Egyetért a munkaadói és munkavállalói képviseletek többsége abban, hogy az őszi bértárgyalásokon hosszú távú, legalább kétéves megállapodást kössenek. A minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről viszont eltérnek a vélemények: míg a szakszervezetek két számjegyű felzárkózást szeretnének jövőre, addig a munkaadók ezt már nem tartják indokoltnak, a mértéket pedig a járulékcsökkentés időzítéséhez kötnék.
Várhatóan októberben kezdődnek az egyeztetések a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról, ugyanakkor a Magyar Idők kérdésére a tárgyalásokon részt vevő munkaadók és szakszervezetek már megfogalmazták azokat az irányokat, amelyek meghatározzák az egyeztetéseket. Az álláspontok eltérnek, ám a felek szerint indokolt, hogy a 2016-os gyakorlathoz hasonlóan ne csak jövőre, de 2020-ra is meghatározzák a minimálbéreket. A mértékről viszont jelenősen eltér a két oldal véleménye.
A szakszervezetek a korábbi évekhez hasonlóan további jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emelést szorgalmaznak, emellett továbbra is napirendjükön szerepel a munkavállalói elvonások csökkentése a nettó keresetnövekedés érdekében.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke kiemelte, a jövő évi költségvetésben tervezett fogyasztásnövekedés teljesülése az inflációs várakozások mellett a minimálbér 13 százalékos és a garantált bérminimum 15 százalékos emelését indokolja, így ezek a keresetek reálértékben 8,5-9 százalékkal lehetnek magasabbak. Az elnök felidézte, a legkisebb kötelező kereset egyre kevesebbeket érint, így szerepe is csökken. Sokkal nagyobb a jelentősége a garantált bérminimumnak, amely az egész bérskálát befolyásolja, ráadásul emelésével a pályakezdők fizetése is nőne.
A munkaadók szerint nem indokolt a két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelés jövőre, mivel a jobb termelékenységi, jövedelmi mutatókkal rendelkező cégek jellemzően már magasabb összeget adnak, ám a minimálbéren foglalkoztatóknál az emelés kigazdálkodása újabb jelentős teherrel jár. A munkaerőhiány miatt a szereplők rá vannak kényszerítve a bérek folyamatos rendezésére, függetlenül a kötelezően előírt minimálbértől és garantált bérminimumtól.
A cikk forrása a magyaridok.hu