Jelen összefoglaló az ETUC, azaz az Európai Szakszervezeti Szövetség 2018-ra vonatkozó országjelentéseinek, illetve országspecifikus ajánlásainak háttéranyagának készült.

Munkaerő-piaci helyzet

Magyarországon a munkanélküliségi ráta 2017 eddig eltelt időszakában 4% körül ingadozott, alapvetően évek óta csökkenő tendenciát mutat. Ez, az immár teljes foglalkoztatottsághoz közeli helyzet a várakozások szerint 2018-ban is fennmaradhat. A gazdaság számára az egyik legnagyobb kihívást a számos területet érintő munkaerőhiány jelenti. Az egyes szektorok közül legsúlyosabban az építőipar érintett, de például az egészségügy és az oktatás is krónikus munkaerőhiánnyal küzd.

Az előrejelzések szerint a munkaerő-kínálat emelkedése az elmúlt időszakban tapasztaltnál enyhébb lehet az elkövetkező években. Mindez az aktivitás bővülése a foglalkoztatás emelkedése és a munkanélküliség további csökkenése mellett valósul meg. A demográfiai folyamatok, az elöregedő társadalom ugyanakkor munkaerőpiaci szempontból is komoly kihívást jelentenek az ország számára. A 2018-ban érvénybe lépő, közfoglalkoztatást szűkítő kormányzati intézkedések és a 2018-ra tervezett költségvetési keretszűkítés következtében a közfoglalkoztatottak száma harmincezer fővel csökkenhet, jelenleg 190 ezer fő körüli a létszámuk. A programból kikerülők egy része fokozatosan visszaáramolhat az elsődleges munkaerőpiacra. A közfoglalkoztatás szerepe így jelentősen mérséklődhet, fokozatosan elérheti a célját. A reálbérek jelentős emelkedése következtében a szakképzett munkaerő külföldre vándorlása mérséklődhet.

A bérek emelkedése a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseinek ösztönzésével hozzájárul ahhoz, hogy a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben emelkedhessen a foglalkoztatás. A bérmegállapodások, életpályamodellek, illetve az erőteljes konjunktúra hatására a kedvező munkaerőpiaci folyamatok fennmaradása mellett a bérek felzárkózásának folytatódása is prognosztizálható a következő években.

Bérszínvonal alakulása, várható tendenciák

A bérmegállapodásnak, valamint a piaci alapú bérfejlesztéseknek köszönhetően rendkívüli mértékű béremelkedés következett be 2017-ben. Az elmúlt időszakban a versenyszféra magas munkaerő-kereslete és a rohamosan szűkülő szabad munkaerő-kapacitások a bérek dinamikus növekedését okozzák, amihez a 2017 év eleji jelentős minimálbér és garantált bérminimum emelések is érdemben hozzájárulnak. A feszes munkaerőpiac és a bérmegállapodás együttes hatása az elmúlt években tapasztaltnál erőteljesebb nominális bérdinamikát eredményez a versenyszférában. Ennek következményeként a 2017-ben végrehajtott 5 százalékpontos mérséklés után 2018-ban további 2,5 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó. Ez a dinamikus béremelkedés költségekre gyakorolt hatását 2018-ban tovább mérsékelheti, így a munkaerőköltség a bruttó átlagkereseteknél visszafogottabb mértékben emelkedik. A Magyar Nemzeti Bank várakozása szerint a versenyszféra fajlagos munkaerőköltsége az elkövetkező években ettől eltekintve is csak mérsékeltebb ütemben emelkedik, összhangban az élénkülő gazdasági teljesítménnyel és a versenyszférában foglalkoztatottak számának enyhébb növekedésével.

A 2013-tól egyre jobban körvonalazódó gazdasági növekedésre a lakosság is reagál. A megtakarítási ráta esetében megfordult a tendencia és óvatos csökkenésnek indult, a 2013-ra jellemző 10% feletti szintről 2017-re 9% alá csökkent, ami az óvatossági motívumok enyhülésére utal. A bizonytalanság különböző formái jelentősen mérséklődtek, a gazdasági növekedés immár kimutathatóan elérte a lakosságot is. A devizahitelek konverziója, a munkanélküliség drasztikus csökkenése, a rendszerváltás óta nem tapasztalat kedvező hitelpiac kondíciók, illetve a jövedelmek tartós és dinamikus bővülése is hozzájárult a fogyasztói bizalom erősödéséhez.

