a megélhetésüket biztosítani tudja. És örvendetes módon ma már nem csupán egy ország, egy tagország az Európai Unióból a munkaerő-piacnak a terepe a munkavállalók számára, az egész Európai Unió is, itt nagy a verseny. Ezért a magyar gazdaságnak is elemi érdeke, hogy megtartsa a munkavállalókat és a béreket emelje.

Mv: Talán a bérek emelését is mutatja az, hogy, szintén pénzügyminisztériumi adat, háromszázezer ember van minimálbéren bejelentve, ami persze nem jelenti azt, hogy ennyi megy a zsebükbe feltétlenül, és olyan nyolcszázezer ember garantált bérminimum. Ez a négy és félmillió munkavállalói halmaznak egy olyan egynegyede durván. Tehát azt jelenti, hogy ennél a többiek magasabb pénzt visznek haza.

Palkovics Imre: Így van. Ma már a minimálbérnek és a szakmunkás bérminimumnak nincs akkora jelentősége, mint pár évvel ezelőtt volt, az átlagkeresetek lejjebb voltak. Azért mégis csak fontos szerepe van abból a szempontból, a szakmunkások szempontjából, ugye fiatal szakemberek a kezdő bérüket milyen szinten kapják meg, hogyan tudnak munkába állni, a minimálbérnek meg  van egy szociális jellege is, hogy az alatt lévő munkabér, az szegénységi küszöb alatti keresetet jelentene. Ugyanis 2018-ban, ebben az évben érte el a minimálbér nettó tartalma a létminimum összegét. Úgyhogy ez most már így tartandó, tehát ezt a funkcióját ha megtartja a minimálbér, akkor a helyén lesznek a keresetek.

Mv: Elnök úr, ha megengedi, itt a végére a túlóratörvényről egy pár szót. Én amennyire tudom, és az önök nyilatkozataiból olvasva, a szakszervezetekkel, meg önökkel is egyeztetve volt, az önök véleményét kikérték. Akkor hol itt a probléma?

Palkovics Imre: A probléma ott van, hogy egyrészt nem azon a fórumon kérték ki, ahol ennek a rendje lenne. A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma a makroszintű fóruma ennek. Ez egy egyéni képviselői indítvány volt, Kósa képviselő úr egyeztetett velünk és a legfontosabb követeléseinket úgy látszott, hogy el is fogadják, de a következő bizottsági ülés ezt levette a napirendjéről, mármint, hogy a szakszervezetek, illetve a kollektív szerződés lehet az a keret, ahol ezeket a kibővített munkaidő szervezési jogszabályokat lehet alkalmazni. És emiatt a szakszervezeteknél továbbra is fenn van az az aggálya, hogy az egyéni megállapodások, amit írásba kell adni a munkavállalónak, a történelem során mindig is meglévő gazdasági erőfölénnyel a munkáltatók nagyon sok helyen visszaélnek és ez nem biztos, hogy egy önkéntes hozzájárulás lesz nagyon sok munkavállaló részéről, hogy vállalja ezt a négyszáz túlórát, vagy nem vállalja. És ezért a szakszervezetek úgy gondolják, hogy itt figyelni kell és tapasztalatokat össze kell gyűjteni egy rövid időn belül, egy fél éven belül vissza kell térnünk megtekinteni azt, hogy milyen hatása is van a gyakorlatban ennek a jogszabálynak és ha kell, akkor korrigálnunk kell. Tehát a munkavállalók védelmében vannak aggodalmai a szakszervezeteknek, amelyek nem öncéllal léteznek, hanem a munkavállaló eszköze arra, hogy kollektív védelmet tudjon magának szervezni.

Mv: Elnök úr, nagyon szépen köszönöm!

Palkovics Imre: Én köszönöm a lehetőséget!

– szignál –

Élelmiszer – 2018. 12. 25. (51,52,53,54,55,56,57,58,59,60,61,62,63,64. oldal)

2018  Ez történt…

01. Mi történt?

Legolvasottabb online hírünk: 200 hentest sarkallt hazatérésre a Bonafarm Két hét alatt közel 200 hentest tudott hazacsábítani külföldről a Bonafarm a Facebookon keresztül a mohácsi vágóhídra. A Bonafarm Csoport Közép-Európa egyik legnagyobb agrárélelmiszeripari csoportja, közel 7 ezer ember foglalkoztat. Hajnal Géza elmondta, hogy a legnagyobb HR-es kihívást a területi tagoltság, a nagyon különböző feladatkörök és a sokféle és színes kultúra jelenti. Az általános HR-rel kapcsolatos problémák között említette a külföldi munkavállalók hazacsábítását.

A hónap száma: 234 milliárd Az internetezők saját bevallásuk szerint a karácsonyi ajándékokra 2017-ben 234 milliárd forintot költhettek, amelynek 42 százalékát körülbelül 98 milliárd forintot online, 58 százalékát, mintegy 136 milliárd forintot pedig offline üzletekben költötték el – derült ki az eNET Internetkutató 2017 decemberi és januári felméréseiből. A kutatásból kiderült, hogy míg 2016-ban 2,1 millióan használták a fekete péntek (black friday) nyújtotta kedvezményeket, addig 2017-ben csupán 1,7 millió magyar internetező vásárolt.

A hónap eseménye: Idén több élelmiszer áfája csökken Januártól folytatódott az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) csökkentése. Az FM bejelentései arról adnak hírt, hogy a sertés esetében a vágóhídi melléktermékek és a sertésbelsőségek áfája 5 százalékra mérséklődik, a fogyasztási célú hal adókulcsa pedig szintén erre a szintre csökken 2018-ban. Mint azt hangoztatták, azt szeretnék, hogy a sertésre teljes mértékben az 5 százalékos áfa vonatkozzon, a hal bevonásával pedig tovább bővítenék a családok lehetőségét a spórolásra.

Stabilizálódott a tojás ára A madárinfluenza-járvány súlyos károkat okozott a baromfiszektornak 2017-ben, a korlátozások, a kényszervágások miatti kár közvetlen kár tízmilliárd forint felett volt. Jelentősen csökkent a tojóállomány, amely az árak emelkedéséhez vezetett. Nagyjából két hónappal azután, hogy bejelentették a madárinfluenza-járvány végét, robbant a tojásszennyezési ügy 2017 augusztusában. 2018 januárra a kiesett termelést sikerült pótolni, illetve a 2017 karácsonyi időszakban sem drágult 60 forint fölé a tojás fogyasztói ára.

02. Mi történt?

A hónap száma: 60 milliárd A házi kedvencek eledelére fordított összeg értékben meghaladta a hatvanmilliárd forintot 2017. február és 2018. január között: kutyaeledelre 7 százalékkal, míg macskaeledelre 10 százalékkal többet hagytak ott a boltokban a magyarok, derül ki a Nielsen kiskereskedelmi indexéből. Ez mintegy 160 ezer tonna állateleséget jelent. A magyarok ugyanannyit költenek gyártói és sajátmárkás termékekre kedvenceiknek.

Legolvasottabb online hírünk: Új, integrált logisztikai központ épül Hazai kereskedelmi kapacitásának bővítésén dolgozik a francia tulajdonú Auchan nemzetközi kiskereskedelmi lánc. Ezt a célt szolgálja az Üllő Airport Logisztikai Központban épülő új, integrált logisztikai centrum. A létesítmény egyes részeiben külön-külön szabályozható hőmérséklet garantálja a legmegfelelőbb tárolási feltételeket valamennyi árucikk számára, legyen szó friss vagy fagyasztott élelmiszerről, textil-, vagy háztartási termékekről. Az új épületek automatizált csomagoló- és szállítórendszerek befogadására is alkalmasak A hónap eseménye: Piaci rés a biotakarmány A Magyar élelmiszerkönyv módosítása szerint augusztus elsejétől már csak a magasabb hústartalommal készülő termékek kerülhetnek forgalomba. Az intézkedés hatására egyesek a receptúrát, míg mások a termék megnevezését módosítják, így virsli és párizsi helyett egyre több fantázianévvel ellátott áruval találkozhatnak majd a vásárlók.

Emelkedő lisztárak A tavalyi aratást követő 15 százalékos lisztáremelés után az átadási ár további mintegy 10 százalékos növekedésével lehet számolni – mondta Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára.

A drágulás oka a gabona áremelkedésén túl szerinte az, hogy januártól a minimálbér és a garantált bérminimum átlagosan 10 százalékkal nőtt, és 30 százalékkal drágult az áram a versenypiacon. Így a 2017 januári 43 ezer forint helyett 2018-ban már minimum 48 ezer forint a búza tonnánkénti ára, sőt, egyes termelők 52 ezer forintot is elkérnek érte.

03. Mi történt?

A hónap száma: 33 milliárd Növekszik a magyarok takarítási kedve 2017. március és 2018. február között 33 milliárd forint fölött költöttünk tisztító- és takarítószerekre, derül ki a Nielsen kiskereskedelmi indexéből. Ez 5 százalékos értékbeli növekedésnek felel meg, míg mennyiségben 2 százalékkal nőtt a forgalom az előző év azonos időszakához képest; az eladott termékek mennyisége 51 ezer tonna fölött járt. A hónap eseménye: Nemzeti oltalmat kapott az újfehértói meggy Fordított utat járt be ez a sikertörténet, hiszen a végtermék, jelen esetben a meggypálinka hamarabb kapott védelmet és oltalmat, mint az alapjául szolgáló gyümölcs. Újfehértónak és az érpataki Zsindelyes Pálinkafőzdének nagy büszkeség, hogy immár több éve élvez földrajzi eredetvédettséget és európai uniós oltalmat az újfehértói meggypálinka, a napokban pedig dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter aláírta azt az emléklapot, amely a párlatnak alapul szolgáló gyümölcsöt, az újfehértói meggyet is nemzeti oltalom alá helyezi. Márciusban éves szinten zuhant a cukor ára 2018. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 2 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Ezen időszak alatt a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt. Tizenkét hónap alatt, 2017. márciushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 4,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a tojás 27, a vaj, vajkrém 14,2, a száraztészta 11,1, a tejtermékek 6,9, a tej 5,9, a kenyér 5,6 százalékkal drágult. A cukor 18,1 százalékkal olcsóbb lett. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,8 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt.

A hónap eseménye: Nemzeti oltalmat kapott az újfehértói meggy Fordított utat járt be ez a sikertörténet, hiszen a végtermék, jelen esetben a meggypálinka hamarabb kapott védelmet és oltalmat, mint az alapjául szolgáló gyümölcs. Újfehértónak és az érpataki Zsindelyes Pálinkafőzdének nagy büszkeség, hogy immár több éve élvez földrajzi eredetvédettséget és európai uniós oltalmat az újfehértói meggypálinka, a napokban pedig dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter aláírta azt az emléklapot, amely a párlatnak alapul szolgáló gyümölcsöt, az újfehértói meggyet is nemzeti oltalom alá helyezi. Legolvasottabb online hírünk: V4 a kettős mérce ellen A Sága a tulajdonosa által elfogadott hároméves beruházási programjában megújítja a két sárvári üzemegységének egyikét. A Füstli virsliket előállító modernebb részleg mellett ezt is olyan csúcsüzemmé akarják fejleszteni, amellyel a szárnyas sonkák piacán is az élre törnek. A hárommilliárd forintos beruházási program részeként olyan sonkagyártást valósítanak meg, amely a fogyasztók és a kereskedelemi láncok minden igényét ki tudja elégíteni a sonkákból.

04. Mi történt?

A hónap száma: 43 milliárd Ízélményük megtartásával csökkentette kék címkével jelölt termékei sótartalmát a Kométa. 2017-ben 43 milliárd forint volt a kaposvári húsüzem forgalma. A Kométa folyamatosan fejleszti termékeit, és fejlesztésének irányát minden esetben az egészséges táplálkozás elvei jelölik ki. Termékei hozzáadott- gluténmentesek, szójamentesek, laktózmentesek, tejfehérje mentesek, kiemelt termékei pedig glutamátmentesek is. Az élelmiszeripari gyártó legújabb nagy horderejű bejelentése alapján most a kék címkével jelölt termékei sótartalmát csökkentette 25%-kal, méghozzá úgy, hogy azok ízélménye változatlan maradt.

Legolvasottabb online hírünk: Sonka, tarja, lapocka – mire figyeljünk?

Ha nincs csomagolva és címkézve a termék, tudni kell, hogy sok kézen és szállítóeszközön át került az elárusító helyre, élelmiszer-biztonsági szempontból így nagyon magas kockázatúnak kell tekintenünk. Sokkal jobban biztosított a termékvédelem, ha a sonkafélék be vannak csomagolva. Legkedvezőbb megoldás a lélegző celofán vagy fólia, amelyben a termék felülete levegővel érintkezik, így kisebb a penészedés esélye, ugyanakkor a környezettel közvetlenül nem érintkezik.

Átlagosan évi 330 ezret költünk élelmiszerre A GfK egységes módszertan szerint 42 európai országban vizsgálja a vásárlóerő alakulását. A magyarok az összes elkölthető jövedelem hatodát, közel 330 ezer forintot költhetnek személyenként évente élelmiszerre. A legtöbbet – az országos átlagnál 15 százalékkal többet – a Pest megyeiek szánnak erre a kategóriára. Az országos átlagnál ugyanennyivel kevesebbet költhetnek élelmiszerre a szabolcsiak.

A hónap eseménye: FMCG TOP 2018: Felvonult a szakma Az Élelmiszer szaklap idén is megrendezte hagyományos, kétnapos szakmai konferenciáját FMCG TOP 2018 – címmel Zamárdiban, a Hotel Wellamarinban. A résztvevők szakmai előadásokat hallhattak az FMCG piac jövőjéről a hazai és nemzetközi kereskedelem, illetve élelmiszeripar szakértőitől, meghatározó szereplőitől. Ebben az évben is szakmai előadások és kerekasztal beszélgetések keretezték az Az Év Boltja 2018 díjátadóját. Afrikai sertéspestis Újabb két Európai Unión kívüli ország döntött arról, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) vírus magyarországi megjelenése miatt nem fogadja a hazai sertéshús- és élőállat-szállítmányokat. Szerbia, Szingapúr, Tajvan, Japán és Dél-Korea után Belarusz és Dél-Afrika is lezárta határait a magyar sertésáruk előtt.

05. Mi történt?

A hónap száma: 151 milliárd Az élelmiszeripari vállalkozások eszközállománya a 19 fő felett foglalkoztatott vállalkozások körében 151 milliárd forinttal nőtt 2017-ben, a növekedés elsősorban a befektetett tárgyi eszközök emelkedésével (+9 százalék) magyarázható. Ezen vállalkozások jegyzett tőkéje 2017-ben 3 százalékkal alacsonyabb az előző évhez képest, a saját tőke viszont közel 9 százalékkal magasabb. 19 feletti létszámmal működő cégek 2 százalékkal kevesebb céltartalékot képeztek. Legolvasottabb online hírünk: Gluténmentes termékeket fejleszt a SPAR Hosszú távra tervezi az együttműködését a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete (LÉOE) és a SPAR Magyarország, melynek keretében hazai előállítású, megbízható és ellenőrzött gluténmentes termékekkel bővül a SPAR saját márkás kínálata. Ezen termékeken is megjelenik a nemzetközi, jól ismert védjegy, az áthúzott gabona szimbólum. A védjegy a mellette megjelenő egyedi regisztrációs számmal együtt jelenti azt, hogy ezek a termékek ellenőrzöttek, megfelelnek az érvényes jogszabályoknak és az AOECS Szabványának, azaz az Európai Coeliakiás Egyesületek Szövetsége által kidolgozott szigorú követelményeknek.

A hónap eseménye: GDPR: Félkész felkészültségben a hazai cégek A magyarországi cégek közel fele május elején még nem állt készen arra, hogy biztosítsa a felhasználóknak a róluk tárolt információk eltávolítását, pedig 2018. május 25-től erre kötelezi őket az Unió adatvédelmi rendelete (GDPR) – derül ki az EY globális felméréséből. A GDPR a személyes adatok kezelésének, feldolgozásának és védelmének új uniós elveit rögzíti. Rohamosan nő a szója népszerűsége Sokoldalúsága miatt nemsokára a szója válhat a világ legfelkapottabb gabonájává. Idén 340 millió tonnányi szójatermés várható világszinten, ami kétszerese a húsz évvel ezelőtti mennyiségnek. A legnagyobb szójatermelők közt az USA és Brazília áll az élen, e két ország együtt csaknem 220 millió tonnát állít elő, míg Argentína évi 50 milliós hozamával a harmadik legnagyobb szereplő. Hárman a világ szójatermelésének 80 százalékát lefedik.

Rekord ásványvízfogyasztás A Nielsen piackutató felmérése szerint a teljes magyar ásványvízpiac 2018 első négy hónapjában literben 5 százalékkal, darabszámot tekintve pedig 6,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A Mizse továbbra is dobogós a Magyarországon forgalmazott ásványvízmárkák versenyében. A Magyarvíz Kft. zászlóshajójának számító Mizse ásványvíz a literben számolt értékesítés tekintetében a piaci emelkedés többszörösét produkálta azzal, hogy 2,7 millió literrel fogyott több, mint tavaly ebben az időszakban, ez 9,2 százalékos növekedést jelent.

06. Mi történt?

Legolvasottabb online hírünk: SKYBABY: Új magyar energiaital született Júniustól új, trendi energiaital-családdal találkozhatnak a vásárlók a hipermarketekben és a MOL benzinkutakon Skybaby néven, feltűnő, pin-up stílusjegyeket hordozó dizájnal és különleges receptúrával. Az ötlet Balogh Leventétől, a Szentkirályi ásványvíz alapítójától származik, aki eddigi marketingtapasztalatait kamatoztatva segíti a Skybaby SD Kft. által forgalmazott termékek indulását és az újabb fejlesztéseket.

A hónap száma: 151 milliárd Ennyi volt 2017-ben a magyar online kiskereskedelem nettó forgalma. Ezzel először szárnyalta túl az 500 milliárd forintos lélektani határt. 10 év alatt, 46 milliárd forintról 545 milliárd forintra, több mint tízszeresére nőtt a hazai internetes kiskereskedelem. Május 31-el bezárólag a webáruházak is közzétették éves beszámolójukat a 2017. évről. Az eNET immár hagyományosan az Ecommerce Hungary konferenciáján publikálta a legfrissebb adatokat a hazai e-kiskereskedelemről.

Bio: sok szigor, kis engedmények Nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament nemrégiben azt a tervezetet, amely 2021-től jelentősen átalakítaná a bioélelmiszerek uniós termelésének feltételeit, illetve az ilyen termékek közösségen belüli jelölését. Az új rendszer célja a fogyasztói bizalom erősítése a fokozottabb ellenőrzések révén, a vegyes és kisebb gazdaságok támogatása a bióra való átálláshoz. Mindezt azzal a céllal, hogy a biotermelés felnőjön a ma már jelentős fogyasztói igényekhez.

A hónap eseménye: Újabb olajcég nyit a kiskereskedelem felé A Mol megvásárolta a Fonte Viva Kft. magyarországi ásványvíz-palackozó céget – közölte a Mol Nyrt. A közlemény szerint a lépés illeszkedik a Mol 2030 stratégiájába. Az akvizíció vételárát üzleti titokra hivatkozva nem hozzák nyilvánosságra. A Mol új stratégiája szerint, a vállalatcsoport a hagyományos olajipari tevékenységi körét bővítve, új üzletágak és fogyasztói szolgáltatások felé is nyit.

07. Mi történt?

A hónap száma: 50 milliárd 50 milliárd határmenti gazdaságfejlesztésre A forrás vissza nem térítendő költségvetési támogatás és kamattámogatás formájában kerülhet a határ menti térségekhez. A kormány 2019-ben folytatja a határ menti gazdaságfejlesztési programokat: a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a vajdasági, kárpátaljai, horvátországi, muravidéki, erdélyi és felvidéki gazdaságfejlesztési stratégiák támogatására 2019-ben 50 milliárd forintot kell biztosítani.

A hónap eseménye: A pálinkára is kiterjesztik a netát Megszűnik a gyümölcspárlatok és a gyógynövényes italok népegyészségügyi termékadó (neta) alóli mentessége. A kereskedelmi főzdék száma 140-150, a 4-4,5 millió hektoliterfokot előállító bérfőzdéké körülbelül 500, magánfőzdéből pedig az adóhatóság regisztrációja szerint 22 ezer működik. Miután az Európai Bizottság 2016 áprilisában kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, az Országgyűlés az addig kivételként szereplő gyümölcspárlatokat és gyógynövényes italokat is a neta hatálya alá helyezte a jövő évi adótörvények módosításával. Legolvasottabb online hírünk: HASÍT A ROSSMANN MAGYARORSZÁG KFT.

A Rossmann Magyarország Kft. 78,4 milliárd forint árbevételt ért el tavaly, 15,3 százalékkal többet az előző évinél; a drogérialánc idén és jövőre is kétszámjegyű növekedésre számít – mondta Flórián László, a társaság ügyvezető igazgatója a 208. magyarországi üzletük megnyitóján. A 2017-es évet 4,6 milliárd forint adózás előtti eredménnyel zárta a Rossmann, ami 64 százalékkal haladta meg a megelőző évit. Tavaly 30 millió vásárlást regisztráltak a társaság üzleteiben. Áruházláncok: 200 ezer alatt nincs munkaerő Kétszázezer forintos bér alatt illúzió a kereskedelmi dolgozók megtartása, az ennél alacsonyabb összegért foglalkoztatott árufeltöltőket vagy pénztárosokat már másnap tárt karokkal várja egy konkurens áruházlánc – mondta Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Ez azt jelenti, hogy bár továbbra is alulfizetett ágazat a kereskedelem ma már egy munkáltató részéről sem elegendő csak a kötelezően előírt garantált bérminimumot megadni.

Üzembe helyezte első naperőművét az ALDI Az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. háztartási naperőművet helyezett üzembe soproni üzleténél. A vállalat ezzel tovább csökkenti a működéséből származó CO2-kibocsátását. Az ALDI Magyarországon újabb lépéssel került közelebb az ALDI DÉL vállalatcsoport nemzetközi klímastratégiájának célkitűzéseihez, amely szerint 2020-ra valamennyi országban az eladótéri négyzetméter arányában 30 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2012-es bázisévhez képest.

08. Mi történt?

A hónap száma: 8 milliárd Az olaszok nemzeti ételének fagyasztott változata kifejezetten népszerű a magyarok körében: a vizsgált időszakban 17 százalékos növekedéssel nyolcmilliárd forint értékben vásároltunk belőle a kiskereskedelemben. Ez 12 százalékos mennyiségi növekedés az előző év azonos időszakához képest. Közel egyötödével szárnyalja túl az előző évi azonos időszak értékbeli forgalmát, és mennyiségben is kétszámjegyű növekedést regisztrált a Nielsen kiskereskedelmi indexe. A legtöbb fagyasztott pizzát Budapesten és környékén vásárolják a magyarok.

Legolvasottabb online hírünk: Nemzetközi díjat kapott a HELL ENERGY Az ACQ5 angol vezető vállalati magazin 2006 óta minden évben díjazza a kiemelkedő vállalkozásokat, szervezeteket, vállalatvezetőket és magányszemélyeket a világ minden tájáról, olvasói szavazatai alapján. 2018-ban a 100 százalékban magyar tulajdonú HELL ENERGY Magyarország Kft. részesült a nívós elismerésben, ugyanis az év legjobb gyártó vállalatának választották Európában.

Reneszánszukat élik a kisüzemi sörök A hazai sörfogyasztás az elmúlt években jelentősen megugrott, s ezzel párhuzamosan a minőségi tételek fogyasztása is növekedésnek indult. Kósa Kolos, a hazai sörforradalom elindítója és az Ital Magyarország Kft. sörszakértője szerint a kézműves sörök reneszánszukat élik, s egyre több új, izgalmas termék jelenik meg a piacon.

Beszakadhat az étkezési alma ára A gyümölcs kilónkénti ára az áruházban 400 forint körül van, míg a termelőnél 70 forintba kerül. Nemcsak az ipari, de az étkezési alma ára is „beszakadni látszik” – mondta a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke. Mint mondta, az étkezési alma termelői ára 130 forint volt, innen csökkent 70 forintra, ami a Magosz elnöke szerint azt jelenti, hogy az ipari alma árának csökkenése magával húzza az étkezési alma árát is. A megoldást az jelenthetné, ha a gazdák rendelkezésére állna egy saját tulajdonú gyümölcsfeldolgozó üzem, így befolyásolhatnák az árakat. Mint mondta, ennek előkészítését már megkezdték.

A hónap eseménye: Digitális jólét hitelprogram indul A magyar cégeknek csak az 50 százaléka használja a digitális gazdaság vívmányait – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke. Szeptemberben digitális jólét hitelprogram indul, amely a kis- és közepes vállalatok technikai fejlesztésére, illetve a munkavállalók digitális képzésére nyújthat forrásokat. A programban 5 millió forinttól 200 millió forintig lehet forrásra pályázni; összességében 7,5 milliárd forint értékben.

09. Mi történt?

Legolvasottabb online hírünk: Folytatódik a SPAR életmód program Fejlődik a SPAR Életmód Programja: az egészségtudatos termékek választékának bővítésén túl a SPAR egy praktikus receptkönyvvel is segíti a vásárlókat. A kiadványban tapasztalt táplálkozási szakértők és trénerek is hasznos tanácsokkal szolgálnak. A SPAR Magyarország a piacra lépése óta kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészségtudatos életmód népszerűsítésének, amelynek legfontosabb eleme a minőségi táplálkozás és az aktív életvitel.

A hónap száma: 317 milliárd Élen jár a baromfiágazat: tavaly a teljes kibocsátás értéke meghaladta a 317 milliárd forintot. Ez 783 ezer vágóbaromfit és 2, 4 milliárd darab étkezési tojást jelent. Előző évi kivitelünk a madárinfluenza ellenére is elérte a 470 millió eurós értéket. A baromfihús exporttermékek közel harmadát a csirke-, negyedét a kacsa-, ötödét a pulyka- és a libahús tette ki. 170%-os az önellátottsági szint baromfihúsból.

A hónap eseménye: Az élelmiszeripart a vásárlók ösztönzik Az ágazat árbevétele 2017-ben meghaladta a 3600 milliárd forintot, az export aránya a bevétel harmada, az élelmiszeripar nyeresége pedig több mint a duplájára emelkedett. Az egy foglalkoztatottra jutó árbevétel 20 százalékkal, az élelmiszeripari reálbérek pedig 30 százalékkal nőttek az elmúlt 5 évben – hangzott el a XIII. Coop Rally sajtótájékoztatóján.

Hazai tejtermelés: nem túl jók a kilátások Valamennyi környező ország felvásárlási ára magasabb a hazainál. A tejtermékek további áfacsökkentése reálisan csak akkor valósulhat meg, ha számottevően nő a hazai származású feldolgozott tejtermékek (pl. túró, tejföl, trappista sajt) részesedése a polcokon. Európa legnagyobb tejtermelő régiói is érintettek a takarmánytermő területeket sújtó időjárási szélsőségektől. A termelők csökkentik állatállományukat, mivel saját takarmányból nem tudnak elegendő készletet felhalmozni, sokan jelentős összeget kénytelenek takarmányvásárlásra fordítani.

Hogyan tovább menza-reform?

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) 2017-ben az Egészségügyi Világszervezet támogatásával, a 2013-as táplálkozás-egészségügyi felmérés módszertanát követve, felmérte az általános iskolás gyermekek étkeztetését és elkészítette az Országos Iskolai Menzakörkép 2017-es tanulmányt. Az OÉGYI a konferencián az eredmények bemutatásán túl s a gyermekétkeztetésben működő jó gyakorlatokat is szeretné megismertetni az érdeklődőkkel.

10. Mi történt?

A hónap száma: 100 milliárd 2018-ban a dm forgalma átlépte a 100 milliárd forintot, ezzel több, mint 10 százalékos forgalmi növekedést ért el a tavalyi év azonos időszakához képest. Az elmúlt gazdasági évben az osztrák anyavállalathoz tartozó társországokban, így Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Romániában, Bulgáriában, Olaszországban és Macedóniában a forgalom 8 százalékkal 2. 595 millió Euróra nőtt, idén először a munkavállalók száma 20.000 fölé emelkedett (+6,59 %), 1610 üzletben szolgálja ki a dm a vásárlókat (+2,42 %).

A hónap eseménye: Magyar élelmiszerek a legnagyobbak között Az október 21-25. között zajló rendezvényen az Agrármarketing Centrum (AMC), két közösségi standján, közel 290 négyzetméteren, 25 kiállítóval mutatja be a magyar termékek legjavát a szakmai látogatók számára. Az idei magyar megjelenés összesen 287,5 négyzetméteren valósul meg két különálló standon: a kisebbik, 40 négyzetméteres területen olyan mélyhűtött termékeket ismerhetnek meg a látogatók, mint a fagyasztott gyümölcsök, gyümölcsvelő, fagyasztott lepények, hűtött nyúlhúsfélék.

Nő a szénsavmentes ásványvizek aránya A magyar ásványvízpiac a Nielsen legfrissebb elemzése szerint 2018. január-szeptember között 5,8%-os növekedést ért el a tavalyi azonos időszakhoz képest, az értékesített darabszámokat tekintve. Hazánkban a szénsavmentes ásványvíz fogy a legjobban a nyugat-európai trendeket követve.

Jövőre nehezebb lesz áfát csalni az EU-ban Az októberben elfogadott áfacsomaggal olyan problémákat szeretnének kezelni az Unió döntéshozói, amelyek a különböző kereskedelmi ügyletek során merülnek fel az áfa elszámolása során. A januártól életbe lépő intézkedések sok vállalkozás számára jelentenek majd technikai könnyítést vagy mérsékelhetik a felmerülő kockázatokat, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

Legolvasottabb online hírünk: Első Mentes-M Díj 2018 Új versenyt indított az Élelmiszer Mentes-M Díj néven. A verseny célja: megtalálni és elismerni a legkiemelkedőbb minőségű mentes termékeket hazánkban. Az első Mentes-M versenyre nevezők közül 130 pályázat került be a döntőbe, amelyből 11 kategória, illetve azok alkategóriái alapján 42 nyertes született. A termékeket a bírálók érzékszervi bírálat alá vették: minden kategóriában ellenőrzött vaktesztet végeztek. A győztesek kilétét az október 3-án tartott Mentes-M Nap konferencián fedtük fel, ahol a magazin felkért előadói nyújtottak segítséget az FMCG szektor számára a mentes termékekben rejlő lehetőségek piaci kiaknázásához.

11. Mi történt?

Legolvasottabb online hírünk: „Nem követtük a trendeket, hanem teremtettük” Tavaly jelentette be a dm a korábbi ügyvezető, Wolfgang Strasser nyugdíjba vonulását, és nevezte meg a vállalat az utódokat, akik most, október 1-jén vették át a drogérialánc irányítását. A két új ügyvezető korábban is tagja volt a magyarországi dm cégvezetésének, Csoknyainé Horváth Gertrud HR- és beszerzési cégvezetőként, Görgey András expanziós cégvezetőként kapta meg az ügyvezető megbízást. Az új ügyvezetőket az átvétel folyamatáról és a piacvezető drogérialánc piaci pozíciójáról, terveiről kérdeztük. Az online oldalon megjelent cikk az Élelmiszer magazin októberi számában megjelent interjú bővebb verziója. A hónap száma: 500 milliárd A NAK 2016 őszén indította el „Élelmiszeripari körkép” című konferenciáját, ami kedvező fogadtatásra talált az élelmiszer-előállító tagok körében, így 2017-ben és 2018-ban is sor került erre az eseményre. Az eseményen elhangzott, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)és a kormány egyaránt kiemelt feladatának tekinti az élelmiszeripar fejlesztését, így 300 milliárd forintot is biztosít élelmiszeripar fejlesztésére, de tervben van egy plusz 500 milliárdos hitelkeret létrehozása is. Készen állunk a robotika gyümölcseire?

A robotizált folyamatautomatizálást alkalmazó szervezetek bevallása szerint javult a hatékonyságuk, csökkentek a költségeik és jobb minőségű döntéstámogató információkat tudtak kinyerni a rendszereikből – derült ki a Deloitte negyedik Globális Robotikai Felméréséből. Lassú növekedést követve, de egyre több vállalkozás ismeri fel az RPA termelékenységre kiható előnyeit, az elmúlt 12 hónap során csupán 1 százalékkal, 4 százalékra nőtt ezen vállalkozások száma globálisan. A hónap eseménye: Az élelmiszer-eladások nőnek a legjobban a magyar online kereskedelemben 2017-ben 22,5 százalékkal növekedett az online élelmiszer ágazata és hasonló bővülés várható az elkövetkező időkben is. Egy átlagos online bevásárlás értéke duplája a boltiénak, derült ki a Budapesten megrendezett Agóra szakmai konferencián. Magyarországon 3 millióan vásároltak már online, és közülük egymillióan vettek élelmiszert is az interneten keresztül, és az egyharmaduk visszatérő online élelmiszervásárlónak számít már.

12. Mi történt?

Legolvasottabb online hírünk: A világ legjobbjai között a Kőszegi Sör A Brussels Beer Challenge nevű rangos versenyen bronzérmes lett a Kőszegi Sör Bécsi Lager terméke. Európa egyik legrangosabb sörversenyén, a Brussels Beer Challenge-n első alkalommal kapott magyar sör ilyen rangos elismerést. A sörversenyt Mechelen történelmi sörfőzdéjében rendezték meg, nem messze a belga fővárostól. Ezt követően a genti Food Expo-n adták át a díjakat a nyerteseknek.

Az ipar 4.0 a mezőgazdaságba is begyűrűzik A modern megoldások alkalmazásával gördülékenyebbé és kiszámíthatóbbá tehető az élelmiszerellátási lánc. Továbbá hatékonyságnövelés érhető el ezzel, és a munkaerőhiányt is orvosolhatja. Az Ipar 4.0 révén óvatos becslések alapján is akár 10 százalékos hatékonyságnövekedés érhető el. Most az agráriumon, ezen belül kiemelten az élelmiszeriparon a sor, hogy a már meglévő technológiákat ésszerűen alkalmazza sajátos feladataira.

A hónap száma: 2,3 billió Az Európai Bizottság által közzétett két új tanulmány kiemeli, hogy az uniós export egyre nagyobb jelentőséggel bír a munkahelyteremtés terén Európában és Európán kívül egyaránt. A világ más részeire irányuló uniós export minden eddiginél fontosabb, hiszen 36 millió munkahelyet biztosít Európa-szerte, ami kétharmados növekedést jelent a 2000-es adathoz képest. E munkahelyekből 14 milliót nők töltenek be. Ezen túlmenően a világ más részeire irányuló uniós export 2,3 billió EUR hozzáadott értéket teremt az EU-ban. Újra nőtt a Black Friday forgalom A „Black Friday” napján elérhető kedvezmények Európa-szerte egyre több fogyasztót csábítanak vásárlásra. Olaszországban, Németországban és Franciaországban erőteljesen megugrott a “Fekete péntek” hetében a műszaki fogyasztási cikkek értékesítése az egy évvel korábbi azonos héthez képest. Spanyolországban némileg enyhébbnek bizonyult a növekedés, míg az Egyesült Királyságban stagnált a forgalom. A legnagyobb volumenű eladásokat a TV-készülékek, okostelefonok és notebookok generálták.

A hónap eseménye: Nagyágyúk csatlakoztak a hazai menzaprogramhoz Újabb magyar élelmiszergyártó cégekkel írt alá megállapodást a Hazai Alapanyagok a Magyar Menzán programhoz való csatlakozásról a Hungast Csoport. Az ország legnagyobb közétkeztető cégcsoportjának számító Hungast által elindított HAMM-nak az Univer és a Gyermelyi után most a Detki Keksz, a SoleMizo és a Szobi Italgyártó lett a stratégiai partnere. A Hungast megszerezte a Magyar Szolgáltatás védjegyet is.

ÚJ ÜGYVEZETŐ A COCA-COLA MAGYARORSZÁGNÁL A szakember több mint 20 éves vezetői tapasztalattal rendelkezik az FMCG iparágban, többek között a Drehernél, a Reckitt Benckisernél, a SABMiller/AB-inbevnél és az Unilevernél töltött be hazai és nemzetközi vezetői pozíciókat. 2018. november 1-től Kerekes Péter a Coca-Cola magyarországi leányvállalatának ügyvezetője. Több mint két évtizedes marketing- és vállalatvezetői pályafutását az Unilevernél kezdte, ezután a Dreher Sörgyárak Zrt-nél felelt a Dreher és Kőbányai Világos márkákért, majd az Unilevernél regionális márkamenedzserként a Domestos portfólió felelőse volt.

Fontos fordulóponton csatlakozom a vállalathoz: nem csak egészen új kategóriákban jelenünk meg az italpiacon, de hazánkban is kiemelten fontos lesz a Hulladékmentes Világ jövőképünk megvalósítása.” – mondta el az új ügyvezető.

TÁVOZIK A UNILEVER VEZÉRIGAZGATÓJA Paul Polman 10 évig vezette az egyik legnagyobb FMCG-vállalatot. Alan Jope, a szépség- és testápolásért felelős vezető lép a helyére.

Polman közel 40 évet töltött az FMCGszegmensben, a Unilever előtt 3 évig a Nestlé pénzügyi vezetője volt, azt megelőzően pedig a Procter & Gamblenél dolgozott különböző vezető pozíciókban.

Polman az elmúlt 10 év során összesen 290 százalékos megtérülést hozott a részvényeseknek (a részvényárakat és a kifizetett osztalékot tekintve), amiben szerepet játszott az is, hogy 2017 elején olyan hírek kaptak szárnyra, miszerint a cég közvetlen riválisa, a Kraft Heinz felvásárolná a Unilevert, de ennek hatására annyira felszökött a Unilever részvényárfolyama, hogy a Kraftnak így már nem érte meg az akvizíció.

Magyar Idők – 2018. 12. 22. (1,2,3,14. oldal)

Erősödött a Fidesz, nem segít az erőszak az ellenzéken

A radikalizmusra nem vevők a szavazók · Nincs sztrájkhangulat az országban

Kárpáti András, Bákonyi Ádám, Nagy Kristóf, Gajdics Ottó

A politikai véleménynyilvánítást és a vandalizmust el kell választani egymástól, senki nem alkalmazhat erőszakot, nem vandálkodhat – jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök egyértelművé tette azt is, hogy a munka törvénykönyve módosítása alapján senkit sem lehet túlmunkára kötelezni, „aki mást állít, az hazudik”.

Nem befolyásolták érdemben a belpolitikai erőviszonyokat az elmúlt napok tüntetései, ellenzéki akciói. A botránypolitizálásra nem vevők a választók – ez derült ki a Nézőpont Intézet lapunknak készített legfrissebb felméréséből. Eszerint az áprilisi országgyűlési választáshoz viszonyítva a kormánypártok növelték népszerűségüket, miközben csökkent azoknak a pártoknak az együttes támogatottsága, amelyek részt vesznek az év végi, helyenként erőszakba torkolló tiltakozásokban. A Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében hét százalékponttal növelte a támogatottságát, miközben a Jobbik nagy népszerűségcsökkenést könyvelhetett el. Az MSZP és a Párbeszéd 11 százalékos támogatottságot mondhat magáénak, miközben a DK és a Momentum egy százalékpontos erősödést mutathat fel áprilisi eredményéhez képest.

A botránypolitikát folytatók tábora leapadt

Több olyan pártnak is csökkent a népszerűsége az áprilisi választáshoz viszonyítva, amelyek részt vesznek az év végi, helyenként erőszakba torkolló túlóratörvényellenes tiltakozásokban – derül ki a Nézőpont Intézetnek a Magyar Idők számára készített reprezentatív felméréséből.

Mint írják, az utcai politizálást hirdető pártok népszerűsége összességében hét százalékponttal csökkent a választások óta, s azzal, hogy a radikalizmus felé fordultak, csupán a társadalom egy szűk rétegének támogatottságát tudták megszerezni. Hangsúlyozták, a korábbi közvélemény-kutatásaik is azt igazolták, hogy a radikalizmusra, illetve a botránypolitizálásra nem vevők a magyar választók.

Az elemzés szerint míg a Fidesz– KDNP a biztos szavazók között – áprilishoz képest – 7 százalékponttal növelni tudta a támogatottságát, s így jelenleg a legvalószínűbb listás eredménye 54 százalék, a Jobbik rendkívül nagy mértékű népszerűség-csökkenést könyvelhetett el. A 20 százalékos választási eredménye után nyolc hónap alatt 6 százalékpontot zuhant az ellenzéki párt támogatottsága a biztos szavazók körében.

