FELEMELKEDŐBEN A TÁRSADALOM ALACSONYABB JÖVEDELMŰ RÉTEGEI

Egyértelműen javult hazánkban a társadalom középső és alacsony jövedelmű rétegeinek jövedelmi helyzete az elmúlt években – derül ki a nemzetközi szervezetek egységes módszertannal vizsgált adatsoraiból. – Két fontos mutató is igazolja az alacsonyabb keresetűek felzárkózását, életszínvonaluk emelkedését – hangsúlyozta a Magyar Időknek Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke.

KÖZELEDIK A HELYZETI KÖZÉPÉRTÉK AZ ÁTLAGHOZ

– Az egyik legbeszédesebb adat a bruttó mediánkereset, amely azt mutatja meg, hogy az adott évben mekkora összegű volt az a bruttó jövedelem, amelynél ugyanannyian kerestek kevesebbet, mint amennyien többet – mondta a szakértő. A 36 tagállamot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) módszertanával számolt kereseti középérték tavaly bruttó 238 500 forint körül alakult, ennél kevesebbet vagy többet egyaránt 2,2 millió munkavállaló vihetett haza.

Az OECD a medián és a bruttó átlagkereset számításakor nemcsak a munkabért, de a béren kívüli juttatásokat, bónuszokat és jutalmakat is beleszámítja, így néhány ezer forintos eltérés előfordulhat – részletezte Szalai Piroska. A 238 500 forint körüli jövedelmi középérték az átlagkereset 76,3 százaléka volt tavaly, három százalékkal magasabb, mint 2010-ben.

Ez azt jelenti, hogy felzárkóznak az alacsonyabb jövedelműek, mivel bevételük nagyobb mértékben emelkedik, mint a jobban keresőké, emiatt a medián nem csökken, hanem emelkedik. Szalai Piroska példaként említette, akár az iparban, akár a turizmusban vagy az oktatásban dolgozók keresete jóval nagyobb arányban emelkedett, mint a bankszektorban vagy az informatikában dolgozóké.

FELZÁRKÓZNAK A KISKERESETŰEK

Az OECD kilenc különböző jövedelmi kategóriába sorolja a legalacsonyabb és a legmagasabb fizetések közötti kereseteket. A legújabb, 2016-os adatok azt mutatják, a legrosszabbul kereső kilenced már 2012-ben, a minimálbérek első jelentősebb emelésétől kezdve közeledik a középréteg jövedelmi helyzetéhez, a különbség csökkent közöttük. Mivel az idén és tavaly is jelentősen nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, így a köztük lévő rés még tovább mérséklődhet.

Szalai Piroska arról is beszélt, a medián összegénél jobban keresőkről kevés adat áll rendelkezésre, míg a 2017-es, hozzávetőleg 238 500 forintnál alacsonyabb jövedelműekről többet lehet tudni. A 2,2 millió munkavállalóból nagyjából 150 ezerre tehető a közfoglalkoztatottak száma.

A középfokú végzettséget nem igénylő minimálbért hivatalosan hozzávetőleg 300 ezer munkavállaló kapta tavaly. A 2017-ben kötelező 127 ezer forintos minimálbérnél többre, de legfeljebb a 161 ezer forintos garantált bérminimumra bejelentettek száma pedig 800 ezer fő körül alakult. A bérminimumnál többet, de a mediánnál kevesebbet keresők száma így nagyjából egymillió munkavállalóra tehető.

MÁR KEVESEBB DOLGOZÓNAK KELL NÉLKÜLÖZNIE

– Téves lenne azt a következtetést levonni, hogy a mediánnál kevesebbet keresők alacsony, a többért dolgozók pedig magas jövedelműek lennének, mivel a keresetek emelkedésével együtt a középérték összege is emelkedik – figyelmeztetett Szalai Piroska.

A relatív jövedelmi szegénység arányát mérő mutató jelzi azt, hogy a munkavállalóknak hány százaléka él olyan keresetből, munkaviszonyhoz kötött támogatásból, amelyből az elégséges életszínvonal fenntartása már nem garantálható, csak az alapvető szükségletek kielégítését lehet bizosítani. Az ­Eurostat módszertana szerint a relatív jövedelmi szegénységi küszöb az adott évre vonatkozó medián hatvan százaléka, ez az összeg 2016-ban bruttó 130 ezer forint volt.

A részletekkel kapcsolatban fontos, hogy jelentősen csökkent a relatív jövedelmi szegénység aránya mind az egyedülállóknál, mind a gyermeket nevelőknél, a nagycsaládosoknál pedig negyven százalékára esett vissza 2016-ra 2010-hez képest, a folyamat pedig tavaly is folytatódott. A bruttó 130 ezer forintos küszöbértéknél az egyedülállók 13,3 százaléka, a legalább három gyermeket nevelőknek pedig 14,2 százaléka keresett kevesebbet a vizsgált időszakban.

A kedvező folyamat már 2012-ben elkezdődött, amikor a minimálbérek jelentős emelésének köszönhetően a többnyire középfokú végzettséghez kötődő garantált bérminimum először lépte át a jövedelmi szegénység mutatóját. A nagycsaládosok életminősége javult a legnagyobb mértékben 2010 óta, mivel akkor arányuk még a mostani duplájánál is nagyobb, 35,4 százalék volt. Szalai Piroska felidézte, a családi adókedvezmény bevezetésének évétől, 2014-től kezdett meredeken emelkedni a három- vagy többgyermekesek életszínvonala.

