(276-283. §)
A kollektív tárgyalás folytatása és kollektív szerződés kötése a szakszervezetek legfontosabb joga és feladata. Az ÚMT – a jogalkotói indokolás szerint – új jogpolitikai célkitűzésként jelentősen ki akarja bővíteni a munkaviszonyokban a szerződéses alapú szabályozást, növelve ezen belül a kollektív szerződések szabályozó szerepét is. Ennek érdekében lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződés a törvény szabályaitól ne csak a munkavállalók javára térhessen el, hanem mindkét irányba, tehát a munkavállalók hátrányára is. Természetesen a szakszervezetek ilyen eltérés esetén más területeken kérnek kompenzációt a munkavállalókra kedvezőbben. Ez a szabályozási módszer felerősítheti a kollektív szerződések munkahelyi szerepét a munkáltatók számára, hiszen lehetőséget teremt a munkaviszonyok rugalmasabb szabályozására, s ezáltal érdekeltebbé teheti a munkáltatókat és a szakszervezeteket is a kollektív szerződések kötésében.
Ez az elv azonban nem érvényesül töretlenül. Az ÚMT ugyanis lehetővé teszi, hogy a munkáltató az üzemi tanáccsal üzemi megállapodásban – a munkabérek kivételével – rendezze a munkaviszonyra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket, ha a munkáltató nem tartozik általa kötött kollektív szerződés hatálya alá, vagy a munkáltatónál nincs kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezet. Üzemi megbízottal nem lehet ilyen tartalmú üzemi megállapodást kötni. Az üzemi tanácsok kvázi kollektív szerződéskötési joga tehát a szakszervezetekkel kötött kollektív szerződések, s ezek munkavállalókra kedvező garanciái nélkül is, tudja biztosítani a munkáltatók számára a rugalmas szabályozást.
Az ÚMT a kollektív tárgyalásoknak csak a munkahelyi szintjét szabályozza, kollektív szerződés azonban a munkahelyen kívül is köthető az Ágazati Párbeszéd Bizottságokban (2009. évi LXXIV. törvény), a kollektív szerződéseknek így több szintje jöhet létre.
A kollektív szerződések megkötése
Az ÚMT a kollektív szerződéskötési jogosultságot nem a szakszervezetek támogatottságához, hanem taglétszámához köti. Nem írja elő ugyanakkor a törvény feltételként a szerződést kötő felek egymástól való függetlenségének követelményét, amit pedig a nemzetközi normák megkívánnak.
A kollektív szerződést írásba kell foglalni (ez új rendelkezés az ÚMT-ben).
Kollektív szerződést köthet:
a) a munkáltató, s a munkáltatói érdekképviseleti szervezet a tagok felhatalmazása alapján, valamint
b) a szakszervezet.
A munkáltató csak egy kollektív szerződést köthet.
Munkáltatók esetében: egy munkáltató nem köthet a munkahelyi kollektív szerződésen kívül még úgynebezett több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződést is. A munkáltató a munkahelyi kollektív szerződésen kívül más kollektív szerződés megkötésében csak munkáltatói érdek-képviseleti szervezet tagjaként vehet részt. A munkáltató már létező kollektív szerződéshez nem csatlakozhat, s egy munkáltatói érdek-képviseleti szerv által már megkötött kollektív szerződés hatálya csak akkor terjedhet ki rá, ha a munkáltató belép a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetbe. Munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés fő területe az Ágazati Párbeszéd Bizottság.
A szakszervezet akkor jogosult kollektív szerződés kötésére, ha tagjainak száma eléri
- egy munkáltató esetén: a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának 10 %-át,
- munkáltatói érdek-képviseleti szerv esetén a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának 10 %-át.
A munkavállalói létszám megállapításának alapja: a szerződéskötést megelőző félévre számított átlagos létszám.
A kollektív szerződés normatív részének hatálya a munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra kiterjed.
Több szakszervezet esetében a törvény koalíciós kényszert ír elő, de csak azon szakszervezetek számára, akik önállóan is elérik a tíz százalékos létszámküszöböt. A tíz százalékos létszámküszöb elérésére azonban nem hozható létre koalíció. Ha több szakszervezet együttesen jogosult kollektív szerződés kötésére, a tárgyalásból és a megállapodás aláírásából egyik jogosult szakszervezet sem hagyható ki, olyan esetben sem, ha az együttes szerződéskötés a szakszervezetek egységes álláspontjának hiányában, nem sikerül. Több jogosult szakszervezet esetén tehát kollektív szerződés csak akkor jöhet létre, ha a szakszervezetek (taglétszámuk egymáshoz viszonyított arányától függetlenül) minden kérdésben meg tudnak egymással is állapodni (közös álláspontot képviselnek). Ez a megoldás szükségtelenné tette a szakszervezetek egymással szembeni együttműködési kötelezettségének előírását.
Az ÚMT nem választja el a kollektív tárgyaláson való részvétel jogát a kollektív szerződéskötési jogtól. Ennek alapján a kollektív tárgyaláson is csak a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezetek jogosultak részt venni.
Nem rendezi külön a törvény a munkahelyi szinten létrejött szakszervezeti szövetségek kollektív szerződés-kötési jogát.