Jelenleg utóbbi csoport 14 százaléka húzná be az ikszet a Jobbik mellé, s ezzel a párt zsugorodó bázisa csupán 3 százalékkal nagyobb az MSZP-t és a Párbeszédet támogató 11 százaléknál. Míg a szocialisták népszerűsége egy százalékponttal csökkent április óta, a DK-é és a Momentumé ugyanennyivel nőtt, és jelenleg 7, illetve 4 százalékon állnak.

Az LMP azonban már nemhogy a választási eredményét – hét százalékot – nem éri el, de még a bejutási küszöböt jelentő öt százalékot sem.

A botránypolitikát folytatók tábora leapadt

Több olyan pártnak is csökkent a népszerűsége az áprilisi választáshoz viszonyítva, amelyek részt vesznek az év végi, helyenként erőszakba torkolló túlóratörvény-ellenes tiltakozásokban – derül ki a Nézőpont Intézetnek a Magyar Idők számára készített reprezentatív felméréséből.

Mint írják, az utcai politizálást hirdető pártok népszerűsége összességében hét százalékponttal csökkent a választások óta, s azzal, hogy a radikalizmus felé fordultak, csupán a társadalom egy szűk rétegének támogatottságát tudták megszerezni. Hangsúlyozták, a korábbi közvélemény-kutatásaik is azt igazolták, hogy a radikalizmusra, illetve a botránypolitizálásra nem vevők a magyar választók.

Az elemzés szerint míg a Fidesz– KDNP a biztos szavazók között – áprilishoz képest – 7 százalékponttal növelni tudta a támogatottságát, s így jelenleg a legvalószínűbb listás eredménye 54 százalék, a Jobbik rendkívül nagy mértékű népszerűség-csökkenést könyvelhetett el. A 20 százalékos választási eredménye után nyolc hónap alatt 6 százalékpontot zuhant az ellenzéki párt támogatottsága a biztos szavazók körében.

Jelenleg utóbbi csoport 14 százaléka húzná be az ikszet a Jobbik mellé, s ezzel a párt zsugorodó bázisa csupán 3 százalékkal nagyobb az MSZP-t és a Párbeszédet támogató 11 százaléknál. Míg a szocialisták népszerűsége egy százalékponttal csökkent április óta, a DK-é és a Momentumé ugyanennyivel nőtt, és jelenleg 7, illetve 4 százalékon állnak.

Az LMP azonban már nemhogy a választási eredményét – hét százalékot – nem éri el, de még a bejutási küszöböt jelentő öt százalékot sem.

A politikai véleménynyilvánítást és a vandalizmust el kell választani egymástól, senki nem alkalmazhat erőszakot – jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő egyértelművé tette, hogy a munka törvénykönyvének módosítása alapján senkit sem lehet túlmunkára kötelezni, aki mást állít, az hazudik. Érdekes adalék, hogy a Gyimesvölgye Férfikórus új szánkókat vitt az ellopott, megrongált sporteszközök helyett a Kossuth térre.

Mindettől függetlenül tegnap újabb demonstrációt tartottak ellenzéki pártok a túlóratörvény miatt. Az erőfeszítések sikere ugyanakkor kérdéses, a Magyar Idők által megkérdezett szakszervezetek szerint ugyanis nincs az országban sztrájkhangulat. Az érdekvédők januárban felmérik a tapasztalatokat, ám rögzítették, nem szerencsés összemosni a munkavállalói kérdéseket a pártpolitikával.

Orbán Viktor: Senki nem alkalmazhat erőszakot

A dolgozók a hó végén a rendes és a túlóra után járó bérüket is megkapják

– Az utcai tüntetők egy részét, a legagresszívabbakat és legaktívabbakat Soros György fizeti – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! Című műsorában a kormányellenes tüntetésekre utalva. A kormányfő hozzátette, hogy nemzetközi hálózatok is mozognak a háttérben, amelyek a jobboldali kormányokat mindenhol tűz alá vették. Kifogásolta a Kossuth téri rongálásokat, és kijelentette: a rendőrökre dobált füstbomba „jogi értelemben súlyos dolog”, ráadásul sosem jó szándékú emberek dobálnak füstbombát, aminek az a célja, hogy ne lehessen látni, mi történik.

Arra a felvetésre, hogy rendőrök sérültek meg a megmozdulások során, emlékeztetett: 2006-ban lovasrohamot vezényeltek a békés tüntetőkre, és vérző fejű embereket lehetett látni. – Azt kértem a belügyminisztertől, hogy legyen egyértelmű, határozott, de türelmes a rendőrség fellépése. Ezt sikerült is megvalósítani – szögezte le, hozzátéve, hogy a kormány a rendőrök mögött áll. Kijelentette: senki nem alkalmazhat erőszakot, nem vandálkodhat, a politikai véleménynyilvánítást és a vandalizmust el kell választani egymástól.

A kormányfő szerint már látszik, hogy a munka törvénykönyvének vitája csak ürügy volt, és az ellenzék korábban is kiáltott már világvégét. Felidézte a jogszabály parlamenti elfogadásának körülményeit, „kellemetlenkedő alakokéhoz” hasonlítva az ellenzék viselkedését.

A kormányoldal azonban nem hagyhatta ott a helyét a törvényalkotásban, „a küzdelem arról szólt, hogy ki bírja tovább idegekkel” – fogalmazott. Rámutatott arra is: már jogilag is minősíthető az, hogy valaki beült a székébe vagy rátette kezét a szavazógombjára, hogy megakadályozza a szavazásban.

Botránnyal nem lehet megakadályozni a törvényalkotást, ha olyan elszánt emberek vannak a másik oldalon, mint mi vagyunk, és mi nem alkalmaztunk erőszakot – tette hozzá. – Mi nem alkalmaztunk erőszakot, ők erőszakot alkalmaztak a Parlamentben – jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök az emberekhez is szólt: ne idegeskedjenek, mert akármit látnak az ellenzéktől, a kormánypárt el fogja végezni a munkáját. Senkit sem lehet túlmunkára kötelezni, ezt a változtatás is világosan tiltja, „aki mást állít, az hazudik” – mondta. Szerinte a dolgozókat leginkább nem a munkaügyi szabályok védik, hanem az olyan gazdaságpolitika, ahol szükség van rájuk.

Ma már a munkaadók „lasszóval fogják a munkavállalókat”, akiknek ezért egyre többet kell fizetni, a bérek így 4-5 éve folyamatosan emelkednek – tette hozzá.

Az eddigi törvény azonban „buta korlátozásokat” állított azok elé, akik többet akartak keresni és többet is dolgoztak volna ezért. Hozzátette: ahogy eddig, ezután is megkapják a dolgozók a hónap végén a rendes és a túlóra után járó bérüket is. Kijelentette azt is: a változtatás nem a munkaadók, hanem elsősorban a munkavállalók szempontjából fontos, és elsődlegesen a hazai kisés közepes vállalkozásoknál jelentkező problémákat orvosolja. Úgy folytatta: a gazdasági folyamatok hatására a munkaerő és a beruházások piacán is minőségi csere várható. – A cél, hogy jobban fizető, korszerűbb vállalkozások jöjjenek létre – mondta Orbán Viktor.

A kormányfő a jövő évi európai parlamenti választások tétjével kapcsolatban kijelentette: olyan európai parlamenti képviselőkre van szüksége az országnak, akik Magyarországot képviselik Brüsszelben, és nem Brüsszelt Magyarországon, mint az ellenzék teszi. A kormányfő a migráció kérdését nevezte a legfontosabbnak, de szólt arról is, hogy a Brüsszel által követett gazdaságpolitika sem előnyös Magyarországnak.

Tüntetés szidalmakkal és elmaradt beszéd

„Szégyelld magad, János!” címmel szerveztek tegnap este újabb tüntetést a szakszervezetek és az ellenzéki pártok, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig „békemenetet” hirdetett, miután Áder János köztársasági elnök csütörtökön aláírta a munka törvénykönyve módosítását.

Minden ellenzéki párt elítélte ezt, a Momentum pedig egyenesen azt közölte, hogy füstbombákkal és görögtűzzel készül a megmozdulásra. Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke úgy fogalmazott, hogy „kiegyenesednek a kaszák és a kapák”.

A tegnap esti tüntetésen a Kossuth Lajos téren néhány ezer ember gyűlt össze, „Soros-bérenc szakszervezetek”, „Közös könnygázvezetéket a Szovjetunióval”, „Jöjj el, Kövér László, te szülj nekem gyereket” feliratú transzparensekkel. „Szabad diák, szabad munkás”, „Több orvost a stadionokba” és a „Feltörekvő diktátorok szövetsége” táblákat is lehetett látni a demonstrálóknál.

Az egybegyűltek visszatérően skandálták a „Mocskos Fidesz!” mondatot, miközben forralt bort és teát osztogatott néhány szervezet.

Kilenc óra előtt néhány perccel az Alkotmány utca elején koncert kezdődött.

Bár a tervezett program szerint több előadónak fel kellett volna szólalnia, kilencig senki nem tartott beszédet, majd elindult a tömeg a Sándor-palotához füstfáklyákat égetve, néhol kötelet emlegetve az ország vezetőivel kapcsolatban.

A korábbi rendbontások elkerülésére a rendőrség előzőleg részletes tájékoztatást adott arról, milyen jogai, illetve kötelességei vannak a tüntetőknek.

Felhívták a figyelmet, hogy a demonstrálók ne takarják el az arcukat, ne viseljenek megfélemlítő, félkatonai ruházatot, ne tartsanak maguknál fegyvert, veszélyes eszközöket, és vessék alá magukat az esetleges intézkedéseknek.

Eközben gyorsított eljárásban 312 óra közérdekű munka elvégzésére ítélték azt a férfit, aki a keddi Kossuth téri tüntetésen „Sztrájk” feliratot festett az Országházzal szemben található országzászló 33 méter magas rúdjára. A 31 éves soproni férfival kapcsolatban a balliberális média korábban azt állította, hogy őrizetbe vételekor senkit sem értesítettek, így nem jutott hozzá a gyógyszereihez.

A rendőrség közleményben tette egyértelművé, hogy előállításakor a férfikérésének megfelelően telefonon értesítették az általa megjelölt személyt, aki ezt megköszönte. „Továbbá tény az is, hogy a férfia fogdában megfelelő orvosi ellátásban részesült, és részére ugyanazon hatóanyag-tartalmú gyógyszer is biztosításra került” – írta a rendőrség.

Tegnap új szánkókat vitt az elmúlt napok tüntetései során ellopott, megrongált, szegény gyermekeknek szánt sporteszközök helyett a Kossuth térre pénteken a Gyimesvölgye Férfikórus, amelynek tagjait Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke fogadta az ország karácsonyfájánál. Korábban a Momentum azt közölte, hogy ők is gyűjtöttek pénzt új szánkókra, ám arról semmit sem tudni, hogy a rászorulók valóban kaptak-e tőlük sporteszközöket.

Az ellenállásról

A jegyzet

Eredendően az adventről kellene most írni. Azt kellene most átgondolni, miként lehet szeretni azt a felebarátunkat, aki azt üvölti vérben forgó szemekkel a nemzet karácsonyfája előtt, hogy „gyújtsuk föl”! Erőt kellene merítenünk belőle, akinek a születésnapját várjuk, és aki több mint kétezer éve dacol a ráfröcsögő gyűlölettel türelmesen.

De nincs rá módunk, mert honfitársaink egy része megint az utcán próbál elégtételt venni minden sikertelenségért, vélt vagy valós sérelemért.

Illő lenne rajtuk segíteni elsőként, mondjuk úgy, hogy megnyugtatjuk őket azok leleplezése által, akik hazugságaikkal, agresszivitásukkal, ripacs színjátékaikkal felhergelték őket.

Ezért mindazok, akik most dühösek, akiknek elegük van, nézzenek szét soraikban, és gondolkodjanak el azon, kik közé keveredtek! Miközben érthető módon szoronganak a végtelenül hazug módon rabszolgatörvénynek becézett jogszabály életükre gyakorolt hatásaitól, hallják meg a menetük élére furakodott ellenzéki politikusok cinikus hangjait.

A leginkább vérszemet kapó „lotya szájú” Gyurcsány már rejtegetni sem akarja, de nem is tudja, hogy a dolgozó emberek sorsa érdekli őket a legkevésbé, nekik a kormánybuktatás a fő céljuk. A felheccelt tüntetők csak eszközként szolgálnak alantas céljaik eléréséhez. Amitől Isten mentsen meg bennünket, hiszen láttuk jól, mire jutottunk velük 2010-re.

Ráadásul a politikai abszurd legújabb fércműveként ott acsarkodik ellenállást hirdetve Gyurcsányékkal az a Jobbik, amelyik gyakorlatilag azért jött létre, hogy ellenálljon a szemfényvesztő, hazug, országpusztító ripacs ténykedésének. Aki járt már a Terror Háza Múzeumban, saját szemével láthatta az úgynevezett átöltöző szobát, ami Magyarország újkori történelmének legkifejezőbb helyisége. Itt vedlettek át a nyilasok ávósokká. És ma, karácsony közeledtével ismét azt kell látnunk, hogy vidáman gyújtogat, rongál szobrot, Országházat, foglal el televíziót a szélsőbal a szélsőjobbal karöltve. József Attilával szólva: Gondoljátok meg, proletárok!

A legkeserűbb az ember szája íze, amikor ott látja az előbb említett bajkeverők között azokat a fiatalokat, egyetemistákat, akik egészen biztosan nem a túlóra-szabályozás miatt vetkőztek ki magukból. Részükről a lázadás, a fennálló tagadása érthető és elfogadható. De a rongálás, az erőszak, a garázdaság, a védelmükre kivezényelt rendőrök dobálása, megtámadása már egyáltalán nem. Fölmerül tehát a kérdés, mi okozza, hogy a békésnek meghirdetett demonstrációk rendre átcsapnak agresszióba.

Válaszként pedig jegyezzük meg jól Saul Alinsky és Szrgya Popovics nevét, akik útmutatót és módszertant dolgoztak ki a káoszteremtésre, a rendzavarásra és a rombolásra. Ezekből merít ötleteket az összes Orbán-fóbiás a parlamenti ellenzéktől kezdve az országgyűlésbe csak vágyakozókon keresztül Soros György hálózatának partizánjaiig mindenki.

Ők hergelik most az embereket, ők szólítanak utcára, ők hazudják, hogy egymásra találtak és összefogtak.

Ám még ennek a hazug egymásra találásnak sincsen egyéb kovásza, mint az elvesztett hatalom visszaszerzésének görcsös akarása, Orbán Viktor, a kormány és a nemzeti oldal zsigeri gyűlölete. Egyetlen szó sem esik soha arról, milyen országot építene nekünk ez a társaság, ha Isten ne adja, győzne a tehetségtelen pojácák városnéző forradalma?

Ezért volna szerencsés, ha mindazok, akiknek elegük van, akik dühösek, lehiggadnának. Gyújtsuk meg vasárnap a negyedik gyertyát, ünnepeljünk.

Jövőre pedig, ha bármelyik munkáltató visszaél az új túlóraszabályozással, akkor megerősödve, de a saját politikai hasznukat lesők nélkül lépjenek föl dolgozóik ellenük. Az lesz ám az ellenállás.

Nem uralkodott el a sztrájkhangulat

A szakszervezetek jogi eszközökkel is védenék a túlkapásoktól a munkavállalókat. Nem tapasztalható országos szintű sztrájkhajlandóság a túlóratörvény miatt – értesült több munkaadói és munkavállalói érdekképviselettől a Magyar Idők. A munka törvénykönyvének módosítását egységesen elhibázott lépésnek tartják a szakszervezeti konföderációk, ugyanakkor a független Liga és a Munkástanácsok helyben, a törvényes keretek között lépnének fel a munkavállalói érdekek mentén. Az „ellenzékbarát” szakszervezetek viszont országos sztrájkban gondolkoznak, ezzel gazdasági károkat okozva. – Kapák, kaszák kiegyenesednek, innentől még intenzívebbé válik a sztrájk szervezése – hangsúlyozta Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) alelnöke azt követően, hogy Áder János köztársasági elnök aláírta a munkaidőre vonatkozó módosítást, ismertebb nevén túlóra- vagy rabszolgatörvényt.

A Maszsz már többször, a törvény aláírását és kihirdetését megelőzően jelezte, hogy akár általános sztrájkot is szervezne. Ugyanakkor a rendszerváltás óta szinte nem volt rá példa, hogy egy szakszervezeti konföderáció ilyen nyíltan beálljon valamelyik párt vagy jelen esetben a komplett ellenzék mögé. Már a törvény elfogadása előtt látszott, hogy a tárgyalások végeredményétől függetlenül a Maszsz – vélhetően politikai célokból – a szerveződő demonstráció témái közé a tanszabadságot is felsorakoztatta, ráadásul akkoriban a CEU távozása volt napirenden.

Már ekkor, december elején voltak tehát arra utaló jelek, hogy a Kordás László – Gyurcsány Ferenc kormányának egykori államtitkára – vezette Maszsz inkább politikai célokat szolgál, ráadásul a további megmozdulásokkal kapcsolatban már nem is számoltak a többi, független konföderációval. Szintén érdekes, hogy a szövetség tisztségviselői a Facebookon, illetve a médiában is szándékosan félremagyarázták a túlóratörvényt, ráadásul több vidéki megmozduláson is feltűnnek a Demokratikus Koalíció aktivistái.

A FÜGGETLENEK HELYBEN SEGÍTENÉNEK A politikusoktól, pártoktól függetlenül működő konföderációk, a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége helyi szinten erősítené a munkavállalók érdekérvényesítését, és a munkaidőre vonatkozó új szabályokat – azok gyakorlati alkalmazásának tapasztalatait követően – ismét áttekintené. Megkeresésünkre a konföderációk jelezték, nem vettek részt egyik agresszív, ellenzéki demonstráción sem, mivel az Mt. kérdése érdekvédelmi és nem pártpolitikai kérdés.

A törvényalkotással kapcsolatos eljárásrendet, az előzetes egyeztetés hiányát ugyanakkor az összes szakszervezet élesen bírálja. – A szakszervezetek úgy érezték, hogy a szokott reakcióknál erősebb akciókat kell szervezniük a munkavállalók, a tagjaik érdekében, még ebben is egységes volt a szakszervezeti oldal, ennek mikéntje körül kezdtek felszínre jönni a különbségek – emlékeztetett Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kérdésünkre felidézte: a Ligával együtt némileg meglepődve érzékelték, hogy a Maszsz teljesen magához ragadta a közös, december 8-i szakszervezeti fellépés szervezését, meghatározva a demonstráció szónokait és céljait is. Később az is kiderült, hogy a tüntetés résztvevői között a teljes levitézlett politikai garnitúra is jelen lesz, megadva a tüntetés igazi karakterét. – A Magyar Szakszervezeti Szövetséget terheli a felelősség azért, hogy hagyták összemosni a munkavállalók számára fontos kérdést az ellenzék számára fontos kérdésekkel, amelyek viszont kevés munkavállalót érintenek. A tüntetéseken ugyanis nem tolonganak az érintett dolgozók, a résztvevők ellenben már leginkább kormányt buktatnának.

Ennek a célnak a támogatását pedig átgondolják azok, akik a munkaügyi vitában érintettek, mielőtt kiegyenesített kaszát és kiegyenesített kapát vennének magukhoz – fogalmazott Palkovics Imre. Kiemelte: a szakszervezeteknek a törvény esetleges áttekintéséig lehetőségük van a meglévő jogi keretek között védelmet szervezni kollektívan és egyénileg is.

Palkovics a részletekkel kapcsolatban a kollektív szerződést említette, mivel abban a törvény szerint csak a munkavállaló javára lehet eltérni a fő szabálytól.

Ebből azt a következtetést vonja le a Munkástanácsok, hogy ki kell menni a terepre, meg kell győzni a munkavállalókat, hogy a maguk védelmére hozzanak létre szakszervezeteket, ahol jelen vannak, ott pedig kényszerítsék rá a munkaadót a kollektív szerződéskötésre, mivel a dokumentum mindkét fél érdekeit figyelembe veszi, beleértve a túlmunka részletszabályait. A Munkástanácsok elnöke szerint a szakszervezeteknek ideje átgondolniuk, hogy miként fordíthatjuk a kialakult helyzetet a szakszervezeti és kollektív szerződéses lefedettség növelésére, és megértetni a munkavállalókkal és a politikusokkal, hogy a szakszervezet nem öncélú, felesleges képződmény, hanem komoly eszköz.

Mészáros Melinda, a Liga elnöke azt közölte, januárban részletesen felmérik a munkavállalók álláspontját a túlóratörvényről, az első tapasztalataikat, valamint a kollektív szerződéseket és a lefedettséget. Ezután alakítja ki a konföderáció az álláspontját. Az elnök nem tartja helyesnek, hogy az utóbbi időben tapasztalható utcai demonstrációkon a munkavállalók egymás ellen fordultak, és a pártpolitikát összemosták az érdekvédelmi kérdésekkel.

Ez vonatkozik a kormányra is, mivel a megfelelő szintű párbeszéd hiánya hozzájárult a kialakult helyzethez. Mészáros Melinda hozzátette: a Munkástanácsokkal közösen fejlesztik a Jogpont hálózatot, emellett minden más segítséget meg tudnak adni a munkavállalóknak annak érdekében, hogy ne érje őket visszaélés a munkáltató részéről.

AZ EGYÉNNEK IS LÉTEZIK MEGOLDÁS A jogszerű foglalkoztatást segítő szolgáltatásnyújtásra uniós pénz is rendelkezésre áll. Ennek célja a munkavállalók és munkáltatók, illetve ezek képviseletei számára szakszerű, naprakész, ingyenes jogi segítségnyújtás.

Az érdekképviseletek által működtetett Jogpont-irodákban már több mint százezer munkavállalónak segítettek.

A tanácsadás témája munkajogi, foglalkoztatási jogi, társadalombiztosítási és a munkavállaláshoz kapcsolódó adójogi és vállalkozási kérdésekre is kiterjed. Létrejött a Munkaügyi Tanácsadói és Vitarendezési Szolgálat is, amely országos egyeztetési, békéltetési, közvetítői, tanácsadási és döntőbírói szolgáltatási hálózatként segíti a kollektív szintű munkaügyi jogviták megelőzését, adott esetben rendezését.

Az ingyenes jogi segítségnyújtást tehát mindenki igénybe veheti, ráadásul a hálózat a következő időszakban tovább bővül.

Érdemes emellett áttekinteni a törvényt, illetve a munkaadók véleményét, mert – részben az „ellenzékbarát” szakszervezetek miatt – sok munkavállalót megrémítenek a valótlanságon alapuló, vélhetően szándékos félreértelmezések.

A munkaidőkeret és az ilyen munkarendben dolgozók kifizetése csak azokon a helyeken lehetséges négy hónap után, ahol működik szakszervezet, mivel az 1–3 éves időkeret elrendelése csak kollektív szerződésben rögzített feltételekkel valósulhat meg.

NINCS ÖSSZELÉGEDETLENSÉG A munkaadói képviseletek megkeresésünkre nem tartják indokoltnak az országos méretű sztrájkot. Az ilyen megmozdulások ráadásul gazdasági hátrányokkal járnak, amelyet mindenki megérezne. Nem tapasztalható sem az állami cégeknél, sem a versenyszféra szereplőinél olyan mértékű, általános elégedetlenség, amely sikeressé tenne egy országos sztrájkot – derül ki a Magyar Időknek adott helyi érdekképviseleti válaszokból. A Maszsz a közszféra szakszervezeteit lefedő konföderációkkal a minap már megalakította sztrájkelőkészítő bizottságát. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke kérdésünkre elmondta: az országos sztrájk mellett helyi megmozdulásokat is terveznek a konföderációk. Nem csak a munka törvénykönyve miatt, de egyebek mellett a kafetéria visszaállításáért és a közszférát érintő változások miatt is együttműködnek.

Úgy tűnik tehát, az ellenzékkel demonstráló szakszervezeti konföderációk eltökéltek, akár a túlóratörvény mellett más témák közbeiktatásával is, amellett, hogy sztrájkra biztassák azokat, akik valójában nem ebben látják a megoldást.

KA: Székelyföldről pótolták az összetört szánkókat

KA: A kormányfő szerint az eddigi törvény buta korlátokat állított azok elé, akik többet akartak keresni

KA: A Momentum elnöke is ott volt a füstölgő rendezvényen

Beágyazott cikkek:

Több lehetőség az érdekérvényesítésre

A túlóratörvény januári életbelépését követően a munkavállalók kiszolgáltatottságuk csökkentését, tiltakozásukat helyben vagy országos szinten is ki tudják fejezni.

Szabó Imre, a Munkástanácsok jogi szakértője két utat lát az érdekérvényesítésben. Az egyik munkajogi lehetőség a kollektív érdekvita és a helyi sztrájkok megszervezése.

Ahol a szakszervezetek erősek, és a munkaadónak sem célja a dolgozók túlhajszolása, ott továbbra is megmarad a kollektív szerződés, amelyben a munkavégzés feltételei részletesen le vannak fektetve. Célszerű ezért kollektív munkaügyi vitát kezdeményezni és kollektív szerződésben a 250, illetve a 300 óra feletti rendkívüli munkavégzés feltételeit szabályozni, beleértve az elrendelésre és a díjazásra vonatkozó pontokat is. A kollektív szerződés lehetőséget ad az önként vállalt túlmunka kiiktatására is. Megállapodás születhet a túlórák számának növekedésével párhuzamosan a pótlék sávos emeléséről, például ha valaki 400 órás munkavégzést is vállalna, azt csak kétszer-háromszor vagy akár többször annyi pénzért tehesse meg. Ez a munkáltató szándékát is világossá teszi. A kollektív szerződésben azt is lehet szabályozni, hogy a felmondás lehetősége ne kizárólag év végével történjen, hanem akár havonta is fel lehessen mondani az önként vállalt túlmunkáról szóló megállapodást.

Szabó Imre emellett azt javasolja, közzé kellene tenni azoknak a foglalkoztatóknak a listáját, amelyek nem hajlandók elősegíteni az érdekviták rendezését. Ez a lehetőség érdekeltséget hoz a szakszervezeti jelenlétre.

A munkaidőkeret 36 hónapra emelése kizárólag kollektív szerződésben rögzíthető. A másik lehetőség az országos sztrájk. Ezt a törvénymódosítás ellen lehet megszervezni, tehát nem a munkáltatóval szembeni érdekérvényesítés a célja. Ehhez elengedhetetlen az országos sztrájkbizottság felállítása és annak mindenre kiterjedő összehangolása. Közvetlenül a kormánnyal lehet ugyan egyeztetni a sztrájk által érintett kérdésekről, de a követelések átpolitizálódhatnak. Az ingyenes jogsegélyhálózat is igénybe vehető, akiknek a munkahelyén nincs jelen szakszervezet, mivel az ő kiszolgáltatottságuk nő a törvénymódosítással.

A munkaügyi ellenőrzésekből ugyanakkor kiderül, hogy a rendkívüli munkavégzés nyilvántartásában ma is igen gyakori a visszaélés.

ECHO TV – Reggeli Híradó – 2018.12.21. 07:01:33 (00:03:02)

Áder János aláírta a Munka Törvénykönyvének módosítását

Mv: Aláírta a munka törvénykönyvének módosítását a köztársasági elnök. Áder János közölte, több szempontból is megvizsgálta a tervezetet, ami szerinte alkotmányosan nem kifogásolható.

R: 130 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés a munka törvénykönyvének módosítását múlt hét szerdán. Az Országgyűlés elnökének öt napja volt aláírnia, ez hétfőn járt le. Kövér László továbbküldte a Sándor-palotába, a köztársasági elnöknek pedig újabb öt nap állt rendelkezésre az elfogadásra. Áder János csütörtökön nyilatkozatban közölte, három szempontból vizsgálta meg a tervezetet. Mint írta, a törvény alkotmányosan nem kifogásolható, számos országban, például az Egyesült Királyságban, Dániában, Írországban és Csehországban a túlóra mértéke a magyarországival megegyező, vagy azt meghaladó mértékű. Harmadszor pedig megállapította, hogy a munkavállalókat védő rendelkezések nem csorbultak, ezek alapján elrendelte a törvény kihirdetését. A túlóratörvény aláírását több ellenzéki párt is bírálta. A Jobbik szerint a köztársasági elnök az aláírással a külföldi nagyvállalatok parancsát teljesítette. Az LMP közleményében pedig úgy gondolja, Áder János nem a magyar munkavállalók érdekeit képviseli. A Liberálisok hangsúlyozták, a túlóratörvényt anélkül fogadták el, hogy a szükséges szakmai egyeztetéseket lefolytatták volna az érintettekkel. Most fogadtuk el és működni fog, ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök az ATV-nek a munka törvénykönyvének módosításáról, amikor a Fidesz elnökségének és választmányának ülése után távozott a Polgárok Házából. A kormányfőt arról kérdezték, módosítják-e a javaslatot, ha nem működik.

Megszólaló: Hidvéghi Balázs azt nyilatkozta reggel az ATV-ben, hogy a puding próbálja az evés. Ha nem működik a rabszolgatörvény, módosíthatják. Ön…

Orbán Viktor, miniszterelnök: Most fogadtuk el, és működni fog.

R: A parlament törvényalkotási jogát nem vitatják, reagált az aláírásra a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Palkovics Imre hozzátette, most helyi szinten kell a munkavállalók érdekeit megvédeni.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: A kollektív szerződésekben lehet szabályozni azért továbbra is a túlóra, illetve a munkaidőkeretnek a hosszát, szabályozását, díjazását, (…) mértékét. Tehát arra törekszünk, hogy helyi megállapodásokban, és természetesen a munkáltatók helyszíneken, akár ágazatoknál, nagyvállalatoknál, kisebb vállalatoknál, ahol szakszervezeteket tudunk működtetni, vagy létrehozni, nem hajlandók ezekre az igényekre fogadókészséget mutatni, akkor akár a munkavállalók számára rendelkezésre álló legerősebb fegyvert is, a sztrájkot is meg kell fontolnunk.

R: Palkovics Imre ugyanakkor kifejezetten károsnak nevezte azt, hogy a munka törvénykönyvének módosítása politikai feszültséget generált. Szavai szerint ez nem a munkavállalók érdekeit szolgálja.

Magyar Hírlap – 2018. 12. 20. (11. oldal)

Az európai túlmunkáról

Rab Irén

A jelek szerint továbbra sem egyértelmű mindenki számára a túlmunka szabályozásáról szóló törvényjavaslat.

Így teret nyert az ellenzék, hogy a szokott demagógiával „rabszolgatörvénynek” titulálhassa a változtatásokat, populista frázisokat szajkózva hőbörögjön, parlamenti obstrukciót hajtson végre, és végül a tömeg- és szociális médián keresztül félretájékoztatott szimpatizánsait az utcára vigye. Ez annyira jól sikerült, hogy a német közszolgálati tévé, az ARD szintén „rabszolgatörvényről” beszélt, és azt is tudatta, hogy „az új irányelv szerint a jövőben háromévenként ellentételezi a túlórát a munkáltató”.

A zavargások utcaképe szintén adásba került, és az átlag német, aki a sulykolt diktatórikus Magyarország-képtől épp megszabadulóban volt, most ismét visszazökkent: lám, ez az ország sem a béke szigete.

A túlmunka szabályozása nem magyar találmány. A munkavállalók érdekében az EU irányelve évi négyszáztizenhat órában maximalizálja a túlórakeretet, ehhez képest az eddigi magyar szabályozás a maga kétszázötven órájával a mezőny végén kullogott. Az élbolyban a legfejlettebb európai országok, Nagy-Britannia, Németország, Svédország, Írország, Dánia találhatók.

Nézzünk ki a világba, mit is jelent ott a túlmunka!

Németországban az 1994-ből való munkaidőtörvény (ArbZG) hat munkanapra elosztott, legfeljebb negyvennyolc órás munkahetet enged meg. Ez a törvényes negyvenórás munkahétnél egy évre számítva négyszáztizenhat túlórát jelent, magasabb a most nálunk elfogadott túlóraszámnál. Minden kilencedik munkavállaló túlórázik. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak egyötöde többek között azért, mert a nyolc és fél eurós bruttó órabére az ottani szegénységi küszöb körüli értéket éri el csupán.

A statisztika szerint a volt NDK-ban még rosszabb a helyzet, ott minden harmadik munkavállaló érintett. Ez összesen körülbelül hat és fél millió embert jelent. Németország gazdagságát látva egyértelmű, hogy a jövedelemolló nagyon kinyílt. A dolgozók túlóráznak, 2017-ben 2,1 milliárd (!) túlórát hoztak össze, aminek nagyjából a felét fizették ki, a másik fele kifizetetlen maradt. A túlóraszám évről évre emelkedik, 2018 első felében már meghaladta az egymilliárdot, ennek ötven százalékát szintén nem fizették ki.

Németországban egyébként igen rugalmasan kezelik a munkaidőt.

A mintegy negyvenötmillió regisztrált munkavállaló harmada részmunkaidőben dolgozik, munkaidő-beosztását a munkáltatójával egyezteti. A napokban több magyar médium, például a 24.hu is „Bevezetik a huszonnyolc órás munkahetet Németországban” címmel hergelte a hergelhető közvéleményt.

Az igazság az, hogy az IG Metall nevű legnagyobb német szakszervezet kiharcolta, hogy a teljes munkaidőben dolgozók határozott ideig kérvényezhessék a munkaidejük csökkentését huszonnyolc órára, természetesen arányosan kevesebb bérért. Azok vehetik igénybe ezt a kedvezményt, akik legalább két éve a cég alkalmazottai, váltott műszakban dolgoznak, kisgyermeket nevelnek vagy valamelyik családtagjukat ápolják. A kedvezmény összesen százkilencvenezer embert érint. A munkaidő-csökkentés éves szinten nyolc szabadnapot, de kevesebb pénzt jelent.

Ausztriában 2018. szeptember 1-jén lépett hatályba a munka- és pihenőidőt szabályozó törvénymódosítás.

A törvényes munkaidő változatlan maradt, negyvenórás munkahét nettó nyolcórás munkanappal.

A módosítás a túlóra lehetőségét változtatta meg, a munkaidő felső határát, az eddigi napi tíz órát tizenkettőre, illetve a heti ötven órát hatvanra emelve.

Ausztria ezzel az új munkaidőtörvénnyel, azaz a megengedett napi legmagasabb óraszámmal az európai középmezőnyben helyezkedik el. A dolgozók eldönthetik, hogy a túlórát pénzben vagy szabadidővel akarják-e megváltani.

A túlórapótlék ötven százalék lenne, de az elemzők szerint a dolgozók munkahelyük elvesztésének félelme miatt a munkáltató által kínált opciót, azaz inkább a túlóra lecsúsztatását fogják igénybe venni.

A túlmunkát eddig is többnyire szabadságban váltották meg a dolgozók, de a növekvő munkaerőhiány miatt a jövőben ez egyre nehezebb lesz.

Az Agenda Austria tanulmányokat készített arról, hogy a törvény adta rugalmassággal az alkalmazottak termelékenysége emelkedik, és a cégek sem mondanak fel egyből a dolgozóiknak. A gazdasági szféra többsége üdvözölte az új törvényt, szerintük a munkáltatók és a munkavállalók érdekeit egyaránt szolgálja: hiszen senkit sem akar arra kényszeríteni, hogy többet dolgozzék. A gazdaság érdeke a versenyképesség javítása, a túlóra bevezetésével a munkáltató alkalmazottait rugalmasabban és hatékonyabban tudja majd alkalmazni.

A szakszervezetek és a munkástanácsok viszont jogsérelemről beszéltek. Szerintük a vállalható túlóra hihetetlen beavatkozás a szabadidőbe, egyszerűen „bérrablás”, és sztrájkokat helyeztek kilátásba. Az érintettek, azaz a munkavállalók nem foglaltak állást.

Nyilvánvalóan ismét politikai csatározásról volt szó. Az osztrák szocialisták (SPÖ) azt állították, hogy a túlóratörvényt az iparszövetség és a gazdasági kamara rendelte meg, hogy ezzel a bérrablást és a kizsákmányolást törvényesítsék.

Az ellenzék dühöngött, hiányolta a nyilvános szakvéleményt, szerintük a Nemzeti Tanács néppárti elnöke visszaélt pozíciójával, amikor a törvényhozáson keresztülverte a tervezetet.

Természetesen az osztrák szakszervezetek utcára hívták az érintetteket, a munkavállalók képviselőit.

A tömeg a június végi nyári melegben a Westbahnhoftól vonult a belvárosba, egészen a bécsi Hősök teréig. A rendőrség először huszonöt– harmincezer tüntetőről beszélt, később ezt a számot nyolcvanezerre módosította, a szervezők szerint viszont több mint százezren voltak.

A sárga mellényben (!) protestálók KRESZ-táblákat vittek a kezükben, melyeken pirossal áthúzott 12-es, illetve 60-as szám díszelgett.

A visszafogottabb szakszervezetis szónokok hangsúlyozták, hogy ők a dolgozók munkafeltételeinek javításáért harcolnak, a radikálisabbak az aszociális és igazságtalan kormány megbuktatására biztattak. „Ez a tüntetés csak a kezdet, nem a vég, mert minden rendelkezésünkre álló eszközzel ellenállunk mindaddig, amíg a kormány nem változtatja meg álláspontját.” Az ifjúsági szakszervezet szónoka nemes egyszerűséggel „a kormány le… ar minket” mondattal kezdte felszólalását, és a tizenkét órás munkanapot az eltöltendő utazási időt hozzászámítva egyből tizennégy órára kerekítette. Ennyit kénytelenek naponta a kisgyerekek a szüleik nélkül eltölteni. A túlmunka egészségügyi következményeiről ne is beszéljünk…

A bécsi tüntetés a nagy tömeg ellenére békésen zajlott, nem borogattak kukákat, nem törtek össze autókat és egyéb útba eső tárgyakat, nem is gyújtogattak. A rendőrség biztosította a tüntetést, nem kellett könnygázt bevetni, és a rendőrök testi épsége sem forgott kockán.

Valószínűleg azért, mert a törvény ellen (csak) azok tüntettek, akik érintettek voltak, a munkavállalók és a szakszervezetek.

Nem volt olyan politikai párt, amelyik a megmozdulást aktivistáival a kormány megbuktatására és saját (gyenge) pozíciója javítására kihasználta volna.

Népszava – 2018. 12. 20. (1,2,3. oldal)

Egy lépéssel közelebb a szakszervezeti sztrájk

GULYÁS ERIKA , ZOLTAI ÁKOS, BATKA ZOLTÁN

Akció Negyedmillió embert képvisel az a tizenöt érdekvédelmi szövetség, amely országos munkabeszüntetést tervez.

Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottságot hozott létre a 200-250 ezer tagot képviselő három konföderáció, továbbá 12 szakszervezet a rabszolgatörvények miatt. A közszférás szakszervezetek a napokban már sztrájkbizottságokat is alakítanak.

Közben országszerte folytatódtak a kormányellenes tiltakozások: Egerben és Nyíregyházán több százan tüntettek és forgalomlassító demonstrációt tartottak Kaposváron. A somogyi megyeszékhelyen nem csak az útlezárás miatt volt parázs a hangulat: elvesztette állását egy fiatal helyi újságíró, amiért tudósította volna a fideszes irányítású városházához hű portált a keddi kormányellenes megmozdulásról.

A fideszes médiával Budapesten is akadt harc: a párbeszédes Tordai Bence újra be akart menni az MTVA székházába, de nem engedték, pedig országgyűlési képviselőként erre joga lett volna.

Mozdulnak a szakszervezetek

AKCIÓ A kormánytól függő közszférában egységesebb az akarat egy országos sztrájkra, mint a cégek világában.

Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottságot hozott létre a 200-250 ezer tagot képviselő három konföderáció, továbbá 12 szakszervezet. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) tagszervezetei, valamint az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és más, a Munkástanácsokhoz és a Liga Szakszervezetekhez tartozó ágazati szervezetek által megalapított akciószövetség célja, hogy a dolgozók mostantól összehangoltan és közösen lépjenek fel a munka világát ellehetetlenítő rabszolgatörvények ellen az utcán és a munkahelyeken egyaránt. A többes szám azt jelzi, hogy nem kizárólag a túlórákat növelő Munka törvénykönyv-módosítás visszavonását akarják elérni, hanem az ezzel együtt elfogadott kormányzati igazgatásról, a rendvédelmi dolgozókról, a honvédség civil állományáról és az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvények megsemmisítését is. Ezek hatása máris érezhető – ahogy azt tegnap elsőként megírtuk –, az ÁSZ-nál már meg is kezdődtek az elbocsátások. A szövetséghez csatlakozott közszférás szakszervezetek a napokban sztrájkbizottságokat alakítanak, és megkezdik a tárgyalásokat területük még elégséges szolgáltatásairól a munkáltatókkal. Készek országos közszolgálati sztrájkot szervezni. A versenyszféra is felméri a tagság sztrájkhajlandóságát. Mindent összevetve azonban a résztvevők szerint január vége előtt nehezen képzelhető el komolyabb munkabeszüntetés az országban. A vitában felvetődött: valamennyi munkahelyen nyilatkozatot kellene kérni a munkáltatótól, hogy szándékában áll-e bevezetni a rabszolgatörvényt, hogy csak akkor kezdődjön meg a munkabeszüntetés előkészítése, ha igennel felel. A Liga Szakszervezetek a tiltakozások körét szeretné kibővíteni. A listán szerepel a rabszolgatörvény eltörlése mellett a cafeteria visszaállítása, a sztrájktörvény és a Munka törvénykönyve teljes felülvizsgálata, a bérfelzárkóztatás, az országos munkaügyi szervezet visszaállítása és az érdekvédők médiamegjelenésének biztosítása az állami sajtóban és televízióban. A sztrájkelőkészítő bizottság tagjai támogatják, hogy a Baranyában már jól működő megyei akcióbizottság mintájára további területi koordinációs szervezetek hozzanak létre. A csütörtök este Miskolcon szerveződő utcai demonstráción információink szerint bejelenthetik a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei akciószövetség megalakulását.

Mostantól az érdekvédők közös információs felületet használnak, aminek működtetését egy civil szervezet ajánlotta fel. A megtörtént események összefoglalói, az ország bármely pontján tervezett megmozdulások előzeteseivel együtt folyamatosan felkerülnek a Sztrájkinfo Facebook-oldalra.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kezdeményezésére megtartott egyeztetésen több olyan ernyőszervezet is jelen volt, amelyik tagszervezetei álláspontjának megismerése után akar belépni az akciószövetségbe, a kör tehát vélhetően bővül. Mindenesetre a bizottság már az összefogás jegyében üzent a szakszervezeti tagoknak, hogy ha tehetik, csatlakozzanak a pénteken 20 órára a Kossuth térre meghirdetett demonstrációhoz vagy ahhoz a MASZSZ internetes petíciójához, amiben egy nap alatt majdnem kilencezren küldtek e-mailt Áder Jánosnak, hogy ne írja alá a rabszolgatörvényeket.

Zúgott az „Orbán takarodj” Egerben HEVES – Nem is kéne itt lennem. Én már most is évente négyszáz órát túlórázom, amit senki se fizet ki. Nem három év alatt: soha – ezt mondja Eger egyik ismert, baloldali matektanára, akivel egyszerre megyünk át a zebrán, az országzászlót őrző Pyrker tér felé haladva. Mögöttünk egy kis számítástechnikai cég liberális párti igazgatója, aki szerint már nincs hová hátrálni, most rendszert kell dönteni. Mellette egy ismert jobbikos helyi politikus bólogat egyetértőn – még át sem értünk a tüntetés első helyszínére, máris formálódik az ellenzéki egység. A moderátor Dobó István és a várvédők esküjéből idézett, a tömeg pedig hangosan éljenzett. Később ugyanő nagy derültség mellett arra biztatta a jelenlévő több száz – egyes becslések szerint ötszáz, mások szerint legalább ezerfős – tömeget, hogy a csikorgó mínuszok miatt álljanak „sorosan” egymás mellé.

Ezután Mirkóczki Zita helyi szocialista politikus arról beszélt, hogy a rabszolgatörvény nemcsak a multinak, hanem a magyar oligarcháknak is kedvez, főképp Orbán Viktor két jó barátjának, Garancsi Istvánnak meg Mészáros Lőrincnek, hisz az építőiparban és a szállodaiparban nagyon kevés az ember, így ők is több bőrt akarnak lenyúzni róluk.

Később a tömeg nagyjából egy kilométert sétálva, és létszámban tovább duzzadva a Csebokszári – mai nevén Északi – lakótelepen lévő egri Fidesz-irodához sétált. Odabent egy nyugdíjas életmódklub tagjai tartottak gyertyafényes előadást, egy sarokban pedig helyi fideszes képviselők és politikusok üldögéltek, látszólag egykedvűen. Később valamennyien egy pontra tapadtak, vélhetően egy közvetítésben nézték, mi zajlik „odakint”. Nos, „odakint” épp egy szakgimnázium tanárnője arról beszélt, hogy tanítványai napi tizennégy órákat dolgoznak egy szupermarketben, hogy fent tudják magukat tartani, miközben az érettségire kellene inkább tanulniuk. Megjegyezte: ha félre tudná tenni kéthavi fizetését, megvásárolhatná Orbán Ráhel puccos táskájának egyik fülét – ezt a tömeg felzúdulása fogadta. Mirkóczki Ádám, a Jobbik országgyűlési képviselője azt mondta: ha körbenéz, azt látja, hogy minden párt és számos civil szervezet jelen van, egyetlen nagy egységben. Ezért, de szavai szerint csakis ezért az egyetlen dologért Orbán Viktor is megérdemel egy tapsot: pökhendi politizálása teljes egységbe forrasztotta az ellenzéket.

Radikalizálódik az ellenzék

NEM HAGYJÁK A politikusok nem beszéltek az összefogásról, hanem összefogtak – egy elemző szerint ez is hat a tüntetéssorozat erejére.

„Katalizátorüggyé vált” a rabszolgatörvény – vont mérleget Reiner Roland, az Integrity Lab alapítója az egy hete kirobbant tiltakozássorozatról. Ugyanerről, de másképp beszélt érdeklődésünkre Juhász Attila, a Political Capital főmunkatársa, amikor úgy fogalmazott: – Az, aki annyira elégedetlen a kormánnyal, hogy hajlandó tüntetésen is részt venni, valószínűleg nem egyetlen törvény miatt teszi ezt. A demonstrálók transzparensei, jelszavai, a meghirdetett rendezvények sem csak erre hivatkoztak. Ugyanakkor a rabszolgatörvény sokaknak lehetett az utolsó csepp a pohárban: közvetlenül érinti az emberek mindennapi problémáit, emiatt olyanokat is az utcára vitt, főként a vidéki városokban, akik egyébként nem szoktak demonstrálni. A kormány érvelése a túlórákkal kapcsolatban pedig csak olaj volt a tűzre egy olyan országban, ahol sok munkahelyen közismerten ma sem fizetik ki a túlórákat.

A tüntetéssorozat indulását persze egészen másként magyarázzák a kormányközeli Nézőpont Intézetnél. Tóth Erik elemző úgy fogalmazott: „A kezdeti időszakban a túlóratörvény parlamenti vitáján tapasztalt felelőtlen, de mobilizálásra alkalmas ellenzéki politikusok tevékenysége miatt mentek a Kossuth térre az emberek.” A mostani tüntetési hullám azért is más, mint az eddigiek, mert a tiltakozók „keményebbnek” tűnnek: a brutális hidegben is kitartóan demonstráltak, többórás sétákra is vállalkoztak – ráadásul a többségében békés résztvevők között voltak, akik dobálták a rendőröket, táblákat döntöttek ki, kukákat borogattak. – Ahogy keményednek az Orbán-rezsim autokratikus hatalomgyakorlási módszerei, úgy fognak radikalizálódni egyes ellenzéki csoportok. Lehet, hogy ezt szeretné a kormány is, hogy igazolhassa a maga verzióját – jelezte Juhász Attila. – Ma Magyarországon a kormánypárti politikusok, kormányközeli emberek bármilyen törvénytelenséget elkövethetnek, ez értelemszerűen dühöt vált ki sokakból. Ez végül komoly társadalmi feszültségekhez vezet majd, jóval nagyobbakhoz, mint a jelenlegi.

Fontos hangsúlyozni azt is: nemcsak a civilek viselkedtek az elmúlt évekhez képest másképp, hanem az ellenzéki politikusok is. A parlamenti akció után újabb váratlant húztak: bementek az MTVA épületébe azt követelve, hogy beolvashassák ötpontos követelésüket, és végül két ellenzéki képviselőt biztonsági őrök dobtak ki az épületből. Noha ezzel a megmozdulással magán tarthatta a reflektorfényt az ellenzék, Juhász Attila úgy vélte, itt már elkövettek egy hibát. – Tévedés volt úgy kijönni az épületből, hogy megint az ellenzéki kerekasztalról és főpolgármester-választásról lett szó az ötpontos követelés helyett.

A szakértők – a Nézőpont Intézet elemzője kivételével – abban egyetértettek: az ellenzéknek jót tett az utóbbi pár nap, és nem folytathatják úgy a politizálást, ahogy eddig tették. A nézőpontos Tóth Erik szerint „a helyes magatartás az ünnepi időszak tiszteletben tartása lenne, az ellenzéki szereplők felelőssége pedig a tüntetések békés jellegének fenntartása volna”.

Reiner Roland úgy vélte, három dolgot tanulhat az ellenzék: – Egyrészt meg kell érteni, hogy a mindennapjainkat közvetlenül érintő ügyek jobban érdeklik az embereket, mint a szimbolikus, jogállami kérdések. Másrészt azt: az ország nem csak Budapestből áll. Harmadrészt pedig, hogy minél kevesebbet foglalkozzon az ellenzéki politika saját magával.

Juhász Attila, a Political Capital főmunkatársa úgy fogalmazott: a kormányellenes tiltakozások felerősödésében szerepe van annak, hogy az ellenzéki politikusok nem beszéltek az összefogásról, hanem összefogtak konkrét célok érdekében. Ez lehetőséget teremthet az ellenzéki pártok számára, hogy a kormányellenes érzelmű szavazók körében hitelesebbé váljanak, de csak akkor, ha az újfajta politizálást hosszú távon is fenn tudják tartani.

Hét nap, hatvankét előállított tüntető

RETORZIÓK Összesen 62 tüntetőt állítottak elő a múlt hét szerdán kezdődött fővárosi demonstrációsorozaton történtek miatt, közülük 19 embert vettek őrizetbe – közölte érdeklődésünkre a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). A rendőrség végül 42 fővel szemben indított nyomozást, a többi előállítottal szemben az ügyészség folytatja le az eljárást. A rendőrség garázdaság, lopás, egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése és rongálás miatt nyomoz. Az előállítottak túlnyomó része már szabadlábon védekezhet, jelenleg egy férfi, a Parlament előtti országzászló rúdját feketére festő fiatalember van csak őrizetben. A BRFK közölte: a rendőri eljárásban őrizetbe vett 19 személy közül 11 fő élt panasszal, egy személy pedig még nem nyilatkozott erről. A tüntetések során 15 rendőr sérült meg, mindannyian könnyebben, a Belügyminisztérium (BM) szerint a rendőrség eszközeiben közel kétmillió forintos kár keletkezett.

Szabó Attila, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi munkatársa szerint december 12-e eddig óta 120 hívás érkezett be telefonos forródrótjukra. Ezek között voltak tüntetéssel kapcsolatos általános információkérések – például az, milyen jogai lehetnek egy tüntetőnek –, és akadt több telefonáló, akit eljárás alá vontak a rendőrök. A TASZ eddig tíz demonstráló jogvédelmét vállalta el. Az ügyek túlnyomó részében az érintett tüntetőket garázdasággal gyanúsította meg a rendőrség. De a TASZ-nak van egy személyiségi ügye is: a kormányközeli bulvárlap, a Ripost leközölte több demonstráló fényképét és hamis állításokat közölt arról, hogy a rendőrség körözi őket. A meggyanúsítottak – köztük a hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsított CEU-s belga-kanadai diák – ügye kapcsán Szabó Attila elmondta: úgy tudják, nincs bizonyíték a rendőrség kezében, és a demonstrálók tagadják, hogy elkövették azt, amivel meggyanúsították őket. Mint megtudtuk, több, az MTVA-székházban jogsérelmet elszenvedett országgyűlési képviselő is megkereste a TASZ-t. Ugyanakkor politikai szereplőknek nem jár automatikusan a TASZ segítsége, ilyenkor ügyvivői testületi döntés kell ahhoz, hogy megítéljék, az adott ügyet vállalják-e.

Bár panaszok érkeztek a Független Rendészeti Panasztestülethez is, a testület elnöke, Lukács Tamás lapunknak elmondta: szerinte még korai lenne a hozzájuk forduló panaszosok számáról nyilatkozni. A tüntetések egy hete kezdődtek, a vélt jogsérelmet elszenvedetteknek húsz napjuk van arra, hogy a testülethez forduljanak, és szerinte a panaszosok jellemzően a határidő lejáratához közel szoktak jogorvoslatot kérni a testülettől.

KA: FESZÜLTSÉG Országos munkabeszüntetést előkészítő testületet hoznak létre a szakszervezetek, mivel másképp nem látnak reményt a túlóratörvény visszavonására

KA: EGYEZTETÉS Három nagy konföderáció, továbbá 12 szakszervezet fogott össze tegnap

KA: ELEGÜK VAN Közel ezren tüntettek

KA: DÜH AZ UTCÁKON A túlóra hasznosságát sulykoló kormányzati kommunikáció olaj volt a tűzre egy olyan országban, ahol sok munkahelyen közismerten ma sem fizetik ki a pluszmunkát

KA: TÚLKAPÁSOK A TASZ már tíz demonstráló jogvédelmét vállalta el

Beágyazott cikkek:

10 tüntető

Jogvédelmét vállalta el eddig a TASZ

A tüntetéssorozat kezdete óta 120 hívás érkezett be a TASZ telefonos forródrótjára

A belügyminiszter volt cége is védhette az MTVA-székházat

Nem kommentálta a közmédia és a 2010-ig Pintér Sándor érdekeltségébe tartozott, jelenleg a belügyminiszter bizalmasának számító Tasnádi László exállamtitkár irányítása alatt lévő Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ) Zrt. sem azt, hogy miért volt a köztévészékházban az ellenzéki képviselőkkel szemben eljáró őrök némelyikén „civil” logós szolgálati ruha. Bár nincs nyoma, hogy az MTVA szerződést kötött volna a CBSZ-szel, a 444. hu szerint elvileg a cég kaphatott munkát az épületben, mivel a Közbeszerzési és Ellátási Főosztály (KEF) 2017 novemberében egy több tízmilliárdos keretszerződést kötött Fidesz-közeli biztonsági cégekkel, köztük a CBSZ-szel a KEF üzemeltetése alatt álló intézményekre, amilyen az MTVA-székház is. Az MTVA 2017-es zárszámadásából annyi derül ki, hogy a kormány 1,3 milliárdot át is utalt a székház védelmére, illetve további 228 milliót kapott a létesítmény saját fegyveres őrsége. Mint arról beszámoltunk, 2010-ig a CBSZ résztulajdonosa volt Pintér Sándor belügyminiszter is, ám miután újra miniszter lett, eladta a részesedését.

Utolsó csepp

REINER ROLAND, az Integrity Lab alapítója: Katali­zátorüggyé vált a rabszolga­törvény

Mindenhol tiltakoznak

A rabszolgatörvény néven hírhedté vált jogszabály botrányos megszavazása után nemcsak Budapesten kezdődtek a tüntetések. A vidék is megmozdult: Sopronban, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Vácon, Kecskeméten, Orosházán, Miskolcon, Debrecenben és Nyíregyházán is demonstráltak. Sőt Európa-szerte tüntettek: Bécsben bejelentett demonstrációt szerveztek Orbán Viktor érkezése alkalmából, de Helsinkiben, Dublinban, Hágában, Stuttgartban, Edinburghban, Zürichben, Bernben, Münchenben, Párizsban és Reykjavíkban is tiltakozást hirdettek. A fővárosban legközelebb péntek éjszaka lesz demonstráció Ne írd alá, János! Címmel. Ezzel a szervezők – civilek és ellenzéki pártok – Áder János köztársasági elnökre próbálnak nyomást gyakorolni.

Kirúgás és útzár

Tudósítani akart a keddi, kaposvári kormányellenes tüntetésről, ezért elvesztette állását egy helyi médium újságírója. Bogdán Erik, a Kaposvár Most volt újságírója lapunknak azt mondta: amikor jelezte főnökének, hogy tudósítana a megmozdulásról, feljebbvalója közölte, legfeljebb a városháza engedélyével készülhet anyag.

Az újságíró ezután kiment a demonstrációra, majd amikor visszatért a szerkesztőségbe, már nem tudott belépni a számítógépes rendszerbe. „Felhívtam az egyik kollégámat, mi történt, s tőle tudtam meg, hogy a városháza lépett, mert féltek, meggondolatlanságot csinálok.” – mondta az újságíró. Magyarázatként hozzátette: a Kaposvár Most magáncég, de a városházi és a kormányhirdetések miatt nagyban függ a hatalomtól.

Közben Kaposváron – a keddi tüntetés után – tegnap újra tiltakoztak a rabszolgatörvény ellen: forgalomlassító demonstrációt hirdetett a Vasas Szakszervezet. Az egész napos demonstráción négy-nyolc autóval foglaltak el egy sávot, de ennyi is elég volt ahhoz, hogy jelentős torlódás alakuljon ki. VAS ANDRÁS

KA: Bogdán Erik, a Kaposvár Most volt újságírója állítja nem en­gedték tudósítani a tüntetésről

Nemet mondtak Orbán királyságára

Nyíregyházán valamennyi ellenzéki párt helyi képviselői a Vasas Szakszervezettel egységben tiltakoztak a fideszes médiaholdingba tartozó Kelet-Magyarország szerkesztősége előtt, majd előbb a helyi televízióhoz, később a helyi Fidesz-irodához vonultak. A szakszervezetek szerint a rabszolgatörvénnyel a Fidesz lényegében újra bevezette a hatnapos munkahetet. Lövei Csaba független önkormányzati, volt Együtt-képviselő szavai szerint ez már egy feudális rendszer. Orbán Viktor saját királyságot teremtett, „nemeseit” pedig nem is kell harci eszközökkel meggyőznie, hisz önként beszolgáltatják neki javaikat, lásd a hatalmasra duzzadt fideszes médiagólemet.

Kezdő lökés

KORDÁS LÁSZLÓ, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke kezdeményezte az összefogást

250 ezer

Tagja van az országos akciót előkészítő szak­szervezeteknek

Munkanélküliség karácsonyfadísznek

Az Állami Számvevőszék száz dolgozója kapott karácsonyi üdvözlet helyett egy levelet, amiben felajánlotta neki a szervezet vezetése, hogy közös megegyezéssel hagyja ott a munkahelyét. Ahogyan azt kedden elsőként megírtuk, tegnap a munkaidő végéig írhatták alá a kirúgásukat jelentő papírt a számvevők, de a Népszava információ szerint csak az érintettek fele adta fel munkaviszonyát. Azt még nem tudni, mit lép az ÁSZ azokkal szemben, akik erre nem voltak hajlandók.

Világgazdaság – 2018. 12. 20. (1,2. oldal)

A kormány dönt a béremelésről

HECKER FLÓRIÁN

A kormány dönt a béremelésről Nem közeledtek az álláspontok, ezért nem született bérmegállapodás a munkaadók és a munkavállalók között. Várhatóan még idén bejelenti a pénzügyminiszter, mennyi lesz a minimálbér és a garantált bérminimum jövőre.

Nincs megállapodás a jövő évi béremelésről

VKF-ÜLÉS | A kormány dönthet a kérdésben

Akár már a héten, de legkésőbb a két ünnep között Varga Mihály pénzügyminiszter várhatóan bejelenti, hogy mekkora lesz a jövő évi béremelés. A 2019-es minimálbér és a garantált bérminimum kérdése azután kerül a kormány asztalára, hogy a munkaadók és a munkavállalók tegnap a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) sem tudtak megállapodni egymással. Az ülésen részt vett Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár, aki a kormányzat álláspontját részleteiben nem ismertette, de utalt arra, hogy a következő évi büdzsében szereplő 8,8 százalékos bérkiáramlásra vonatkozó mutató irányadó lehet.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a VKF egyeztetése után úgy nyilatkozott a Világgazdaságnak, hogy a felek próbálták megtalálni a közös pontokat, de az ajánlat és az igény – a munkaadók 5+2 százalékot kínáltak (az utóbbi a szocho júliusi csökkentésével lépne életbe), a szakszervezetek 13-15 százalékot kértek – távol maradt egymástól. Perlusz László úgy fogalmazott, hogy most a kormányon a sor, több tárgyalás már nem lesz. „Jó eséllyel bölcs döntés születik majd, és az emelés mértéke nem szakad el túlzottan a gazdasági bővülés mértékétől” – emelte ki. A munkáltatók feltétlenül egy számjegyű, legfeljebb 6 százalékos emelést tartanak elfogadhatónak, a két számjegyű plusz szerintük súlyos problémát okozna a kkv-k körében. A VOSZ főtitkára emlékeztetett: az elmúlt két évben a minimálbér 24, a garantált bérminimum 40, az átlagbérek 10-12 százalékkal nőttek. Ha harmadszor is bekövetkezik egy elrugaszkodott bérfejlesztés, az magyar cégek tömegét sújthatja.

A munkavállalók oldaláról a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke lapunknak elmondta, hogy próbáltak nem arányokról, hanem konkrét számokról (a minimálbér esetében bruttó 150 ezer, a garantált bérminimumnál bruttó 200 ezer) tárgyalni, de a munkaadók nem voltak partnerek ebben. Palkovics Imre szerint 8,8 százaléknál többet várnak a dolgozók. Abban bíznak, hogy 6-8 százalékos reálbért hozó pluszt jelent be a kabinet. „A helyzet nem rózsás, de fenyegetőzés nincs. Baj, hogy tovább csúszik a megállapodás, mert a munkahelyeken erre várva nem kezdődtek meg a bértárgyalások” – mutatott rá.

Ezt alátámasztandó a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, Karsai Zoltán a 24.hu-nak azt mondta: az Auchan és a Metro már jelezte a szakszervezetnek, hogy addig szüneteltetik az egyeztetést, amíg a kormány nem jelenti be, mennyi lesz a szakmai bérminimum – noha már mindkét céggel már több körben tárgyaltak, nyilatkozott a szakszervezet, és a cégek is megtették az ajánlatukat, sőt közel is állnak a megállapodáshoz, de itt megrekedtek.

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZCoop elnöke az MTI-nek arról beszélt, hogy a garantált bérminimum bruttó értéke az újabb két számjegyű emeléssel már meghaladná a 200 ezer forintot. Ezt – és a megemelt minimálbért – viszont éppen a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozások, ágazatokat tekintve pedig a kereskedelmi, a feldolgozóipari, az építőipari és a mezőgazdasági cégek nem tudnák kitermelni. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke ugyanakkor arról beszélt, hogy a magyar gazdaság mostani állapota szerintük elbírja az általuk javasolt béremelést.

Lokál extra – Salgótarján – 2018. 12. 20. (11,13. oldal)

Emlékhelyet avattak

Az 1956-os sortűz áldozataira emlékeztek szombaton Salgótarjánban az idén történelmi emlékhellyé nyilvánított December 8. téren.

Felszentelték az idén történelmi emlékhellyé nyilvánított December 8. teret jelző sztélét Salgótarjánban. A történelmi emlékhellyé nyilvánítást először egy magánszemély indította el, majd a városi önkormányzat és a Pofosz megyei szervezete újbóli kérésére hagyták jóvá a kezdeményezést. Jelenleg 49 történelmi emlékhely található az országban, amelyek jelentőségét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján kormányrendelet ismeri el. A felállított sztélék nem csupán könnyen felismerhetővé teszik az emlékhelyeket, de tömören azok jelentőségéről is tájékoztatják az érdeklődőket. Ugyancsak ezen a napon, az 1956. december 8-i sortűz áldozatainak emlékére a városi gyásznapon megemlékezést tartottak a téren álló emlékműnél.

Az 1956-os sortűz áldozataira emlékeztek Salgótarjánban.

A gyásznapi megemlékezésen Kádár Pál, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára azt mondta: Salgótarján azzal váltotta ki a hatalom megkülönböztetett gyűlöletét, hogy ott maga a munkásság utasította el a rendszert, és amire a legbüszkébb lehet Salgótarján, az ahogyan a munkásszolidaritás működött a városban.

Kádár Pál hozzátette: annak idején az első hívó szóra ezrek indultak munkástársaik kiszabadulását követelni, pedig akkor már minden józan ember tudta, hogy az életével játszik. Az emberekben a félelemnél erősebb volt a bajtársiasság, erősebb volt a szolidaritás parancsa – mondta.

Salgótarjánban 1956. december 8-án mintegy négyezren tüntettek két munkástanácsi vezető kiszabadításáért az akkori Vásártéren, amikor karhatalmisták és szovjet katonák tüzet nyitottak a békés tömegre. A sortűznek levéltári források szerint 46 halálos áldozata volt, a Pofosz azonban 131-re teszi az áldozatok számát.

A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára kiemelte: a kormány azért döntött májusban a sortűz színhelyének történelmi emlékhellyé nyilvánításáról, hogy emlékeztesse a jelen és a jövő nemzedékét Salgótarján történetének meghatározó eseményére, mindannyiunk sorsfordító tragédiájára.

Bérczesi Mihályné, a Pofosz Nógrád megyei elnöke felidézte, hogy 62 évvel ezelőtt ezen a napon halottak feküdtek „itt a téren, az úton és a járdán”. Mint mondta, a sortüzet az acélgyári dolgozóknak szánták, hozzájuk társultak a tüntetésen a bánya, a tűzhelygyár és az üveggyár dolgozói.

Azt kérte a fiataloktól, ne engedjék feledésbe merülni, ami itt történt, mert a salgótarjániak és a városkörnyékiek történelmet írtak 1956. december 8-án.

Fekete Zsolt, a város polgármestere arról beszélt: Salgótarján polgárai 1956-ban egyértelműen kinyilvánították, hogy nem kérnek többet a zsarnoki elnyomásból. A városvezető kiemelte a történelmi emlékhellyé nyilvánítás fontosságát, mondván, csak a meghatározó jelentőséggel bíró helyek kapják meg ezt a figyelmet.

A városi gyásznapon délután ökumenikus istentiszteletet tartottak a sortűz áldozatainak lelki üdvéért a római katolikus főplébánián, ahonnan az emlékezők mécsesekkel a kezükben sétáltak le a December 8. térre. A téren felavatták és felszentelték a történelmi emlékhelyet jelző sztélét, amely szimbolikájában, formájában megegyezik a többi magyarországi emlékhely márványtömbjével.

A lélekharang megszólalása után felolvasták az áldozatok nevét és életkorát, eközben az emlékezők mécseket helyeztek el a sztélénél. A gyásznapi megemlékezés koszorúzással zárult, melyen Mosonmagyaróvár önkormányzatának képviselői is elhelyezték az emlékezés virágait.

KA: Kádár Pál, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára.

KA: Varga András plébános felszentelte az idén történelmi emlékhellyé nyilvánított December 8. teret jelző sztélét.

KA: Megkoszorúzták az 1956. december 8-i sortűz áldozatainak emlékművét

Magyar Narancs – 2018. 12. 20. (6,26,27. oldal)

„A megoldás a bátorság”

Tóth András politológus az új munkaügyi szabályozásról

Pálos Máté

Nem a rabszolgatörvény szolgáltatja ki hosszú távon a munkavállalókat, hanem a rosszul működő munkaügyi jogérvényesítés és az igazságtalan adópolitika. Az MTA Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársával önkéntes túlóráról, munkavállalói érdekekről és önbizalomhiányról beszélgettünk.

A piac sajátos logikájából az következik, hogy bár a munkáltatónak adott engedmény látszólag növeli az ő hatalmát és a munkavállaló kiszolgáltatottságát, a valóságban hosszú távon a hatás ellentétes. Ha ez az engedmény új munkahelyeket eredményez, azzal éppen a munkavállalók kerülnek hosszú távon jobb helyzetbe.

„A megoldás a bátorság”

Tóth András politológus az új munkaügyi szabályozásról.

Magyar Narancs: Találó metafora a rabszolgatörvény elnevezés az új munkaügyi szabályozásra?

Tóth András: Egy modern mediatizált világban ilyen túlzó metaforákkal próbálják a politikai szereplők megugrani az ingerküszöböt, oldaltól függetlenül. Ezt a törvénymódosítást az ellenzék nevezte el így, és tény, hogy a magyar munkavállalók az európai átlaghoz képest többet dolgoznak. Ez eddig is így volt, és a munkájukért eddig is kevés pénzt kaptak. Az elmúlt 30 évben gyakorlatilag végig a munkanélküliség volt a jellemző állapot, ez meghatározta a munkaerőpiacot, lenyomta a fizetéseket. Mintegy két éve a nagy átlagot nézve már munkaerőhiány van az országban, de regionálisan még mindig nagy a szórás, például az északkeleti és a déli területeken jellemző a munkanélküliség. Három tényező alakítja ezt a folyamatot: a 2010/2011 óta tartó gazdasági fellendülés – ez új állásokat teremt –, a demográfiai összeomlás, ami miatt évente 40– 50 ezer aktív munkavállalóval van kevesebb, valamint a kivándorlás. Ezek együttesen átbillentették az országot a munkaerőhiány állapotába, a bérek el is kezdtek emelkedni. Már eddig is elrendelhető volt 250 túlóra, sőt a kollektív szerződés – ami a munkaügyi törvényben foglalt minimumokat a munkavállaló javára kedvezőbbé teheti – ezt kitolhatta 300 órára.

És ezzel el is jutottunk ahhoz a bonyolult kérdéshez, hogy mi is a munkavállaló valódi érdeke. Mert a túlórakeret kitolásának lehetőségét valójában azért vezette be még a Horn-kormány, hogy érdekeltté tegye a munkaadót a kollektív szerződés megkötésében. Az a logika ebben, hogy a rugalmasságért cserébe a szakszervezetek magasabb bért alkudhatnak ki.

MN: Vannak közös érdekek is: például hogy senki se menjen tönkre attól, hogy dolgozik.

TA: Mindannyiunk és a társadalom érdeke is, hogy ne dolgoztassák agyon magas túlóraszámmal a dolgozókat, mert abból sok baj van: az emberek nem töltenek elég időt otthon, nem pihenik ki magukat, nincs idejük gyereket nevelni, megbetegednek, lerokkannak. Így drágul az egészségügyi ellátásuk és romlik az ország „emberi erőforrás ereje”.

Alapvető társadalmi, és ebből kifolyólag állami érdek, hogy a lakosság általános állapota jó legyen. Az 1830-as évekbeli angliai gyári törvények voltak az elsők, amelyek ezen okokból beavatkoztak a piacgazdaság működésébe: megtiltották a gyerekmunkát és 10 órában korlátozták a munkanapot.

A piac sajátos logikájából az következik, hogy bár a munkáltatónak adott engedmény látszólag növeli az ő hatalmát és a munkavállaló kiszolgáltatottságát, a valóságban hosszú távon a hatás ellentétes. Ha ez az engedmény új munkahelyeket eredményez, azzal éppen a munkavállalók kerülnek hosszú távon jobb helyzetbe. Hiszen a munkavállalók érdeke a tartós munkaerőhiány. A munkavállalónak a legrosszabb a magas munkanélküliség: ha tízen állnak a kapu előtt, akkor a főnök könnyen mondja azt, hogy vagy bent maradsz dolgozni, vagy vissza se gyere. Ez nem alkupozíció, mert mindenki könnyen lecserélhető. Ha viszont minden sarkon embert keresnek a legkülönbözőbb munkákra, akkor a munkavállaló bármikor beinthet a munkaadójának.

MN: Tehát van igazság a kormány érvelésében, és az új szabályozás tényleg kedvező a munkavállalónak?

TA: A rugalmas szabályozás, a kevesebb bürokratikus akadály fontos lehet a vállalatoknak, és ez teremthet munkahelyeket, mert jobban megéri a munkaadónak idejönni, vállalkozni.

A több munkahely pedig jó a munkavállalónak is. Rövid távon viszont sokan rosszul járnak, ez biztos: például azok, akik olyan régióban élnek, ahol magas a munkanélküliség vagy ala túlórát, és hogyan fizeti meg. Tehát vannak, akik rosszabbul járnak ezzel a törvénnyel – de hosszú távon nem ellentétes a munkavállalók érdekeivel.

Az viszont az állam és a munkavállaló érdekeivel is ellentétes, hogy az országban ennyire alacsony a törvények betartásának a hatásfoka, hogy alacsony szinten van a jogtudatosság, a morális tartás, hogy csekély a munkavédelmi állami ellenőrzés. Az állam sem áldoz erre, kevés a munkaügyi felügyelő, a terület forráshiányos. Ezért az élet része a gyakori jogszabálysértés, elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál. Ez szolgáltatja ki a munkavállalókat, emiatt érzik úgy sokan, hogy Magyarországon a főnök azt tesz a dolgozóival, amit akar. Az állam túl messze van, ezért a munkavállaló vagy megegyezik valahogyan a főnökével, ha bír, vagy bíróságon érvényesíti az igazát, de az évekbe telik, és jellemzően csak akkor kerül rá sor, ha már kirúgták. Nyugati minták alapján vállalaton belüli érdekegyeztető, problémamegoldó, panaszkezelő eljárásrend kellene, akár közvetítők és döntőbírók bevonásával. Ez sokat segítene ezen a kiszolgáltatottságon, és az államnak is érdeke a saját törvényeinek a betartatása. Egyébként nem biztos, hogy a törvény mögött azok az okok állnak, amiről a kormány beszél, tehát például az autógyártók lobbija. A túlmunka nem a versenyszféra jellemző problémája, hanem az állami szektoré. Ott már eddig is nagyon magas volt a túlóraarány, és évek óta meredeken megy fölfelé. Az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének egyik vezetője nemrég elmondta egy interjúban: náluk már van olyan szabályozás, ami 416 órás önkéntes túlmunkát is engedélyezett. Tehát az egészségügyben alkalmazott megoldást az állam most csak beépítette a munka törvénykönyvébe.

MN: Egyes munkavállalók éppen azért harcolnának, hogy túlórázhassanak.

TA: Több pénzért harcolnak, és a túlóra több pénz, persze több munka árán – hónap végén jól jön, de közben maga a túlóra valójában púp a munkavállaló hátán. Mindenesetre el tudom képzelni, hogy nemcsak nagyvállalatok, hanem a közszféra szereplői kérték ezt a kormánytól. Sok közszolgát bocsátottak el a közelmúltban, de a munka nem lett kevesebb.

MN: A túlóra elszámolásának időkeretét a javaslat kitolná három évre, ami elég problémásnak tűnik.

TA: Eddig féléves keret volt érvényben a túlórabérek elszámolására, de ez a kollektív szerződéssel kitolható egy évre. Most három év lenne, de ez ellentétes egy európai uniós irányelvvel, ami az elszámolást 12 hónapban maximálja. A hároméves keret a túlmunka elszámolására biztosan nem érvényesíthető. Ha mégis megteszik, akkor a bíróságon nyerni fog az, aki emiatt perel.

MN: A mostani helyzet következménye annak is, hogy Magyarországon viszonylag alacsony a szakszervezetek érdekérvényesítő képessége?

TA: Az biztos, hogy a kormány figyelembe vehette volna a szakszervezetek álláspontját, még ha a szakszervezetek nem voltak is teljesen egységesek a kérdésben. A munkáltatói szervezetek közül még a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara is azt mondta, hogy erre a törvényre szerintük nincs szükség.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek közelebb állnak a kormányhoz, javasoltak is egy kompromisszumos szabályozást, de a kormány e mögül hirtelen kihátrált. Sajnálatos, hogy ilyen fontos törvény egyéni képviselői beadvány útján születhet meg, s pillanatok alatt át lehet nyomni.

MN: Ez a törvény nem áll ellentétben a kormány azon törekvéseivel, hogy a családi életet, a gyerekvállalást népszerűsítse?

TA: Dehogynem, ez nagy ellentmondás. De a kormánynak úgy látszik, nemcsak a családi élet fontos, hanem a gazdaság is. És persze amiatt is kockázatos lépés ez, mert növelheti a munkavállalók kivándorlását. A kormány egy egészen más eszközzel tehetne valódi lépéseket is a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentésére úgy, hogy azzal nem venne el a munkaadóktól sem. Az elmúlt két évben végre emelkedtek a bérek, aminek sokan örülnek, és igazuk is van. Ugyanakkor a bérrobbanás veszélyezteti a versenyképességet, mert a vállalatok nem mindig képesek kitermelni ezeket a béreket. Mit lehet tenni? A kormány csökkenthetne adót. A 2018-as választási kampányban éppen ez volt az egyik elhintett ígéret: hogy az általános személyi jövedelemadó egy számjegyű lesz. Ezt gyorsan elengedték a választások után. Az egykulcsos adó csökkentése úgy növelné a munkavállaló bérét, hogy a munkáltatónak nem nő a költségterhe. A túlóra-szabályozás gyengítése kétséges, kétélű eszköz, sokan jól járhatnak vele hosszú távon, de nem kevesen járnak nagyon rosszul, remélhetőleg csak rövid távon: a közalkalmazottak, a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók – ez több százezer alkalmazott. Az egykulcsos szja a magasabb keresetűeknek jelentős adócsökkentés volt, de a többieknek, a fizikai munkások, alacsony képzettségűek nagy részének adóemelést hozott. Itt lenne az ideje, hogy csökkentse az állam az ő terheiket is, ráadásul jelentős részben ők azok, akik elhagyják az országot. Van azonban egy fontos szempont: egy piacgazdaság akkor működik jól, ha a szereplők öntudatosak. Élelmesnek, szolidárisnak kell lenni, képesnek kell lenni az összefogásra, közös fellépésre. Magyarországon ötven év szocializmus, valamint két nagy válság – az 1990 és 1995 közötti munkanélküliség-robbanás és a 2008–2010-es gazdasági zuhanás – után az emberek pszichológiailag nincsenek még ott, hogy bízzanak önmagukban. Érthető, ha sokaknak egy ilyen törvény áttolásáról az jut eszébe, hogy már megint és mindig ő jár itt rosszul. Számukra a megoldás a bátorság, a szakszervezetbe lépés, illetve szakszervezet alapítás, s helyi alku a túlóra csökkentéséért vagy magasabb bérrel való ellensúlyozásáért.

ECHO TV – Híradó 22:00 – 2018.12.20. 22:02:06 (00:03:02)

Áder János aláírta a Munka Törvénykönyvének módosítását

Mv: Aláírta a munka törvénykönyvének módosítását a köztársasági elnök. Áder János közölte, több szempontból is megvizsgálta a tervezetet, ami szerinte alkotmányosan nem kifogásolható.

R: 130 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés a munka törvénykönyvének módosítását múlt hét szerdán. Az Országgyűlés elnökének öt napja volt aláírnia. Ez hétfőn járt le, Kövér László továbbküldte a Sándor-palotába, a köztársasági elnöknek pedig újabb öt nap állt rendelkezésre az elfogadásra. Áder János csütörtökön nyilatkozatban közölte, három szempontból vizsgálta meg a tervezetet. Mint írta, a törvény alkotmányosan nem kifogásolható, számos országban, például az Egyesült Királyságban, Dániában, Írországban és Csehországban a túlóra mértéke a magyarországival megegyező vagy azt meghaladó mértékű. Harmadszor pedig megállapította, hogy a munkavállalókat védő rendelkezések nem csorbultak, ezek alapján elrendelte a törvény kihirdetését. A túlóratörvény aláírását több ellenzéki párt is bírálta. A Jobbik szerint a köztársasági elnök az aláírással a külföldi nagyvállalatok parancsát teljesítette. Az LMP közleményében pedig úgy gondolja, Áder János nem a magyar munkavállalók érdekeit képviseli. A Liberálisok hangsúlyozták, a túlóratörvényt anélkül fogadták el, hogy a szükséges szakmai egyeztetéseket lefolytatták volna az érintettekkel. Most fogadtuk el és működni fog, ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök az ATV-nek a munka törvénykönyvének módosításáról, amikor a Fidesz elnökségének és választmányának ülése után távozott a Polgárok Házából. A kormányfőt arról kérdezték, módosítják-e a javaslatot, ha nem működik. Hidvéghi Balázs azt nyilatkozta reggel az ATV-ben, hogy a puding próbája az evés, ha nem működik a rabszolgatörvény, módosíthatják.

