Adómentes juttatások – cafetéria

I. Adómentes juttatások

Ingyenes számítógép használat

A munkáltatónak lehetősége van ingyenesen, vagy kedvezményesen számítógép használatot biztosítani a munkavállalója részére. A juttatás célja az otthoni számítógép használat elősegítése, mely történhet természetben, vagyis a munkáltató tulajdonában lévő számítógép átadásaként (de nem a tulajdonába), vagy utalvány formájában. Ez utóbbinál a felhasználás jogszerűsége, vagyis, hogy a nevesített utalvány elköltése ténylegesen is számítógép használatra történjen a munkavállaló felelőssége. A juttatás felső korlát nélkül adható.

Kockázati biztosítás

A munkáltatónak lehetősége van a munkavállaló nevére szóló egyéni haláleseti élet-, baleset- és betegség biztosítást kötni valamely biztosító intézetnél. Ebben a kockázati alapú biztosítási szerződésben a szerződő (díjfizető) a munkáltató, a biztosított a munkavállaló, a biztosítási esemény bekövetkezésekor a kedvezményezett pedig a munkavállaló, vagy az általa megjelölt magánszemély(ek). További feltétel, hogy a biztosító kizárólag a kockázati esemény (betegség, baleset, halál) bekövetkezésekor adhat juttatást. A juttatás adómentes felső korlátja a biztosítási díjhoz kapcsolódik, mely nem haladhatja meg a minimálbér 30%-át, vagyis havi 30.450 Ft-ot.

Teljes életre szóló biztosítás

A munkáltatónak lehetősége van a munkavállaló nevére szóló határozatlan idejű, halál esetére szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező (whole life) életbiztosítást kötni valamely biztosító intézetnél. Ebben az életbiztosítási szerződésben a szerződő (díjfizető) a munkáltató, a biztosított a munkavállaló, az elérési, haláleseti kedvezményezett pedig a munkavállaló, vagy az általa megjelölt magánszemély(ek). A juttatás adómentességének nincs felső korlátja, így a rendszeresen fizetett biztosítási díj bármekkora lehet.

Védőszemüveg juttatás

A munkáltató a számítógép előtt dolgozó munkavállalói részére, az egészségmegőrzés céljából a “képernyő előtti munkavégzéshez” éleslátást biztosító szemüveget biztosíthat.Bizonyos körülmények között ez a fajta juttatás kötelező juttatási elemként is megjelenhet, amennyiben a munkavállalónak igazolhatóan nem megfelelő az általa használt szemüveg, vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez. Ehhez a juttatáshoz szükséges, hogy a munkavállaló legalább 2 évente orvosi vizsgálaton igazoltan részt vegyen. A juttatás felső korlát nélkül adómentes, mely történhet úgy, hogy a munkáltató veszi meg a védőszemüveget és adja át a munkavállalónak, vagy a munkavállaló veszi meg a védőszemüveget, melynek értékét a munkáltató nevére szóló számla ellenében kapja meg.

Lakásszerzési támogatás

A munkáltatónak lehetősége van rá, hogy a munkavállalónak hitelintézet, vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján vissza nem térítendő támogatást nyújtson (ideértve a kizárólag munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) lakásvásárlásra. Ezt a juttatást 5 év alatt összesen 5 millió Ft értékben adhatja a munkáltató a munkavállaló részére teljesen adó- és járulékmentesen. A juttatás másik korlátja, hogy a támogatható lakás ne haladja meg a 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet szerinti méltányolható lakásigényt.

Lakáshitel törlesztési támogatás

A munkáltatónak 2014-től lehetősége van, hogy hozzájáruljon a munkavállaló fennálló lakáshitelének a törlesztéséhez. A juttatást kizárólag hitelintézet, vagy a Magyar Államkincstár útján lehet folyósítani. Ezt a juttatást 5 év alatt összesen 5 millió Ft értékben adhatja a munkáltató a munkavállaló részére teljesen adó- és járulékmentesen. A juttatás másik korlátja, hogy a támogatható lakás ne haladja meg a 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet szerinti méltányolható lakásigényt.

Munkába járás költség-kiegészítése (39/2010 (II.26.) Korm. rendelet alapján)

A munkáltatónak 2010. május 2-ától a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010 (II.26.) kormányrendelet alapján kötelessége megtéríteni a munkavállaló közösségi közlekedési eszközön történő napi munkába járáshoz kapcsolódó (amikor a munkahely és lakóhely nem azonos településen található) bérlet, vagy jegy költségeinek legalább 86%-át. Ez egy kötelező térítés, azonban a munkáltató döntésétől függően megtérítheti akár a 86%-on felüli 14%-os részt is teljesen adó- és járulékmentesen, amely akár beletartozhat a Cafeteria rendszerbe.