A kollektív szerződés kötésére irányuló ajánlat tárgyalása nem utasítható vissza. Az ÚMT nem tartalmazza a munkáltató kötelezettségét az éves bértárgyalásokhoz szükséges adatok, információk előzetes közlésére. A törvény nem szabályozza külön a kollektív szerződés módosítására irányuló jogosultságot sem, ebből arra lehet következtetni, hogy a kollektív szerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Rendezi ugyanakkor a törvény azt a helyzetet, ha egy szakszervezet a kollektív szerződés megkötését követően éri el a tíz százalékos létszámküszöböt, s válik ezáltal kollektív szerződés kötésére jogosulttá. Ez az eset a kollektív szerződés módosításának sajátos esete, amelynek során az új jogosult szakszervezet jogosult kezdeményezni a kollektív szerződés módosítását. A módosítási tárgyaláson azonban csak tanácskozási joggal vehet részt.
A kollektív szerződés tartalma
Sajátosan szabályozza az ÚMT a kollektív szerződés két hagyományos részét, a kötelmi és a normatív részt, részben azok sorrendjének megváltoztatásával, másrészt pedig azok meghatározásával. A törvény szerint a kollektív szerződés szabályozhatja
a) a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget (normatív rész)
b) a feleknek a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos magatartását (kötelmi rész). A törvény a kollektív szerződés kötelmi részének tartalmát a felek kapcsolatrendszerének általános köréről leszűkíti a kollektív szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos feladatokra, magatartásokra. Új az a rendelkezés is, amely e kötelmi rész hatályát csak a kollektív szerződést megkötő felekre terjeszti ki, amely rendelkezéstől maga a kollektív szerződés sem térhet el. Ez a szabály lényegében logikusan következik a kötelmi rész szűkített tartalmából.
A kollektív szerződés és a jogszabályi rendelkezések kapcsolata
- kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – az ÚMT Második (A munkaviszony) és Harmadik Részében (Munkaügyi kapcsolatok) foglaltaktól eltérhet (bármely irányban), de
– kollektív szerződés – eltérő (jogszabályi) rendelkezés hiányában – az ÚMT XIX. (munkaügyi kapcsolatok általános rendelkezései) és XX. fejezet (üzemi tanácsok) rendelkezéseitől nem térhet el, s nem lehet eltérni a kollektív szerződésre vonatkozó XXII. fejezettől sem (két kivétellel – hatályba lépés, felmondási idő, határozott időre kötött ksz. megszűnése).
– továbbá a 271-272. §-okban foglaltakat (munkavállalók védelme a szakszervezeti diszkriminációval szemben és az ÚMT-ben meghatározott szakszervezeti jogokat) nem korlátozhatja.
– A szűkebb hatályú kollektív szerződés az általánostól – ennek eltérő rendelkezése hiányában – csak a munkavállaló javára térhet el. A munkavállaló javára történő eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni.
Sajátos eltérési szabályok vonatkoznak a köztulajdonban álló munkáltatókra. E munkáltatóknál kollektív szerződés nem térhet el a XIX. Fejezet (munkaügyi kapcsolatok általános rendelkezései), valamint a XX. (üzemi tanács) és a XXI. (szakszervezetek) fejezettől.
A kollektív szerződés időbeli hatálya (hatályba lépése és megszűnése)
a) a kollektív szerződés a kihirdetésével lép hatályba (kollektív szerződés eltérően is szabályozhatja a hatályba lépés idejét)
b) a kollektív szerződés három hónapos felmondási idővel felmondható. Több szakszervezet által kötött kollektív szerződést bármelyik szakszervezet jogosult felmondani. (kollektív szerződés a felmondási időt eltérően is meghatározhatja).
c) A felmondási jog a kollektív szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül nem gyakorolható. (ettől a szabálytól nem lehet eltérni, ez kógens rendelkezés).
d) A határozott időre kötött kollektív szerződés a határozott idő lejárával megszűnik.(kollektív szerződés ettől eltérhet, amely eltérési lehetőségnek a célja, hogy a felek rendezhessék a lejáró kollektív szerződés utóhatását).
e) Megszűnik a kollektív szerződés hatálya a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy a szakszervezet jogutód nélküli megszűnése esetén. Ha a kollektív szerződést több munkáltató vagy több munkáltatói érdekképviseleti szervezet kötötte – a kollektív szerződés csak a jogutód nélkül megszűnő munkáltató vagy munkáltatói érdekképviseleti szervezet tekintetében szűnik meg. Több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetén, a kollektív szerződés csak valamennyi szakszervezet jogutód nélküli megszűnése esetén veszti hatályát.
A kollektív szerződés sorsa munkajogi jogutódlás esetén
Az ÚMT lényegesen leegyszerűsíti ezeket a szabályokat. Eszerint:
– az átvevő munkáltató az átvétel időpontjában a munkaviszonyra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket – a munka-és pihenőidőre vonatkozó szabályok kivételével – az átvétel időpontját követő egy évik köteles fenntartani, kivéve, ha
– a kollektív szerződés hatálya az átvétel időpontját követő egy éven belül megszűnik.
– Az átvevőnek a kollektív szerződés kötelmi részére vonatkozó rendelkezéseket nem kell fenntartania egy évig sem.
A kollektív szerződések megkötésének bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó szabályok
A törvény e szabályok rendeletben történő megalkotására a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert hatalmazza fel.
A munkavédelmi képviselők
A munkavédelmi képviselők választására, tevékenységére és jogaira, védelmére vonatkozó szabályokat külön törvény, a Munkavédelmi törvény tartalmazza (1993. évi XCIII. Törvény 70-79.§). A Munka Törvénykönyve nem sorolja fel őket a munkavédelmi képviselők között (294. § e) pont), amelynek következtében a munkáltatót nem terheli visszavételei kötelezettség a munkaviszonyuk bármely okból jogellenes munkáltatói megszüntetése esetén (83.§).