A kedvező konjunkturális kilátások, a hitelfelvételi kedv érdemi emelkedése, a reálkamatok vélhetően tartósan alacsony szintje, illetve az igen feszes munkaerőpiac és a jelentős béremelkedések a következő években a megtakarítási ráta további mérséklődését és ezzel a fogyasztás gyorsulását eredményezheti. Nemzetközi összehasonlítás alapján is van még bőven mozgástér, hiszen mind a régióban, mind a fejlett uniós tagállamokban sokkal alacsonyabb, tipikusan 3-4% körüli megtakarítási ráta a jellemző.

Egyes előrejelzések szerint a reálbérek 2016. év eleji értékükhöz képest összességében közel 40%-kal emelkedhetnek.

 Nyugdíjrendszer

Jelenlegi nyugdíjkorhatárok:

  • aki 1954-ben született, a 63. életévének betöltését követő 183. nappal jogosult öregségi nyugdíjra
  • aki 1955-ben született, a betöltött 64. életévét követően jogosult öregségi nyugdíjra
  • aki 1956-ban született, a 64. életévének betöltését követő 183. nappal jogosult öregségi nyugdíjra
  • aki 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életévét követően jogosult öregségi nyugdíjra,
  • a nők öregségi nyugdíjasok lehetnek kedvezményes 40 éves szolgálati idő meglétével.

A nyugdíjak emelése minden évben a várt inflációhoz kötött, így az elmúlt években lényegesen elmaradt a bérek növekedési ütemétől. Idén január elsejétől 1,6%-kal nőttek, az átlag nyugdíj jelenleg 120 000 forint körül van, ami 390 EUR összegnek felel meg.  Az infláció az idén a vártnál magasabban, 2,4% körül alakulhat. Ennek kompenzálására a kormány szeptemberben a nyugdíjasok számára egy újfajta juttatást jelentett be. A nyugdíj-kompenzáció a novemberi nyugdíj 9,6 százalékával egyezik meg, ami egy 120 ezer forintos átlagnyugdíjnál több mint 11 ezer forintot jelent. Novemberben ezen felül nyugdíjprémiumot is fizet az állam, amelynek mértéke legfeljebb 20 ezer forint, e kettő az átlagnyugdíjasoknak 20-23 ezer forint körüli pluszjuttatást jelent.

A számolás alapját makrogazdasági folyamatok adják, abban az esetben, ha a GDP várható növekedési üteme meghaladja a 3,5%-ot, illetve az államháztartási egyenlegcél tartható, úgy a tárgyév novemberében nyugdíjprémiumot kell fizetni. Ezen felül a tavalyi évhez hasonlóan várhatóan idén is kapnak karácsony előtt 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok, amit elsősorban élelmiszerre lehet felhasználni.

2018-ra a kormány 3 százalékos inflációval számol, ami ugyanilyen mértékű nyugdíjemelést is jelent január 1-től.

 Beruházások alakulása

Az év első felében a bázisidőszakhoz képest 25,4% volt magasabb a beruházások volumene. Úgy tűnik, hogy túltette magát tavalyi mélyrepülésén a beruházási teljesítmény. Az uniós források ideiglenes elakadása jelentős visszaesést okozott 2016-ban, ám az a kormányzati törekvés, hogy mihamarabb költsük el a következő hétéves uniós költségvetési ciklus támogatásait is, azt eredményezte, hogy az utóbbi egy évben nagy korrekció következett be.

Kedvező változás volt az első negyedévben, hogy nem csak az uniós forrásból finanszírozott állami beruházások, hanem a magánberuházások is jelentősen hozzájárultak a bővüléshez. Ez azonban nem tartott sokáig miután elsősorban ismét az EU-forrásokhoz szorosan kötődő ágazatok lódultak meg, a többiek visszafogottabban szerepeltek. Ez utóbbi jelenség a legnagyobb beruházónak számító feldolgozóiparban is látszik: az ágazat beruházásai az első negyedéves 27% után a második negyedévben már “csak” 9,2%-kal bővültek. A beruházási aktivitás csaknem minden nemzetgazdasági ágban emelkedett.