Sporteseményre szóló belépőjegy

A munkáltatónak 2010. augusztus 18-ától lehetősége van, hogy adó- és járulékmentes juttatásként átvállalja munkavállalójának a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló (akár a Forma 1 Magyar Nagydíjra is) belépőjegyének, vagy bérletének a költségét. Ezen juttatás kizárólag a sportesemény látogatására vonatkozik és nem szabad összekeverni az ún. fitness belépőkkel. A juttatás 2014-től felső korlát nélkül adható teljesen adó- és járulékmentesen akár sporteseményre szóló belépőjegyre elkölthető utalvány formájában, akár a belépőjegy megvásárlásáról szóló számla ellenében.

Kulturális szolgáltatás

A kifizetőnek (tehát nem csak a munkáltatónak) lehetősége van arra, hogy adó- és járulékmentes juttatásként hozzájáruljon munkavállaló által igénybe vett kulturális szolgáltatások költségeihez évi 50.000 Ft értékben. Kulturális szolgáltatásnak minősül a muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj. A mozijegy nem minősül kulturális szolgáltatásnak! A juttatás adható kulturális szolgáltatásra elkölthető utalvány formájában, vagy a belépőjegy megvásárlásáról szóló számla ellenében.

Ingyenes védőoltás

A munkáltatónak lehetősége van, hogy felső korlát nélkül, adó- és járulékmentes juttatásként hozzájáruljon munkavállalója egészségének a megőrzése céljából igénybe vett, a társadalombiztosítás által nem finanszírozott védőoltás (vakcina és az oltás beadásának) költségeihez.

Bölcsődei szolgáltatás

A munkáltatónak lehetősége van, hogy felső korlát nélkül, adó- és járulékmentes juttatásként hozzájáruljon a munkavállalója gyermekének bölcsődei ellátásának költségeihez. A juttatás (bár még kevés az ilyen lehetőség) bölcsődei szolgáltatás igénybe vételére jogosító utalvány formájában, vagy az igénybe vett bölcsődei szolgáltatásról szóló számla ellenében adható.

II. Béren kívüli juttatások (cafeteria)

A béren kívüli juttatások az Szja tv. -ben felsorolt nevesített juttatások lehetnek, melyek 2015-től, a költségvetési és adó törvény elfogadott, végleges szövege szerint éves szinten összevontan 450.000 Ft értékben adhatóak béren kívüli juttatásként. Ebben a körben 250 ezer forintos összevont összeghatárig a kifizetők továbbra is a jelenlegi 35,7 %-kulccsal adóznak. Amennyiben – a SZÉP kártyára utalt összeget nem számitva –  túllépik  ezt a 200 000 Ft-os  kerethatárt, akkor emelt, 51,17%-os kulcccsal adóznak.

A SZÉP kártya esetében 200 000 és 450 000 Ft. közötti összegig is marad a korábbi 35,7%-os adókulcs.

A 450 ezer forintot meghaladó juttatások, vagy a juttatások egyedi értékhatárait, meghaladó juttatások  adóterhe is 51,17 %.

 Erzsébet utalvány

2013-tól az étkezési utalványokat váltotta fel a béren kívüli juttatások között. Kizárólag az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. bocsáthatja ki. Az utalvány fogyasztásra kész étel és melegétel vásárlására jogosít. Béren kívüli juttatásként havonta max. 8.000 Ft értékben lehet biztosítani.

Munkahelyi étkezde

Amennyiben a munkáltató rendelkezik munkahelyi (üzemi) étkezőhellyel, akkor lehetősége van, hogy béren kívüli juttatásként hozzájáruljon a munkavállalója üzemi étkezdében történő étkezésének költségeihez. A juttatást a munkáltató kizárólag a munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen elkölthető utalvány formájában biztosíthatja. Béren kívüli juttatásként havonta max. 12.500 Ft értékben lehet biztosítani.

Iskolakezdési támogatás

A juttatás az iskoláskorú, közoktatási intézményben (tehát kizárólag általános iskola, középiskola, szakiskola) tanuló gyermeket nevelő szülők tanévkezdési költségeihez nyújt segítséget. Az iskolakezdési támogatás kizárólag tankönyv, taneszköz, vagy ruházat vásárlására jogosít. A juttatást kizárólag utalvány formájában lehet adni, melynek béren kívüli juttatáskénét adóztatott felső korlátja 30.450 Ft évente és gyermekenként.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyező pénztárba történő munkáltatói hozzájárulás

A juttatás az önkéntes pénztárba történő munkáltatói hozzájárulás, tagdíjátvállalás formájában valósul meg. Az Önkéntes egészségpénztár és önsegélyező pénztár célja a tag részére az OEP által nem, vagy csak részben finanszírozott/támogatott – de gyakran igénybe vett – egészségügyi, egészségvédelmi szolgáltatások finanszírozása. Béren kívüli juttatásként havonta max. 30.450 Ft értékben lehet biztosítani.