Orbán Viktor, miniszterelnök: Most fogadtuk el és működni fog.

R: A parlament törvényalkotási jogát nem vitatják, reagált az aláírásra a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Palkovics Imre hozzátette, most helyi szinten kell a munkavállalók érdekeit megvédeni.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: A kollektív szerződésekben lehet szabályozni azért továbbra is a túlóra, illetve a munkaidőkeretnek a hosszát, szabályozását, díjazását, éves mértékét. Tehát arra törekszünk, hogy helyi megállapodásokban és természetesen a munkáltatók helyszíneken, akár ágazatoknál, nagyvállalatoknál, kisebb vállalatoknál, ahol szakszervezeteket tudunk működtetni vagy létrehozni, nem hajlandók ezekre az igényekre fogadókészséget mutatni, akkor akár a munkavállalók számára rendelkezésre álló legerősebb fegyvert is, a sztrájkot is meg kell fontolnunk.

R: Palkovics Imre ugyanakkor kifejezetten károsnak nevezte azt, hogy a munka törvénykönyvének módosítása politikai feszültséget generált. Szavai szerint ez nem a munkavállalók érdekeit szolgálja.

KarcFM – Déli News – 2018.12.20. 12:14:23 (00:05:37)

Nem hoztak eredményt az eddigi bértárgyalások

Mv: Nem hoztak eredményt az eddigi bértárgyalások. A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának szerdai ülésén nem született megállapodás arról, hogy mekkora legyen jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum mértéke? A végső döntést az év végéig a kormánynak kell kimondania. A Magyar Idők információi szerint a minimálbér jövőre 150 ezer forint, a garantált bérminimum pedig valamivel 200 ezer forint fölé nőhet. A munkavállalói érdekképviseleti szervezetek korábban a minimálbér esetén 13, a garantált bérminimumnál pedig legalább 15%-os emelést javasoltak, még a munkaadói oldal 5%-ot emelt volna, ha pedig a kormány év közben csökkenti a szociális hozzájárulási adó mértékét, akkor további 2%-kal toldanák meg a fizetéseket.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Alacsony bérvezérelt gazdasági modellt meg kell változtatni.

R: Erről korábban a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke beszélt a Karc FM-en. Palkovics Imre szerint a gazdaság szinte valamennyi ágában érezhető munkaerőhiány csak a folyamatos béremelésekkel kezelhető. A szakszervezeti vezető kiemelte, a fizetésemelések elmaradását a munkáltatói oldal nem indokolhatja az alacsony termelékenységgel, ugyanis a jelenlegi gazdasági környezetben jelentős fejlesztési források állnak a vállalkozások rendelkezésére és a keletkezett profit is lehetőséget ad a béremelésekre.

Palkovics Imre: ’95-höz képest 2015-re közel 10%-ot, sőt azt meghaladó mértékben csökkent a bérek aránya a GDP-n belül, miközben a profitnak az aránya meg jelentős mértékben növekedett. Így kiszámolták már szakértők, hogy munkavállalói oldalon mintegy 750 milliárd forintos elmaradás volt már 2015-ben ahhoz az évhez képest, ahogy a válság előtti dinamikával növekedtek a keresetek. Hát ezért ebből lehetett volna visszaosztani.

R: A Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke Rolek Ferenc a béremelésekkel kapcsolatban arról beszélt a Karc FM-en, az elmúlt években a bérmegállapodásoknak is köszönhetően jelentősen emelkedtek a dolgozói illetmények. Így ideje lenne visszatérni ahhoz, hogy a bérek a gazdasági fejlődéssel megegyező mértékben emelkedjenek.

Rolek Ferenc, alelnök, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége: Gazdasági növekedésnek alapvetően két legfontosabb összetevője van, egyik a gazdasági extenzív növekedése, tehát hogy mennyien dolgoznak, a másik pedig az, hogy milyen a termelékenység alakulása. Tehát egy munkavállaló mennyivel többet tud előállítani. Azért az elmúlt években, a magyar gazdaságban a gazdasági növekedés, elsősorban az extenzív növekedésből származik, pont a kormány programjának megfelelően, akik próbálták a foglalkoztatottságot növelni. Körülbelül hétszáz-nyolcszázezer új munkahely keletkezett, tehát a gazdasági növekedés ezt hozta, de ettől még a bérek nem tudnak növekedni.

R: A gazdasági szakértők azonban másképpen tekintenek a számokra. A Századvég vezető elemzője Regős Gábor például arra számít, hogy az idei első három negyed év 4,5% feletti növekedése az utolsó 3 hónapban is kitart, még a 2019-től esedékes fizetésemelések a fogyasztási oldalon jelenthetnek újabb lendületet.

Regős Gábor, vezető elemző, Századvég Gazdaságkutató Zrt.: Nyilván, ha nő a minimálbér, nő a bérminimum, az azért növeli a béreket, nyilván lehet egy fehérítő hatása is valamivel kisebb mértékben, de persze itt fontos kiemelni a munkaerőhiány hatását és az állami béremelések hatását. Tehát amikor az állam a saját alkalmazottainak emeli a bérét. Tegyük hozzá, hogy erre nagyon nagy szükség is van, hiszen sok ágazatban látható lemaradást válthat az, hogy nagyobb bérre lenne szükség és összességében ez azt eredményezi, hogy a fogyasztás várhatóan jövőre is tovább tud bővülni. Figyelembe véve, hogy éves átlagban egy tíz százalékos béremelkedéssel számolunk. Azt valószínűsítjük, hogy a háztartások fogyasztásai, kiadásai jövőre 4,4%-kal bővül és ezzel a beruházások 9%-osra becsült növekedése mellett hozzájárulhat a 4% körüli vagy 4% körülire várt gazdasági növekedéshez.

R: A Századvég gazdaságkutató-elemzője szerint nem csupán a gazdasági mutatók alakulnak pozitívan jövőre, az uniós források időben beérkeznek a költségvetésbe, akkor a GDP-arányos államadósság idén 71,8%-ra, még 2019 végére 70%-ra csökkenhet. A folyamatos béremelésekkel az áfa és a személyi jövedelemadó-bevételek is emelkednek, így több pénz áramlik a költségvetésbe is. Boros Imre, közgazdász szerint 2010-től Magyarország fokozatosan zárkózik fel a térség és Nyugat-Európa államaihoz, aminek az is része, hogy a magyar fizetések közelítenek az uniós átlaghoz.

Boros Imre, közgazdász: (…) nálam is csak az a felzárkózás, amikor az itt lévő közel tízmillió magyar állampolgár zsebébe több pénz csereg, több jövedelme van, többet tud költeni, többet tud felhalmozni. Tehát ez indult így be mostanság, mert hát persze, korábban itt GDP-ztek, de az se volt valami vastag és hát ezt a GDP-t nagyobbrészt, meg a kisebb személyi növekedéseket is az ide települt multinacionális tőke képviseltet és hát abból a Magyarországon maradott jövedelem csekélyke.

R: A közgazdász aláhúzta, a jó gazdasági teljesítmény hátterében az áll, hogy a kormány folyamatosan csökkenteni tudta az ország külső kitettségét, sikerült visszafizetni a világbanktól korábban felvett hitelt, a nemzetközi pénzintézetek és multinacionális vállalatok pedig a korábbinál nagyobb mértékben viselik a közterheket. Boros Imre úgy véli, a fejlődéshez arra van szükség, hogy tovább emelkedjen a magyar tulajdon aránya, így a megtermelt profit a magyar gazdaságban hasznosul.

KarcFM – Hangoló – 2018.12.20. 08:11:52 (00:05:38)

Ismétlés: Összeállítás: Nem hoztak eredményt az eddigi bértárgyalások a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának szerdai ülésén sem

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége;  Rolek Ferenc, alelnök, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége;  Regős Gábor, vezető kutató, Századvég Gazdaságkutató Zrt.;  Boros Imre, közgazdász

KarcFM – Hangoló – 2018.12.20. 07:10:59 (00:05:36)

Ismétlés: Összeállítás: Nem hoztak eredményt az eddigi bértárgyalások a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának szerdai ülésén sem

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége;  Rolek Ferenc, alelnök, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége;  Regős Gábor, vezető kutató, Századvég Gazdaságkutató Zrt.;  Boros Imre, közgazdász

KarcFM – Hangoló – 2018.12.20. 06:11:32 (00:05:39)

Összeállítás: Nem hoztak eredményt az eddigi bértárgyalások a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának szerdai ülésén sem

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége;  Rolek Ferenc, alelnök, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége;  Regős Gábor, vezető kutató, Századvég Gazdaságkutató Zrt.;  Boros Imre, közgazdász

Világgazdaság – 2018. 12. 19. (1,2. oldal)

A bérminimum az igazi kérdés

HECKER FLÓRIÁN

Nem tűnik valószínűnek a munkáltatók és a munkavállalók egyezsége a jövő évi béremelésről, ezért a kormányhoz kerülhet a döntés joga.

Leginkább a garantált bérminimum emelésének mértékén múlhat, hogy sikerül-e megállapodniuk a munkavállalóknak a munkáltatókkal a jövő évi béremelésekről – ez lesz a fő kérdés ma a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán is. Nem tűnik valószínűnek, hogy a munkáltatók és a munkavállalók egyezségre jutnak, az előbbiek 5+2 százalékot ajánlanak, az utóbbiak 13-15-öt szeretnének. Ezt az igényt a munkaadók irreálisnak tartják, így a kormány dönthet a kérdésben. Minimálbéren és garantált bérminimumon mintegy egymillió munkavállalót foglalkoztatnak.

A bérminimum lehet az alku sarokpontja

VKF | Irreálisnak tartják a munkaadók a szakszervezetek két számjegyű emelési igényét

Leginkább a garantált bérminimum emelésének mértékén múlhat, hogy sikerül-e megállapodniuk a munkavállalóknak a munkáltatókkal a jövő évi béremelésekről – ez tekinthető a fő kérdésnek ma délután a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). A munkaadók részéről a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-Coop-KÉSZ), valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) ül asztalhoz, a szakszervezeti oldal képviselői pedig a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ). Felmerült, hogy a kormányzat nevében Varga Mihály pénzügyminiszter vesz részt az ülésen.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Világgazdaságnak azt nyilatkozta, hogy a munkavállalói oldal egységesen 13-15 százalékos emelést szeretne elérni, miközben a munkáltatók 5 plusz 2 százalékot javasoltak. Az utóbbit júliustól, a szociális hozzájárulási adó tervezett csökkentésétől adnák meg. Ebből az látszik, hogy a felek álláspontja meglehetősen távol esik egymástól, ezzel együtt a Liga vezetője jelezte, hogy az év végéig minden esély megvan, hogy egyezségre jussanak.

Lapunknak az ÁFEOSZ-Coop-KÉSZ elnöke, Zs. Szőke Zoltán elmondta, hogy nincsenek ellene a további tárgyalásoknak, ünnep ide vagy oda, de reálisan arra van esély, hogy végül a kormány hatáskörébe kerül a döntés a januártól kötelező minimálbérről és bérminimumról. Kiemelte, hogy ha a szakszervezetek nem tudnak jelentősen elmozdulni a bérigényüktől, akkor nem lesz kézfogás. Nyilatkozatából kiderült, hogy a munkáltatók leginkább a garantált bérminimum újabb két számjegyű növelését tartják elfogadhatatlannak. „Három év alatt több mint 50 százalékos emelés történne, ami főleg azokra a nemzetgazdasági ágakra vonatkozna, ahol a legtöbben dolgoznak, és a legkisebb a hatékonyság. Ezt a nagyságrendet ezek a vállalatok nem tudják kitermelni” – mutatott rá. Szerinte nem szerencsés, de nem is tekinthető kudarcnak, ha a kormány dönt az ügyben.

A sajtóban megjelent, hogy a bruttó minimálbér 150 ezer, a garantál bérminimum pedig 202 ezer forint lehet 2019-től. A Liga elnöke ennek kapcsán jelezte, hogy ezek az összegek a VKF korábbi tárgyalásain nem hangzottak el, de azt is hozzátette, hogy százalékosan ezek a számok (8 és 11 százalék feletti emelés a mostani szinthez képest) a szakszervezetek követeléséhez esnek közelebb, ezért tárgyalási alapnak tekinthetők.

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke a Világgazdaságnak úgy értékelt, hogy a munkaadók javaslata összhangban van a gazdasági lehetőségekkel, ebben további mozgásterük nincs sok. Emlékeztetett arra, hogy a termelékenységi és az inflációs mutatóktól a jövedelmek hosszú távon nem szakadhatnak el, vagyis a két számjegyű bérfejlesztés teljesen irreális elképzelés. „Ezt a szakszervezetek valahol megálmodták maguknak” – reagált. Szerinte a minimálbér emelési küszöbe közelebb van a valósághoz, de a bérminimumé változatlanul nagyon magas.

Beágyazott cikkek:

A tét

Minimálbéren vagy garantált bérminimumon hozzávetőleg egymillió munkavállalót foglalkoztatnak ma Magyarországon. Ezen belül az előbbi 30, az utóbbi 70 százalékos arányt képvisel.

atv – Egyenes beszéd – 2018.12.19. 19:43:37 (00:10:07)

Összehangolt akciókra készülnek a szakszervezetek, ha a köztársasági elnök aláírja a túlóratörvényt

Mv: Szövetség elnöke Jó estét kívánok!

Kordás László, elnök, Magyar Szakszervezeti Szövetség: Jó estét kívánok!

Mv: És itt az urak az imént, Somogyi Zoltán és Pető Péter feladták a labdát, merthogy azt mondták, főleg Pető Péter, hogy sztrájk. Mindenki erre kíváncsi. Tudom, hogy a mai bejelentése, az a sztrájkelőkészítő bizottságról szólt, de mindenki arra kíváncsi, hogy lesz-e sztrájk, lesz-e országos, általános sztrájk.

Kordás László: Hát azt gondolom, hogy ezt fel kell mérni először a munkavállalóknál, hogy van-e erre hajlandóság és van-e támogatottság. Ennek a bizottságnak egyébként, ami most megalakult, pont ez a célja, hogy előkészítsük azt a szituációt, hogyha Áder János aláírja ezt a törvényt és hatályba lép, akkor nyilvánvalóan ne érjen minket váratlanul, és már felkészülten tudjuk elkezdeni a munkahelyen azt a munkát, ami a sztrájk előkészítésével kapcsolatos. Ennek van egy jogi háttere, nyilván elő kell készíteni mindent, hogy jogilag beleköthetetlen legyen.

Mv: Van még olyan verzió önök szerint, hogy lehet, hogy nem írja alá Áder János?

Kordás László: Nem hiszem, én azt gondolom…

Mv: Hát, akkor…

Kordás László: …hogy nagyjából itt teljes erővel arra kell készülnünk most már, hogy valószínűleg ez át fog menni. Eddig semmilyen olyan jel nem mutat arra, hogy nem fog átmenni. De lehetnek meglepetések, tehát azért ezt ne zárjuk ki. De mindenesetre mi teljes gőzzel készülünk arra, hogy aláírja és hatályba lép a törvény, és akkor utána mind gyárkapukon belül, mind gyárkapukon kívül meg kell szervezni a tiltakozás különböző formáit.

Mv: Ugye nyilván hatékonyságban, nyomásgyakorlásban egy országos és általános sztrájk a legerősebb. Erre mik az esélyek?

Kordás László: Most szerintem nőttek a mai nappal, hiszen összeért most már a közszféra rabszolgatörvényeinek a problémája a munka törvénykönyvvel, összeért most már a cafeteria, a béremelés. Ugye ma volt egy VKF-ülés, és sikertelen volt ismét a megállapodás, tehát ez újabb olaj a tűzre, hogy nincsen két számjegyű béremelés a következő időszakban, illetve nem tudjuk, hogy mennyi lesz. Tehát gyakorlatilag ez mind-mind összeér most már, és pont ez az első feladatunk, hogy meghatározzuk azt a csomagot, amit mi most már egyszerűen követeléshalmazként fogunk majd megfogalmazni. Ez 8, 10, 12 pont lehet, a közszolgáltató szféra, a közszféra és a versenyszférának a problémái. És ezzel együtt fogunk majd a munkahelyeken úgymond felvilágosítást adni, tájékoztatást adni a munkavállalóknak, ezek azok a szakszervezeti célok, amiért adott esetben ki kell jönni az utcára, vagy amiért adott esetben a sztrájkot meg kell szervezni.

Mv: Magyarán ez bőven nem csak a túlóratörvényről szólna?

Kordás László: Most már igen, most már bőven nem a túlóratörvény. Azzal indult, de ugyanúgy visszakerült a cafeteriaszabályoknak a módosítása, az elmaradt béremeléseknek a kérdése és nagyon-nagyon sok minden más dolog.

Mv: Ugye ezt most három konföderáció alapította meg, ezt a bizottságot, és nem látom közöttük se a LIGÁT, se a munkástanácsokat. Miért nem?

Kordás László: Ők nem tudom, ezt őtőlük kell megkérdezni, hogy ők miért nem jöttek.

Mv: De azért csak kérdezték.

Kordás László: Hívtuk őket is, természetesen, tehát mindenkit hívtunk. Nyilvánvalóan most ebben az időben, pont amikor ma kettőre hívtam össze ezeket a szervezeteket, pont ma kettőkor volt a VKF-ülés is. Tehát nyilvánvalóan ez egy abszolút legitim és hiteles indok, hogy miért nem tudtak eljönni, hiszen ott kellett nekik a munkavállalói oldalon állni.

Mv: Na jó, de most ettől függetlenül, ez az időpontegyezéstől függetlenül lehet, hogy ők is ebbe beszállnak? És ha nem, az…

Kordás László: Nyitott. Nyitott a…

Mv: …mennyire nagy veszteség?

Kordás László: Nyitott maga, ennek az előkészítő bizottságnak a taglétszáma. Tehát abszolút bármikor lehet csatlakozni hozzá, ugyanúgy egyet lehet érteni azokkal a célkitűzésekkel, amiket mi csináltunk. Azonban azt gondolom, hogy nagyjából, ha itt taglétszámot nézzük, akkor több mint a fele a szakszervezeti tagoknak, inkább a kétharmada, aki le volt fedve itt most a szervezetek képviselői által. Tényleg nagyon sokan voltak, és ebből a nagyon sok szakszervezetből 15 mondta azt, emlékeim szerint 15 mondta azt, hogy akkor az operatív munkában, tehát az operatív, előkészítő, koordináló munkában is részt vesz.

Mv: Beszéljünk egy kicsit a munkavállalói szintről, arról, hogy most az elmúlt pár napban tényleg mindenki azt mondta itt, valamennyi műsorunkban, hogy most a szakszervezeteknél pattog a labda, merthogy a civilek az utcára mentek, a parlamenti ellenzék is megtette, amit lehetett, most a szakszervezetek jönnek. Létrejött ez a bizottság, de mégis az a pillanat, amikor egy munkavállaló úgy dönt, hogy nem megy be dolgozni és beszáll egy sztrájkba, az egy nagyon kemény egyéni döntés.

Kordás László: Akkor ezt mindjárt tegyük is helyre. Nem javaslom senkinek, hogy ezt az utat válassza, mert az igazolatlan távollét, ebben a pillanatban. Tehát a sztrájk, az önmaga azt jelenti, hogy bemegyek a munkahelyemre, de nem veszem fel a munkát, és nyilatkozom a munkáltatónál írásban, hogy én sztrájkolok aznap.

Mv: És biztosak vagyunk abban, hogyha ő így, szabályszerűen sztrájkol, neki nem eshet bántódása?

Kordás László: Abszolút, hát pont ez a lényege a sztrájknak, hogyha sokan vesznek részt a sztrájkban, akkor azért, mert részt vett egy tiltakozóakcióban, azért nem érheti kár, nem érheti semmilyen joghátrány. Ezt a bíróság is meg fogja tudni állapítani.

Mv: Akkor viszont mitől félhetnek?

Kordás László: Kik?

Mv: Miért nem biztos, hogy lesz sztrájk és ebbe a munkavállalók beleállnak.

Kordás László: Én nem úgy látom, hogy félnek a munkavállalók. Nyilvánvalóan nagyon… Tehát nagyon sok olyan visszajelzést kapok, akik azt mondják, hogy gyerünk, csináljuk, és általános sztrájkká kell alakítani majd a későbbiekben ezt a folyamatot. El kell oda jutni. Tehát ez nem egy olyan, ezt lépcsőzetesen kell, tudunk csak oda eljutni, hisz ennek megvannak a fokozatai. Elsőként nyilvánvalóan a jogi hátteret kell előkészíteni. Ezt még megelőzően, nulladik lépés, hogy talán hatályba kellene lépnie ennek a jogszabálynak.

Mv: Na igen, és ugye most arról beszéltünk, hogy persze, aki szabályszerűen sztrájkol, annak nem eshet bántódása, de közben meg ez egy olyan ország, ahol már tudjuk, hogy úgy próbálják módosítani a szerződéseket, hogy ennek a túlóratörvénynek megfeleljen, és alkalmazni akarják, miközben még alá se írta Áder János és nem hirdették ki.

Kordás László: Így van, van ilyen. Van ilyen kezdeményezés, ez mind jogtalan kezdeményezés. Nyilvánvalóan…

Mv: Azért itt van némi ellentmondás akkor, hogy itt mennyire tartják be ebben a törvényeket.

Kordás László: …ott, ahol… Abszolút. Tehát a mai Magyarországon a jogkövető magatartás a munkáltatóknál azért nem olyan nagyon erős szinten van. Tehát gyakorlatilag ők, és ez a tiltakozásunk egyik alapja, hogy gyakorlatilag hihetetlenül nagy a kizsákmányolás, a kiszolgáltatottsága a munkavállalóknak. Egyrészről azért, mert a munkaügyi ellenőrzés szinte megszűnt Magyarországon. Tehát gyakorlatilag egy önálló hivatalból ma egy osztály, egy kormányhivatal osztályvezetője, aki felel ezért az egész történetért. Valamikor volt nyolcszáz ellenőr, most jó, ha van kétszáz. Végeztünk egy számítást, például csak hogy érzékeltessem, mekkora a kiszolgáltatottság. Végeztünk egy számítást, hogyha mondjuk munkavédelem területén ellenőriznek ma egy munkáltatót, akkor a mai ellenőrzőkapacitás és a mai vállalkozások számát, ha összevetjük, akkor a következő ellenőrzésre 84 év múlva számíthat egy munkáltató. Na, ebből következik az, hogy gyakorlatilag a jogkövető magatartás, az nagyon-nagyon alacsony szintű. Tehát a nagyobb foglalkoztatóknál, ahol vannak szakszervezetek, ott még be tudják tartatni a munkáltatókkal a szakszervezetek a törvényeket, de a kisebb munkáltatóknál, na ott aztán nagyon nagy a szabad mozgás a jogszabályok között.

Mv: Na jó, de akkor így a szakszervezetek hogyan tudják megvédeni a tagjaikat meg a munkavállalóikat, hogyha ez a helyzet?

Kordás László: Hát ott jelen kell lennünk. Tehát jelen kell lennünk, a munkavállalóknak fel kell tudni vállalni azt, hogy szakszervezeteket hoznak létre a munkahelyi szervezeten belül, és közösségben próbálnak meg érdeket képviselni. Ehhez mi minden segítséget meg tudunk adni. Egyet nem tudunk tenni, nem tudunk helyettük belépni a szakszervezetbe. Ezt nem tudjuk…

Mv: Na ez az, de akkor miért van, hogyha ekkora a kiszolgáltatottság, meg itt van küszöbön ez a törvény, akkor nem áramlanak a szakszervezetekhez a munkavállalók?

Kordás László: Jönnek, de, jönnek. Nagyon sok olyan… Tehát az aktív szervezeteinknél, akik nagyon aktívak, például…

Mv: Vannak nem aktívak is?

Kordás László: Hát vannak, akik kevésbé aktívak mondjuk a területükön, vagy kevéssé látványos az ő aktivitásuk. Például egy Vasas Szakszervezet, vagy Vegyipari Dolgozók Szakszervezete, ott például… Vasutasok Szakszervezete, akik munkahelyen aktív, és most a közéletben is aktivitást fejtenek ki, azoknak nő a taglétszáma. Tehát nem a fluktuációt tudják kezelni, hanem még növekszik a taglétszámuk, és ez egy pozitív folyamat. És az előző időszakban ez egy nagyon kitartó, hosszas munka eredménye, míg ide el tudtunk jutni.

Mv: Onnan indultunk, hogy ugye a hvg.hu-nak egy olvasó jelezte, hogy van olyan nyírségi cég, amelyik már alkalmazná, vagy újraíratná a szerződéseket a túlóratörvény kapcsán. De azt mondja, önök is látnak ilyen példát.

Kordás László: Van más ilyen ágazat is, mert mondjuk valószínűleg ez egy valamilyen beszállítócég lehetett, valami ilyen szalagsori munkáról lehet szó. Nem tudom, nem láttam a munkaszerződést, és nem tudom, melyik cégről van szó. Tehát nem tudom, hogy mi ott vagyunk-e vagy sem. Az viszont biztos, hogy vannak olyan jelzések már a munkáltatók részéről, szóban ilyen megkeresések a munkahelyi szervezetek felé, hogy bizony, ők élni szeretnének ezzel a lehetőséggel. Általában ezek azok az ágazatok, vagy azok a nemzetgazdasági ágak, ahol nagyon nagy a munkaerőhiány, és muszáj valamilyen módon megoldani azt, hogy a munkát valakinek el kell végezni. Viszont nagyon sok helyen azt tapasztaljuk, hogy ezek, bizony nagyon veszélyes munkakörök, veszélyes üzemekben.

Mv: Például?

Kordás László: Például a közlekedés területén.

Mv: Pont ott kéne még többet túlóráznia egy sofőrnek?

Kordás László: Így van, például a fuvarozás területén jött egy ilyen jelzés, egy szóbeli jelzés, hogy hát bizony, ők azért ezt szeretnék alkalmazni, ezt a négyszáz óra túlmunkát. Lehetne ezzel élni. Hát nyilvánvalóan egyértelmű és határozott nemet kaptak visszafelé, tehát hogy nincsen erről… Ez nem alku, ez nem kérdés, hogy az emberek további terhelésével kellene. Béremeléssel kell megoldani ezt a szituációt, és nem pedig az emberek további leterheltségének a növelésével.

Mv: No, akkor most értem, hogy létrejött ez a bizottság, és felmérik azt, hogy mennyien volnának hajlandóak beszállni egy sztrájkba, de mikor hallhatunk konkrétumokat?

Kordás László: Akkor, hogyha…

Mv: Tehát ez időben hogy néz ki?

Kordás László: Ez néhány hét. Tehát itt gyakorlatilag néhány napunk van arra, hogy a köztársasági elnök eldöntse, hogy most aláírja vagy sem. Azt követően nekünk… Addig nekünk elő kell készülni, és azt követően nekünk ugrásra készen kell állni, és gyakorlatilag onnantól, a két ünnep közti időszakot, illetve a január első néhány hetét arra kell fordítani, hogy az embereket meggyőzzük arról, hogy itt nagy a baj, és hogyha nem lépünk, és ha nem lépünk egyszerre, ezt még hangsúlyozom. Ezért jött létre ez a bizottság egyébként, hogy a különböző ágakban, a közszférában, a közszolgáltató szférában és a versenyszférában, hogyha kell mozdulnunk, akkor egyszerre mozduljunk, és próbáljunk meg azonos eszközzel élni.

Mv: Mi pedig beszámolunk róla, hogyha mozdulnak. Köszönöm szépen!

Kordás László: Köszönjük szépen az érdeklődést!

ECHO TV – Napi Aktuális – 2018.12.19. 19:49:51 (00:04:21)

Nem született ma megállapodás a 2019-es minimálbérről

Mv: Telefonon itt van velünk Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének az elnöke. Jó estét kívánok! Hall minket?

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Jó estét kívánok! Tökéletesen hallom önöket. Üdvözlöm a kedves nézőket is!

Mv: Na, hát, ugye a dolgozók ilyen 13-15%-os emelést akartak, ehhez képest a munkáltatók ajánlottak egy 5 plusz 2%-ot. Várható volt, hogy nem lesz megállapodás. Az az önök, tehát szakszervezeti szempontból, az egy szerencse vagy kudarc, hogy a kormány dönt végül is?

Palkovics Imre: Hát számunkra ebben a várható helyzetben, azt gondolom, hogy szerencse, mert ha megállapodunk a munkaadókkal, vélhetően alacsonyabb szintű béremelkedés lenne, mint a kormány által, ami döntésre fog kerülni. Ezt különböző jelekből tudjuk leszűrni, egyrészt a jövő évi költségvetésben mintegy 8,8-8,9%-os átlagos keresetkiáramlással számol a kormány. Azonkívül különböző tanulmányok láttak napvilágot, egy komoly helyről, a Magyar Nemzeti Bankból egy Növekedési jelentés című anyagsorozat hagyta el a sajtót, illetve látott a sajtón keresztül is napvilágot az elmúlt hónapokban. A magyar kereskedelmi kamara elnöke is több alkalommal, Parragh László, nyilatkozott oda, hogy a magyar gazdaságnak márpedig nagyobb mértékű bérnövekedésre lenne szüksége, mint ez az öt százalék, tehát egy kétszámjegyű bérnövekedés mindenféleképpen ráférne a gazdaságra. És, hát, azt gondoljuk, hogy a kormány is valahol ezekkel a véleményekkel egybeeső döntést fog hozni, vagy közel ezekhez, tehát azt gondolom, hogy ebből a szempontból szerencsések vagyunk most.

Mv: Ugye a munkáltatók, tehát szerencsésnek mondják magukat, akkor az azt jelenti, hogy nyilván nem is fognak vitatkozni. Ugye a munkáltatók azt mondták, ők leginkább a garantált bérminimum kétszámjegyű növekedése miatt tiltakoztak, ugye ez azt jelenti, hogy három év alatt ötvenszázalékos emelés történt. Ez reális egyébként önök szerint, vagy kellene még emelés?

Palkovics Imre: Hát nézze, ha csak Magyarországból indulunk ki, akkor is van mihez viszonyítanunk, hogy mihez miért kellene emelni. Egyrészt azért kellene emelni, mert a Magyarország által megtermelt úgynevezett hozzáadott értékben a bérek aránya a profithoz képest még mindig lemaradásban van a válság előtti időszakhoz. Ezt már többször elmondtuk, akkor 65% körüli mérték volt, 2015-re ez visszaesett 55%-ra, azóta dinamikusan emelkedik, de még azt a szintet, a 65%-os részesedését nem érte el a bértömeg, az összes kifizetett bér az összes profithoz képest. Tehát itt a jövedelemeloszlás egy kicsit elbillent a tőke javára, és egy normális mérték a nyugat-európai vagy európai uniós mértékeket, vagy akár a velünk egy kategóriában versenyzőket, a visegrádi négyeket vesszük, még mindig jobbak ezek az arányok. És a visegrádi négyeknél magasabbak is még mindig, nominálisan is, a bérek, és ott is emelik a béreket ugyanolyan tempóban, mint ahogy idáig tették, Szlovákiában már a hatszáz eurós szintet fogja elérni a jövő évi minimálbér. Tehát egy versenyben vagyunk, és itt nemcsak az a probléma, hogy a magyar munkavállaló esetleg rosszabbul él, mint a környező országokbeli munkavállalók, hanem a magyar gazdaság is arra számíthat, hogy ha alacsony bérrel foglalkoztat munkavállalókat, akkor nagyobb hozzáadott értéket termelő befektetői döntések itt nem fognak születni, vagyis ilyen beruházások. Mert ugye alacsony bér, alacsony színvonal, a gazdaság beragad ezen a szinten, és, hát, le fogunk maradni, a nemzetközi munkamegosztásban a beszállítói, szalag-összeszerelői lehetőségek kínálkoznak csak így. Tehát a közgazdasági összefüggéseknek van egy olyan megközelítése is, hogy azért is kell magasabb bért fizetni, mert az hatékonyabb munkát fog eredményezni, és a magyar gazdaságnak…

Mv: De ez mondjuk, ugye ez önmagában attól, hogy magasabb egy fizetés, még nem biztos, hogy hatékonyabb lesz. Lejárt az időnk, annyit mindenesetre mondjunk, bocsásson meg…

Palkovics Imre: Hát magasabb bérért, magasabb bérért… Igen?

Mv: Bocsásson meg, Palkovics úr, elfogyott az időnk, tehát annyit mondjunk, hogy a két ünnep között várható ez a bizonyos döntés, amivel előreláthatólag a munkástanácsok elégedettek lesznek. Palkovics Imre volt a vendégem, köszönöm, hogy a rendelkezésünkre állt!

Palkovics Imre: Én köszönöm!

Mv: Önöknek pedig köszönöm megtisztelő figyelmüket! Holnap hét óra után megint lesz Napi aktuális, tartsanak velünk! Viszontlátásra!

hírTV – Híradó 15:00 – 2018.12.19. 15:23:03 (00:01:05)

A kormánynak kell irányt mutatni a bérmegállapodás kérdésében, vélekedett Palkovics Imre

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2018-12-19 12:21:48-án/én jelent meg az hírTV csatorna Híradó 12:00 műsorában.

Mv: A kormánynak kell irányt mutatni a bérmegállapodás kérdésében, vélekedett Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a híradónak azt mondta, a munkáltatók és a szakszervezetek közötti egyeztetések zsákutcába jutottak a bérnövekedéssel kapcsolatban. Palkovics Imre hozzátette, a tíz százalék alatti minimálbér-növekedés szakszervezeti oldalról elfogadhatatlan lenne.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Arra számítok, hogy a mai napon megállapodás fog születni, és ehhez nagyban hozzájárul, hogy a kormány is mond most már egy számot a bérmegállapodás mértékét tekintve, amiről eddig csak a munkaadók és szakszervezetek vitatkoztak egymással, és próbálták egymást győzködni, hogy miért annyi, amit kérnek, illetve, ajánlanak. Ez az 5%-os munkaadói és 13-15%-os munkavállalói ajánlat nem találkozik, és a kormánynak itt most már a szerepe abban, hogy a paramétereket, a bérnövekedés paramétereit azért meghatározza.

hírTV – Híradó 12:00 – 2018.12.19. 12:21:48 (00:01:01)

A kormánynak kell irányt mutatni a bérmegállapodás kérdésében, vélekedett Palkovics Imre

Mv: A kormánynak kell irányt mutatni a bérmegállapodás kérdésében, vélekedett Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a híradónak azt mondta, a munkáltatók és a szakszervezetek közötti egyeztetések zsákutcába jutottak a bérnövekedéssel kapcsolatban. Palkovics Imre hozzátette, a tíz százalék alatti minimálbér-növekedés szakszervezeti oldalról elfogadhatatlan lenne.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Arra számítok, hogy a mai napon megállapodás fog születni, és ehhez nagyban hozzájárul, hogy a kormány is mond most már egy számot a bérmegállapodás mértékét tekintve, amiről eddig csak a munkaadók és szakszervezetek vitatkoztak egymással, és próbálták egymást győzködni, hogy miért annyi, amit kérnek, illetve, ajánlanak. Ez az 5%-os munkaadói és 13-15%-os munkavállalói ajánlat nem találkozik, és a kormánynak itt most már a szerepe abban, hogy a paramétereket, a bérnövekedés paramétereit azért meghatározza.

Kossuth Rádió – Krónika 12:00 – 2018.12.19. 12:11:40 (00:00:57)

Az elmúlt hetekben nem közeledett egymáshoz a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek álláspontja a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum ügyében

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2018-12-19 10:03:52-án/én jelent meg az Kossuth Rádió csatorna Krónika 10:00 műsorában.

Mv: Az elmúlt hetekben nem közeledett egymáshoz a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek álláspontja a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum ügyében, mondta a Kossuth Rádióban a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Palkovics Imre hozzátette, a tervek szerint ma kellene meghatározni ezeket az összegeket, ezért azt várják, hogy az érdekegyeztető fórum harmadik tagja, a kormány is előálljon saját javaslatával, amely vélhetően jobb lesz, mint a munkáltatói oldal által felkínált emelés.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Ez az öt százalék mind a minimálbér, mind pedig ugye a szakmunkás bérminimum esetében egy nagyon alacsony szint. Az infláció mértékét, a cafeteriából kieső nettó bevételeket éppen hogy csak lefedné ez az öt százalék, tehát az emelésnek a mértéke, az gyakorlatilag a nulla körül lenne a reálértéke, tehát ez nyilván elfogadhatatlan a mai gazdasági feltételek közepette, ezért a szakszervezetek ragaszkodnak hozzá, hogy két számjegyű emelésekre van szükség.

Kossuth Rádió – Krónika 10:00 – 2018.12.19. 10:03:52 (00:00:56)

Az elmúlt hetekben nem közeledett egymáshoz a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek álláspontja a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum ügyében

Mv: Az elmúlt hetekben nem közeledett egymáshoz a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek álláspontja a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum ügyében, mondta a Kossuth Rádióban a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Palkovics Imre hozzátette, a tervek szerint ma kellene meghatározni ezeket az összegeket, ezért azt várják, hogy az érdekegyeztető fórum harmadik tagja, a kormány is előálljon saját javaslatával, amely vélhetően jobb lesz, mint a munkáltatói oldal által felkínált emelés.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Ez az öt százalék mind a minimálbér, mind pedig ugye a szakmunkás bérminimum esetében egy nagyon alacsony szint. Az infláció mértékét, a cafeteriából kieső nettó bevételeket éppen hogy csak lefedné ez az öt százalék, tehát az emelésnek a mértéke, az gyakorlatilag a nulla körül lenne a reálértéke, tehát ez nyilván elfogadhatatlan a mai gazdasági feltételek közepette, ezért a szakszervezetek ragaszkodnak hozzá, hogy két számjegyű emelésekre van szükség.

Kossuth Rádió – Jó reggelt, Magyarország! – 2018.12.19. 08:42:00 (00:07:54)

Ma döntés születhet a jövő évi minimálbér és a garantált bérminimum összegéről

Mv: Családokhoz kapcsolódik, ne is akárhogyan, csak gazdasági szempontból, hogy ma döntés születhetik a jövő évi minimálbér és a garantált bérminimum összegéről, merthogy az utolsó utáni tárgyalási fordulót tartják. A stúdióban köszöntöm Palkovics Imrét, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökét. Jó reggelt kívánok!

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Jó reggelt kívánok!

Mv: De mielőtt a bértárgyalásokra rátérnénk, egy-két gondolat a munka törvénykönyvéről. Ugye ez egy elfogadott jogszabály. Van-e értelme ezzel szemben most általános sztrájkot hirdetni, tüntetéssorozatot gerjeszteni a továbbiakban, vagy van valami más megoldás is. Mi lehet a feladat ezzel kapcsolatban?

Palkovics Imre: Hát értem, tulajdonképpen a demokráciában mindenfajta jogszabályban engedélyezett, vagy rögzített eljárásnak van, de azt gondolom, hogy most ha a parlament elfogadta és a köztársasági elnök úr is aláírja, bár vannak ilyen kezdeményezések is, hogy esetleg ő ne írja alá, kerüljön vissza a parlament elé és dolgozzuk át újra. Ha mégis ez a folyamat sikertelenné válna a szakszervezetek részéről, akkor egy megoldás marad még, mivel valóban enyhítenénk valóban kemény körülmények között alkalmazható jogszabálynak a hatásait, hogy a szakszervezetek megpróbálják munkahelyi, vagy ágazati szinteken, kollektív szerződésekben kikényszeríteni ennek a törvénynek a korlátozását, vagyis ami egyébként valós probléma, hogy a gazdasági erőfölénnyel rendelkező munkáltatók legtöbb esetben nem önkéntes aláírásokat gyűjt be egy-egy ilyen jognyilatkozat keretében, hanem kényszert alkalmaz. Ezt azért be kell ismerjük és ennek a kivédésére valóban a szakszervezeteknek van lehetősége fellépni, a kollektív szerződésben eleve rögzíteni, hogy hány túlórát lehet egy adott cégnél végrehajtani és milyen időbeosztás és milyen elszámolási időket és feltételeket, hozzá milyen díjazási szinteket határoznak meg. Erre még a szakszervezeteknek van lehetősége. Ebbe az irányba szeretnénk javasolni a kollégáknak, hogy próbáljunk meg megoldásokat keresni azzal együtt, hogy nyilván nem adhatják fel a szakszervezetek, hogy az önként vállalt túlóra kategóriát azt valamilyen szinten enyhíteni kellene, mert ebben a formában tényleg kiszolgáltatja a munkavállalókat.

