Az érdekképviseletek is aggódnak amiatt, hogy Brüsszel később kétes jogalkotásba kezd
Az iránymutatás szintjén várhatóan a kormány és a magyarországi szakszervezetek is támogatják az európai uniós szociális pillért, amely általános munkajogi és szociális irányelveket fogalmaz meg. Ugyanakkor sem az érdekképviseletek, sem a döntéshozók nem járulnak hozzá ahhoz, hogy az Európai Bizottság a későbbiekben olyan jogalkotási lépéseket tegyen, amelyek adott esetben meghatározzák, hogy egy tagállamnak brüsszeli döntések alapján kötelező érvényűen támogatnia kelljen bizonyos szociális intézkedéseket.

– Támogatják a hazai szakszervezetek a szociális jogok európai pillére elnevezésű uniós kezdeményezést, mivel jelenlegi formájában kizárólag nem kötelező érvényű iránymutatásokat tartalmaz – mondta a Magyar Időknek Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. Ismeretes, a dokumentum húsz pontban határozta meg azokat az iránymutatásokat, amelyek az állampolgárok anyagi és szociális biztonságához járulhatnak hozzá, ugyanakkor ezek végrehajtásáról egyelőre nincs szó. A tagállamok egy hónap múlva Göteborgban, az uniós szociális csúcson fogadhatják el a dokumentumot. Lapunk úgy tudja, ezt a kelet-európai vezetők is megteszik.

Palkovics ugyanakkor arra figyelmeztetett, nincs arra vonatkozó garancia, amely a dokumentum aláírását követően megakadályozná, hogy az Európai Bizottság egy kötelező érvényű jogalkotási folyamatba kezdjen, ezért a magyar kormány is óvatos. Az aggodalomnak egyfelől az az oka, hogy a húszpontos iránymutatás olyan általános, már-már közhelynek tűnő elveket fogalmaz meg, mint például az idősek méltányos nyugdíjának garantálása vagy a tagállami minimálbérek kialakítása.

Az unió húszpontos iránymutatása nem tartalmaz konkrétumokat

Így várhatóan a dokumentum összeurópai támogatását követően olyan, akár kötelező érvényű jogi folyamatok is elkezdődhetnek, amelyek konkretizálják, akár összegszerűsítik is a szociális pillérben meghatározottakat. Ha Brüsszel központilag meghatározná, hogy a tagállami költségvetésekből mekkora összeget kell szociális juttatásokra fordítani, akár a versenyképességünk is jelentősen visszaesne, mivel a válságból kilábaló magyarországi gazdaság eredményeit ezekre a kiadásokra kellene fordítani.

Ezzel szemben a jóval gazdagabb magországok már régóta jóval nagyobb arányban finanszírozzák ezeket a szociá­lis kiadásokat. Ráadásul az európai szociális charta régóta részletes iránymutatást ad a szociális kérdésekre a megfelelő ellenőrzési mechanizmusok mellett. Palkovics arra is figyelmeztetett: a szociális pillér arra vonatkozóan nem ad iránymutatást, hogy a vállalatoknak milyen bérszínvonalat kellene garantálniuk munkavállalóiknak, ezzel pedig a társadalom jelentős, dolgozó rétegének nem emelkedne az életszínvonala.

Palkovics Imre szintén aggályosnak nevezte a közös európai munkaügyi hivatal felállítását. Kiemelte: jelenleg nincs olyan dokumentum, amely konkretizálná ennek az intézménynek a pontos feladatát, valamint a hatásköreit, így akár az alacsony képzettségű munkanélkülie­ket vagy akár a bevándorlókat is szétteríthetnék a keleti tagállamokban, és akár a keleti munkavállalókat is hazaküldhetnék Nyugat-Európából.

A hivatalos közlés szerint a szociális jogok európai pillérének célja, hogy iránymutatást adjon a hatékony foglalkoztatási és szociális eredmények eléréséhez, a közvetlenül az emberek alapvető szükségleteinek kielégítésével, valamint a szociális jogok törvénybe iktatásával és végrehajtásával kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli problémák megoldása terén.

Forrás: Magyar Idők