A szegénységi jövedelmi küszöb alatt kereső, egyedülálló munkavállalók aránya uniós összevetésben 2015-ben jelent meg, ebben az esztendőben 14,4 százalék volt, ami több mint két százalékponttal alacsonyabb, mint Németországban. A szakértő azonban jelezte: Magyarországon nem az egyedülállók között volt a legtöbb alacsony jövedelmű, ellentétben Romániával, Bulgáriával, a balti államokkal és a mediterrán országokkal, hanem az egynél több gyermeket nevelők körében.

A 2017-re vonatkozó adatok még nem érhetők el, ugyanakkor Szalai Piroska szerint a korábbinál magasabb béremeléseknek köszönhetően további jelentős javulás várható, a tendencia pedig folytatódik.

– Az elmúlt nyolc évben a kormányzati intézkedéseknek, az utóbbi években pedig a piaci szereplők nagyobb hozzájárulásának is köszönhető, hogy csökkentek a kereseti különbségek Magyarországon, mindez úgy következett be, hogy a társadalom közép- és alacsony jövedelmű rétegének életminősége emelkedett, és nem a magas keresetűek jövedelme nőtt jelentősen. A munkaerőpiaci folyamatok pedig a rosszabbul keresők további, érezhető felzárkózása felé mutatnak – tette hozzá a szakértő.

TÖBBEKNEK TELIK AUTÓRA

– A nemzetközi szervezetek adatai is igazolják, hogy az elmúlt években jelentősen javult az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók helyzete – reagált az adatokra lapunknak Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke rámutatott: a tapasztalatok is azt igazolják, hogy jelentősen csökkent azoknak a munkavállalóknak is a száma, akikre jellemző az anyagi nélkülözés, de a létfenntartáshoz már elégséges jövedelemük van.

Azok a dolgozók tartoznak ide, akik anyagi okokból nem tudnak többek közt személygépkocsit, háztartási gépet vásárolni, nem áll módjukban törleszteni a kölcsöneiket, illetve nem képesek megbirkózni a váratlan kiadásokkal. A bruttó mediánkeresetek közeledése az átlaghoz pedig szintén arra utal, hogy kevesebb alkalmazott szembesül már azzal, hogy a napi megélhetési költségeken felül nem tud másra fordítani.

Szintén a jövedelmek felzárkózását igazolja, hogy a GDP-n belül a háztartások fogyasztási kiadásai jelentősen emelkednek, amelynek mértéke pedig már eléri a válság előtti szintet. Amennyiben a magasan keresők jövedelme nőne, a kereseti középérték nem lenne évről évre magasabb. Palkovics Imre hozzátette: mind a nemzetközi, mind a hazai statisztikák azt igazolják, az ellenzék valótlanul állítja, hogy a lakosság harminc százaléka a szegénységi küszöb alatt él.

NEM LESZ TRENDFORDULÓ

A jövedelmek felzárkózása 2016-tól jelentősen felgyorsult, a bruttó keresetek két számjegyű emelkedésére ugyanis korábban nem volt példa Magyarországon. A szakszervezetek, munkaadók várakozása szerint az idén is kitart a lendület, és – úgy tűnik – 2019-ben is megvan az esély a keresetek további, akár tízszázalékos növekedésére, ám a piaci folyamatok miatt már kisebb eséllyel.

Az érdekképviseleti beszámolók szerint tavaly a vállalkozások jellemzően az alacsony keresetűeknél hajtották végre a nagyobb bérrendezést annak érdekében, hogy megtartsák munkavállalóikat. A magasabb kereseti kategóriákban is nőttek a fizetések, ám jellemzően kisebb mértékben. A magas jövedelműek körében sem volt visszaesés, a felső kereseti kategóriákat kínáló ágazatokban ugyanakkor kevesebbeket érintett a jellemzően kisebb mértékű emelés.

Megváltozott a munkaerőpiac, a foglalkoztatóknak ma már nincs egyszerű dolguk, mivel a teljes munkaidőben alkalmazható, tapasztalattal is rendelkezők körében szinte elértük a teljes foglalkoztatottságot, így az elsődleges cél a jelenleg a cégnél dolgozók megtartása. A munkavállalói érdekképviseletek szerint sok helyen emiatt már nem teheti meg az adott vállalkozás, hogy versenytársával ellentétben nem növeli megfelelő mértékben a kereseteket, mivel a dolgozó ma már több lehetőség közül is választhat.

A tendenciák munkakörönként és ágazatonként eltérnek, mivel nincs minden szektorban szakemberhiány. A szakértők szerint a vállalkozásoknak mielőbb ki kell ­alakítaniuk a rugalmas foglalkoztatás feltételeit, ami az új, már nem teljes munkaidőben foglalkoztathatók bevonását segíti. A béremelések folytatása pedig a gazdaság szinte minden szereplőjének egybehangzó véleménye szerint elengedhetetlen a munkaerő megtartása miatt.

Forrás: magyaridok.hu