Mv: Jó. Pozícióban vannak most így a szakszervezetek, hogy munkaerőhiány van és azokon a területeken is munkaerőhiány van-e, ahol ez a bizonyos egyenlőtlen munkaidő honos?

Palkovics Imre: Az a helyzet, hogy napjainkban sokat beszélgetünk a tagjainkkal, a kollégáinkkal arról, és elmondják, hogy vannak, persze arra példák, hogy könnyedén váltanak munkahelyet az emberek, de azért nem teljességgel jellemző, az átlagember szintjén egyik pillanatról a másikra munkahelyet váltani nem olyan egyszerű dolog, mert hasonló helyzetben, vagy hasonló keresi szintek mellett, hasonló bejárási feltételekkel a család ellátására vonatkozó lehetőségek, szabadidő vonatkozásában nem minden áll össze. Tehát az emberek azért ma sem ugrálnak egyik helyről a másikra, de nyilvánvaló, hogy a munkaerőhiány, munkaerőkereslet az alku pozícióit általában a szakszervezeteknek, illetve a munkavállalóknak javítja.

Mv: Akkor ez nyilván a mai tárgyalásokra is érvényes, ugye a bérmegállapodás, a minimálbér és a garantált bérminimum összegéről. Hol húzódik most a törés egyáltalán, mekkora esély van a megegyezésre.

Palkovics Imre: Elég nagy a távolság, ugye nem mozdul szinte már hónapok óta a két fél álláspontja. A munkaadói és a munkavállalói oldalnak, szakszervezetek és a munkaadói érdek-képviseleteknek a vitájáról beszélünk. A harmadik fél, aki szintén tagja ennek a konzultációs testületnek, a kormány, még ezidáig számot nem mondott. Bár nyilvánvaló az egy teljesen normális dolog, hogy a szociális partnerek egymással állapodjanak meg egy normálisan működő piacgazdaságban. Magyarországon eddig még arra nem volt példa, hogy a kormány ne mondott volna számot, nyilvánvalóan most is fog mondani. Nagyban segítené a megállapodást. Az az érzésünk legalább is szakszervezeti oldalról, hogy a kormány azért annál magasabb számot fog mondani, magasabb összeget a két minimálbér összegére, mint amivel a munkáltatók pillanatnyilag úgymond megkínáltak minket. Ez az öt százalék mind a minimálbér, mind pedig ugye a szakmunkás bérminimum esetében egy nagyon alacsony szint. Az infláció mértékét, a cafeteriából kieső nettó bevételeket éppen hogy csak lefedné ez az öt százalék, tehát az emelésnek a mértéke az gyakorlatilag a nulla körül lenne a reálértéke. Tehát ez nyilván nem fogadható el a mai gazdasági feltételek közepette, ezért a szakszervezetek ragaszkodnak hozzá, hogy két számjegyű emelésekre van szükség és természetesen a munkáltatóknak az igényét is méltányoljuk, hogy ők szeretnék a szociális hozzájárulási adót már januártól, 2019 januárjától megkapni, de erre nyilvánvaló a kialkudott feltételek nem tesznek, nem adnak lehetőséget, ezért júliusban lép csak be, ugye az a két százalékos csökkenés, ha és amennyiben meglesz az év első felében a hat százalékos reálkereset növekedés. Ez pedig egy öt százalékos bruttó növekedési ajánlattal nyilvánvalóan nem lesz meg, tehát ők sem számíthatnak arra, hogy megkapják a szochó csökkentést. Ez egymással összefüggő kérdések és nyilvánvaló, hogy az az ajánlat, ami még egyébként elhangzott, hogy öt, illetve hét százalék annyiban, hogyha az a két százalékos növekedés meglesz félévtől. Ezt tudjuk jól, félévbe bekövetkezett két százalékos növelés, az éves összehasonlításban csak egy százalékos éves növekedést eredményez, ők is hat százalékot ajánlanak. Hát reméljük, hogy a kormánytól is fogunk hallani egy orientáló számot, amiben a kormány a munkavállalók segítségére fog sietni azzal, hogy ő is egy ennél azért a munkaadóknál tett javaslatnál magasabb összeget fog javasolni.

Mv: Ugye azért mondja ezt, mert hogyha nem tud megállapodni a munkáltató, illetve a munkavállalói érdekképviselet, akkor a kormány meghatározza.

Palkovics Imre: Igen, a kormánynak…

Mv: Törvényben.

Palkovics Imre: …lehetősége, hogy kormányrendeletben állapítsa meg a minimálbér mértékét, akkor is, hogyha van megállapodás, akkor is törvénybe kell foglalni, hogy ez bíróságokon, igazságszolgáltatásnál kikényszeríthető joga legyen a munkavállalónak, akkor is, hogyha nincs megállapodás a szociális partnerek között. Bár most azt gondolom, hogy a szakszervezetek eléggé felbolydult hangulatban vannak ahhoz, hogy ha már a munka törvénykönyvével kapcsolatban ebbe a helyzetbe kerültek, akkor akár a bérek vonatkozásában is talán markánsabban tudnak föllépni, vagy akarnak is fellépni, ez a munkavállalók egy elvárása. Ugye csupán egy területen, ha valóban nincs megállapodásra lehetőség és könyörgéssel, vagy statisztikai adatokkal alátámasztott érveléssel nem tudunk hatni a munkaadókra, akkor még vannak egyéb eszközök, de nem szeretnénk tovább feszíteni a közhangulatot ebben a helyzetben.

Mv: Világos. Önök hogy látják, a gazdasági háttér megvan a követelésükhöz?

Palkovics Imre: A számítások mind a Magyar Nemzeti Bank, a gazdasági kamara, különböző függetlennek nevezhető kutatóintézetek gazdasági elemzései mind azt bizonyítják, hogy a magyar gazdaság fundamentumai teljesen rendben vannak. Növekszik a gazdaság, a probléma az, hogy a megtermelt jövedelmekből a bérek és a profit aránya még mindig nem változott olyan mértékben, mint ami az a válság előtt volt. Az az arány a 65%-os volt ugye a profit és a munkabérek részesedése a megtermelt GDP arányában, ez lement 55%-ra, már kúszik visszafelé, elég dinamikusan, de még azt a mértéket még mindig nem érte el a jövedelem-megosztásnak az aránya, a bérek aránya a profithoz képest, ami a válság előtt volt. Szeretnénk oda eljutni és ahhoz ezek a számok, amikről beszélünk és ez a dinamika, ahogy a bérek eddig nőttek, ez szükséges. És azt gondolom, hogy ezt nem lehetne most se megállítani, nincs indok arra, hogy miért ne lehetne egy ilyen növekedés. A magyar gazdaságnak szükséges van a belső fogyasztás alátámasztására és még lehetne sorolni, hogy milyen egyéb hatásai lehetnének pozitív hatásai  a magyar gazdaságnak túl azon, hogy a munkavállalók életkörülményei kicsit javulnának még.

Mv: Köszönöm szépen, Palkovics Imrét, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökét hallották.

Palkovics Imre: Én köszönöm a lehetőséget.

Népszava – 2018. 12. 18. (3. oldal)

Országos tiltakozást akarnak a szakszervezetek

GULYÁS ERIKA

EGYEZTETNEK Legalább 150 meghívót küldött szét az ország szakszervezeti vezetőinek és a velük együttműködő civileknek Kordás László, hogy szerda délután kettőkor közösen találják ki, milyen módszerekkel lehet rákényszeríteni a kormányt a dolgozók számára hátrányos törvények, elsősorban a rabszolgatörvény visszavonására. A kormány sem tétlenkedett, a körlevél elküldése után egy órával megérkezett a meghívó a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) következő ülésére ugyanerre az időpontra. Mivel azonban ezen a találkozón a munkaadók és munkavállalók megegyezésének hiányában mindössze annyi történhet, hogy a kormány kimondja az általa javasolt emelés mértékét, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke úgy döntött, nem módosítja az érdekvédelmi tervekről szóló egyeztetés időpontját, és valaki más képviseli a szövetséget a VKF-ben.

Az idő szorít, a hvg.hu például tegnap egy nyírségi kisvárosból kapott levelet, ahol az egyik üzem vezetői máris el akarják fogadtatni a dolgozókkal a 400 órára emelt túlórakeretről és a 36 hónapos elszámolásról szóló új szerződéseket, pedig Áder János még alá sem írta a rabszolgatörvénynek elkeresztelt módosítást. A MASZSZ-hoz is érkeztek hasonló jelzések a közlekedési ágazatból és néhány világcég beszállítói köréből.

Ami a szakszervezeti mozgásteret illeti: Kordás László érzi a nyomást, hogy országos sztrájk szervezését várja tőlük a tagság egy része és a közvélemény is, azonban arra figyelmezteti a sürgetőket, hogy a visszajelzések alapján azok is sokan vannak, akik azt szeretnék érzékeltetni, nekik a kormánnyal és nem a saját munkáltatójukkal van bajuk. Ennek kifejezésére pedig nem biztos, hogy a legjobb megoldás a munkabeszüntetés – érvelt az elnök amellett, hogy érdemes más, országossá tehető akciókban is gondolkodni.

A MASZSZ tagszervezetei megosztottak ebben a kérdésben, és ez így van a Szakszervezetek Együttműködési Fórumában (SZEF) is. Földiák András elnök ezért a Népszavának azt mondta, nem zárkóznak el egy országos sztrájktól, de csak, ha nagyon erős a támogatottsága. Palkovics Imre, a Munkástanácsok vezetője megerősítette, hogy ahol a munkaadó a rabszolgatörvény bevezetésére készül, ott helyi sztrájkkal ezt meg kell akadályozni. Szerinte is érdemes ugyanakkor más ötleteket is összeszedni, mert azokon a munkahelyeken, ahol nincs szakszervezet, eleve szinte lehetetlen a munkabeszüntetés megszervezése. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagjai is ott lesznek a szerdai egyeztetésen, a Liga Szakszervezeteket – elhúzódó elnökségi ülésük miatt – lapzártánkig nem lehetett elérni.

Beágyazott cikkek:

A SZEF szerint a szabályok növelik a dolgozók kiszolgáltatottságát

Utolsó pillanat

FÖLDIÁK ANDRÁS levélben szólította fel Áder Jánost, hogy ne írja alá a rabszolgatörvényként ismertté vált jogszabályt

Magyar Idők – 2018. 12. 18. (1,12. oldal)

Lezárulhat a béralku

Nagy Kristóf

Várhatóan holnap véglegesítik a minimálbér és a garantált bérminimum összegét a munkaadói és munkavállalói képviseletek; ha nem állapodnak meg, a kormány dönt. A Magyar Idők számolt be róla, hogy jövőre 150 ezer forint lehet a minimálbér, a bérminimum pedig egyezség híján 200 ezer forint fölé emelkedhet.

Egyezségre törekednek a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek a minimálbérről és a garantált bérminimumról, ehhez ugyanakkor a holnapi egyeztetéseken közeledniük kell az álláspontoknak. Ahogy megírtuk, megállapodás híján kormánydöntéssel zárulhatnak az idei tárgyalások, úgy tudjuk, a minimálbér ebben az esetben százötvenezer forint, a garantált bérminimum pedig valamivel kétszázezer forint fölé nőhet. Ennél a munkaadók képviselői kisebb, míg a szakszervezetek nagyobb emelést szerettek volna elérni, az oldalak álláspontja az egyeztetések során végig egységesen alakultak.

Kőbe vésik holnap a jövő évi minimálbéreket

A szociális partnerek még egyeztetnek a két összegről, ha nincs alku, a kormány dönt

A munkaadói érdekképviseletek javaslatánál magasabb, míg a szakszervezeti oldal ajánlatánál alacsonyabb az információink szerint jövőre 8,5 százalékkal, 150 ezer forintra emelkedő minimálbér, valamint a 12 százalékkal, 200-205 ezer forint között várható garantált bérminimum – összegezte a Magyar Idők a képviseletek álláspontját.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke felidézte: két számjegyű emelést tartanak csak elfogadhatónak, de bízik benne, hogy a holnapi egyeztetés eredményes lesz, és megállapodással zárulnak az idei tárgyalások.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke arra emlékeztetett, az oldal álláspontja végig egységes volt, és a Liga fontosnak tartja, hogy megállapodással záruljanak a tárgyalások. A bérminimum 11-12 százalékos várható emelése közel áll a munkavállalói oldal javaslatához, ám a szakszervezetek 15 százalékot kértek. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szintén arra emlékeztetett, hogy a lapunk által nyilvánosságra hozott összegek alulmaradnak a szakszervezetek elvárásától, ám egyéb intézkedéseket is elfogadhatónak tartanak. Idesorolta a munkavállalói járulékcsökkentést, beleértve a személyi jövedelemadó mérséklését, így nettó összegben elérhető az oldal javaslata.

A munkaadói érdekképviseletek közül Zs. Szőke Zoltán Áfeosz-Coop Szövetség elnöke és Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke kérdésünkre nyomatékosította: érdemes folytatni a tárgyalásokat, mivel döntést kell hozni a kötelező januári emeléshez, ám a két összeg magasabb, mint a napvilágot látott munkaadói javaslat. A munkaadók januártól ötszázalékos minimálbér- és garantáltbérminimum-emelést tartanának elfogadhatónak, a szociális hozzájárulási adó csökkentésekor, várhatóan júliusban pedig további 2-2 százalékponttal emelnék a kötelező legkisebb kereseteket. A munkaadók januártól várták a járulékcsökkentést, ám a felek által aláírt, 2016-ban kötött bérmegállapodásban meghatározott módszertan a kormány álláspontja szerint ezt az időpontot nem teszi lehetővé.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kérdésünkre elkerülhetetlennek nevezte a napvilágot látott emelést, emellett továbbra is a vállalkozói szféra termelékenységének, hatékonyságának növelésére hívta fel a figyelmet.

A felek álláspontja tehát továbbra is eltérő, ám mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal fontosnak tartja a további egyeztetést, azonban ennek híján a kormány dönt. Lapunk korábban több forrásból is úgy értesült, hogy jövőre bruttó 150 ezer forint lesz a minimálbér, ami több mint kétszerese a Gyurcsány–Bajnai-kormányok minimálbérének. A garantált bérminimum a bruttó 200 ezer forintos összeg átlépésével három év alatt legalább 55 százalékkal nőhet. A versenyszférában 800 ezer munkavállalót közvetlenül érint a minimálbér és a garantált bérminimum.

KA: Eldől, hogy ki mennyivel vihet haza többet

Kisalföld – 2018. 12. 17. (5. oldal)

Visszakapná régi életét

Azóta kiderült, a szívével voltak gondok: az egyik szívbillentyű nem pumpált elég vért a fejébe.

Az eset után idén augusztusban Budapesten a Haller utcai szívklinikán megműtötték, szívbillentyűt és aortát cseréltek nála. „Elveszítettem az eszméletemet, ez okozta a tavalyi balesetet. A műtét után a jogosítványom meghosszabbítását neurológiai vizsgálathoz is kötötték. Ez megtörtént, ott alvásvizsgálatot kértek, ami alvási apnoé szindrómát is megállapított. A kezelőorvos egy készülék és egy gélmaszk használatát írta elő éjszakánként. Egy hónapos használat után januárban újabb vizsgálat következik, s az eredmény függvényében kaphatom vissza a hivatásos jogosítványomat, ami elengedhetetlen a munkavégzésemhez.” Zoltán első alvásvizsgálata 85, a második 79 ezer forintba került. A készülék és a gélmaszk ára pedig közel 250 ezer forint volt, ami komoly megterhelést jelentett a családnak. Olvasóink segítségét vittük el nekik a Jóakarat hídján keresztül, de nemcsak mi, hanem a Kisalföldi Közösségi Közlekedési Dolgozók Munkástanácsának alapítványa is 150 ezer forintot adott át a buszsofőrnek. „A maszk használata óta átalszom az éjszakát, a szívműtétet követően sokkal jobban érzem magam. Jogosítvány nélkül sokat bicikliztem, közel harminc kilogrammot fogytam. Nagyon hiányzik már a munka, a kenyéradóm is visszavár, ha minden jól megy, februárban munkába állok” – reménykedett.

HA TÁMOGATÁST ADNA VAGY KÉRNE

A Lapcom Média Alapítvány várja a jóakarat forintjait. Adományaikat korábban a Kisalföldbe fűzött, ügyfélszolgálatainkon is beszerezhető sárga csekken fizethetik be, vagy átutalással, a 12096705-01312657- 00100008-as számlaszámra is eljuttathatják hozzánk.

hírTV – Híradó 7:00 – 2018.12.15. 07:17:19 (00:03:06)

Továbbra sincs egyezség a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékéről az érdekképviseletek között

Mv: Továbbra sincs egyezség a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékéről az érdekképviseletek között. A munkavállalói oldal 13-15%-os emelést tart elfogadhatónak, a munkáltatók viszont csak 5%-ot. Jövő szerdán lesz még egy egyeztetés, ha akkor sem tudnak megállapodni, a kormány dönti el a vitát.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter: Egy dolgot tudok csak egész biztosan állítani, hogy a minimálbér jövőre emelkedni fog.

R: Négy hónap után sem állapodtak meg a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletei abban, hogy hány százalékkal emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum. Bár az egyeztetéseken a kormány is jelen volt, az emelést mértékét egyelőre nem ő akarja eldönteni.

Gulyás Gergely: Az elmúlt években is mi annak örültünk, hogyha a munkaadók és a munkavállalók képviselői meg tudtak egyezni egymással. Ebben az esetben továbbra is azt a garanciát tudjuk vállalni, hogy a kormány az ő egyességüket jóvá fogja hagyni. Ha nem, akkor kell nekünk dönteni. Ha szükséges, akkor természetesen a kormány döntést fog hozni, de mi azt szeretnénk, hogyha, ahogy az elmúlt években is több alkalommal, úgy most is a munkaadók és munkavállalók képviselői megegyezésre jutnának egymással.

R: A munkavállalói érdekképviselet 2 számjegyű, 13%-os minimálbér és 15%-os garantált bérminimum-emelést szeretne elérni.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Jövő évi költségvetés, ám költségvetésben rögzített 8,8%-os keresetkiáramlást is figyelembevettük, amivel a kormány számol, tehát ebből indulunk ki. Ez egy általános keresetkiáramlás, ami mögött ugye fogyasztás és a gazdaság egyéb növekedési paraméterei is megalapozottak, ahogy láttuk. És a legújabb inflációs előrejelzésekből is kiindulva, ami ugye most megtorpant hála istennek, de még mindig három százalék körüli mértékű. Ehhez hozzávesszük még ugye a cafeteria elemekből kettő-négy százalékos keresetvesztés, reál-keresetvesztést.

R: A munkáltatók viszont csak öt százalékos minimálbért és bérminimum-növekedést tudnak elképzelni. További két százalékot pedig akkor, ha a kormány csökkenti a szociális hozzájárulási adót. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint ugyanis a csaknem félmillió kis- és középvállalkozás ennél többet nem képes kitermelni. Ellenkező esetben csaknem százezer kkv mehet csődbe.

Perlusz László, főtitkár, VOSZ: Ebben a két évben nem volt tömeges csődhullám, hála a jó istennek! A vállalkozások ezt ki tudták termelni, ki bírták. Azt úgy fogalmazhatnám, hogy volt ennyi tartalékjuk, hogy ezt a bérköltségnek az elszakadását a termelékenységtől, a megtermelt jövedelemtől ezt ki tudták egyensúlyozni, de úgy érzékeljük a tagoktól való visszajelzés alapján, hogy elfogytak ezek a tartalékok. Tehát nem szabad tovább feszíteni a húrt úgy mondom, nem szabad elszakadni tovább ilyen mértékben a gazdasági realitásoktól.

R: Jövő szerdán lesz még egyeztetés a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány képviselői között. Ha ekkor sem lesz egyezség, akkor a kormány dönt az emelés mértékéről. Arra már volt példa, hogy december 29. derült csak ki, hogy mennyi lesz a következő évi emelés.

hírTV – Híradó 22 – 2018.12.14. 22:27:52 (00:03:08)

Továbbra sincs egyezség a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékéről az érdekképviseletek között

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2018-12-14 15:10:31-án/én jelent meg az hírTV csatorna Híradó 15:00 műsorában.

Mv: Továbbra sincs egyezség a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékéről az érdekképviseletek között. A munkavállalói oldal 13-15%-os emelést tart elfogadhatónak, a munkáltatók viszont csak 5%-ot. A jövő szerdán lesz még egy egyeztetés, ha akkor sem tudnak megállapodni, a kormány dönti el a vitát.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter: Egy dolgot tudok csak egész biztosan állítani, hogy a minimálbér jövőre emelkedni fog.

R: Négy hónap után sem állapodtak meg a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletei abban, hogy hány százalékkal emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum. Bár az egyeztetéseken a kormány is jelen volt, az emelés mértékét egyelőre nem ő akarja eldönteni.

Gulyás Gergely: Az elmúlt években is mi annak örültünk, hogyha a munkaadók és a munkavállalók képviselői meg tudtak egyezni egymással. Ebben az esetben továbbra is azt a garanciát tudjuk vállalni, hogy a kormány az ő egyezségüket jóvá fogja hagyni. Ha nem, akkor kell nekünk dönteni. Ha szükséges, akkor természetesen a kormány döntést fog hozni, de mi azt szeretnénk, hogyha ahogy az elmúlt években is több alkalommal, úgy most is a munkaadók és munkavállalók képviselői megegyezésre jutnának egymással.

R: A munkavállalói érdekképviselet két számjegyű, 13%-os minimálbér- és 15%-os garantált bérminimum emelést szeretne elérni.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: A jövő évi költségvetés, állami költségvetésben rögzített 8,8%-os keresetkiáramlást is figyelembe vettük, amivel a kormány számol. Tehát ebből indulunk ki. Ez egy általános keresetkiáramlás, ami mögött ugye fogyasztás és a gazdaság egyéb növekedési paraméterei is megalapozottak, ahogy láttuk. És a legújabb inflációs előrejelzésekből is kiindulva, ami ugye most megtorpant hála istennek, de még mindig három százalék körüli mértékű. Ehhez hozzávesszük még ugye a cafeteriaelemekből kettő-négyszázalékos keresetvesztés, reálkeresetvesztést.

R: A munkáltatók viszont csak ötszázalékos minimálbér- és bérminimum-növekedést tudnak elképzelni, további két százalékot pedig akkor, ha a kormány csökkenti a szociális hozzájárulási adót. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint ugyanis a csaknem félmillió kis- és középvállalkozás ennél többet nem képes kitermelni, ellenkező esetben csaknem százezer kkv mehet csődbe.

Perlusz László, főtitkár, VOSZ: Ebben a két évben nem volt tömeges csődhullám, hála az jóistennek a vállalkozások ezt ki tudták termelni, kibírták. Úgy fogalmazhatnám, hogy volt ennyi tartalékjuk, hogy ezt a bérköltségnek az elszakadását a termelékenységtől, a megtermelt jövedelemtől, ezt ki tudták egyensúlyozni. De úgy érzékeljük a tagoktól való visszajelzés alapján, hogy elfogytak ezek a tartalékok. Tehát nem szabad továbbfeszíteni a húrt, úgy mondom, nem szabad elszakadni tovább ilyen mértékben a gazdasági realitásoktól.

R: Jövő szerdán lesz még egyeztetést a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány képviselői között. Ha ekkor sem lesz egyezség, akkor a kormány dönt az emelés mértékéről. Arra már volt példa, hogy december 29-én derült csak ki, hogy mennyi lesz a következő évi emelés.

hírTV – Híradó 17:00 – 2018.12.14. 17:09:48 (00:03:06)

Továbbra sincs egyezség a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékéről az érdekképviseletek között

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2018-12-14 15:10:31-án/én jelent meg az hírTV csatorna Híradó 15:00 műsorában.

Mv: Továbbra sincs egyezség a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékéről az érdekképviseletek között. A munkavállalói oldal 13-15%-os emelést tart elfogadhatónak, a munkáltatók viszont csak 5%-ot. A jövő szerdán lesz még egy egyeztetés, ha akkor sem tudnak megállapodni, a kormány dönti el a vitát.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter: Egy dolgot tudok csak egész biztosan állítani, hogy a minimálbér jövőre emelkedni fog.

R: Négy hónap után sem állapodtak meg a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletei abban, hogy hány százalékkal emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum. Bár az egyeztetéseken a kormány is jelen volt, az emelés mértékét egyelőre nem ő akarja eldönteni.

Gulyás Gergely: Az elmúlt években is mi annak örültünk, hogyha a munkaadók és a munkavállalók képviselői meg tudtak egyezni egymással. Ebben az esetben továbbra is azt a garanciát tudjuk vállalni, hogy a kormány az ő egyezségüket jóvá fogja hagyni. Ha nem, akkor kell nekünk dönteni. Ha szükséges, akkor természetesen a kormány döntést fog hozni, de mi azt szeretnénk, hogyha ahogy az elmúlt években is több alkalommal, úgy most is a munkaadók és munkavállalók képviselői megegyezésre jutnának egymással.

R: A munkavállalói érdekképviselet két számjegyű, 13%-os minimálbér- és 15%-os garantált bérminimum emelést szeretne elérni.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: A jövő évi költségvetés, állami költségvetésben rögzített 8,8%-os keresetkiáramlást is figyelembe vettük, amivel a kormány számol. Tehát ebből indulunk ki. Ez egy általános keresetkiáramlás, ami mögött ugye fogyasztás és a gazdaság egyéb növekedési paraméterei is megalapozottak, ahogy láttuk. És a legújabb inflációs előrejelzésekből is kiindulva, ami ugye most megtorpant hála istennek, de még mindig három százalék körüli mértékű. Ehhez hozzávesszük még ugye a cafeteriaelemekből kettő-négyszázalékos keresetvesztés, reálkeresetvesztést.

R: A munkáltatók viszont csak ötszázalékos minimálbér- és bérminimum-növekedést tudnak elképzelni, további két százalékot pedig akkor, ha a kormány csökkenti a szociális hozzájárulási adót. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint ugyanis a csaknem félmillió kis- és középvállalkozás ennél többet nem képes kitermelni, ellenkező esetben csaknem százezer kkv mehet csődbe.

Perlusz László, főtitkár, VOSZ: Ebben a két évben nem volt tömeges csődhullám, hála az jóistennek a vállalkozások ezt ki tudták termelni, kibírták. Úgy fogalmazhatnám, hogy volt ennyi tartalékjuk, hogy ezt a bérköltségnek az elszakadását a termelékenységtől, a megtermelt jövedelemtől, ezt ki tudták egyensúlyozni. De úgy érzékeljük a tagoktól való visszajelzés alapján, hogy elfogytak ezek a tartalékok. Tehát nem szabad továbbfeszíteni a húrt, úgy mondom, nem szabad elszakadni tovább ilyen mértékben a gazdasági realitásoktól.

R: Jövő szerdán lesz még egyeztetést a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány képviselői között. Ha ekkor sem lesz egyezség, akkor a kormány dönt az emelés mértékéről. Arra már volt példa, hogy december 29-én derült csak ki, hogy mennyi lesz a következő évi emelés.

hírTV – Híradó 15:00 – 2018.12.14. 15:10:31 (00:03:06)

Továbbra sincs egyezség a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékéről az érdekképviseletek között

Mv: Továbbra sincs egyezség a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékéről az érdekképviseletek között. A munkavállalói oldal 13-15%-os emelést tart elfogadhatónak, a munkáltatók viszont csak 5%-ot. A jövő szerdán lesz még egy egyeztetés, ha akkor sem tudnak megállapodni, a kormány dönti el a vitát.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter: Egy dolgot tudok csak egész biztosan állítani, hogy a minimálbér jövőre emelkedni fog.

R: Négy hónap után sem állapodtak meg a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletei abban, hogy hány százalékkal emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum. Bár az egyeztetéseken a kormány is jelen volt, az emelés mértékét egyelőre nem ő akarja eldönteni.

Gulyás Gergely: Az elmúlt években is mi annak örültünk, hogyha a munkaadók és a munkavállalók képviselői meg tudtak egyezni egymással. Ebben az esetben továbbra is azt a garanciát tudjuk vállalni, hogy a kormány az ő egyezségüket jóvá fogja hagyni. Ha nem, akkor kell nekünk dönteni. Ha szükséges, akkor természetesen a kormány döntést fog hozni, de mi azt szeretnénk, hogyha ahogy az elmúlt években is több alkalommal, úgy most is a munkaadók és munkavállalók képviselői megegyezésre jutnának egymással.

R: A munkavállalói érdekképviselet két számjegyű, 13%-os minimálbér- és 15%-os garantált bérminimum emelést szeretne elérni.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: A jövő évi költségvetés, állami költségvetésben rögzített 8,8%-os keresetkiáramlást is figyelembe vettük, amivel a kormány számol. Tehát ebből indulunk ki. Ez egy általános keresetkiáramlás, ami mögött ugye fogyasztás és a gazdaság egyéb növekedési paraméterei is megalapozottak, ahogy láttuk. És a legújabb inflációs előrejelzésekből is kiindulva, ami ugye most megtorpant hála istennek, de még mindig három százalék körüli mértékű. Ehhez hozzávesszük még ugye a cafeteriaelemekből kettő-négyszázalékos keresetvesztés, reálkeresetvesztést.

R: A munkáltatók viszont csak ötszázalékos minimálbér- és bérminimum-növekedést tudnak elképzelni, további két százalékot pedig akkor, ha a kormány csökkenti a szociális hozzájárulási adót. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint ugyanis a csaknem félmillió kis- és középvállalkozás ennél többet nem képes kitermelni, ellenkező esetben csaknem százezer kkv mehet csődbe.

Perlusz László, főtitkár, VOSZ: Ebben a két évben nem volt tömeges csődhullám, hála az jóistennek a vállalkozások ezt ki tudták termelni, kibírták. Úgy fogalmazhatnám, hogy volt ennyi tartalékjuk, hogy ezt a bérköltségnek az elszakadását a termelékenységtől, a megtermelt jövedelemtől, ezt ki tudták egyensúlyozni. De úgy érzékeljük a tagoktól való visszajelzés alapján, hogy elfogytak ezek a tartalékok. Tehát nem szabad továbbfeszíteni a húrt, úgy mondom, nem szabad elszakadni tovább ilyen mértékben a gazdasági realitásoktól.

R: Jövő szerdán lesz még egyeztetést a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány képviselői között. Ha ekkor sem lesz egyezség, akkor a kormány dönt az emelés mértékéről. Arra már volt példa, hogy december 29-én derült csak ki, hogy mennyi lesz a következő évi emelés.

Erzsébetváros – 2018. 12. 13. (18,19. oldal)

Erzsébetvárosi karácsony 1956

Rácz Attila

A VII. Kerületi Tanács lapjában, a Kerületi Híradóban 1956. december 20-án Erzsébetvárosi karácsony címen jelent meg cikk. Alig egy hónappal a forradalom leverését követően, amikor a kerületi munkástanácsok még javában vívták utóvédharcaikat a megszilárduló Kádárrezsimmel szemben, a pozitív hangvételű írás csupán utalás szintjén említette a korábbi forradalmi helyzetet: a szerző örömét fejezte ki, hogy a boltok előtt a „szomorú hetek” után a „hosszú sorok nem a pékboltok előtt, hanem egy-egy játékbolt, ajándékbolt előtt kígyóznak, a várakozók között már felröppen a tréfás megjegyzés, a nevetés is”.

Az ünnepi készülődést a VII. Kerületi Tanács Népművelési Osztálya irányította, az óvodákban és az iskolákban a „Bábszínház, s a kerületi gyermekek kedvelt barátai, Pataki fejszámolóművész és Rodolfó bűvészmester” szórakoztatták a gyermekeket. A „karácsonyfa ünnepségekről” a Népszabadság is beszámolt: „a Hernád utcai, Kertész utcai, Dob utcai, Tanács körúti és Gorkij fasori általános iskoláikban már megrendezték a karácsonyfa ünnepségeket, amelyeken a gyermekeket szaloncukorral, csokoládéval, keksszel ajándékozták meg”. A kerületi tanács lapjából az optimizmuson átüt a rideg valóság is: „Az október 23-át követő események kerületünket súlyosan érintették. Főleg a Rákóczi út és Lenin körút épületeit érte komoly károsodás, de a Majakovszkij utca, a Baross tér, a Thököly út is erősen megsérült. Számszerűleg kb. 216 épület szenvedett súlyos sérülést, ezenkívül teljesen rommá vált két épület: a Rákóczi út 56. sz. ház és a Rákóczi út 72. sz. alatti Divatcsarnok épülete.” A párt napilapjai emellett természetesen propagandára használták az ünnepet: karácsony előtt az országot elhagyók visszacsábítását ösztönözték: „Gyöngyírású levél kerül elő: »… Csak gyere nyugodtan. Félelemre nincs okod. Akinek tudod, mondd el, hogy a deportálás hazugság. Jöjjenek ők is. Hazavárunk benneteket. Már készülünk a karácsonyra… A fenyőfánk az idén is nagyon szép lesz…«.” Beszámoltak továbbá a feketézők leleplezéséről, a Népszabadság az ünnep első napján „Karácsonyi szám”-mal kedveskedett olvasóinak, melyben az első lapon nagy betűkkel a „Béke ünnepe” című vezércikk olvasható, és amelyben evangélikus püspöki karácsonyi nyilatkozat is megjelenhetett. Bár december végén feloszlatták a Nagybudapesti Központi Munkástanácsot, vezetőit ekkorra, illetve január elején letartóztatták, a Népszabadság karácsonyi számában még lehetséges volt egy olyan cikk megjelentetése is, melyben a munkástanácsok létét szükségesnek minősítették.

Eközben a VII. kerület üzemei és a kerület lakossága nevében a kerületi tanács végrehajtó bizottsága – a szénellátás leállítása miatt beállt munkaleállás és energiahiány miatt – kiáltvánnyal fordult a bányászok felé: „A ti otthonotok meleg, de a mi gyermekeink fáznak! Nektek lesz munkalehetőségetek, megélhetésetek, de nekünk el kell bocsájtanunk munkástestvéreinket miattatok! Nálatok Erzsébetvárosi karácsony 1956 boldog lesz a karácsony, de mit csinálunk mi, a budapesti munkások.” A szovjet csapatok jelenléte az ünnepek alatt is érezhető volt, hiszen az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjének a karácsonyi számban megjelent közleménye szerint „a szovjet erők parancsnokságával egyetértésben” csupán szenteste oldották fel az éjszakai kijárási tilalmat.

Bár a karácsony szó a címlapon megmaradt, a Népszabadság egy évvel későbbi száma már nem volt karácsonyi szám. Az újságból eltűnt a Jézuska, püspöki üdvözlet sem volt már, az MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztálya pedig 1958 januárjában az ünnepi bevásárlások mellett a karácsonyi misékről is beszámolt. Beszámolójuk szerint az „éjféli miséken és a karácsonyi ünnepek alatt a templomok zsúfolásig megteltek, a „VII. kerületben a résztvevők 25-30%-a 18-20 éves volt”. A rendszer igyekezett ott is az ellene folytatott agitációnak felfogni a prédikációkat, ahol ma már a szövegkörnyezetből nem is sejtenénk: „a Fasori evangélikus pap ezeket a kitételeket használta beszédében: »Még mindig vannak, akik a világosság helyett a sötétséget hirdetik … Az isten helyett az emberre hallgatnak sokan … Nemcsak a földi jót kell keresni«.” A Rákosi-korszakkal szembeni kontraszt már ekkor is érezhető volt: „a lakosság véleménye” az volt, hogy régen nem vásároltak az emberek ennyi ajándékot, viszont elégedetlenséget váltott ki a fenyőfa és kenyérhiány. A jelentést író agitátor szerint a kommunista emberek véleménye ekkor az volt, „hogy a rádió karácsonyi adásában túl sok volt a vallási megemlékezés”, egyúttal voltak olyan személyek is, akik óvatosságra intettek a „hirtelen” jött árubőséggel szemben: „A párttagok egy részénél felvetődik, hogy vajon az ország gazdasági helyzete megengedi-e ezt a bőséget, később nem fog-e ez visszaütni? Tudjuk-e tartani a jelenlegi életszínvonalat? Tapasztalható bizonytalanság az 1958-as gazdasági évet illetően. Nagyon kemény évnek tartják, mivel a Szovjetuniótól kapott hitel mellett a tervet és célkitűzéseket súllyal a saját erőforrásainkra támaszkodva kell végrehajtani.”

Heves Megyei Hírlap – 2018. 12. 13. (1. oldal)

Hatvankét éves gyász

Az 56-os sortűz áldozataira emlékeztek

EGER Koszorúzással emlékeztek az 1956. december 12-i egri sortűz áldozataira csütörtökön a megyeszékhelyen. Nyerges Andor, az 56-os Szövetség Heves megyei vezetőségének tagja arról beszélt, hogy a 62 évvel ezelőtti gyilkos sortűz minden ok és provokáció nélküli borzalmas tett volt. Rámutatott: a megtorlás azért volt ilyen véres, mert a fegyveres harcok letörése után az ellenállás áttevődött a munkástanácsokra és nemzeti bizottságokra. – A sortűz áldozatainak pontos száma nem ismert, egyes források szerint 9–16 ember halt meg az utcán, illetve a kórházban, a sebesültek száma pedig 22 és 30 között volt – mondta.

A hagyományos megemlékezést Tóth Imre református lelkész és Schönberger Ferenc atya imái után koszorúzás zárta.

KA: A sortűz áldozatai előtt hajtottak fejet tegnap az emlékezők Képgaléria: heol.hu

KarcFM – Déli News – 2018.12.13. 12:09:02 (00:08:07)

Botrányos körülmények között fogadták el a Munka Törvénykönyvének módosítását a parlamentben

Mv: Bohócot csinált magából az Országgyűlésben a magyar ellenzék, fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis Máté szerint a nem kormánypárti politikusok agresszív viselkedése nevetségességbe torkollott. Azt mondta, példátlan a parlament elmúlt 28 éves történetében az, ahogy a képviselők a fizikai atrocitásoktól sem riadtak vissza. Kifejtette, nem tartozik a normalitás kategóriájába az, ha a magyar Országgyűlés munkáját erőszakkal megakadályozzák, ahogy az sem, ha a levezető elnököt nem engedik a helyére ülni. Ráadásul olyan politikus is volt, aki a miniszterelnök székében ülve nyomkodta a szavazógépét. Hozzátette, hogy a szavazás lebonyolítása jogszerű volt, hiszen erre a technikai megoldásra, hogy a képviselői kártya nélkül is lehetett voksolni, éppen az ilyen esetek miatt volt szükség. Egyúttal hangsúlyozta, a parlamentben nem a kártyák szavaznak, hanem a képviselők. Kocsis Máté kijelentette, az Országgyűlésben történtek méltatlanok a parlamenthez, ezért ez nem maradhat következmények nélkül. Az ellenzék többek között sípolással, szirénával és bekiabálással zavarta az ülést, ahol a Munka törvénykönyvének módosításáról is szavaztak. A változtatást végül 130 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 1 tartózkodással fogadta el a ház, így januártól az évi 250 óra rendkívüli munkaidőn felül további 150 óra elrendelhető, de csak a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján. Az ellenzék által rabszolgatörvénynek titulált jogszabállyal a szakszervezetek sem értettek egyet.

Mészáros Melinda, elnök, LIGA Szakszervezetek: Így is rendkívül leterheltek a munkavállalók.

Mv: Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke a Karc FM-nek azt mondta, hogy a módosítás szerinte napi tíz óra munkát is jelenthetne, ami egészségkárosító hatással lenne a dolgozókra.

Mészáros Melinda: Egy tovább emelt és bővített túlmunkakeret azt eredményezné, hogy a munkavállalók egészsége tovább romlik, a munka és a magánélet összhangja, kiegyensúlyozott rendszere, ez nem biztosítható, és úgy ítéljük meg, hogy a kormányzat által egyébként nagyon helyesen deklarált családtámogatási modellbe nem építhető be egy ilyen további leterheltsége a munkavállalóknak.

Mv: Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt kifogásolta, hogy a törvénymódosítás a munkaidőkeretet egyről három évre hosszabbítja, vagyis az ő értelmezésükben ennyi időn belül kell kiegyenlíteni pihenőidővel a túlórákat.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: A magyar munkaügyi gyakorlatban, munkaerőpiaci gyakorlatban a hat hónap, az a maximális idő, amit ilyen elszámolási időszaknak vagy referenciaidőnek tekintenek, de általában négy hónapot használnak a munkáltatók.

