A visegrádi országok szakszervezeti konföderációinak, a CMKOS, az ÉSZT, a Liga Szakszervezetek, a MASZSZ, a Munkástanácsok, a SZEF, az FZZ Forum, az OPZZ, a NSZZ Solidarnosc és a KOZ SR vezető képviselői 2018. május 10-11-én, Budapesten tartották soros találkozójukat, amelyen áttekintették országaik gazdasági, szociális és foglalkoztatási helyzetét, különös tekintettel a munkaerőpiaci és bér-, valamint jövedelmi kérdésekre. A hagyományoknak megfelelően a találkozón részt vettek az Európai Szakszervezeti Szövetség és a Friedrich Ebert Alapítvány képviselői.

Nyilatkozat a visegrádi országok szakszervezeti vezetőinek találkozójáról

A résztvevők hangsúlyozták, hogy konkrét lépésekre van szükség a munkaerő megtartása, a jelentős bérkülönbségek felszámolása érdekében. Reális értékelésekre, a gazdaságok valódi teljesítőképességének figyelembevételére építve van lehetőség a kelet-nyugati bérszakadék csökkentésére. Üdvözölték, hogy az idei éves növekedési felmérés (AGS) is hangsúlyozza a reáljövedelmek növekedésének, az egyenlőtlenségek csökkentésének fontosságát.

Hangsúlyozták, hogy az Európai Unió egységes piacának működése és az unó közösségi jogának szociálpolitikai koordinációjából nem maradhatnak ki a bérek. Ennek irányába mutat a Szociális Jogok Európai Pillére, de a valós életszínvonal-konvergencia és a szociális dömping importjának megakadályozásához „kemény szabályozásra” van szükség mind uniós, mind tagállami szinten. Ezért a megvalósítási szakaszban a szakszervezetek érdemi intézkedéseket várnak a kormányoktól és az európai intézményektől, a 2012-es foglakoztatási csomagra építve. A munkavállalói érdekképviseletek aláhúzzák a Pillér 6b pontjának, a minimálbérek bevezetésének jelentőségét, s azt, hogy a minimálbérek érjék el a mediánjövedelem 60 %-át vagy az átlagbérek 50%-át, attól függően, hogy melyik kedvezőbb a munkavállalók számára. Egy európai minimálbéreszköz létrehozása elvezethet a bérek felfelé történő konvergenciájához és megerősítheti a szegénység és a szociális dömping elleni harcot. A közszféra és a versenyszféra béreinek pozitív irányba kell konvergálniuk a minőségi közszolgáltatások biztosítása érdekében. Meg kell előzni az elvándorlást, a legképzettebb fiatalok migrációját okozó jövedelmi helyzeteket.

A V4-ek szakszervezetei támogatják az Európai Szakszervezeti Szövetség kezdeményezését az európai bérszövetség megindítására, aminek célja, hogy minden európai részesedjen az unióban létrehozott jövedelemből és javakból, s a lemaradtak felzárkózzanak. Ez jelentősen támogatná az egységes piac és a monetáris unió nagy ígéretének megvalósítását. Ezt várják el a visegrádi országok munkavállalói, polgárai, és csak ezzel lehet megakadályozni az Európa-ellenes hangulat, a populizmus, a szélsőjobb erősödését. Fontosnak tartják, hogy a bérszövetségben megfogalmazott célok eléréséhez érdemben csatlakozzanak a munkáltatói szervezetek, a kormányok és a nemzetközi nagyvállalatok. A szakszervezetek készek a komoly, kézzelfogható, eredményorientált érdemi szociális párbeszédre, a tripartizmus keretei között megvalósuló partnerségre, s erre hívják fel partnereiket.

A V4-ek szakszervezetei kezdeményezik, hogy országaikban tárgyalások induljanak annak érdekében, hogy a Szociális Jogok Európai Pillére a gyakorlatban megvalósuljon, és ez mind nemzeti, mind uniós szinten sikeres projekt legyen. Ehhez elengedhetetlennek tartják, hogy konkrét intézkedések történjenek a szociális jogok, a munka világának demokratikus viszonyai érvényesítése, a rendezett munkaügyi kapcsolatok megvalósulása érdekében. Ennek alapfeltétele az összes fél valódi részvételén és elkötelezettségén alapuló szociális párbeszéd, a kollektív alku rendszerének hatékony működése. Helyre kell állítani a valódi tripartizmust azokban az országokban, ahol egyes szociális partnereket kizárnak az egyeztetésből.

