Helyzetkép
A KSH tájékoztatása szerint 2017-ben a bruttó átlagkereset 297 000 forint, a nettó átlagkereset 197 500 forint volt. Az év tizenkét hónapjában a bruttó és a nettó keresetek azonos mértékben, 12,9%-kal nőttek az előző év egészéhez képest. A Hivatal tájékoztatása szerint a növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25%-os emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,4%-os növekedése mellett a reálkereset 10,3%-kal emelkedett.
Az egyes nemzetgazdasági ágakban 2017 végére kialakult bruttó átlagkeresetek a következőképpen alakultak:
Nemzetgazdasági ág | havi bruttó átlagkereset (Ft) | változás/év
(%) |
Pénzügyi, biztosítási tevékenység | 561 576 | 8,2 |
Információ, kommunikáció | 510 675 | 6,5 |
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység | 431 838 | 10,1 |
Közigazgatás, védelem, tb | 358 569 | 14,5 |
Ipar | 315 745 | 11,7 |
Oktatás | 297 404 | 8,5 |
Művészet, szórakoztatás | 289 154 | 27,1 |
Ingatlanügyletek | 281 502 | 17,6 |
Szállítás, raktározás | 279 507 | 12,9 |
Kereskedelem, gépjárműjavítás | 273 810 | 12,3 |
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység | 246 072 | 14,3 |
Mezőgazdaság | 230 638 | 12,8 |
Építőipar | 227 524 | 13,1 |
Szálláshely, vendéglátás | 189 489 | 14,2 |
Humán-egészségügyi, szociális ellátás | 185 037 | 19,8 |
Versenyszféra összesen | 308 994 | 11,6 |
Költségvetés | 275 251 | 15,9 |
Nemzetgazdasági átlag | 297 017 | 12,9 |
Forrás: KSH
A táblázatból jól látszik, hogy a tavalyi év egyik nyertese a humán-egészségügyi, szociális ellátásban dolgozók voltak. A közel 20%-os béremelkedés ellenére viszont még mindig tetemes a lemaradásuk a nemzetgazdasági átlaghoz képest. A legjelentősebb munkaerő-hiánnyal küzdő szektorok közül az építőipar ugyan még valamivel átlag feletti bérnövekedést ért el, addig informatikusokat magába foglaló Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág esetében „mindössze” 6,5%-os volt a bérek növekedése.
Kilátások
Az idei évre vonatkozó prognózisok szerint a 2017-ben tapasztalt bérnövekedési dinamika idén nem ismétlődik meg, a kétszámjegyű zónát vélhetően elhagyjuk. Az elemzések jellemzően 7-9% közötti bérnövekedést vetítenek előre az idei évre, ami a továbbra is moderált inflációs környezet következtében durván 5-7% közötti reálbér-emelkedést jelenthet. Aggodalomra ugyan nincs ok, hiszen a minimálbér és a garantált bérminimum 2018-ban is dinamikusan nőt (8, illetve 12%-kal), valamint a munkaerőhiány idén is meghatározza a munkaerőpiacot. Ezek a tényezők a béremelési kényszert továbbra is fenntartják, de nagyon fontos a fokozatosság.
A gazdaságnak, a vállalatok teljesítményének nem szabad nagyon elszakadnia a bérek növekedési ütemétől. A négy visegrádi ország közül a magyar kkv-k termelékenysége a legalacsonyabb a nagyvállalatokéhoz képest. A munkatermelékenység növelése érdekében hatékonyságot növelő beruházásokra és a szakképzett munkaerő elérhetőségének javítására van szükség. Az adórendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése, a vállalkozások működését elősegítő adóügyi intézkedések mellett, az állami szolgáltatások színvonalának javítása is elengedhetetlen. A fő cél az üzleti környezet további javítása, a versenyképesség emelése, az állam működésének, szerepének további racionalizálása, korszerűsítése ésszerű gazdaságpolitikai lépéssekkel. Munkavállalói szempontból mindez jó hír, hiszen ezeknek a folyamatoknak a sikeres megvalósításához a munkabérek további felzárkóztatására is szükség van.
A bérfejlesztés globális folyamat, a régiós országokban is folyamatosan és igen dinamikusan emelkednek a jövedelmek. A korábbi években, évtizedekben összeszedett lemaradásunk tehát nem csökken kellő mértékben. A következő években Szlovákia például szeretné elérni azt, hogy a minimálbér elérje az átlagbér 60%-át, ezzel a jelenlegi 480-ról 600 euróra nőne a minimális bér. Magyarországon jelenleg a minimálbér a bruttó átlagkereset 46,5%-át teszi ki.
Nem minden a pénz
A bérfejlesztések mellett a munkaerőpiacon egyre nagyobb szerepet kaphat a munkakörülmények javítása, a dolgozókkal való fokozottabb törődés. A munkaadóknak egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a munkavállalók elégedettségére, megbecsülésükre, a morális kötődésük erősítésére, összességében a humánfaktorok szerepére. Ez számukra is kifizetődő, hiszen felmérések szerint elégedett munkaerő mellett javul a vállalat hatékonysága, erősíti a vállalat munkaerő-megtartó erejét.
Egyik ilyen terület lehet a munkavállalók egészségi állapotának megőrzése, a foglalkozás egészségügyi ellátás színvonalának emelése. Számos szektor esetében a munkakörülmények jelentős javítására is azonnali szükség lenne. Munkavállalói oldalról inspiráló lehet egy olyan munkahely, ahol tervezhető és reális előrelépési lehetőségeket talál, fejlett a humánerőforrás-menedzsment, magas szinten van a működési kultúra.