Mv: Palkovics Imre kifejtette, azontúl, hogy a többletmunka hosszú távon egészségtelen, az elszámolásokat sem lehetne követni. A törvénymódosítás egyik beterjesztője, Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet a Karc FM-en, hogy a változtatás a rendkívüli túlmunkát, amelyet azonnal ki kell fizetni a dolgozónak, nem érinti, csupán az előre tervezhetőt.

Kósa Lajos (Fidesz), országgyűlési képviselő: Előfordulhat, hogy előre tervezetten azt mondja a munkaadó, hogy hétfőn meg kedden nem nyolc, hanem tíz órát kell dolgozni, mert olyan a munkafolyamat, hogy két órát még rá kell húzni. Ebben az esetben viszont azt a négy órát, amit pluszban ledolgozott a munkavállaló, azt kötelező neki kiadni pihenőidőben, ez a javaslat lényege. A fizetését éppúgy megkapja, éppúgy tudja tervezni az életét, pihenőidőben kapja meg. Van vállalat, aki ilyen formában dolgozik, öt hetet dolgoznak a munkavállalói, és egy hetet meg egyáltalán nem, azt megkapják pihenőidőbe.

Mv: Kósa Lajos hangsúlyozta, a továbbra is érvényben lévő rendelkezések alapján a heti negyvenórás munkaidő változatlan marad, és hetente a túlórák száma is legfeljebb nyolc lehet, ráadásul a munkaidőkeret meghosszabbítására csak akkor van lehetőség, ha ezt a kollektív szerződés tartalmazza, a túlórák számáról pedig a munkáltatóknak minden dolgozóval egyesével kell megegyezniük. Kósa Lajos szerint éppen ezért a szakszervezetek csak azt sérelmezik, hogy a munkavállalók így nélkülük is megegyezhetnek majd a munkaadókkal. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is elmondta, a módosítás lényege az, hogy aki többet akar dolgozni, annak legyen erre lehetősége. Ezért is garantálja a változtatás, hogy a jelenlegi keretek felett csak a munkavállaló megegyezésével lehet túlmunka, aki pedig ezt nem akarja, azt nem érheti retorzió a munkaadó részéről.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter: Ezt a hatályos jogszabályok maximálisan biztosítják, arról nem is beszélve, hogy pillanatnyilag munkaerőhiány van a magyar piacon, tehát a gyakorlati helyzet is ezt biztosítja. Miután a jelenlegi szabályoktól való eltérésre kizárólag akkor van mód, hogyha valaki ebbe belegyezik, ezzel csupán azt tesszük lehetővé, hogy egy munkavállaló ne másodállásban kényszerüljön túlmunkára, hogyha ő többet akar vagy többet kénytelen dolgozni azért, hogy több jövedelme legyen, hanem ezt a saját munkahelyén is saját elhatározása és döntése alapján megtehesse. A munkahelyi és munkajogi védelem, az teljes körű abban az esetben, hogyha ő ezt a plusz órát nem vállalja.

Mv: A plusz fizetések érdekében egyébként eddig is sokan vállaltak másodállást, ráadásul a munkaerőhiány is gyakran vezetett túlórához jogszerűtlenül és fizetés nélkül. Farkas Örs politológus a Karc FM-en úgy vélekedett, a kormány a törvénymódosítással csupán a meglévő gazdasági helyzetre reagál.

Farkas Örs, politológus: Az építőiparban jelentkezett először, hogy a hihetetlenül megugró építkezések száma miatt sokan vannak valóban úgy, hogy ledolgozzák a rendes munkahetet, és utána akár szombaton és vasárnap is szeretnének dolgozni, mert jelenleg van fizetőképes kereslet az ő munkájukra, és jelenleg tudnak annyit emiatt takarékoskodni, ráadásul nem fizetések mellett, hogy abból a családjukat jó életszínvonalon eltartsák. De ahhoz, hogy ezt meg tudják csinálni a jelenlegi keretek között a már meglévő 250 és 300 órás túlóralehetőségek között, ezt csak úgy tudják megcsinálni, hogy papíron a kollégájuk helyett mennek be dolgozni, mert neki kimerül a túlóralehetőségük.

Mv: Farkas Örs hozzátette, hogy a módosítással a magyar keret még mindig alatta marad az európai uniós átlagnak, ami 417 túlórát engedélyez. A politológus az ellenzéki reakciókról egyúttal azt mondta, a nem kormánypárti politikusok azért kapaszkodnak minden lehetőségbe, amelytől azt remélik, hogy a kormányt gyengíti, mert évek óta nem találnak olyan belpolitikai kérdést, amely mögé szélesebb társadalmi támogatottságot tudnának állítani. Szerinte ennek oka, hogy az ellenzéki pártok nem különböztetik meg magukat egymástól.

Farkas Örs: Erős értékrend nélkül, illetve erős alapok nélkül politizálnak, napról napra próbálnak meg az adott helyzetben legjobbnak ítélt politikai döntést hozni, tehát nincsen egy zsinórmérték, amihez ők rendszeresen vissza tudnak térni, és azt mondják. Hogy már pedig mi következetesen mondjuk egy szélsőjobboldali, néha antiszemita gondolatot valló Jobbik vagyunk, vagy mi egyébként egy baloldali gazdaságpolitikát folytató, sokszor inkább a kommunizmusba hajló eszmerendszert folytató Demokratikus Koalíció vagyunk, vagy MSZP vagyunk, vagy mi egy zöldpárt vagyunk, az LMP, tehát ezek ilyen élesen elkülöníthetően nincsenek meg. Létrejött a baloldalon egy politikai massza, amely keresi az együttműködést egymással, mert érzik, hogy csak akkor van a választási szituációban lehetőségük a győzelemre, hogyha a Fidesz-KDNP-vel szemben összefogva indulnak, ez azt is jelenti, hogy elmosódik a pártok közötti különbség, és úgy kell politizálni ezeknek a pártoknak, hogy a Jobbik politikája is megfeleljen adott esetben a Demokratikus Koalíció szavazóinak.

Mv: Farkas Örs hozzátette, ezért születnek az ellenzéki térfélen minden kérdésben ad hoc döntések, emiatt csatlakoznak minden külföldi és belföldi kormányellenes támadáshoz, valamint ezért igyekeznek minél hangosabb, hisztériakeltő akciókat szervezni.

KarcFM – Hangoló – 2018.12.13. 08:15:10 (00:08:52)

Ismétlés: Összeállítás: Botrányos körülmények között fogadták el a Munka Törvénykönyvének módosítását a parlamentben

Szereplők: Mészáros Melinda, elnök, LIGA Szakszervezetek;  Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége;  Kósa Lajos (Fidesz), országgyűlési képviselő;  Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter;  Farkas Örs, politológus

KarcFM – Hangoló – 2018.12.13. 07:11:32 (00:08:49)

Ismétlés: Összeállítás: Botrányos körülmények között fogadták el a Munka Törvénykönyvének módosítását a parlamentben

Szereplők: Mészáros Melinda, elnök, LIGA Szakszervezetek;  Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége;  Kósa Lajos (Fidesz), országgyűlési képviselő;  Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter;  Farkas Örs, politológus

KarcFM – Hangoló – 2018.12.13. 06:10:47 (00:08:53)

Összeállítás: Botrányos körülmények között fogadták el a Munka Törvénykönyvének módosítását a parlamentben

Szereplők: Mészáros Melinda, elnök, LIGA Szakszervezetek;  Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége;  Kósa Lajos (Fidesz), országgyűlési képviselő;  Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter;  Farkas Örs, politológus

Magyar Idők – 2018. 12. 11. (1,13. oldal)

Főként az ellenzéket zavarja a túlórakeret

Nagy Kristóf

Szinte senkit nem érint a rendelkezésre álló adatok szerint a túlórakeret megemelése, mivel a cégek vagy nem használják ki a jelenlegi lehetőségeket sem, vagy alkalmazzák, de feketén, a magasabb óraszámban foglalkoztatást. A módosítás a versenyszféra alkalmazottait érintheti, ám bizonyos ágazatokban nem életszerű az ilyen mértékű túlmunka. A Munkástanácsok a jövőben az egyén szintjén segítené a dolgozókat a jogsegélyhálózatokon keresztül, emellett szorosabban együttműködne a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával a munkavállalók helyzetének javítása érdekében.

Bojkottal, bekiabálásokkal zavarták az Országgyűlés munkáját az ellenzéki pártok a munka törvénykönyvének tervezett módosítása miatt. Az ellenzéki képviselők emellett obstrukciót terveztek a napirendi pont módosításához benyújtott több mint 2900 napirend módosító javaslattal, ami a kormánypárti képviselők szerint egyértelműén szembemegy az Országgyűlés működésének alapelveivel. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője úgy reagált, azok próbálták bojkottálni a törvényhozást, akik a bankok érdekeit szolgálták, és egymillió embert tettek munkanélkülivé.

A gyakorlatban szinte senkit sem érint a túlórakeret 400 órára emelése – tudta meg ágazati beszámolók és a rendelkezésre álló adatok alapján a Magyar Idők. Az uniós statisztika szerint nálunk a negyedik legkisebb az éves túlóraszám az uniós tagállamok között.

A közszféra dolgozóinak – az orvosok, ápolók – túlórára vonatkozó szabályait nem a munka törvénykönyve rögzíti.

Nem érintettek a szállításban, közlekedésben dolgozók és az egyéni vállalkozók sem. A feketézés a kisebb cégeknél fordul elő.

Alig érződik a túlórakeret emelése

cégek gyakorlata szerint papíron néhányan, a valóságban jóval többen dolgozhatnak feketén

Nagyon kevesen érzékelhetik a gyakorlatban a munka törvénykönyvének (Mt.) tervezett módosítását, az Eurostat adatai szerint ugyanis évente 31,2 túlóra jut egy magyar munkavállalóra, ami az Európai Unió országai közül a negyedik legkevesebb pluszmunkát jelenti. A hazai alkalmazottak, tehát azok, akik nem maguknak rendelik el a túlmunkát – ideértve az egyéni vállalkozókat –, hetente átlagosan 40,6 órát dolgoznak. A teljes munkaidős foglalkoztatás az általános szabály szerint nálunk heti 40 óra. Bármekkora is a túlmunka, a jogszabály ezt írja elő az így foglalkoztatottak, vagyis a dolgozók több mint 90 százaléka esetén.

A munka törvénykönyvének a rendkívüli munkavégzés elrendeléséről szóló fejezete összességében alig több mint 2 millió alkalmazottat érinthet, tehát a munkavállalók kevesebb mint felét.

Nem vonatkozik a szabályozás a közszférára, így többek között az orvos és az ápoló munkaidejét sem az Mt. szabályozza.

Szintén alkalmazhatatlan a túlórakeret a vállalkozóknál, cégvezetőknél, valamint a közmunkásoknál. A 2 millió, versenyszférában dolgozó alkalmazott közül a fuvarozásban, a tömegközlekedésben és egyéb szállítási ágazatokban munkát vállalók is egyéb szabályok szerint dolgoznak. Ide sorolható például a sofőrök pihenőideje vagy a tömegközlekedésben a közfeladat ellátásához kapcsolódó előírások betartása.

A túlmunka végzésében két ágazatban érintett a leginkább: a feldolgozóipar és a kereskedelem. A munkavállalók és az iparági forrásaink beszámolója szerint a sokat emlegetett nagy autógyárakban a 250 óra rendkívüli munkavégzés feletti – kollektív szerződés meglétekor – 50 további túlórán felül is sokan dolgoznának, mivel jelentős pluszkeresetet lehet így elérni. A Kósa Lajos fideszes képviselő javaslata szerint 100 órával megemelt keretet – önkéntes alapon – azok használhatják ki, akik úgy gondolják, idejük egy részében a jóval magasabb, 50 százalékos túlórapótlékkal megtoldott javadalmazásukért vállalnának többletmunkát.

Az autógyáraknál működő szakszervezetek mindig hangsúlyozzák: az ágazati multik fontosnak tartják a rendezett, szabályos munkaügyi kapcsolatokat, tehát nem várható, hogy bárki is kényszerítse az alkalmazottat a túlmunkára. Szintén ezeknél az autógyáraknál érdekes a munkaidőkeret megemelése 12-ről 36 órára, ugyanakkor csak a győri egység használja ki a jelenlegi egyéves keretet. A gyakorlat szerint pedig havonta fizetik ki a túlórapénzt.

A nagy cégek üzleti tervükben számolnak is ezzel a tétellel, a vállalat éves büdzséjét pedig üzleti évre határozzák meg, s nem évekre előre. Szintén érinti az alkatrészgyártó üzemekben dolgozókat a módosítás. Ugyanakkor a legtöbb helyen a jelenlegi 250 órás túlórakeretet sem használják ki, az pedig elképzelhetetlen, hogy egyik napról a másikra olyan mértékben bővítsék a gyártósorokat, amely a dolgozók számára lehetővé tenné a túlórakeret-többlet teljesítését.

A kiskereskedelem a másik nagy, munkaerőhiánnyal küzdő ágazat. Itt várhatóan kihasználják a kötelezően 250 órában elrendelhető éves keret önként vállalt, legfeljebb 150 órás megtoldását, ám a dolgozók ebből szinte alig érzékelnek bármit. Helyi szakszervezeti forrásaink szerint a multiknál az éves túlmunkakeret rendszerint már őszre a legtöbb munkavállalónál elfogy. Ezt a vásárló is pontosan érzi, hiszen onnantól kezdve lassabb kiszolgálást, későn feltöltött polcokat tapasztal. A kiskereskedelem legtöbb szereplőjét ugyanakkor nem zavarja a 250 órás, szakszervezeti jelenlétnél legfeljebb 300 órás keret átlépése, mivel több esetben az alkalmazottak évi 400-600 óra túlórát is lehúznak. Ebben az esetben a fekete zónában dolgozik az alkalmazott, túlórapótlék helyett az így járó összeget egyéb pótlékhoz, bónuszhoz csapják, ezzel a hatóságok előtt láthatatlanná téve a pluszjavadalmazást.

Ebben az ágazatban tehát fehéredés várható a módosítások életbelépésével. Összességében tehát a legtöbb dolgozó semmit sem vesz észre a törvénymódosításból, mivel a valós, statisztika által nem látható túlóra leginkább a legtöbb embert foglalkoztató kisvállalati szektorban jelentkezik, ám a fekete túlmunka a kisvállalati szektor számtalan cégénél ellenőrizhetetlen, illetve továbbra sem válik motiválttá a foglalkoztató a járulékfizetésre, és a kötelező, 50 százalékos túlórapótlék megfizetésére sem. A vállalati szféra számos ágazatában szintén életszerűtlen még a 250 órás túlóráztatás is, a 400 végképp. A mezőgazdaság szezonális jellegű, a közlekedési ágazatokra más szabályok vonatkoznak, az építőiparban fizikai akadályok is felmerülnek, a kommunikációs területeken, pénzügyi szektorban pedig elenyésző a papíron vezetett túlóra. Összességében a legtöbb helyen a munkaadó és a munkavállaló hivatalos papír nélkül, egyéni megállapodás szerint jár el.

A túlóráztatásban érintett ágazatoknál – a helyi beszámolók szerint – két dologra figyel oda a munkaadó: egyrészt a dolgozót nem terheli le annyira, hogy beteg legyen, mert akkor kiesik a létszámból. Másrészt olyan mértékben téríti meg a túlmunkát, hogy az a dolgozónak is megfeleljen. Az 50 százalékos túlórapótlék kifizetése pedig bizonyos óraszám felett indokolatlan, mert abból egy új alkalmazott havi bére is fedezhető. Összességében tehát az Mt. módosítása a munkavállalók legnagyobb részét egyáltalán nem érinti; akit igen, annál a munkáltató jellemzően már a fekete zónában is alkalmazza a magasabb keretet. – Az egyén szintjén segítené az Mt. módosításának elfogadása esetén a Munkástanácsok a dolgozót jogsegélyhálózatain, a Jogpontokon keresztül, kollektív munkaügyi vita esetén pedig a kollektív munkaügyi vitarendezésen képviseli a munkavállalók érdekeit, hogy ne fordulhassanak elő visszásságok, sablonszerződések aláíratása – hangsúlyozta lapunknak Palkovics Imre. A szakszervezet elnöke kiemelte: ugyan nem készült részletes elemzés, de az adatokból kiderül, sok munkáltató túllépi az éves keretet, s trükközéssel túlóráztat, miközben a multiknál jellemzően szabálykövető magatartás miatt sokan nem tudnak dolgozni, habár a lehetőségük meglenne a jövedelmük kiegészítésére.

Palkovics arról is beszélt, a szakszervezet figyelembe veszi, hogy nincsenek jelen minden cégnél, így indokolt lehet az egyéni megállapodás, habár a kollektív szerződés nagyobb védelmet jelent. Az adatok ismeretében az elnök kiemelte: indokolatlan volt a szakszervezeti tiltakozás, míg a szombati demonstráción az ellenzéki pártok jelenléte, szerepvállalása elfogadhatatlan.

SÍP, DOB, KIVONULÁS, BOJKOTT Hangos sípszóval és bekiabálásokkal zavarta az Országgyűlés plenáris ülését az ellenzék, miután csomagban szavaztak a tegnapi napirendhez benyújtott 2925 módosító javaslatról. Kövér László, az Országgyűlés elnöke (képünkön) ismertette az igazságügyi bizottság eseti állásfoglalását. Eszerint az MSZP, a Párbeszéd és DK benyújtott módosítási javaslatai sem önmagukban, sem együttesen nem voltak alkalmasak arra, hogy támogatásuk esetén meghatározzák az ülés napirendjén szereplő napirendi pontok tárgyalási sorrendjét. Az eseti állásfoglalás idézi az Alkotmánybíróság obstrukcióról szóló megállapításait és az országgyűlési törvény rendelkezéseit is, azaz a házelnök jogosult arra, hogy a plenáris ülés szavazásainak előkészítése körében gondoskodjon arról, hogy a parlament alkotmányos funkcióit hatékonyan tudja teljesíteni.

Az Országgyűlés elnöke gépi szavazást rendelt el, és végül 23 igen és 116 nem szavazattal elvetették a képviselők az ellenzéki módosítócsomagot. Ezt követően az ellenzék oldaláról hangos sípszó és bekiabálások zavarták meg az ülést. A napirendet végül 117 igen és 10 nem szavazattal elfogadták, a sípolás és a bekiabálások ezalatt is folyamatosak voltak. Az Országgyűlés elnöke súlyos rendzavarás miatt kizárta az ülésnapról Varga László szocialista képviselőt, a képviselők 115 igen, 35 nem szavazattal döntöttek erről.

Az ellenzéki frakciók képviselői a heves vita végén, néhány független képviselővel kiegészülve kivonultak az ülésteremből és bojkottálták az ülésnap további részét.

Beágyazott cikkek:

Kocsis Máté: A baloldal szembemegy az Országgyűlés működésének alapelveivel

A baloldali ellenzéki pártok obstrukciója szembemegy az Országgyűlés működésének alapelveivel – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az MTI-nek. Előzőleg ellenzéki frakciók több mint 2900 napirend-módosító javaslat benyújtásával obstrukciót terveztek a munkaidőkeret emeléséről szóló fideszes törvényjavaslat miatt.

Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy egyetlen döntéssel kell határozni a napirend-módosító javaslatokról.

Kocsis Máté szerint az Országgyűlésre vonatkozó alapelvek és az Alkotmánybíróság határozata is világosan rögzíti, hogy a parlament hatékony, demokratikus működéséhez a képviselői jogok visszaélésszerű használata nem megengedett.

A frakcióvezető úgy fogalmazott: a baloldali ellenzéki obstrukciót azok a szocialisták, DK-sok kezdeményezték, akik kormányzásuk idején, Gyurcsány Ferenccel az élen, egymillió embert tettek munkanélkülivé, és kétszeresen adóztatták a munkásokat. Az is nyilvánvaló – folytatta a politikus –, hogy az ő kormányzásuk idején sokkal fontosabb volt a bankoknak mindenféle kedvezményeket adni, mintsem a munkásoknak segíteni.

A munka törvénykönyvének módosításáról szóló javaslat – amely körül „ez a hisztériakeltés kialakult a baloldali pártok jóvoltából” – arról szól, hogy aki szeretne többet dolgozni, és szeretne ezáltal több pénzt keresni, az elől elhárítsák a bürokratikus akadályokat – mondta a Fidesz frakcióvezetője. Hangsúlyozta, hogy ez önkéntes, azaz minden esetben a munkavállaló beleegyezése szükséges hozzá.

hírTV – Magyarország élőben – 2018.12.11. 19:43:59 (00:09:09)

Heves tiltakozásokat váltott ki és vitákat indított el a Munka Törvénykönyvének tervezett módosítása

Mv: A stúdióban Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. Jó estét kívánok!

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Jó estét kívánok!

Mv: Na, hát itt van egy újabb belpolitikai ügy, ami látszólag első megközelítésben a munkavállalókról szól, de a folyamat vége mégis csak az, hogy elsőrangú belpolitikai botránysorozat zajlik, amelynek azt hiszem, hogy csak egy állomása az, ami a parlamentben és a Kossuth téren történt. Összességében milyen érzésekkel tekintette azért az eseményeket?

Palkovics Imre: Hát először is hadd kezdjem azzal, hogy ez valóban egy nagy léptékű változás a magyar munkajogban a munkavállalók, a munkaerőpiac körülményeinek változásában. Ezért talán szerencsésebb lett volna, elkerülhető lett volna ez a fajta pourparle, a nagyon fontos téma körül, ami kialakult, hogyha a valódi makroszintű fórumokon belül zajlott volna ez az egyeztetés, vagyis megkapták volna előre a szakszervezetek és világosan láthatták volna, hogy mik a szándékok, mik a célok, mi a következménye ugye ennek az intézkedésnek. Ez nem így történt. De még próbáltuk menteni, ami menthető. Az előterjesztő egyéni képviselővel, Kósa Lajossal a szakszervezeti konföderációk kezdeményeztek, illetve ő kezdeményezett egy találkozót, ahol aztán sikerült megállapodnunk a legfontosabb kérdésekről. Vagyis, hogy kollektív szerződés nélkül egyik bővítő intézkedés sem, se a munkaidő keretet, se a túlmunkának, a rendkívüli munkának a mértékét ne lehessen elrendelni. Ennek ellenére ugye mégis rabszolgatörvényezés zajlott, és hát láthattuk, sajnos kificamodott az eredeti szándék, mert teljesen jogos a munkavállalóknak az aggodalma. Ennek az aggodalomnak hangot adni, teljes mértékben jogos és demokratikus eljárás lett volna. A probléma ott volt, amikor megjelentek ugye a baloldalnak a prominensei, mondhatom egy politikai panoptikum vonult föl ennek a fontos kérdésnek a munkavállalók közé vegyülve az exponálására. És hát ami a parlamentben történt, meg a parlament előtt a tüntetés után az sajnos elvette azt a tiszta szakmai és szakszervezeti szempontból vállalható szándékot, ami a kollegák részéről megnyilvánult. Innentől kezdve tényleg politikai küzdelmek, lehet azt mondani, martalékává vált ez az ügy. De éppen ezért nem árt tisztázni, hogy mégis milyen következményei vannak, milyen veszélyek, valós veszélyek, esetleg leselkednek az intézkedésből fakadóan, és hogy tényleg kiket érinthet. Egy higgadt, tárgyszerű áttekintése ennek az intézkedésnek az elkövetkezendő időben mindenféleképpen meg kell, hogy történjen.

Mv: Mindjárt egy picit beszélünk a részletekről is, de ha már az egyeztetésről szólt ön egyébként ebben a konkrét ügyben az egyeztetésen érezte azt, hogy átsiklik ez az ügy a pártpolitika felé? Tehát voltak olyan jelek, hogy ahogy ön fogalmazott, az eredeti szándéktól távolabb kerül a megoldás?

Palkovics Imre: Volt egy ilyen pillanat, igen, amikor a szakszervezeti konföderáció vezető kollegáimmal megállapodtunk kollektív szerződésben való munkaidő keret, illetve a túlmunka, rendkívüli munkaidő bővítéséről. Ez egy nagyon fontos követelésünk volt, hogy ne saját jogán rendelhesse el mindezeket a munkaidő szervezési nagyon fontos kérdéseket a munkáltató, hogy legyen egy kollektív védelem a munkavállalók fölött, hisz a kollektív védelem az kétszáz évvel ezelőtt kezdett kialakulni, és pontosan azért, hogy az egyénnek ne kelljen megvívnia a küzdelmet a befektetővel, a munkáltatóval. Ez egy ideális, egy tankönyvi modell szerint teljesen egyértelmű, hogy a munkáltató mindig is gazdasági fölényben van a munkavállalóval szemben, és sok-sok kényszer, mindenféle finom eszközökkel tud alkalmazni annak érdekében, hogy az akaratát keresztül vigye. Ebben az esetben még az sem mindig garancia, hogy a munkavállalónak írásban kell nyilatkozni az önkéntességről. Ezt az önkéntességet tudjuk jól, sok-sok esetben ki lehet használni. De az is tény, hogy ezalatt a vita alatt is, meg ezt megelőzően is voltak jelzések a mi tagságunk köréből is, hogy bizony szeretnének többet dolgozni annál, mint amit pillanatnyilag lehet. Ezt sem tagadhatjuk. Mint ahogy azt is, hogy a másik oldalról is voltak aggodalmak. Ha ezt a munkáltató saját jogán elrendelheti, akkor valóban egy kiszolgáltatott helyzet alakul ki. Na most ezen a helyzeten, amikor is sikerült megállapodnunk, változtatásra került az előterjesztés, érthetetlen módon az utolsó bizottsági ülésen visszafordult a történet. Igaz, hogy nem teljesen az eredeti előterjesztés szerint, vagyis hogy teljes kiszolgáltatottság a munkavállaló részére a munkáltató által elrendelhető túlórakeretek kibővítésében, de az valóban abban van valami jogos felvetés, hogy vigyázni kell arra, hogy a munkáltató ne tudjon visszaélni, ne tudjon sablonszerződéseket a munkavállalók tömegeinek orra alá nyomni és azt mindenfajta kényszerrel ugye keresztül verni. Erre vannak a szakszervezetek. Vagy ha nincsenek, akkor a munkavállalóknak szakszervezetekhez van lehetősége fordulni. Illetve jogsegély-szolgálatokat igénybe venni, amelyeket kiépítettünk az elmúlt évek során. A munkáltatókkal és szakszervezetek közösen működtetik ezeket a jogsegély pontokat. És ha bármiféle kétsége fölvetődik az orra alá dugott szerződéstervezettel a munkavállalónak, ezekhez a jogsegély pontokhoz nyugodtan fordulhat. Sőt, a kollektív munkaügyi konfliktus keletkezne esetlegesen a szakszervezet, a munkáltató és az üzemi tanács, és a munkáltató között, erre is megvan az intézményi rendszer. Munkaügyi döntés közvetítő szolgálatot működtetünk, egy teljesen kiépített országos hálózat van, profi jogászokkal fölszerelve. Tehát a védelmet több körben meg lehet oldani a munkavállalók számára, de valóban meg kell nézni, hogy ezekben a szerződésekben, amit munkáltató munkavállalóval aláírhat, ezekben mit lehet rögzíteni?

Mv: Viszont erre azt mondják sokan a kormánnyal vitatkozva, hogy még azt el is ismerik, hogy a törvény betűje szerint a munkavállalók érdekeit valamennyire védi ez a módosítás is. De hogy a döntő pillanatban a munkaadó kezében van minden, és hogyha ő úgy gondolja, akkor el is bocsáthatja a fellázadt munkatársat. Erre meg a miniszterelnök azt mondta, hogy ő ettől nem tart, mert Magyarországon munkaerőhiány van. Tehát a munkavállalónak is érdeke, munkaadónak is érdeke, hogy minél több emberét megtartsa. Hogy látja ön ezt?

Palkovics Imre: Hát ez teljesen egyértelmű. Tehát azért mondom, annyira szerteágazó ma már a különböző viszonyok, élethelyzetek, szituációk ugye a munkahelyeken. Ma már nincs az a homogén jellemző, hogy munkanélküliség tombol, és bármelyik munkavállalót egy pillanat alatt ugye el lehet távolítani, ha nem is a munkavállalóval kapcsolatos szakmai vagy egyéb megfelelőségi problémák vannak, viselkedése alapján. És azt gondolom, hogy ez enyhült ez a feszültség, mert kereslet van a munkaerő iránt és valóban különösen azoknál a cégeknél, ahol ezeknek a várható új intézményeknek az alkalmazására sor fog kerülni, ott valóban magasan kvalifikált, különböző feldolgozóipari cégekről beszélünk, bár halljuk, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak is egy segítséget nyújt ezáltal a kormány. Ott azért már aggodalmaink vannak, mert nincsenek szakszervezetek, nincsen kollektív jogvédelem. Ott valóban az egyén kiszolgáltatott, de valóban ott is megállnak egyes ágazatokban, a kiskereskedelemben, építőiparban, a már említett autóipari klasztereknél, mert nyilvánvaló, hogy egyik pillanatról a másikra kollektívákat vagy egyéneket sem bocsát el a munkáltató. Különösen szüksége van rá. Tehát árnyaltabb a kép annál, de nyilvánvaló a szakszervezeteknek az a dolga, hogy próbálják meg kollektív védelemben részesíteni a munkavállalókat, és az aggodalom az ő részükről ilyen szempontból érthető.

Mv: Megtörtént, ami megtörtént, megvolt a demonstráció. Hogyan tovább? Mert az ön kollégái, Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke útlezárásokról is beszélt. Hát gondolom, hogy azért egy ilyen típusú ügynek nem biztos, hogy az útlezárás a legjobb megoldása.

Palkovics Imre: Hát ha igazi szakszervezeti megoldásban gondolkodunk, akkor azt gondolom, hogy egy általános sztrájk, vagy egy ágazati, vagy egy nagy munkahelyi sztrájk lenne igazából. Ezt tudják a kollégák is, hogy nem igazán kivitelezhető mai viszonyok között, nem azért, mert csak és kizárólag félnek az emberek, hanem azért is, mert prosperál a gazdaság, működnek a munkahelyek, emelkedtek a bérek, azért ezt is hozzá kell tenni. Nincs az a típusú kiszolgáltatottság, ami ennek a törvénynek egyébként már olyan mértékben kaotikus körülmények között van a tárgyalása, nem is értik az emberek, hogy miről van szó. Az egyik része a társadalomnak elfogadja, hogy ez egy óriási veszély, erre népfelkelést kell vagy lehet szervezni. A másik része meg azt mondja, hagyjatok minket békén, mert most legalább többet tudunk dolgozni, vagy egyáltalán nem is érdekel minket ez a dolog, mert olyan mértékűvé válik a probléma, akkor vesszük a batyunkat, és elvonulunk ugye külföldre, mint ahogy ezt nagyon sokan tették. De azért mondom, egységes megítélése az egész társadalom részéről ennek a döntésnek nincsen. Éppen ezért föllázítani sem lehet az embereket, mert mondom, van olyan, aki igényli, van olyan, aki fél tőle, van olyan, aki ezért el fogja hagyni az országot. Tehát azt gondolom, hogy itt teljes társadalmi összefogást, amiben az ellenzéki pártok esetleg megint ugye reménykedtek, hogy erre aztán föl lehet lázítani társadalmat, el lehet söpörni a kormányt, ebből biztos, hogy nem lesz ilyen típusú mozgalom.

Mv: Köszönöm szépen Palkovics Imrének, hogy befáradt a stúdióba.

Palkovics Imre: Én köszönöm a lehetőséget. Kedves nézőink, mi pedig egy rövid szünet után folytatjuk.

Magyar Idők – 2018. 12. 10. (6. oldal)

Sortűz hallgattatta el a tüntetés résztvevőit

MTI

Az 1956-os sortűz áldozataira emlékeztek szombaton Salgótarjánban, az idén történelmi emlékhellyé nyilvánított December 8. téren.

– Salgótarján azzal váltotta ki a hatalom megkülönböztetett gyűlöletét, hogy ott maga a munkásság utasította el a rendszert, és amire a legbüszkébb lehet Salgótarján, az az, ahogyan a munkásszolidaritás működött a városban – mondta a gyásznapi megemlékezésen Kádár Pál, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára.

Hozzátette: annak idején az első hívó szóra ezrek indultak munkástársaik kiszabadulását követelni, pedig akkor már minden józan ember tudta, hogy az életével játszik. Az emberekben a félelemnél erősebb volt a bajtársiasság, erősebb volt a szolidaritás parancsa. Az államtitkár a beszédében arra is kitért, hogy máig tisztázatlanok az 1956. december 8-i sortűz pontos körülményei, a halottak számáról is eltérő adatokat ismerünk, de az bizonyos, hogy napjainkban a December 8. tér az egyik szimbóluma az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó tömeges megtorlásoknak. A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára kiemelte: a kormány azért döntött májusban a sortűz színhelyének történelmi emlékhellyé nyilvánításáról, hogy emlékeztesse a jelen és a jövő nemzedékét Salgótarján történetének meghatározó eseményére, mindannyiunk sorsfordító tragédiájára.

Salgótarjánban 1956. december 8-án mintegy négyezren tüntettek két munkástanácsi vezető kiszabadításáért az akkori Vásártéren, amikor karhatalmisták és szovjet katonák tüzet nyitottak a békés tömegre. A sortűznek levéltári források szerint 46 halálos áldozata volt, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) azonban 131-re teszi az áldozatok számát – írja az MTI.

Bérczesi Mihályné, a Pofosz Nógrád megyei elnöke felidézte, hogy 62 évvel ezelőtt ezen a napon halottak feküdtek „itt a téren, az úton és a járdán”.

Mint mondta, a sortüzet az acélgyári dolgozóknak szánták, hozzájuk társultak a tüntetésen a bánya, a tűzhelygyár és az üveggyár dolgozói. Azt kérte a fiataloktól, ne engedjék feledésbe merülni, ami itt történt, mert a salgótarjániak és a városkörnyékiek történelmet írtak 1956. december 8-án.

Fekete Zsolt (MSZP–DK–Tarjáni Városlakó Egyesület), a város polgármestere arról beszélt: Salgótarján polgárai 1956-ban egyértelműen kinyilvánították, hogy nem kérnek többet a zsarnoki elnyomásból. Az októberi események hatására az acélgyárban és az öblösüveggyárban üzemőrség alakult, 27-én ledöntötték a szovjet emlékművet, 30-án megalakult a Nógrád Megyei Nemzeti Tanács, amely megpróbálta átvenni a hatalmat. Megalakult a Szabad Salgótarján rádió, a munkások pedig sztrájkot hirdettek a szovjet csapatok kivonulásáig. December 8-án itt került sor az egyik legvéresebb megtorlásra.

A városvezető kiemelte a történelmi emlékhellyé nyilvánítás fontosságát, mondván, csak a meghatározó jelentőségű helyek kapják meg ezt a figyelmet.

Észak-Magyarország – 2018. 12. 10. (2. oldal)

Az áldozatokra emlékeztek

A félelemnél is erősebb volt a bajtársiasság 1956. december 8-án.

Salgótarján. Az 1956-os sortűz áldozataira emlékeztek szombaton Salgótarjánban a történelmi emlékhellyé nyilvánított December 8. téren.

Működött a munkásszolidaritás A gyásznapi megemlékezésen Kádár Pál, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára azt mondta: Salgótarján azzal váltotta ki a hatalom megkülönböztetett gyűlöletét, hogy ott maga a munkásság utasította el a rendszert.

Kádár Pál hozzátette: annak idején az első hívó szóra ezrek indultak munkástársaik kiszabadulását követelni, pedig akkor már minden józan ember tudta, hogy az életével játszik. Az emberekben a félelemnél erősebb volt a bajtársiasság, erősebb volt a szolidaritás parancsa – mondta.

Salgótarjánban 1956. december 8-án mintegy négyezren tüntettek két munkástanácsi vezető kiszabadításáért, amikor karhatalmisták és szovjet katonák tüzet nyitottak a békés tömegre. A sortűznek levéltári források szerint 46 halálos áldozata volt.

KA: Kádár Pál

Hajdú-Bihari Napló – 2018. 12. 10. (2. oldal)

Az áldozatokra emlékeztek

A félelemnél is erősebb volt a bajtársiasság 1956. december 8-án.

Salgótarján. Az 1956-os sortűz áldozataira emlékeztek szombaton Salgótarjánban a történelmi emlékhellyé nyilvánított December 8. téren.

Működött a munkásszolidaritás A gyásznapi megemlékezésen Kádár Pál, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára azt mondta: Salgótarján azzal váltotta ki a hatalom megkülönböztetett gyűlöletét, hogy ott maga a munkásság utasította el a rendszert.

Kádár Pál hozzátette: annak idején az első hívó szóra ezrek indultak munkástársaik kiszabadulását követelni, pedig akkor már minden józan ember tudta, hogy az életével játszik. Az emberekben a félelemnél erősebb volt a bajtársiasság, erősebb volt a szolidaritás parancsa – mondta.

Salgótarjánban 1956. december 8-án mintegy négyezren tüntettek két munkástanácsi vezető kiszabadításáért, amikor karhatalmisták és szovjet katonák tüzet nyitottak a békés tömegre. A sortűznek levéltári források szerint 46 halálos áldozata volt.

KA:Kádár Pál Fotó: MtI

Kelet-Magyarország – 2018. 12. 10. (2. oldal)

Az áldozatokra emlékeztek

A félelemnél is erősebb volt a bajtársiasság 1956. december 8-án.

Salgótarján. Az 1956-os sortűz áldozataira emlékeztek szombaton Salgótarjánban a történelmi emlékhellyé nyilvánított December 8. téren.

Működött a munkásszolidaritás A gyásznapi megemlékezésen Kádár Pál, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára azt mondta: Salgótarján azzal váltotta ki a hatalom megkülönböztetett gyűlöletét, hogy ott maga a munkásság utasította el a rendszert.

Kádár Pál hozzátette: annak idején az első hívó szóra ezrek indultak munkástársaik kiszabadulását követelni, pedig akkor már minden józan ember tudta, hogy az életével játszik. Az emberekben a félelemnél erősebb volt a bajtársiasság, erősebb volt a szolidaritás parancsa – mondta.

Salgótarjánban 1956. december 8-án mintegy négyezren tüntettek két munkástanácsi vezető kiszabadításáért, amikor karhatalmisták és szovjet katonák tüzet nyitottak a békés tömegre. A sortűznek levéltári források szerint 46 halálos áldozata volt. KA: Kádár Pál

Nógrád Megyei Hírlap – 2018. 12. 10. (1,2. oldal)

Történelmi emlékhelyet avattak a sortűz terén

Veres Edina

A karhatalmi szervek fegyveresei 1956. december 8-án a mintegy négyezer embert számláló, békésen tüntető tömegre tüzet nyitottak, kioltva ezzel a levéltári források alapján 47 életet. Az emberek a Vásártéren fegyvertelenek voltak. A történtek után hatvankét évvel történelmi emlékhellyé nyilvánították a tragédia színhelyét.

SALGÓTARJÁN A város gyásznapján, december 8-án, szeplőtelen fogantatás ünnepén misét tartottak a főplébánia templomban, majd az emlékezők kezükben mécsessel érkeztek a Vásártérre, az 1956. december 8-ai véres esemény helyszínére. A kormány májusi döntésének értelmében történelmi emlékhely a sortűz áldozatainak tiszteletére. A karhatalmi szervek fegyveresei a mintegy négyezer embert számláló, békésen tüntető tömegre tüzet nyitottak, kioltva ezzel a források alapján legalább 47 életet. Dr. Kádár Pál, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára emlékezőbeszédében kiemelte: a nógrádi megyeszékhely azzal váltotta ki az akkori hatalom megkülönböztetett gyűlöletét, hogy itt maga a munkásság utasította el a kommunista rendszert.

Történelmi emlékhely a téren, a sortűz áldozatainak tiszteletére

Máig él a salgótarjáni köztudatban a hatvankét évvel ezelőtti vérontás

SALGÓTARJÁN A városi gyásznapon az emlékező tömeg mécsesekkel kezeikben érkezett a December 8. térre, amelyet a kormány májusi döntésének értelmében történelmi emlékhellyé nyilvánított.