2018. 05. 11.

Aláírók:

CMKOS (Csehország),

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés

FZZ Forum (Lengyelország)

Liga Szakszervezetek,

KOZ SR (Szlovákia)

Magyar Szakszervezeti Szövetség,

Munkástanácsok Országos Szövetsége,

NSZZ Solidarność (Lengyelország)

OPZZ (Lengyelország)

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

A szociális jogok európai pillérének 20 pontja közül elsőként a kiküldetésben dolgozók helyzetét, valamint a munka és a magánélet megfelelő arányának biztosítását kell rendezni, a tagállamokban a rendelkezésre álló szociális védőhálót pedig minden munkavállalóra ki kell terjeszteni – hangsúlyozta Liina Carr az Európai Szakszervezeti Szövetség szövetségi titkára.

Rámutatott: a kiküldetésben résztvevő munkavállalókat az unió egyes országaiban nem kezelik egyenlően a helyiekkel, ez a probléma pedig nemcsak a Közép-Kelet-Európából Nyugat-Európába érkező munkát vállalókat sújtja, hanem az egyik nyugat-európai országból a másikba átköltöző dolgozókat is.

Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára a tanácskozáson hangoztatta: a magyar kormány az unió többi tagállamához hasonlóan egyetért a szociális jogok európai pillérének politikai célkitűzéseivel, így a szociális kiadások növelésével, a munkavállalók helyzetének javításával. Ezt bizonyítja, hogy Magyarország is aláírta tavaly Göteborgban a szociális pillérről szóló dokumentumot – jegyezte meg. Elmondta ugyanakkor, hogy a magyar kormány úgy látja: a szociálpolitika önmagában a problémákra nem tud megoldást kínálni. “Ha nincs stabil és kiszámítható gazdaságpolitika, nincs stabil gazdasági növekedés, nincs felelős fiskális politika, akkor a szociális pillérben megfogalmazott célokat sem lehet teljesíteni” – szögezte le.

Takács Szabolcs ismertette: Magyarországon négy pillérre – versenyképesség, demográfia, azon belül családpolitika, munka alapú társadalom és identitás – épülő modell működik, ennek az elemei kiegészítik egymást. Az államtitkár szerint a modell sikerességét bizonyítja, hogy a munkanélküliségi ráta 4 százalékra csökkent, a költségvetési hiányt pedig folyamatosan 3 százalék alatt tudták tartani.

Az államtitkár ismertetése szerint az unió adja a világ népességének 7, GDP-jének pedig 25 százalékát, ugyanakkor a világ szociális kiadásainak 50 százalékát finanszírozza. Rámutatott: a pillér alapelveinek megvalósítása érdekében Európának vissza kell szereznie gazdasági versenyképességét és biztonságát. Utóbbi esetében komoly kihívásokkal küzd, Takács Szabolcs példaként a migrációt említette. Megfogalmazása szerint ha erre a problémára a közeljövőben az érintett országok nem találnak megoldást, akkor a következő időszakban az uniós politikusoknak nem a szociálpolitikai kérdések adják majd a legfőbb feladatot.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke arra mutatott rá, hogy a szociális pillér elfogadása nem sújtja újabb terhekkel a magyar gazdaságot, ugyanis a pillér elemei távlati célokat tartalmaznak.

Mészáros Melinda és Palkovics Imre egyetértett abban, hogy Magyarország a pillér egyes elemeit tekintve – mint például a családtámogatási rendszer, az anyasági támogatások – előkelő helyet foglal el a tagállamok sorában. Az MOSZ vezetője pozitívumként értékelte a bérek és a foglalkoztatás területén elért eredményeket is.

A V4-ek szakszervezetei támogatják az Európai Szakszervezeti Szövetség kezdeményezését az európai bérszövetség megindítására, aminek célja, hogy minden európai részesedjen az unióban létrehozott jövedelemből és javakból, s a lemaradtak felzárkózzanak.

Forras: mti,  veledvagyunk.blog.hu