Az idei év első két negyedéves számaiból az látszik, hogy a beruházási konjunktúra továbbra is erős. Az egyre drágább munkaerő, az erős belső és külső kereslet, a hitelezés élénkülése és az uniós pénzek által teremtett forrásbőség miatt a tendencia a következő 1-2 évben biztosan kitart. Ugyanakkor a növekedés összetétele ismét eltolódott az uniós forrásokhoz kötődő tevékenységek felé, más területeken kisebb-nagyobb lendületvesztés érzékelhető.

 Költségvetés, költségvetés konszolidációja, adórendszer

Főbb exportpiacainkon is jellemzően a vártnál gyorsabb gazdasági növekedés tapasztalható, ami a külső kereslet egyre élénkebb bővülését eredményezi. A közép-európai régió változatlanul dinamikus gazdasági fellendülést mutatott és az EU húzómotorjának tekinthető, amivel összhangban a régió befektetői megítélése általánosan javult.

Magyarországon 2017-re a Magyar Nemzeti Bank 3,6 százalék, a kormány 4,1, míg a piaci konszenzus 3,8%-os gazdasági növekedést valószínűsít, ami az elkövetkező években 3-4 százalék között mozoghat. A gazdasági növekedésben markáns szerepe van a belső kereslet erősödésének is, amelyben meghatározó a beruházások általános és dinamikus emelkedése, valamint a lakossági fogyasztás folytatódó bővülése. A folyamatot az emelkedő foglalkoztatottság mellett a dinamikus reálbéremelkedés és a historikusan magas fogyasztói bizalom támogatja. Emellett a korábban felhalmozott nettó pénzügyi vagyon és a lakossági hitelezés élénkülése, valamint a lakáspiac fellendülésének másodkörös hatásai egyaránt hozzájárulnak a fogyasztásbővüléshez. Az élénk bérdinamika egyre inkább a fogyasztás mellett a lakosság beruházási és megtakarítási döntéseiben is megmutatkozik.

A hazai árszínvonal emelkedését a mérsékelt importált infláció és a historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a 2018-ra bejelentett áfakulcs-csökkentések is lassítják. Az fogyasztói árak emelkedési üteme idén 2,4% körül alakulhat, ami elmarad a jegybanki célszinttől. Fontos megjegyezni, hogy a bérek oldaláról érdemi inflációs hatás egyelőre nem azonosítható. A MNB várakozása szerint az infláció 2019 közepére éri el fenntarthatóan az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos értéket. A hazai makrogazdasági és a világgazdasági folyamatok, kilátások alapján a monetáris politika gazdasági növekedést támogató iránya rövid-, középtávon fennmaradhat.

A kormány célja szerint idén 2,4% lehet az államháztartási hiány, de a piaci, jegybanki várakozások szerint akár 2,0% alatt is lehet, ami jelentős kormányzati mozgásteret mutat. A bőven 3% alatti hiány a következő években is fennmaradhat.

Jól látszik, hogy a 2017-től megvalósított jelentős bérfejlesztések, a járulékcsökkentés, illetve a társasági adókulcs mérséklése nettó költségvetési hatásai kedvezőek. Az intézkedések ugyan bruttó értelemben jelentős – százmilliárd forintos – azonnali kiesést jelent a költségvetésnek. A várt feletti nemzetgazdasági bérdinamika elsősorban a munkához kapcsolódó adóbevételeket növelte, de hatott a fogyasztási, forgalmi adókra is, jelentősen mérsékeli a kiesést. Már látható, hogy az emelkedő bruttó bérekből pedig magasabb SZJA és járulékbevétele származik az államkasszának, a járulékcsökkentés ellenére is. A kedvező munkaerő-piaci folyamatok pedig támogatják a közfoglalkoztatottak számának csökkenését, ami ugyancsak két oldalról jelent segítséget a költségvetésnek.

A költségvetés pozíciója tehát stabil, a makrogazdasági egyensúly jellemzi. A 2018-as gazdasági folyamatok előrejelzése szempontjából kockázatot jelent a tavaszi országgyűlési választás.

Készítette: Tóth Gergely