Dr. Kádár Pál, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára emlékezőbeszédében kiemelte: a megyeszékhely azzal váltotta ki az akkori hatalom megkülönböztetett gyűlöletét, hogy itt maga a munkásság utasította el a rendszert. – A hatvankét évvel ezelőtti december 8-i tüntetés közvetlen előzménye két munkástanácsi vezető letartóztatása volt. Salgótarján arra lehet a legbüszkébb, ahogy a munkásszolidaritás működött, hiszen 1956-ban az első hívó szóra ezrek indultak meg munkatársaik kiszabadításáért, holott akkor már minden józan ember tudta, ezzel az életét teszi kockára. A félelemnél erősebb volt bennük a bajtársiasság. A salgótarjáni sortűz pontos körülményei máig tisztázatlanok, sőt a halottak számáról is eltérő adatokat ismerünk.

Egy dolog azonban bizonyos, hogy a December 8. tér az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó tömeges megtorlások egyik szimbóluma – mondta dr. Kádár Pál.

Hozzátette: a sortűz színhelyének emlékhellyé nyilvánításával a kormány célja, hogy emlékeztesse a jelen és a jövő generációját megyeszékhelyen történtekre és mindannyiunk sorsfordító tragédiájára.

Bérczesi Mihályné, a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének (Pofosz) Nógrád megyei elnöke úgy fogalmazott: fiatalasszonyként élte át december 8-a történéseit, amelyekről mind a mai napig nehéz beszélnie. – A bányaüzemi, a tűzhelygyári és az üveggyári munkások is csatlakoztak a tüntetéshez, de a sortüzet az acélgyári munkásoknak szánták. A dolgozók létszáma ebben a gyárban volt ez idő tájt a legnagyobb, körülbelül ötezer ember – mondta Bérczesi Mihályné, aki a visszaemlékezésében kitért arra is, hogy hatvankét évvel ezelőtt a téren, ahol a megemlékezés zajlott, illetve az úton és a járdán is mindenfelé halottak feküdtek.

Amint beszédében kiemelte: a város és a környék lakói 1956. december 8-án történelmet írtak, ezért arra kérte a fiatalokat ne hagyják feledésbe merülni az akkor történteket.

Fekete Zsolt, Salgótarján polgármestere miután beszédében összefoglalta, mely 1956-os események vezettek a december 8-ai vérontáshoz, kiemelte a tér történelmi emlékhellyé nyilvánításának jelentőségét. – A hatvankét évvel ezelőtti vérontás belevéste magát a városunk történelmébe, a lelkünkbe és az emlékezetünkbe. A történelmi emlékhelyen felállított sztélé egyszer s mindenkorra beemeli a tüntetőket a nemzeti hősök templomába, ezzel méltó emléket állít a salgótarjáni mártíroknak – fogalmazott Fekete Zsolt.

A polgármester hozzátette: az emlékhely folyamatosan figyelmeztet minket arra, hogy vigyáznunk kell szabadságunkra és ki kell állnunk nemcsak magunkért, hanem társainkért is az elnyomó hatalommal szemben.

KA: Varga András esperesplébános megáldja a sztélét

KA: Koszorúzás az 1956. december 8-ai véres események helyszínén. Legalább 47 áldozat volt

KA: Avatás után a márványoszlop, a sztélé előtt. Magyarul és angolul is olvasható rajta az esemény leírása

Beágyazott cikkek:

Márványoszlopot állítottak, a tragikus esemény kétnyelvű leírásával

A városi gyásznap eseményeire való megemlékezés egy – a sortűz áldozatainak lelki üdvéért szóló – ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét, amelynek a salgótarjáni Római Katolikus Főplébánia adott otthont. A megemlékezők a templomot elhagyva égő mécsest vettek kezeikbe, így sétáltak át a December 8. térre, amelynek történelmi emlékhellyé nyilvánítását a megyeszékhely önkormányzata és a Pofosz kezdeményezte a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságnál. Az indítványt a kormány május 25-ei döntésével elfogadta. Így márvány emlékoszlopot, sztélét állítottak a téren, amelyen magyar és angol nyelven is olvasható az ott történt eseményekről szóló ismertető. A sztélét Varga András plébános áldotta meg, majd a megemlékezők a márványoszlop előtt elhelyezhették az emlékezés mécseseit. Közben felolvasták a sortűz áldozatainak nevét, életkorát és foglalkozását, amelyeket a tér lélekharangjának egy-egy kondulása kísért. A Zenthe Ferenc Színház „A város címere” nevű emlék előadását követően, az ünnepi beszédek hangzottak el. Ezt koszorúzás követte.

Magyar Idők – 2018. 12. 08. (1,16. oldal)

Senki nem kötelezhető többlettúlórára

Nagy Kristóf

Önkéntes túlmunkát vállalhatnának a dolgozók a munka törvénykönyvét módosító javaslat végleges szövege szerint, tehát a munkaadó és a munkavállaló egyéni megállapodásához kötnék a jelenleg is elrendelhető, évi 250 órán felüli, további, a mostani 50 helyett 150 órára növelt további túlórázás lehetőségét. A kormány és a kamara szerint életszerű a módosítás, mert jelenleg az sem tud több munkát vállalni, aki akarna. A szakszervezetek bírálják a javaslatot, ugyanakkor a Gyurcsányékhoz is köthető Magyar Szakszervezeti Szövetség mai demonstrációjának felhívásában az ellenzék politikai céljait is kiszolgálja, felhasználva a munkavállalót.

Új lehetőséggel egészül ki a munka törvénykönyve, ha az Országgyűlés megszavazza a módosítást: a munkavállaló és a munkaadó megegyezésével lenne növelhető a jelenleg is kötelezően elrendelhető, évi 250 óra túlórán felül további 150 órára emelt munkavégzés kerete. Ez azt jelenti, hogy senkinek sem lehet előírni többletmunkát, ugyanakkor ha a munkavállaló többet szeretne keresni, és ezért vállalja, hogy többet dolgozik, a munkáltatóval írásban megállapodhat ennek kereteiről. A munkáltató nem kényszerítheti az alkalmazottat, ha nem vállalja el a túlórát, emiatt pedig nem bocsáthatják el.

A kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara álláspontja szerint életszerű a javaslat, mivel korábban csak akkor volt lehetőség a 250 órás kereten felül túlórára, ha – szakszervezeti jelenlét esetén – kollektív szerződésben ezt rögzítették.

A munka törvénykönyv módosítása miatt demonstrálnak ma a szakszervezetek, ám az ellenzéki pártok, civil szervezetek várható jelenléte és a felhívás arra utal, hivatalosan ugyan a munkavállalók védelmében vonulnak utcára, ám a tüntetés valójában politikai indíttatású. A konföderációk csak a munkavállalókat érintő kérdésekben egységesek.

Önként vállalható csak a több túlóra

Senki sem kényszeríthető „rabszolgamunkára”

A munkaadók és a munkavállalók egyéni megállapodására bízná a kötelezően elrendelhető, évi 250 óra rendkívüli munkavégzés feletti, további legfeljebb 150 óra túlmunka elvállalását a munka törvénykönyvének (Mt.) törvényalkotási bizottság által módosított javaslata.

A gyakorlatban a módosítással – a hatályos szabályok szerint – továbbra is megmarad a rendes munkaidőn felül, a munkáltató által elrendelhető évi 250 óra rendkívüli munkavégzés, tehát túlóra. Ennek elrendeléséről négy nappal hamarabb kell értesíteni a munkavállalót. Ezenfelül a most hatályos Mt. szerint kollektív szerződésben, tehát szakszervezeti jelenlét esetén további évi 50 órát túlórázhat a dolgozó. Ez az 50 óra a módosítással 150 órára emelkedik, és nem lesz feltétele a kollektív szerződés, tehát a munkaadó és a munkavállaló egyéni megállapodásán múlik a további túlóra lehetősége.

A gyakorlatban a módosítást követően írásban kell megállapodnia a foglalkoztatónak az alkalmazottal. Évente 250 órát saját hatáskörben továbbra is elrendelhet a munkaadó. Ha a munkavállaló többet szeretne vállalni, akkor emelhető a túlóraszám, legfeljebb 150 órával évi 400 órára, amennyiben az Országgyűlés megszavazza a módosítást.

A javaslat emellett rögzíti, ha a megállapodást a munkavállaló felmondja, vagy nem egyezik bele a túlórakeret emelésébe, ezzel az indokkal nem mondhat fel a foglalkoztató.

A javaslatot vegyesen fogadták a szereplők.

Hollik István kormányszóvivő a módosítással kapcsolatban kiemelte: a cél az, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, azelől lebontsák a bürokratikus akadályokat, szigorúan csak a munkavállalók és a munkaadók egyezsége alapján.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kérdésünkre kedvező változásnak nevezte az egyéni megállapodás lehetőségének beépítését. Kiemelte: életszerű módosítást fogadhat el az Országgyűlés, mivel abban az esetben, ha a kötelezően elrendelhető 250 órás éves keret elfogy, akkor – kollektív szerződés esetén – mindössze 50 órával emelhető a túlóraszám, ám ha nincs ilyen megállapodás, akkor nem dolgozhat többet a munkavállaló. A különböző élethelyzetekben ugyanakkor a munkavállalók egy része több munkát is elvállalna, ezzel magasabb jövedelmet elérve, 50 százalékos túlórapótlékért. A módosítással kapcsolatos kritikákra reagálva a kamarai vezető hozzátette: amennyiben a munkaadó nyomást gyakorolna a dolgozóra, a jelenlegi piaci körülmények között szinte azonnal találna másik állást, a munkaerőhiány tehát garanciát jelent a foglalkoztatók túlkapásának elkerülésére.

A szakszervezetek becsapva érzik magukat, mivel a korábbi javaslatban a 250 órás kötelezően elrendelhető túlórakereten felül csak kollektív szerződés esetén lehetett volna túlmunkát elrendelni, egyéni munkavállalói döntés alapján nem. Ebben állapodtak meg az egyeztetések során Kósa Lajossal, a javaslat fideszes előterjesztőjével.

A Munkástanácsok és a Liga Szakszervezetek közös közleménye szerint a végleges szöveg fontos lehetőséget vesz ki a szakszervezetek kezéből, így a korábbi kormányzati célokkal ellentétesen a kollektív szerződéses lefedettség növelése ellen hat. Szerintük a szakszervezetek kivonása a döntéshozatalból növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát, mivel a vállalkozók a megrendelők érdekeit veszik figyelembe, a munkavállalók kárára – hangsúlyozták.

A szakszervezetek által szervezett mai demonstrációval ugyanakkor félrevezetik a munkavállalókat, mivel a felhívást még a korábban benyújtott, azóta megváltoztatott módosító javaslat alapján tették közzé. A módosítások már nem adnak lehetőséget arra, hogy a munkavállalót egyoldalú foglalkoztatói döntés szerint lehessen évente 400 órában túlóráztatni. Ehhez képest a Gyurcsányhoz köthető Magyar Szakszervezeti Szövetség felhívásában valótlanul állítja, hogy korlátozások nélkül, évi 50 nap túlmunkára kényszeríthető bárki. Emellett az ellenzék politikai szándéka is felfedezhető a demonstráció mögött, mivel az Mt. módosítása mellett a megmozdulást azért is szervezik, mert szerintük „veszélybe kerül a tudományos kutatás szabadsága és a tanszabadság.” A Munkástanácsok és a Liga a megmozdulás átpolitizálásával nem, de a szabályok módosítása elleni fellépéssel egyetért.

KA: Az ellenzéki politikusok is ráugrottak a szakszervezeti demonstrációra

Nógrád Megyei Hírlap – 2018. 12. 08. (1,2. oldal)

Áldozatokra emlékezünk a sortűz évfordulóján

Nekünk, nógrádiaknak 1956-ról először a december 8-i sortűz jut az eszünkbe, ami a forradalom egyik legvéresebb eseménye volt. A hivatalosan 46 halálos áldozatot követelő sortűz mellett – Schiffer Pál filmje nyomán – ismert a két salgótarjáni nemzetőrparancsnok, Hadady Rudolf és Hargitay Lajos meggyilkolása, a Felsőpetényben házi őrizetben tartott Mindszenty bíboros Rétságra, majd Budapestre kísérése. Ennél azonban több minden történt: Pekár István, a Duna Tv volt elnöke írt róla lapunknak.

SALGÓTARJÁN Az 1956-os események sorában a salgótarjáni sortűz az egyik legtöbb véráldozattal járó esemény volt: a december 8-ai évfordulóról a rendszerváltás óta emlékezhet meg a város, korábban jóformán beszélni sem volt szabad róla. A megemlékezések december 8-án, szombaton, 15 órakor kezdődnek ökumenikus szentmisével a Főplébánia-templomban, majd koszorúzás és beszédek következnek. A salgótarjáni sortűz mellett még jó néhány halálos áldozata, bebörtönzöttje és más elszenvedője volt a megyében az 1956-os eseményeknek. Róluk, a pásztói hídrobbantók kivégzéséről, a megkínzottakról, a családok és az utódok szenvedéseiről szól összeállításunk. Képünk illusztráció, a salgótarjáni December 8-a téren, az eredeti helyszínen készült.

Az 1956-os események a megyében is sokakat késztettek cselekvésre.

A mi nógrádi forradalmunk.

NÓGRÁD MEGYE A rendszerváltás után a levéltárosok, történészek Nógrád akkori 138 települése közül 132-ben rögzítettek a forradalomra utaló visszaemlékezéseket. Zömük semmiféle erőszakkal nem járt, néhányan felvonultak, hazafias dalokat énekeltek, a közintézményekről eltávolították a vörös zászlót és a Rákosi-címert. Ahol volt ilyen, ott a szovjet hősi emlékműveket ledöntötték, néhány helyen marxista könyveket, begyűjtési, téeszcsé belépési iratokat égettek, az iskolák osztálytermeibe visszavitték a feszületet. A hatalom képviselői – párttitkárok, téesz- és tanácselnökök – közül néhányat megfenyegettek, de a periratokban nincs nyoma, hogy akár egy pofon elcsattant volna.

Kemény megtorlás Ennek ellenére nyolc embert halára ítéltek, hármat, a pásztói Alapi Lászlót és Geczkó Istvánt, valamint a rétsági laktanyában szolgáló Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagyot ki is végezték. A salgótarjáni Mlinarik István, a Nógrád Megyei Nemzeti Tanács elnöke és Juhász Aladár, a Balassagyarmati Határőrség Forradalmi Tanácsának elnöke külföldre menekült, őket távollétükben ítélték halálra. A balassagyarmati Magyar Pál, a pásztói Tóth Miklós és Kiss Antal halálos ítéletét kegyelemből börtönbüntetésre változtatták. A megyében legalább négy ember, a salgótarjáni Hadady Rudolf és Hargitay Lajos acélgyári nemzetőrparancsnokok, valamint a balassagyarmati Ábel Lajos és a cserhátsurányi Dovicsin János gyilkosság áldozatai lettek, vagy a kínzások következtében haltak meg. 319 ember ellen indult büntetőeljárás, 90 nógrádit vádoltak meg országos perekben, végül 249-en összesen 425 év börtönt kaptak. 1957-ben 900 személyt fogtak le, de még 1961-ben is 1060 személyt tartottak megfigyelés alatt. Az érintetteket a családjuk szeme láttára hurcolták el, majd embertelenül összeverték őket. Olykor heteken keresztül folytak a kínzások. A börtönbüntetés megkezdése már megváltás volt.

Rajtuk kívül ezrekre tehető azok száma, akik semmiféle feljegyzésben nem szerepelnek, de a verések következményeit évekig, vagy életük végéig szenvedték. A salgótarjáni Mede Lajos, a, híres acélgyári nemzetőrség egyik szakaszparancsnoka a kínzások során sorozatos bordatörést szenvedett, a törött bordái egymásra csúsztak és úgy forrtak össze. A nógrádsápi Pintér Bertalant a rétsági rendőrségen csak az orvos megjelenése mentette meg az agyonveréstől, pedig ő semmit nem csinált. A drégelypalánki Korbász Józsefnek letartóztatása után már a tanácsházán kiverték a fogait, utána szállították el Balassagyarmatra. Igazából mindenkit helybenhagytak, akik a településeken valamilyen aktivitást mutattak. Többen elvesztették állásukat, mások a zaklatások elől a fővárosba mentek dolgozni, lakni, hogy a tömegben eltűnhessenek, sokan az országot is elhagyták.

Helytállás Nógrádban Felvetődik a kérdés, október 23-a és november 4-e között helytállt-e a megye, vagy csak az eltúlzott bosszú nagyította fel forradalmi szerepét? Nógrád megyében az első nagy tüntetés október 26-án volt Balassagyarmaton, Salgótarjánban 27-én, akkor döntötték le a szovjet hősi emlékművet, Mindszenty 29-én hagyta el Felsőpetényt, 30-án érkezett Budapestre. A forradalom tehát Budapesthez képest néhány napot késett, Mindszenty csak öt napot volt szabad.

A hírhedt salgótarjáni sortűzre december 8-án került sor, december 12-én este fogták el Hadadyt és Hargitayt, az utólagos állítások szerint egész éjszaka kínozták, majd másnap Hugyagnál az Ipolyba lőtték őket. A sortűz után megkezdődött a forradalomban részt vevők lefogása, de a munkástanácsok decemberben még igen aktívak voltak, és az egyre szűkülő lehetőségek ellenére februárig kitartottak, akkor tartóztatták le az utolsó vezetőket. November 4-e után még közel négy hónapig viaskodtak a hatalommal a gyárak és a bányák munkásvezetői. Beda József, Jecsmenik Andor, Szabó Ervin, Németh László és társaik általában a végső amnesztiával szabadultak. Dovicsin Jánost 1957 nagycsütörtökén verték agyon a magyarnándori rendőrőrsön, Ábel Lajos 1957. szeptember 27-én halt meg a Markó utcai börtönben. Egy héttel korábban Kistarcsán bántalmazták, vélhetően az akkor fejére mért ütés vezetett a halálához.

Pásztói hídrobbantók A pásztói hídrobbantók pere volt a legsúlyosabb következményekkel járó bűnper a megyében. Geczkó István teherautó-sofőrként dolgozott a pásztói tejüzemben, a rakodója Alapi László volt. December 8-án, éppen a sortűz idején vittek tejet a salgótarjáni vásártérre, sokan a teherautójuk alatt kerestek menedéket, a platón lévő tejeskannák egy részét kilyukasztották a golyók. Igen feldúltan tértek haza, ráadásul közben elterjedt, hogy az oroszok összeszedik a fiatalokat és viszik őket Szibériába. Ekkor még nem volt túl messze a málenkij robot emléke, a szóbeszédnek Alapiék is hitelt adtak. Eldöntötték, hogy a Pásztó határában lévő vasúti hidat felrobbantják, így akadályozzák meg a politikai foglyok Szovjetunióba szállítását. Este öten, az ismeretségi körükbe tartozó fiatalokkal (Kelemen Károly volt az ötödik) a mátraszőlősi kőbányából szerzett robbanóanyaggal meg is próbáltak robbantani, de tapasztalatlanságuk miatt csak csekély kárt okoztak. Úgy tűnt, hogy az ügyet el is felejtik, de a hozzátartozók szerint 1957. április 24-én a pásztói Tüzép-telepen a kőbánya raktárosa felismerte Geczkó Istvánt és feladta a rendőrségen. Még aznap lefogták az öt embert, két hét múlva Geczkót és Alapit kivégezték, hárman 15 évet kaptak.

Geczkó felesége a rádióból értesült a kivégzésről, a testvérével elutazott Budapestre és a köztemetőben egy emberséges sírásó lehányta az arasznyi földet a két napja eltemetett akasztottak egyikének koporsójáról. Abban Alapi László feküdt, tehát a másik sír volt a férjéé. A családok azután évente két– három alkalommal elmentek a halottjuk sírjához, fejfát is állíttattak. A rendszerváltás után ők voltak az első kivégzettek, akiket exhumáltak és hazavittek, hiszen ismert volt a sírjuk.

A megyében többen kaptak súlyos büntetést. Az ipolytarnóci Vermes Miklós a község nemzetőrparancsnoka, és a laktanya forradalmi tanácsának elnöke, Takács Sándor életfogytiglani börtönt. Sokan kaptak tíz év feletti börtönt, de az életfogytiglanra ítéltek is 1963-ban szabadultak. A legtöbbet Jecsmenik Andor töltött börtönben, ő a nagybátonyi fegyveres csoportok vezetője volt, 12 évet kapott, de az amnesztia után egy verséért még újra elítélték, végül 14 évet töltött börtönben.

Bírák és mártírok A mártírok kapcsán gyakran felmerül a kérdés, mi lett azokkal, akik elítélték őket? Ahogy az is, miként viselkedtek az emberek az elítéltek családjával, majd a szabadult elítéltekkel?

A forradalom hírére a megyei párt, tanácsi és ÁVH-vezetők közül többen a Felvidékre, Fülekre, Besztercebányára menekültek. Aki a kialakult káoszban a hatalom részéről a sarkára állt, az Jakab Sándor volt, ő később Budapestre került, komoly politikai állásokat töltött be. A sortűzben kulcsszerepet játszott Házi Sándor, akit Budapestről küldtek le rendet csinálni. A lövöldözésben részt vevő kirendelt pufajkások parancsnoka Mrázik János volt. Ugyancsak fontos szerepet töltött be a rendcsinálásban Darázs István karhatalmi parancsnok, de az a mai napig nem tisztázott, hogy a sortűznél jelen volt-e. Házi visszament a fővárosba, a Magyar Néphadsereg hadtápfőnöke volt, később különféle vállalatok vezetőjeként élte életét. Darázs elkerült Salgótarjánból, ahogyan Jakab is. Mrázikról dr. Samu István nemzetközi hírű pszichiáter professzor is megemlékezett: Nem sokkal az események után Mrázik Jánost én gyógykezeltem Balassagyarmaton… Súlyos lelkiismeret-furdalással küzdött. Én nem tudtam, hogy az eseményekben részt vett, esetleg parancsnok vagy közvetítő volt… Másoknak is a tömegbe lövők közül egy tünetcsoportjuk volt. Rendkívül súlyos félelemmel küszködtek, szorongással, belső nyugtalansággal, agresszivitással környezetük, a családjuk iránt. Teljesen békétlen, nyughatatlan emberekké váltak, rendkívül makacs álmatlanságuk volt… Samu feltette a kérdést, vajon mi hajtotta a bosszúállókat, még inkább a vezetőiket? Véleménye szerint megszállottak voltak. Az ideológiában hittek, abban, hogy az ellentétet a társadalom fejlődése során nem elkenni, hanem kiélezni kell. Persze sokuknál közrejátszott a gyarlóság, az aljasság a gyengeség keveredése. Nem bűnözők voltak, azok nem lettek volna képesek ilyen megfontolt, éveken át folytatott következetes viselkedésre.

Ami a hétköznapi embereket, a rokonokat, utca és falubelieket illeti, köztük kevesebb volt az emberségesen viselkedő, segítő, mint a kádári hatalomnak megfelelni akaró. A többség azonban meglapult, a 33 kádári év átmosta az emberek zömének az agyát. Geczkó István kisebbik lánya, Smolek Lászlóné, Klári kereken fogalmaz: én voltam az akasztott ember lánya. Ezt gyakran a szemembe is mondták. De nem csak róla beszéltek így, a testvéreiről, és az Alapi gyerekekről is. Később a megbélyegzés fakult, majd megszűnt, de az érintettek a mai napig keserűen gondolnak erre vissza.

A kivégzett mártírok nevét rávésték a pásztói hősi emlékműre, márványtábla van a robbantás helyszínén is, de Sisák Imre egykori polgármester, az emlékművek állítója szerint az emberek zöme a mai napig inkább köztörvényesnek tekinti a kivégzetteket. Hargitay Lajosné a férje halála után Budapestre költözött. Bár az első évek nehezek voltak, de élete jó döntésének tekinti, hogy nem maradt Nógrádban. Nem ment férjhez, de új környezetében nem foglalkoztak a múltjával, aki ismerte, diszkréten hallgatott.

Az elítéltek bűnhődése a szabadulásuk után sem ért véget. Akkor kezdődött a közügyektől való eltiltás időszaka, ami sokuknál tíz évig is tartott. Korbász József keresztlánya, Révész Józsefné emlékezete szerint rokona még a kocsmába sem mehetett be, úgy hozták ki neki az épület elé a fröccsöt, a sört. A rendszerváltás után Józsi bácsit is rehabilitálták, kitüntették. A kitüntetését mindig viselte, előfordult, hogy este a pizsamájára is kitette. Könyvem írása során több tucat emberrel beszéltem, szörnyű történeteket halottam, de számomra ez a pizsamára kitett kitüntetés volt a legkeserűbb.

Persze az idő változik. Geczkó István Éva lányának – Sidi Lászlónénak – az unokája már büszke a nagypapára, hősnek tekinti. Talán így érez a többi mártír utóda is, s egyszer minden ember emlékezetében 1848-hoz hasonló szabadságharccá nemesedik 1956.

KA:Geczkó István sírja a pásztói köztemetőben. Családja a rádióból értesült kivégzéséről .

KA:Hargitay Lajos, az egyik nógrádi mártír .

KA: A pásztói 1956-os emlékmű a két kivégzett nevével.

Beágyazott cikkek:

A bűnhődés

A bűnhődés szabadulás után sem ért véget, jött a közügyektől való eltiltás

m1 – Híradó M1 22:00 – 2018.12.08. 22:13:05 (00:00:28)

Salgótarjánban emléktáblát avattak a sortűz áldozatainak emlékére

Mv: Emléktáblát avattak a salgótarjáni sortűz áldozatainak emlékére. 1956. december 8-án négyezer tüntető közé lőttek a városban, akik két munkástanácsi vezető szabadon bocsátását követelték. A halottak pontos számát azóta sem tudni, 46 és 150 közé teszik. A Honvédelmi Minisztérium államtitkára azt mondta, Salgótarján azzal váltotta ki a hatalom gyűlöletét, hogy ott maga a munkásság utasította el a rendszert.

m1 – Híradó M1 21:00 – 2018.12.08. 21:14:30 (00:00:59)

Emléktáblát avattak a salgótarjáni sortűz áldozatainak emlékére

Mv: Emléktáblát avattak a salgótarjáni sortűz áldozatainak emlékére. 1956. december 8-án négyezer tüntető közé lőttek a városban, akik két munkástanácsi vezető szabadon bocsátását követelték. A halottak pontos számát máig nem tudni, 46 és 150 közé teszik. A Honvédelmi Minisztérium államtitkára azt mondta, Salgótarján azzal váltotta ki a hatalom gyűlöletét, hogy ott maga a munkásság utasította el a rendszert.

Kádár Pál, államtitkár, HM: Ha igaz, amit Márai Sándor óta tudunk, hogy mindig új élet lesz a vérből, akkor itt Salgótarjánban igenis lett élet, lesz jövő, de ezt már nekünk és gyermekeinknek kell olyanná alakítani, hogy azok előtt se kelljen szégyenkeznünk, akiket most gyászolunk. Ezért is döntött arról Magyarország kormánya ez év májusában, hogy történelmi emlékhellyé nyilvánítja a December 8-a teret.

Ajkai szó – 2018. 12. 07. (1. oldal)

Szemben a választókkal

Nem hiszem, hogy a választók arra adtak felhatalmazást két kormánypárti képviselőnek, Kósa Lajosnak és Szatmáry Kristófnak – na meg a kormánypártnak úgy, ahogy van –, hogy ha csak tehetik, srófoljanak a kizsákmányolás fokán és lehetőség szerint növeljék a munkavállalók kiszolgáltatottságát, jelentősen csorbítva jogaikat. Már pedig a közkeletűen csak „rabszolgatörvénynek” nevezett parlamenti előterjesztésük most nem más, mint a családok éve alkalmából elkövetett, de éppen a családok ellen irányuló merénylet, amit magyarázni lehet, de megmagyarázni nem.

Ezért döntött úgy három országos szakszervezeti konföderáció (a Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, és a Munkástanácsok Országos Szövetsége), hogy tüntetést szervez december 8-ra a fővárosba.

Már a tüntetés hírére a kormányoldal képviselői az egyéni képviselői indítványban benyújtott törvénymódosító tervezetet kiegészítették azzal, hogy a munkaadó csak akkor rendelhet el 400 óra túlmunkát és növelheti a munkaidőkeretet 36 hónapra, ha erről a munkavállalókkal kollektív szerződésben megállapodik. A szakszervezeti képviselők persze igyekeznek kivédeni az egyéni zsarolás lehetőségét is, nevezetesen azt, hogy a munkaadók ott, ahol nincs kollektív szerződés valamilyen fondorlattal mégis „megállapodhassanak” a munkavállalókkal a „kommunista szombatok” önkéntes vállalásáról. Mert, hogy mennyiségileg ugyanarról az intézményről van szó, amit a munkavállalók „önként és dalolva” teljesítettek az átkosban.

Kósa olyasmit is mondott, hogy Németországban nem probléma a 400 órás munkaidőkeret, megfeledkezve arról, hogy emellé 3-4-szeres jövedelem társul és egyébként sem hasonlítható össze a „körte az almával”. Mint ahogyan most – a Fidesz „áldásos” tevékenységének hála – a nyugati demokráciák kilúgozott változatát éljük, innen is, onnan is összeszedve a liberalizmis morzsáit. Hiszen az „illiberális demokráciában” is van – betű szerint – demokrácia, csak éppen annak az ellenkezőjét jelenti a csűrés-csavarás következtében. Egyik nyilatkozatában a MOSZ elnöke felidézte Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti bejelentését, amely szerint „a túlórapénzek egy éven túli elszámolását sem tartja helyesnek a kormány”. Palkovics Imre szerint ezt a kijelentést nehéz lesz összeegyeztetni a tervezetben szereplő 36 hónapos munkaidőkerettel.

A november végi egyeztetésen a három országos szakszervezeti konföderáció képviselői megállapodtak abban, hogy módosítani kell a jogszabály tervezetet. Nem kicsit. A hírek szerint a szakszervezetekkel már keresik a kapcsolatot azok a társadalmi rétegek (diákok, tanárok, egészségügyi dolgozók) akik kezdenek a periféria felé sodródni és leszakadni az átlagos fizetésű középmezőnytől.

Lapzártánkkor (hétfőn este) derült ki a híradásokból, hogy a kormány mégsem lép vissza, marad a 400 órás munkaidőkeret, bár ennek elfogadásáról a munkavállalók „szabadon dönthetnek majd”, ahol nincs kollektív szerződés, ott is. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László szerint ez már más szintre helyezheti a tiltakozásokat, akár munkahelyi sztrájkokhoz is vezethet. (Ha végre öntudatra ébrednek a munkavállalók.) De vegyük észre azt is, hogy ez a történet nem a kispénzűek megélhetéséről szól, hanem a gazdagok még gazdagabbá válásáról.

Aki hagyja ezt, magára vessen.

Párizs forrong.

atv – Egyenes beszéd – 2018.12.07. 20:09:39 (00:10:51)

Népszavazást kezdeményezne a túlóratörvény miatt az MSZP és a Párbeszéd 1.

Mv: Így van és hát Komjáthi Imrén az a sárga mellény, amit most élőben láthatunk, nem csak a fotón. Te meg nagyon hozzáöltöztél, úgyhogy hatalmas az összhang.

Komjáthi Imre, elnökhelyettes, MSZP: Jó estét kívánok!

Mv: Jó estét kívánok mindenkinek, sziasztok!

Hutter Marianna, újságíró: Jó estét!

Somos András, műsorvezető, ATV: Jó estét! Ez ugyanaz, amiben Karácsony Gergő volt, vagy Ujhelyi István?

Komjáthi Imre: Nem, ez saját.

Somos András Aha.

Komjáthi Imre: Ez nem ugyanaz, ez saját.

Mv: Azért az komoly aggodalomra adott volna okot, hogyha az MSZP-n belül csak három sárga mellény van.

Komjáthi Imre: Ez a sárga mellény ez már az éhségmeneten is rajtam volt, ebben meneteltünk, mert ez kötelező volt nekünk akkor, ugye az út szélén közlekedtünk.

Mv: Mondjuk ez így azért egy picit hitelesíti a dolgot szerintem…

Somos András: Igen.

Mv: …egy picit.

Somos András: A franciák azok tulajdonképpen tőlünk vették.

Mv: Nem erre gondoltam. Viszont akkor azért azt idézzük föl, hogy a sárga mellénnyel kapcsolatban például a Figyelő feltette a kérdést, hogy lángokba borítja Budapestet az ellenzék? Sárga mellényes bohócparádé Budapesten, ezt a PestiSrácok, és Viva la kuka, Origo.

Komjáthi Imre: Két dolog rögtön. Egy, erőszakot nem támogatunk, erőt kell mutatni, nem erőszakot.

Hutter Marianna: De hogyan, azzal, hogy felvesznek egy sárga mellényt?

Komjáthi Imre: Nem, a sárga mellény inkább egy jelkép, tehát valahogy kell egy szimbólum…

Hutter Marianna: De most itt jelenleg egy külföldről importált szimbólum, hogy pár éve mondjuk a kockás inges tüntetésnek ott a kockás ing meg az esernyő spontán lett a szimbóluma, önök most egy külső sikert kívánnak ezzel meglovagolni. Ez jó ötlet?

Komjáthi Imre: Hozzátenném egyébként, hogy akkor is továbbvittük és személy szerint én voltam, aki tovább vitte ezt a kockás inges történetet. Ugyanis a feleségem varrt akkor egy kockás kokárdát és az lett akkor a kockárda, és március 15-én több ezer ember hordta. Tehát azt is továbbgondoltuk. Egyébként én nem nagyon ragadnék le ennél a francia történetnél. Személy szerint nekem ez a láthatósági mellény azt jelenti, hogy láttatni kell azt, hogy mi folyik, például azt, hogy 2012-ben, amikor a Munka törvénykönyvét elfogadták és volt a vita éjszaka. Éjszaka vitáztak, ugyanúgy, mint ahogy most is éjszaka vitáztak. El akarnak bújni, nem akarják, hogy az emberek lássák azt, hogy mi folyik.

Mv: Sokan mondják, hogy az volt az eredendő bűn, hogy azt hagyták, mert ugye a sztrájktörvény, sztrájkjog az mind-mind ide megy vissza, hogy gyakorlatilag érdemben nem lehet sztrájkolni.

Komjáthi Imre: Igen. Akkor a szakszervezetek javaslatára több mint kilencszáz módosító javaslatot vitt be az MSZP a Parlamentbe, és ugye akkor egész éjszaka obstruáltak, tehát folyamatosan felszólaltak azért, hogy kivigyék a napfényre ezt a történetet. De még visszatérnék egy nagyon kicsit erre a kukás történetre. Na ez egy alapvető különbség a NER és szerintem a baloldal között. Miért baj az, hogy kukás? Tehát mi tiszteljük a kukásokat, a kukásautón dolgozókat, ők meg azt mondják, hogy felveszi a politikus a sárga mellényt, akkor kukás. Tehát ezzel így leszólják. Azért ez is jelzi azt, hogy hogyan gondolkodnak ők.

Somos András: Hát meg az is van szerintem, hogy a parlamentben ugye azért nagyon sokszínű a professziók tekintetében, a szakmák tekintetében az Országgyűlés, és hát Kontur Pálra mindent lehet mondani csak azt nem, hogy mondjuk nem kétkezi munkás.

Komjáthi Imre: Igen, ő egy ilyen fehér holló.

Somos András: De mondjuk ő most nem képviselő.

Komjáthi Imre: Nem, és egy fehér holló. Egyébként hozzáteszem, én próbáltam utánanézni annak, hogy kiknek van bármiféle halvány lila gőzük arról, hogy mi az, hogy munka, tehát akik dolgoztak és tényleg, Kontur Pál volt valószínűleg az utolsó ilyen. Ő akkor a Fidesz Munkás Tagozatnak is volt a vezetője.

Somos András: Pont erről akartam kérdezni. Tudjátok miért? Mert azt mondja Hollik István, aki most kormányszóvivő, hogy szemben a szocialistákkal, akik ugye egymillió munkahelyet szüntettek meg, ők viszont teremtettek nyolcszázezret már. Tehát innentől kezdve ez hitelesíti a kormánynak a programját.

Komjáthi Imre: Hogyne, persze, papíron. Tehát ők azt számolják bele, a közmunkásokat ugye, hogy közmunkás munkahelyeket teremtettek. De ez, nagyon sokszor voltam már itt az Egyenes Beszédben is ezzel kapcsolatban, ugye a közmunkás témával, hogy hát az minden, csak nem sikertörténet. Tehát lehet itt nagyon szépeket mondani meg lehet kozmetikázni orrba-szájba az adatokat. Azt kell látni, hogy igazából kommunikációs harcot folytatnak, nekik minden a kommunikáció. Kommunikáció a hajléktalan emberek ügye, kommunikáció a szegények ügye, ezzel le van tudva részükről.

Hutter Marianna: Visszatérve, most a parlamentben ül olyan szocialista képviselő, aki egyébként kétkezi munkás volt korábban?

Komjáthi Imre: Hú, jó kérdés. Ennek én azért annyira nem néztem utána. Most jelenleg ugye Gúr Nándor nem tagja a parlamentnek, de ő kétkezi munkás is volt, bánya- és vasiparban dolgozott. De ha jól tudom, például Bangóné Borbély Ildikó, ő is olyan területről jött, de ebben nem vagyok teljesen biztos, úgyhogy ezt azért nem…

Mv: Jó, de mondjuk egyébként attól, hogy valaki mondjuk jogász vagy közgazdász, attól még ugyanúgy hozhat jó törvényeket meg rossz törvényeket, meg lehet empatikus meg… Szóval hogy ez nem kizáró ok azért.

Komjáthi Imre: Nem, nem, nem. Egyszerűen csak az a felháborító, hogy hát ezt úgy adják elő, például Tállai András, most volt egy bizottsági ülés, ahol szigorították ezt a törvényjavaslatot és ő nagyon támogatta Kósa Lajost. És ő is egy olyan ember, aki olyan szinten cinikusan, lekezelően tud beszélni a munkásemberekről, ő volt például az egyike azoknak, aki annak idején az éhségmenetet megalázta azzal, hogy ott kenyeret meg munkát kínált a társaimnak.

Somos András: Két fejleményre szerettem volna rákérdezni. Most már tudjuk, hogy mikor lesz a végszavazás, ugye jövő szerdán.

Komjáthi Imre: Igen.

Somos András: Másrészt meg azt is tudjuk, hogy Veszprémben már volt egy ilyen 15 fős konvoj, amelyik fél pályát zárt, ugye pont a holnapi tüntetések előszeleként, ha lehet ezt mondani.

Komjáthi Imre: Igen.

Somos András: Mit tesz azért a szakszervezet, hogy tulajdonképpen egy országos ellenállást, mondjuk a Közmunkás Szakszervezet, vagy mit tesz az MSZP, hogy egy országos ellenállást mutasson?

Komjáthi Imre: Hát egyrészt ma is kiment egy körlevél az MSZP részéről, amelyben arra buzdítjuk az aktivistáinkat, helyi szervezeteinket, hogy segítsék mindenben megszervezni egyrészt a Budapestre való feljutást, másrészt pedig azt, hogy helyi akciókban is vegyenek részt és aktívan vállaljanak részt abban, hogy ez valóban országos legyen. Ahogy annak idején, megint visszatérnék egy kicsit az éhségmenetre, ugye 2012-ben volt az első, ’13-ban már az ország 12 pontjáról indultak menetek. Ott is fontosnak tartottuk azt, hogy ne csak Budapestre összpontosuljon ez a dolog. Minden lehető eszközzel nyomást kell gyakorolni egyébként rájuk. De egy nagyon fontos dolgot szeretnék megragadni az alkalmat, hogy elmondjam. A bevezetőben az volt ugye, hogy népszavazási kezdeményezést tesz a Párbeszéd és az MSZP. Abban az esetben…

Mv: Meg a Momentum, már be is jelentette a kérdésüket.

Komjáthi Imre: Igen, ebben én egy kicsit bírálnám a Momentumot abból a szempontból, hogy előreszaladtak. Mert az MSZP és a Párbeszéd szövetség abban az esetben tesz népszavazási kezdeményezést, hogyha ezt kérik a szakszervezetek. A szakszervezetek nélkül semmit nem lehet ebben az ügyben tenni. Azért nem, mert azt látjuk, hogy végre valahára egy olyan egység jön létre most a szakszervezetek háza táján, lásd ma a munkástanácsok és a LIGA is felébredt végre és egy közleményt adott ki, hogy becsapták őket, átverték őket és hogy ők is odaállnak most már. Nem szabad semmilyen politikai eszközzel, politikai üzenettel rombolni a szakszervezetek tekintélyét. Magyarországnak nagyon nagy szüksége van az erős szakszervezetekre, a magyar melósoknak nagyon nagy szüksége van erős szakszervezetekre. Ezt nekünk segíteni kell. Ha ők kérik, akkor segítünk. Holnap az fog történni, amit a szakszervezetek kérnek, amit a színpadon lévők kérnek. Mi mindenre készülünk, főleg azokkal a társaimmal, akikkel éhségmeneteltünk, tehát mi meleg ruhában fogunk menni, arra is készülünk. Ha a színpadról az hangzik el, hogy maradjunk, hogy zárjuk körbe a Parlamentet…

Mv: De lehet tudni, hogy van ilyen elképzelés?