Önkéntes nyugdíjpénztárba történő munkáltatói hozzájárulás

Az önkéntes nyugdíjpénztár a tag (munkavállaló) egyéni számláján összegyűjtött tőke hozammal növelt értékét a pénztártag nyugdíjba vonulásakor, vagy a pénztár alapszabályában meghatározott futamidő leteltét követően a pénztártag részére egy összegben kifizeti, vagy havi járadékként folyósítja. Ennek célja a munkavállaló öngondoskodása a nyugdíjas éveire. Fontos megemlíteni, hogy az egyéni számlán lévő összeg kamatadó-mentes befektetésnek minősül, továbbá a számlán lévő összeg örökölhető. Béren kívüli juttatásként havonta max. 50.570 Ft értékben lehet biztosítani.

Utazási bérlet formájában adott juttatás

A munkáltatónak lehetősége van, hogy a munkavállaló adott településen belüli munkába járáshoz havi, vagy éves helyi bérletet biztosítson. Ennél a juttatásnál arra kell odafigyelni, hogy kizárólag helyi utazási bérlet adható. Béren kívüli juttatásként max. a bérlet árát lehet biztosítani.

Iskolarendszerű képzés munkáltatói támogatása

A munkáltatónak lehetősége van, hogy támogassa a munkavállalója iskolai rendszerű képzésének költségeit. Azok az oktatások tartoznak ide, amely képzések a munkavállaló által betöltött munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgálják, és az abban való részvételt a munkáltató rendelte el, illetve ha a képzés a munkáltatónál történő tevékenységéhez/munkavállalásához szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza meg. Iskolarendszerű képzés alatt a közoktatásról, valamint a felsőoktatásról szóló törvény szerinti képzés, valamint az iskolai szakképzés értendő. Az iskolai rendszerű szakképzés fogalmáról a szakképzésről szóló törvényben olvashatunk. E szerint iskolai rendszerű szakképzés a közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Béren kívüli juttatásként évente max. 253.750 Ft értékű támogatást lehet biztosítani.

 Széchenyi Pihenő Kártya

A 2014. évben hatályos Szja törvény alapján a Széchenyi Pihenő Kártya közismertebb nevén a SZÉP kártya formájában történő juttatás során a munkáltató 3 különböző alszámlára utalhatja a béren kívüli juttatásként viselkedő támogatást, melyet a munkavállaló szálláshelyhez, étteremhez és szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó költségek fedezetére tud majd felhasználni. Béren kívüli juttatásként évente max. 450.000 Ft értékű juttatást lehet adni.

Üdülési szolgáltatás

Amennyiben munkáltatónak van a tulajdonában, illetve vagyonkezelésében üdülő, akkor lehetősége van a munkavállalója részére ebben az üdülőben béren kívüli juttatásként üdülési szolgáltatást biztosítani. Az üdülési szolgáltatásban részesülhet a munkavállaló közeli hozzátartozója is. Béren kívüli juttatásként évente és személyenként max. 101.500 Ft értékű juttatást lehet adni.

Önkéntes pénztárba fizetett munkáltatói adomány

A juttatás az önkéntes – jellemzően az önkéntes egészség és önsegélyező – pénztárba történő munkáltatói hozzájárulás, tagdíjátvállaláson felül, mint munkáltatói adomány valósul meg. A munkáltatói adomány minden esetben a munkáltató által kiválasztott célzott szolgáltatásra vonatkozik, melyet a munkavállaló kizárólag erre a meghatározott egészségügyi-, egészségvédelmi, stb. szolgáltatások finanszírozása szolgáltatásra költhet el. FONTOS, hogy ez a juttatás béren kívüli juttatásként adózik, viszont nem tartozik bele a 450 000 Ft-os kerethatárba, így akár azon felül is adható. Béren kívüli juttatáskénti adóterhelés mellett évente és munkavállalónként max. 101.500 Ft értékben adható.

III. Egyes meghatározott juttatások

Ezen juttatások adóterhelése 51,17 %. Jellemzően utalvány formájában szokták ezeket a juttatásokat biztosítani, viszont azok az utalványok, amelyek kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosítanak, azok nem tartoznak ebbe a juttatási körbe.

Ajándékutalvány – csekély értékű ajándékként

A munkáltató számára biztosított annak lehetősége, hogy bizonyos események, évfordulók, ünnepek stb. alkalmával, akár ajándékutalvány formájában, évente három alkalommal csekély értékű ajándékban részesítse a munkavállalóját. Az ajándékutalványt a munkavállalón kívül annak közeli hozzátartozója részére is lehet juttatni. A munkáltató a juttatást a leggyakrabban utalvány formájában adhatja, melynek az értéke alkalmanként nem haladhatja meg a 10.150 Ft-ot.