Komjáthi Imre: Nem, én nem tudom, hogy van-e ilyen elképzelés. De ha lesz, akkor mi fel vagyunk rá készülve. Azt fogjuk tenni, amit ők kérnek.

Mv: Meddig lehet elmenni?

Komjáthi Imre: Azt nem tudom, hogy meddig lehet elmenni. Én tudom, hogy meddig mennék el…

Mv: Na!

Komjáthi Imre: …mint munkavállaló, tehát nem mint MSZP-alelnök. Én sokkal radikálisabb eszközökhöz nyúlnék, az biztos…

Mv: Például?

Komjáthi Imre: Például én tuti, hogy körbezárnám a Parlamentet, tuti hogy nem engedném be a képviselőket a szavazásra. Az ellenzéki politikusoknak pedig biztos azt javasolnám, hogy láncolják oda magukat a szavazógombhoz vagy nem tudom. Tehát hogy akadályozzák meg…

Hutter Marianna: Hát ezt megtehetik jövő héten.

Komjáthi Imre: Megtehetik, ez teljesen rajtuk fog múlni. Én nem vagyok…

Hutter Marianna: Hát önön is.

Komjáthi Imre: …képviselő, tehát én nem…

Hutter Marianna: De politikus, hát…

Mv: Ezt javasolja a…

Komjáthi Imre: Igen, én ezt biztos, hogy azt javaslom, hogy…

Mv: De akkor ezzel kisebbségben van még a saját pártján belül is, hogy meddig lehet elmenni?

Komjáthi Imre: Erről nem beszéltünk még, hogy mi fog…

Mv: Hát azért nyilván beszélgetnek arról, hogy mit kéne csinálni.

Hutter Marianna: De hát miért nem, hogyha erődemonstrációról beszélnek, hogy lehet akkor, hogy ilyen eszközök nem merültek föl eddig a pártban?

Komjáthi Imre: Azt kell azért látni, hogy klasszikusan azok a politikusok, akik a demokráciában szocializálódtak, azok nagyon nehezen lépnek ki abból. Én ezt valahol meg is értem, mert nehéz azt eldönteni, hogy hogyan, egy ilyen rendszerrel szemben hogyan lépjenek fel úgy, hogy azért az ne legyen antidemokratikus, mert akkor valahol ők is belesodródnak abba a történetbe. De egyébként még a láncra visszatérve. Én viszont egy olyan nyomásgyakorló eszközt javaslok és én magam is meg fogom tenni, ha már láncról van szó. Én egy ilyen szép narancssárga szalaggal átfűzött rabláncot fogok Demeter Zoltán fideszes képviselőnek eljuttatni, aki Borsod 4-es választókörzet fideszes képviselője. Amennyiben megszavazza ezt a gyalázatos törvényt, akkor ezt tegye fel a karácsonyfájára, azért, hogy emlékezzen rá, hogy ezt adták ajándékba karácsonyra a melósoknak, egy rabszolgatörvényt.

Somos András: Képviselő úr, ezzel max a cangát lehet kikötni, egy ilyen lánccal szerintem.

Komjáthi Imre: Tegye fel a karácsonyfára, hogy emlékeztesse.

Hutter Marianna: Hát nem fogja, ezt azért talán már most is sejtik, hogy akkor mi értelme van ennek?

Magyar Idők – 2018. 12. 06. (12. oldal)

Átveri a munkavállalókat a baloldal

Nagy Kristóf

Nem jelent hátrányt a szakszervezetek módosítási javaslataival kiegészített munka törvénykönyve módosítás, mert a jelenlegihez képest gyakorlatilag alig változik a szabályozás. Ezért a dolgozók részéről okafogyottá vált a szakszervezetek által szombatra szervezett „rabszolgatörvény” elleni megmozdulás, amely mögött mára egyértelműen látható az ellenzék valódi politikai célja

Ismét a munkavállalókat akarja felhasználni az ellenzék a szombati, szerintük a tőke érdekét szolgáló, munka törvénykönyvét (Mt.) módosító tervezet apropóján.

A Gyurcsány-kormány egykori munkaügyi államtitkára által vezetett Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) már a felhívásban valótlanságokat állít, amelyek az ellenzék politikai szándékait tükrözik. Habár az MSZSZ is részt vett az Mt. módosítása kapcsán Kósa Lajos fideszes előterjesztő által összehívott egyeztetéseken, mégis azt állítják, „évi ötven nap túlmunkára köteleznék a munkavállalókat, a jelenleginél is kiszolgáltatottabb helyzetbe kényszerítenék a közszolgákat”.

A kormány elleni hangolás szándékát jól tükrözi, hogy a munka törvénykönyve módosítása mellett azért is hívják az utcára a dolgozókat, mert szerintük a kormány intézkedései miatt veszélybe kerülhet a tudományos kutatás szabadsága és a tanszabadság. A szakszervezet felhívása egybecseng az ellenzéki pártok céljaival, amelyhez jó alapot ad az ellenzéki sajtó rémhírterjesztése is, pedig a valóságban senki sem kényszeríthető „rabszolgamunkára”, sőt ahol nincs jelen szakszervezet vagy nem működik üzemi tanács, ott a munkavállalók a módosításokból semmit sem érzékelnek. A demonstráció annak ellenére sem lett lefújva, hogy az első Mt.-t módosító indítványhoz képest az új szövegben figyelembe vették a szakszervezetek javaslatainak döntő részét is.

Lapunk utánajárt, hogy a munka törvénykönyve túlmunkára vonatkozó, módosítani kívánt rendelkezése a gyakorlatban alig tér el a most hatályos szabályozástól. A rendkívüli munkavégzésre, tehát a túlórára vonatkozó szabályozás szerint évente – a rendes munkaidőn felül – 250 órát rendelhet el a munkaadó. Ezt csak abban az esetben lépheti át, ha az adott vállalkozásnál működik szakszervezet, s a foglalkoztató és a dolgozók között kialakított feltételeket kollektív szerződésben rögzítik.

A kollektív szerződésben meghatározható legmagasabb, 250 órán felüli túlmunkakeret jelenleg 50 óra, tehát évente összesen 300 óra túlórára lenne lehetőség, megállapodás esetén. A 250 órás keret a módosító javaslat szerint is maradna, tehát ez az az óraszám, amit még a dolgozó beleegyezése nélkül is elrendelhet a foglalkoztató. Ezenfelül, ha a munkavállalók és a munkaadó ebben megegyezik, a 250 órán felüli keret a jelenlegi 50 helyett 150 órával 400 órára lenne növelhető évente. Az általános munkarendben, jellemzően heti 40 órában dolgozók, tehát a munkavállalók 80-90 százalékának havi elszámolásban kell kifizetni a túlóráért járó bért, az erre vonatkozó szabályok nem változnak.

A túlmunka kifizetésével kapcsolatban szintén megvezetik a munkavállalót, összemosva a munkaidőkeretben foglalkoztatottakat érintő változásokkal.

A túlórára vonatkozó szabályokkal nincs ugyanis összefüggésben az Mt. egy másik pontja, amely a munkaidőkeret meghatározására vonatkozik. Az, aki általános munkarendben dolgozik, arra nem vonatkozik a munkaidőkeretben foglalkoztatottakat érintő módosítás, ami ennek a keretnek a meghatározását a jelenlegi legfeljebb egy év helyett legfeljebb három évben határozhatná meg, szintén kollektív szerződés esetén. A gyakorlatban ugyanakkor a feldolgozóipar, a turizmus, a kereskedelem és a mezőgazdaság sajátosságait figyelembe véve az egyéves munkaidőkeret-meghatározással sem élnek a foglalkoztatók, jellemzően néhány hónapot határoznak meg. Iparági szereplők szerint meglehetősen összetett a rendszer, sok adminisztrációval jár. Ráadásul a szakszervezetek javaslatára a megszakítás nélküli munkavégzésnél jelenleg előírt havi legalább egy kötelező pihenőnap kiadása havi két napra emelkedik.

Mind az évi 250 óra rendkívüli munkavégzés feletti időtartam, mind a munkaidőkeret időtartamának meghatározása kollektív szerződéshez kötött, tehát alapesetben a változás nem érinti a munkavállalókat. Abban az esetben, ha ezzel élne a munkaadó, még önmagában kevés, mivel a szakszervezetek vagy a munkavállalók közül megválasztott üzemi tanács, tehát a dolgozói képviseletek jóváhagyásával növelhető a túlórakeret 250 óra fölé, legfeljebb 150 órával, és a munkaidőkeret meghatározásához is érdekképviseleti szintű vagy munkavállalói összefogással létrejött egyezség kell. Ahol nincs jelen szakszervezet és nem alakult üzemi tanács, ott nem lehet meghaladni a jelenleg és a jövőben is 250 órában maximalizált túlórakeretet. A szakszervezetek a jelenlegi, megállapodással 300 órára növelhető túlmunkakerethez képest sokallják a 400 órát. A munkaidőkeretben foglalkoztatottakat érintő, 36 hónapos időkeret-meghatározásnál pedig a jelenlegi 12 hónapos keretet meghagyták volna. A hároméves keret alkalmazása már önmagában sem várható tömegesen, a túlórapénz háromévenkénti kifizetése pedig életszerűtlen, főleg az ilyen munkarendet alkalmazó, jellemzően nagyobb vállalatoknál.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek egyetért a demonstráció Mt.-módosítással kapcsolatos céljával. Ugyanakkor nem tartják szerencsésnek, hogy a jogos munkavállalói követelések keveredjenek más politikai, egyéb szakmai kérdésekkel.

Magyar Demokrata – 2018. 12. 05. (16,17. oldal)

A munkatörvény béklyójában

RUGALMASABB IDŐSZABÁLYOZÁS A FOGLALKOZTATÁSI GONDOK ENYHÍTÉSÉRE

SZARKA SÁNDOR

Politikai tőkét próbál kovácsolni az ellenzék a munkaidőkeretre vonatkozó szabályozás módosításából, noha a rugalmasabb beosztás munkakényszert nem jelent, a munkaerőhiányt pótolja, és bevett gyakorlat több uniós országban. Jelenlegi formájában a javaslat az eddigi évi 300-ról 400 órára emelné azt a többletkeretet, amire a dolgozók kollektív szerződéssel kötelezhetők. Az évi 260 napos munkanapszámot figyelembe véve ez azt jelenti, hogy az eddigi napi egyről másfél órára emelkedik az elrendelhető, később csúsztatható vagy kifizethető túlmunka maximuma.

Megosztó fogadtatást szült a rugalmasabb munkaidő-szabályozásra vonatkozó törvényjavaslat, amit Kósa Lajos és Szat máry Kristóf fideszes képviselők nyújtottak be a parlamentnek. Több szakszervezet demonstrációt hirdetett szombatra, az éjszakába nyúló parlamenti vitában pedig az ellenzék rabszolgatörvénynek keresztelte a tervezetet. Kósa Lajos érvelése szerint ugyanakkor a rugalmasabb elszámolás csupán követi a szezonális megrendelésekkel rendelkező iparágak munkaigényét, és összességében nem jár többlet-időterheléssel. Szijjártó Péter külügyminiszter düsseldorfi tárgyalásain pedig azt tapasztalta, hogy a hazánkban befektető német cégek a munkaerő biztonságának zálogaként értelmezik a javaslatot, és kedvezőnek tartják az ország versenyképessége szempontjából.

A szakszervezetekkel a múlt hét második felében folytatott egyeztetések nyomán a kormány némileg tompított az eredeti előterjesztésen: jelen állás szerint a 300-ról 400 órára emelt többletmunka csak a céges kollektív szerződés jóváhagyásával valósulhat meg, és várhatóan a túlórák elszámolásának is egy éven belül meg kell történnie.

Felvétel helyett rugalmasság A munka törvénykönyve jelenlegi szabályozása szerint a dolgozók napi 4, heti 8, havi 32 és évi 250 óra túlmunkára kötelezhetők. Ezen időmennyiségek a túlórázás összes lehetőségét magukban foglalják, vagyis a fizetett túlórákat és a később csúsztatandó túlmunkát is. Amennyiben a kollektív szerződés erről rendelkezik, az ezt alkalmazó vállalatoknál a túlmunka éves kerete 300 órára is felmehet.

A csúsztatásra szánt időmennyiség elszámolására pedig egy évük van a munkaadóknak, vagyis ennyi idő alatt kell az igénybe vett szabadidőt visszaadni, avagy kifizetni a túlmunkát. A munkaidőt szabályozó előírások az elmúlt évtizedekben egyre rugalmasabbá váltak. A túlmunka éves keretét 1992-ben emelték 144-ről 200 órára, 2012-ben pedig a jelenlegi 250 órára. Utóbbi módosítással vált lehetővé a túlmunka egyéves elszámolása is a korábbi két hónappal szemben.

Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf javaslata most a pozitív gazdasági folyamatokra és a munkaerőpiaci igényekre hivatkozva tágítaná tovább A munka törvénykönyve kereteit. A javaslat úgy emelte volna 250-ről 400 órára az éves túlórakeretet, hogy a többi korlátozás (például a heti maximum 48 órás munkaidő) érvényben marad, csúsztatásos esetben azonban a munkaadóknak három évük lett volna az időkülönbözet kompenzálására. Ahogy Kósa Lajos indokolta, mindez csak egyes ágazatokban dolgozókat érintett volna, ahol bizonyos időszakokban több a munka, máskor viszont kevesebb a törvényben meghatározott nyolc óránál. A nyilvánvalóan idényjellegű munkák mellett ide tartozhatnak a magyarországi autógyárak is, amelyek – a Munkástanácsok elnöke, Palkovics László szerint – hároméves ciklus szerint ütemezik fejlesztéseiket.

Az érintett vállalkozások részére a változás lehetővé tenné a megrendelésekhez való rugalmasabb alkalmazkodást, nem beszélve arról, hogy csúcsidőkben kevésbé lennének kiszolgáltatva az immár létszámhiányos munkaerőpiacnak. Kósa Lajos szerint a dolgozók számára pedig azért lenne kedvező az új rendszer, mert aki többet szeretne keresni, annak a megemelt túlórakeret miatt erre is lehetősége lenne, főleg, hogy munkaidő-átcsoportosításra csak a kollektív szerződéssel rendelkező cégeknél, és csak a munkavállaló beleegyezésével kerülhetne sor. Utóbbiban nem bíztak a szakszervezetek, ezért kezdeményezték a törvényjavaslat szövegének pontosítását, a munkaidő-átcsoportosítás időtartamának korlátozását.

A túlórakeret feszegetése Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a Magyarországon működő vállalatoknak egyre nagyobb gondot okoz a munkaerő biztosítása, ami hosszabb távon az ország versenyképességét is veszélyeztetheti. Beszédes, hogy például az idei első féléves munkaügyi ellenőrzéseken csak a túlmunkával kapcsolatban bukkantak a korábbinál több visszaélésre, minden más szempont esetében (feketemunka, munkaidő, munkabér, pihenőidők betartása) javuló tendenciákat tapasztaltak.

Túlmunkáztatással kapcsolatos visszaéléssel ugyanakkor az egy évvel korábbi 809 helyett 2198 esetben találkoztak az ellenőrök, majdnem minden negyedik munkaadónál. A leginkább érintett ágazatok a feldolgozóipar, a gépipar és a kereskedelem, és különösen súlyos a helyzet az autóiparban dolgozó vállalatoknál.

A túlórák indoka egyöntetűen a szakemberhiány, és a ledolgozott időt a cégek ki is fizetik – ám az meghaladja a törvényben eddig meghatározott kereteket. Nyilvánvalóan az ilyen esetekre gondolt Kósa Lajos, amikor a dolgozói érdekeket is említette, ezekben az esetekben ugyanis a munkavállalók szívesen dolgoztak a megfelelő túlórapótlékért. De a közszférában is előfordul a túlórakeret feszegetése, például a mentők, a tűzoltók, a rendőrök esetében, szeptemberben pedig a járművezetők túlterheltségére hívta fel a figyelmet a Magyar Szakszervezeti Szövetség.

A hétvégi demonstrációt szervező MASZSZ ezúttal is a dolgozók egészségét veszélyeztető többletterhelésre hivatkozik. Állításuknak azonban ellentmondanak az Eurostat adatai, amelyekből kiderül, hogy térségünkben Magyarországon a legrövidebb a ténylegesen ledolgozott heti munkaidő. A túlórákat is figyelembe vevő kimutatás szerint ugyanis a magyarok és a szlovákok átlagosan heti 40,5 órát dolgoznak, miközben a románok 40,6, a csehek 40,7, a szlovének, lengyelek és bolgárok 40,9, az osztrákok pedig 41,3 órát. Érdekesség, hogy az Európában legrövidebb, mindössze heti 35 órás kötelező munkaidővel rendelkező Franciaországban a ténylegesen ledolgozott munkaórák száma 39,1.

A szakszervezeteknek ugyanakkor abban igazuk van, hogy az EU-átlag a magyarnál valóban némileg alacsonyabb, heti 40,2 munkaóra. Ám ahogy az eddigi két és fél évtized túlmunkakeret-bővítései nem okoztak számottevő növekedést a magyarok ténylegesen ledolgozott munkaidejében, minden bizonnyal a mostani bővítéssel együtt is még szomszédaink szintje alatt maradnánk.

Német minta A túlórakeret éves elszámolásának lehetőségével egyébként már 2012 óta élnek az autóipari vállalkozások. Az Audi Hungáriánál dolgozók számára például más és más időpontokban kezdődik meg az éves ciklus, ami meglehetősen bonyolult nyilvántartási és elszámolási rendszert feltételez, hogy az időszak végére mindenkinek kijöjjön a napi átlag nyolc óra munkaideje, vagy kifizessék neki a többletet. A rendszer lényege, hogy a nyári leállásoknál vagy a megrendelésállomány átmeneti csökkenésénél a munkások kevesebbet dolgoznak, amit a csúcsidőszakok többletmunkájával kompenzálnak. Mivel az autógyárak termelésének ingadozása megrendeléseiket is érinti, az éves elszámolási rendszert az Audi beszállítói közül is többen átvették.

A szakszervezetek állításával szemben a túlórakeret rugalmasabbá tétele uniós szabályokat sem sért. Bár az EU-ban létezik egy korlát az éves túlórák maximálására, ezt azonban 416 óránál húzták meg.

Emellett az új rendszer is tekintettel van a többi uniós szabályozásra, vagyis hogy egy műszak nem lehet 12 óránál több, két műszak között 11 óra pihenőidőnek kell lennie, legalább heti egy szabadnapot kell biztosítani, és a rendkívüli munka elrendelésekor tekintettel kell lenni a kisgyermekesek, távolabb élők szempontjaira is.

A törvényjavaslat indoklásánál az is elhangzott, hasonló szabályozás működik az autógyártásban szintén jelentős szereplőnek számító Szlovákiában és Németországban is. Utóbbiban a szombat normál munkanapnak is elszámolható, természetesen ötnapos munkahét keretében. A törvényes normál munkaidő heti 40 óra, ami azonban túlórákkal maximum 48-ra emelhető, akár maximum tízórás munkanap mellett. Ugyanakkor az is igaz, hogy Németországban fél éven belül ki kell egyenlíteni a napi nyolcórás átlagra a túlmunkákat – vélhetően ezért is vetette el a kormány a hároméves elszámolási periódust, és tartaná életben az eddigi egyéves rendszert.

A túlmunkakeret bővítéséről szóló tárgyalások a héten is folytatódnak. Szakszervezeti kiszivárogtatások szerint várhatóan 350 órás, kollektív szerződéssel fedett éves keretben állapodhatnak meg a felek.

atv – Déli Híradó – 2018.12.05. 12:01:23 (00:02:57)

Hiába csak kollektív szerződéssel rendelhető el a négyszáz órányi évi túlóra, ez könnyedén kijátszható

Mv: Hiába csak kollektív szerződéssel rendelhető el a négyszáz órányi évi túlóra, a munkavállalói érdekképviseletek szerint ez könnyedén kijátszható kétfős üzemi tanácsok létrehozásával. A Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke úgy gondolja, családok mehetnek tönkre a túlhajszoltság miatt. Az MSZP és a Párbeszéd, ha kell, népszavazást kezdeményez az úgynevezett rabszolgatörvényről.

R: Robotok segítségével munkások szerelik össze az egyik német autómárka modelljét, a kormány a munkaerőhiányt az állományban lévő dolgozók túlóráztatásával akarja kezelni. A jelenlegi 250 órás keretről négyszáz órára módosítanák az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidőt, aminek elszámolása hároméves időkeretben történne.

Szatmáry Kristóf (Fidesz), országgyűlési képviselő: Egyrészt lehetőséget biztosít azoknak, hogy ezt a pluszmunkát vállalják, akik erre egyéb körülmények között valóban vállalkoznak, de ugyanakkor éppen a szakszervezetek és a kollektív szerződések, illetve az egyéb üzemi ilyen szintű korlátok beépítésével bizonyos biztosítékok vannak  a törvénybe beépítve.

R: Hiába a kollektív szerződés, a munkavállalói érdekképviseletek szerint ez a garancia könnyen kijátszható az úgynevezett üzemi tanáccsal, ami szintén megállapodhat a munkáltatóval a túlóráról.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: A munkástanács azt mondja, hogy most tiltakoznunk kell, mert a magyar vállalati, szociológiai helyzetet, ha vesszük, ott valóban egy perc alatt lehet csinálni egy üzemi tanácsot, két perc alatt lehet egy sárga szakszervezetet csinálni.

R: 1840 óra, ennyit dolgoznak főállásban egy évben a magyarok, a lengyelek és a románok, ez a legtöbb Európában. A G7 portál szerint az egyébként is nagyon magas alapmunkaidőt 22%-kal toldhatja meg a túlórák megnövelésére vonatkozó javaslat.

Székely Tamás, alelnök, Magyar Szakszervezeti Szövetség: Már a bérekben alámentünk a visegrádi négyek átlagához képest, most jön ez, kérdés az, hogy mi a következő lépés?

R: A Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint hiába a regionális verseny, családok mehetnek tönkre a túlhajszoltság miatt, ezért gőzerővel dolgoznak a szombati tüntetés megszervezésén.

Székely Tamás: Itt mindenkinek ma el kell dönteni, hogy a saját érdekében egyszer és ez december 8-a, ki kell menni az utcára, ha ez nem történik meg, akkor a munkahelyeken bevezetik a hatnapos munkahetet.

R: A demonstráción az MSZP és a Párbeszéd is részt vesz.

Szabó Tímea, társelnök, Párbeszéd: Ha szükséges, akkor kezdeményezni fogunk egy népszavazást is a rabszolgatörvénnyel kapcsolatban. Ha a kormány nem hajlandó meghallgatni a magyar dolgozók millióit, akkor majd mi kikérjük az ő véleményüket.

R: Az ellenzéki pártok az Országgyűlés Igazságügyi bizottságához fordultak és az úgynevezett rabszolgatörvény vitájának folytatását kérik, valamint azt, hogy Lezsák Sándor házelnök, aki korábban elvette a szót több ellenzéki képviselőtől, ne vehessen részt a további folyamatban.

atv – START – 2018.12.05. 07:23:50 (00:10:32)

Utcára vonulnak a szakszervezetek a rabszolgatörvény ellen

Mv: Palkovics László, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke és Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke a vendégem. Jó reggelt kívánok!

Székely Tamás, alelnök, Magyar Szakszervezeti Szövetség: Jó reggelt kívánok!

Mv: Köszönöm, hogy itt vannak! És ön már azt mondta az előbb, hogy nem Szanyi úr szervezi ezt a tüntetést, hanem önök, úgyhogy akkor folytassuk a beszélgetést ott, ahol ők abbahagyták.

Székely Tamás: Így van, úgyhogy nagyon szépen köszönjük, hogy Szanyi úr bereklámozta a december 8-i tüntetést, és mindenkit várunk nagy tisztelettel, legyen az szocialista párti munkavállaló, szimpatizáns vagy fideszes szimpatizáns, teljesen jól látszik, hogy a tegnapi nap bizottsági ülése az bizonyítja szerintem minden munkavállaló számára, hogy Magyarország elindult egy dél-amerikai diktatúra irányába. Igazából véve az, ami tegnap zajlott a Vállalkozásfejlesztési bizottságban, az nagyon sötét időket jelez.

Mv: Mi zajlott, és igaz-e az, amit most sokan feltételeznek, hogy a nagy szakszervezetek közötti egyetértés a rendszerváltás óta szinte példa nélküli mértékű ebben a pillanatban?

Székely Tamás: Én azt hiszem, hogy ebben a kérdésben, ami most a munkavállalókat érinti, teljes egységben zártak a konföderációk, hiszen a konföderáció vezetőket biodíszletnek használta Kósa Lajos az elmúlt két egyeztetésen, ez nem mehet így tovább. És itt most nemcsak arról van szó, hogy egy törvényjavaslatot vissza kell vonni, hanem a munkavállalók meghatározott időszakában olyan súlyos intézkedések történnek, ha ezt a törvényt elfogadják, ami családokat fog tönkretenni egészségügyileg a jövőben is, és ez nem tartható, ezért mindenkinek az utcán kell lennie szombaton…

Mv: Palkovics úr?

Székely Tamás: …tíz órától.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Először is a nevemet pontosítanám, nem László vagyok, Imre.

Mv: Mit mondtam?

Palkovics Imre: Palkovics László.

Mv: Elnézést kérek!

Palkovics Imre: Van egy ilyen miniszter Magyarországon, én a Palkovics Imre…

Mv: Ön nagyon nem a miniszter.

Palkovics Imre: …munkástanácsok…

Mv: Elnézést kérek!

Palkovics Imre: …elnöke vagyok. Amit Tamás elmondott, abban van egy apró pontosítás, az a biodíszlet jelleg azért odáig sikerült díszletként is közbeavatkozni, hogy amiről Tamás most itt a törvénymódosításnak a következményeit próbálja vizionálni, ott van egy apróság. Tehát, ha a munkáltató mindezt a 400 órát és a 36 hónap túlórát saját jogánál fogva elrendelhette volna, akkor valószínű, hogy ez lenne, amit Tamás mondott, de azért a konföderációknak sikerült visszahozni azt a nagyon fontos elemét a törvénynek, hogy csak kollektív szerződésben lehet mindezeket az intézkedéseket bevezetni.

Mv: Nem pont az ellenkezője történt?

Palkovics Imre: Nem.

Mv: A kollektív szerződésre egyáltalán nincs szükség, de a…

Palkovics Imre: De igen.

Mv: … munkavállaló beleegyezése kötelező?

Palkovics Imre: Nem, nem. Nem. Nem, nem, nem. Tehát a kollektív szerződés mint jogintézmény, visszakerült ezeknek a kibővített kereteknek a használhatóságát illetően…

Mv: És ahol nincsen kollektív szerződés?

Palkovics Imre: Ahol nincsen, ott nincs ilyen intézkedés, ez egy nagyon…

Mv: Ott nem lehet ilyen intézkedés.

Palkovics Imre: Szeretném jelezni, ez egy nagyon fontos különbségtétel ahhoz képest, ami sok-sok félreértés hangzik el. Az előző műsorban is elhangzott, hogy a túlórát nem kell kifizetni. Túlórát ki kell fizetni ezután is természetesen, ahol lesz ilyen mértékű túlóra, csupán a 36 hónappal van nekünk nagyon nagy gondunk, hogy annak az elszámolási időszaka egyrészt beleütközik az európai uniós irányelvbe. Hát a szakszervezetek álláspontja szerint tehát kivitelezhetetlen, ez sokáig úgysem lesz hatályban Magyarországon, ha be lenne vezethető, akkor bizony nagyon komoly gondokat jelentene…

Mv: Nagyon fontos, amit most mondott, mert eddig úgy tudtam, eddig a pillanatig, hogy fájdalmas meglepetés volt, hogy a kollektív szerződésben emelés kötelezettsége kikerült a javaslatból.

Székely Tamás: Így van, így van. Palkovics…

Mv: Most benne van vagy nincs?

Palkovics Imre: Benne van. Benne van.

Székely Tamás: Palkovics…

Palkovics Imre: Benne van.

Székely Tamás: …úr nem volt ott a tegnapi bizottsági ülésen. Szerintem ne erre fókuszáljunk, mert ez itt…

Mv: Nem annyira fontos?

Palkovics Imre: De ez nagyon fontos, ez nagyon fontos.

Székely Tamás: Fontos, fontos, nagyon fontos, de itt a négyszáz óráról olyan javaslat született, ami adott esetben kikerüli a kollektív szerződés megállapodást…

Mv: Hogyan?

Székely Tamás: …üzemi megállapodásban lehet ebben…

Mv: Így tudtuk. Mi a különbség?

Székely Tamás: Üzemi megállapodás, ami azt jelenti, hogy ahol nincs szakszervezet, kiválasztok egy üzemi tanácsot, adott esetben semmi köze nincs a munkavállalókhoz, hanem a HR-ből és középvezetőkből összehoznak egy üzemi tanácsot, és ő majd jóvá fogja hagyni ezt a szöveget.

Mv: Szöveg szerint egyelőre a munkavállalók beleegyezése, írásos beleegyezése kötelező.

Székely Tamás: De ilyen nincsen, hogy a munkavállaló. Ők, akik életükbe nem dolgoztak gyárba, úgy terjesztették be ezt a törvényjavaslatot, hogy összekeverik az érdekképviseletet és a munkavállalókat. Munkavállaló túlóráról egyénileg nem dönt.

Mv: Palkovics úr? Bocsánat!

Palkovics Imre: Az, amit Tamás mond, az valóban benne van a törvényben, és ez egy nagyon fontos kitétel megint csak. Ahol nincsen szakszervezet, reprezentatív vagy kollektív szerződéskötésre jogosult, vagy a munkáltató által elismert szakszervezet, ott az üzemi tanács, sőt az üzemi megbízott is köthet, és az a pontja a törvénynek, ami kijátszhatóvá teszi, és ezért…

Mv: És köthető vagy kötelező velük kötni?

Palkovics Imre: Nem kötelező. Ha nem kötnek, akkor nincs túlóra, nincsen 400 túlóra, akkor csak 250 van, amit a munkáltató saját hatáskörében elrendelhet. Egy nagyon fontos kitétel, és ezen fordul meg a kérdés, és ezért van az, hogy a munkástanács azt mondja, hogy most tiltakoznunk kell, mert a magyar vállalati szociológiai helyzetet, ha vesszük, ott valóban egy perc alatt lehet csinálni egy üzemi tanácsot, két perc alatt lehet egy sárga szakszervezetet csinálni, mondhatnánk azt is, hogy szakszervezetek saját maguktól félnek, mert egyébként szakszervezet nélkül vagy kollektív érdekképviselet nélkül nem lehet ezeket a túlzó órákat és túlmunkákat elrendelni. De mégis a magyar valóság arról szól, hogy ahol vannak szakszervezetek természetesen, és tisztességes vezetőik vannak, azok nem fognak ilyen kollektív szerződést kötni, amiben ezek a túlzó igénybevételek megjelennek, de sajnálatos módon nagyon sok helyen nincsenek szakszervezetek, nincsenek üzemi tanácsok, pillanatok alatt lehet kreálni, hogyha erre munkáltatónak esetleg igénye volna, és ott már ki lehet játszani ilyen módon joggal való visszaélés keretében a törvényt, tehát azért óvatosnak kell lennünk.

Mv: Hány emberre számítanak? Mit tudnak eddig a potenciális részvételről? Mi van akkor, ha nagyon kevesen vannak, ami fordult már elő fontos ügyben Magyarországon, és elképzelhetőnek tartják-e, hogy tüntetés, illetve akár sztrájk nélkül, a sztrájk szót nem véletlenül kérdésem, kérdés része, megvalósítható legyen a módosítás megnyugtató módon?

Székely Tamás: A módosítás, az végig fog menni, tehát a tegnapi nap folyamán teljesen…

Mv: Már a módosítás pozitív módosítása, úgy értem.

Székely Tamás: Nem lesz pozitív módosítás.

Mv: Értem.

Székely Tamás: Tehát egészen biztos, hogy ez a törvénytervezet, ez így fog végigmenni a parlamenten. Éppen ezért minden tévénézőnek, minden rádióhallgatónak és minden munkavállalónak szombaton a Jászai Mari téren kell lenni. Nem lehet most a…

Mv: Mi van, ha nem jön össze?

Székely Tamás: …szakszervezetekre mutogatni, hogy oldják meg. Itt mindenkinek ma el kell dönteni, hogy a saját érdekében egyszer, és ez december 8-a, ki kell menni az utcára. Ha ez nem történik meg, akkor a munkahelyeken bevezetik a hatnapos munkahetet.

Mv: És ha megtörténik és bevezetik? Párizsról sokat beszéltünk Róberttel ma már a műsorban, egy hétig lángolt a Champs-Élysées, és vége a benzin áremelési javaslatnak. Megtörténik-e Magyarországon a visszakozás, ha jól sikerül a tüntetés vagy megy tovább minden ugyanúgy a maga útján?

Székely Tamás: Ez most a résztvevőkön múlik.

Mv: Igen?

Palkovics Imre: Én azt gondolom, hogy azért ennyire nem komoly a helyzet. Van egy ilyen veszély, amiről Tamás beszél, de azért a gyakorlatban, ha a munkavállalók meg akarják védeni saját magukat, nemcsak a tüntetésen, szombaton tudják megvédeni, hanem tisztességes szakszervezeteket kell alakítani, tisztességes üzemi tanácstagokat kell választani, és ők nem fognak ilyen szerződéseket kötni. Tehát a munkavállalók kezében, a közösségek kezében ott van ez a lehetőség.

Mv: Érdekes, amit most mondott, Palkovics úr.

Palkovics Imre: Ez egy nagyon, nagyon, nagyon fontos momentuma ennek a változásnak, és igenis, hogy ezt elfogadta az előterjesztő Kósa Lajos.

Mv: Ez lehet-e szcenárium, ahogy mondja? Hiszen ugye módosításokat, ellenzéki képviselőket ledobta a kormány, a tüntetőket potenciálisan ledobja, de még mindig ott vannak a jóhiszemű tanácsok és a szakszervezetek.

Palkovics Imre: Nem kell ilyen szerződéseket kötni, és akkor nincs ilyen probléma.

Mv: Mit gondol erről?

Székely Tamás: Először december 8-án meg kell mutatni azt, hogy igenis vannak szakszervezetek, akik ezeket a megállapodásokat biztos, hogy nem fogják megkötni. Abban az esetben, hogyha ez nem következik be, akkor nagyon el kell gondolkozni mindenkinek. Az egy másik kérdés, és azzal teljesen egyetértek, hogy a munkahelyeken szakszervezet nélkül nincsen érdemi érdekképviselet.

Mv: Még egy utolsó kérdés. Sokan találgatják, hogy miért volt erre szükség. Elhangzott már itt a műsorunkban tegnap reggel is, hogy az autólobbi érte ezt el. Miért kel ezt megcsinálni a kormány szerint? Mit gondolnak?

Palkovics Imre: Regionális verseny zajlik a befektetőkért a visegrádi, sőt a közép- és egész kelet-európai térségben…

Mv: Más miért nem csinál ilyet?

Palkovics Imre: Szlovákoknál van egy harminc hónapos elszámolási időszak.

Mv: Hasonló?

Palkovics Imre: Hasonló. Nagyobb biztosítékok vannak beépítve a rendszerbe, ezért szerettük volna mi is, szakszervezetek, ha az egész munkaidő és pihenőidő tized szakaszát a Munka törvénykönyvének újratárgyaljuk, első…

Mv: Tehát most alámegyünk a szlovák jogvédelemnek, érdekvédelemnek?

Palkovics Imre: Most ebből a szempontból alá fogunk menni a szlovák jogvédelemnek, és ezért ez hosszú ideig nem lesz életben, mert ez, még egyszer mondom, hogy európai munkaidő irányelvellenes döntés lesz és lépés.

Székely Tamás: Már a bérekben alámentünk a visegrádi négyek átlagához képest…

Mv: Ez így van.

Székely Tamás: …most jön ez. Kérdés az, hogy mi a következő lépés. Az látszik, hogy ma Magyarországon nem a hozzáadott értékű beruházásokat támogatja a kormány, hanem az élő munkaerőt igénylő befektetések jönnek Magyarországra, az autóipar kifejezetten egy szezonális, nagyon-nagyon bizonytalan ágazat, ezt láttuk a 2009-es, 2010-es gazdasági válság idején…

Mv: Azóta nem láttuk.

Székely Tamás: …ezekkel… Sajnos az adott pillanatban egyébként most elég jelentős termelési csökkenés van világszerte, és ahelyett, hogy más ágazatokba fektetnénk nagyobb energiát, most is az autóipart támogatja ez a kormányzat. Ez egy nagyon veszélyes gazdasági lépés. Nézzük meg, hogy Magyarországon melyek azok a cégek, amik elsősorban a gazdasági eredményt érik el! Az autóiparban lévő cégek, és ezért támogatja most jelen pillanatban a kormány ezeket a tőkés beruházásokat.

Mv: Rég követte figyelemmel a közvélemény tüntetés létrejöttét, alakulását, hatását annyira, mint most. Nagyon kíváncsiak vagyunk szombat után a folytatásra. Köszönjük szépen, hogy eljöttek!

Székely Tamás: Köszönjük szépen!

Palkovics Imre: Köszönjük a lehetőséget!

Világgazdaság – 2018. 12. 04. (2. oldal)

Nincs érdemi változás a munka törvénykönyvének módosításai ügyében

Nem történt érdemi változás a munka törvénykönyve tervezett módosításainak, így a hároméves munkaidőkeret és a 400 óra maximálisan elrendelhető túlóra ügyében – értékelték az MTI-nek szakszervezeti vezetők a Kósa Lajos országgyűlési képviselővel folytatott tárgyalásukat. A Liga Szakszervezetek is csatlakozik a Magyar Szakszervezeti Szövetség december 8-i demonstrációjához, a Munkástanácsok Országos Szövetsége ma dönt e kérdésben. Az indítvány szerint 12 hónapról három évre ugrana a munkaidőkeret elszámolása, vagyis a munkáltatóknak ennyi időn belül kellene elszámolniuk a túlmunkák díjával és a szabadnapokkal. A másik tervezett változás, hogy 250-ről 400 órára emelkedne az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértéke.

Trend FM – Hírek 20:00 – 2018.12.03. 20:01:33 (00:01:16)

Nincs előrelépés a Munka Törvénykönyvének módosításai ügyében, vélik a szakszervezeti vezetők

Mv: Nincs előrelépés a Munka Törvénykönyvének módosításai ügyében, így értékelték a szakszervezeti vezetők a Kósa Lajos országgyűlési képviselővel folytatott mai tárgyalásukat. A hároméves munkaidőkeret és a négyszáz óra maximálisan elrendelhető túlóra kérdésében sem történt érdemi változás. A kialakult helyzet miatt a LIGA Szakszervezetek is csatlakozik a Magyar Szakszervezeti Szövetség által december 8-ra meghirdetett demonstrációhoz. A Munkástanácsok Országos Szövetsége pedig holnap hoz határozatot a kérdésben. A törvénymódosító indítvány szerint három évre emelkedne a jelenlegi maximum 12 hónapról a munkaidőkeret elszámolása, így a munkáltatóknak három éven belül kellene elszámolniuk a dolgozóknak járó túlmunkák díjával és a szabadnapokkal. Korábban viszont már a Miniszterelnökséget vezető miniszter is azt mondta, hogy ezt nem tartja helyesnek a kormány. A másik tervezett változtatás az, hogy a jelenlegi 250 óráról 400 órára emelkedne az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértéke. Mindezt pedig csak akkor tehetné meg a munkaadó, ha kollektív szerződés van róla.

ECHO TV – A munkavállalók világa – 2018.12.02. 12:33:42 (00:21:12)

Műsorfolyam: Ha év vége, akkor bértárgyalások, kik döntik el, hogy végül mennyi fizetésünk legyen?

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége