Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában – Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé

 EGSZB üdvözli a közleményt és a kapcsolódó uniós kezdeményezéseket, vagyis az európai elektronikus hírközlési kódex elfogadását, az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) létrehozását, az 5G cselekvési tervet, valamint a wifihez való ingyenes hozzáférést (WiFi4EU) biztosítani szándékozó közigazgatási szervek támogatási rendszerét…

Ezenkívül … üdvözli a szélessávszakértői szolgálatok európai uniós hálózatának létrehozására tett javaslatot, továbbá az adminisztratív költségek és terhek csökkentésére irányuló utalványrendszer bevezetését, különösen a kis közösségek és kkv-k esetén.

Ezen túlmenően az EGSZB úgy véli, hogy a gigabites internetkapcsolatra való átalakulás teljes gazdasági és társadalmi előnyei csak akkor valósulnak meg, ha Európa képes nagy kapacitású hálózatokat biztosítani a városi és a vidéki területeken, a társadalom egészére kiterjedően.  Beruházások szükségesek a távoli területetek lefedésére, és hogy biztosítani lehessen a hozzáférést a társadalom kiszolgáltatott tagjai számára is…

Az EGSZB megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a „WIFI4EU“ kezdeményezés minden európai polgár számára biztosítja az ingyenes hozzáférést a nyilvános helyeken.

A szociális jogok európai pillérével kapcsolatos konzultáció elindításáról

Az EGSZB a tanulmányozócsoport négy ülésén folytatott alapos munkát követően fogadta el. A vélemény emellett tükrözi a 2016. szeptember 2. és november 2. között a civil szervezetekkel tartott nemzeti viták eredményeit. … A résztvevők a munkaadói szervezetek, szakszervezetek és más civil társadalmi szervezetek széles körét képviselték, valamint – kevésbé jellemzően – a tudomány világából érkeztek. A 28 nemzeti vitában összesen mintegy 116 EGSZB-tag, illetve a civil szervezetek képviseletében közel 1800 fő vett részt. A véleménybe beépültek a nemzeti viták főbb következtetései és ajánlásai; a vitákról szóló jelentéseket azonban külön teszik közzé.

Az EGSZB többek között:

  • üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését a szociális jogok európai pilléréről szóló nyilvános konzultáció elindítására, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy maradéktalanul tiszteletben kell tartani a hatáskörök megosztását és a szubszidiaritás elvét,
  • hangsúlyozza, hogy a pillér hatókörét és tartalmát még pontosítani kell, és hogy a szociális partnereket és a civil társadalmat megfelelően be kell vonni a pillért érintő megbeszélésekbe,
  • azon az állásponton van, hogy a szociális jogoknak valamennyi uniós tagállamban érvényesülniük kell, elismerve ugyanakkor, hogy az euróövezetben speciális eszközökre/mechanizmusokra lehet szükség,
  • kiemeli a gazdaság- és szociálpolitikák közötti kölcsönös függőséget, és megállapítja, hogy az európai gazdasági és társadalmi modell alapját az képezi, hogy közös nézőpontot képviselünk a tekintetben, mennyire fontos előmozdítani a foglalkoztatást, a társadalmi haladást és a termelékenységet,
  • úgy véli, hogy a pillérnek elő kell mozdítania az EU hatályos szociális vívmányait és azok teljes körű és megfelelő végrehajtását, és megítélése szerint az európai szemeszternek és a nemzeti reformprogramoknak – amelyek az euróövezeten kívüli országokra is vonatkoznak – a pillér végrehajtását és nyomon követését segítő legfontosabb eszközök közé kell kerülniük. Az EGSZB utal továbbá teljesítménymutatók kidolgozására/meghatározására,
  • meggyőződése, hogy a pillérről folytatott viták egyik kulcseleme a munkavégzés jövője kell hogy legyen,
  • hangsúlyozza a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalás, valamint a civil párbeszéd szerepét,
  • ismételten hangot ad annak a véleményének, hogy a fenntartható, eredményes és hatékony szociális jóléti rendszerek rendkívül fontosak az EU valamennyi társadalma számára,
  • úgy véli, hogy elkerülhetetlen a GMU megalapozott struktúrájáról szóló komoly vita, ideértve a gazdasági és társadalmi célkitűzésekre vonatkozó konszenzust és az elfogadott irányítást is.

Az egységes piacot veszélyeztető és akadályozó tényezők (saját kezdeményezésű vélemény)

A belső piac fontos vívmány, és az európai integrációs folyamat egyik központi eleme. A belső piac kellene, hogy képezze a jólét sarokkövét Európában. Az euró bevezetése és a Schengeni Megállapodás döntően fontos állomás volt a belső piac megvalósítása felé vezető úton, mégis – részben rövidlátó nemzeti érdekek miatt – mind a kettő egyre nagyobb nyomás alá kerül, és a polgárok jelentős része mindinkább megkérdőjelezi létjogosultságukat, aminek hátterében részint az európai polgárok reális aggodalmai állnak.

Az EGSZB-t aggasztja, hogy a pénzügyi válság óta alig nőtt az uniós belső piac. Ezért komoly erőfeszítésekre van szükség, hogy Európa ismét közelebb kerüljön az Európa 2020 stratégia politikai céljaihoz.

Véleményében az EGSZB:

  • hangsúlyozza, hogy mennyire fontos a vállalkozások és munkavállalók határon átnyúló mobilitása, a határon átnyúló szolgáltatásoknál a tisztességtelen és jogellenes gyakorlatok elleni küzdelem, valamint hogy a vállalkozások érdekében is biztosítsuk a tisztességes versenyt;
  • sürgeti, hogy az elsődleges jogban teremtsenek nagyobb egyensúlyt a piacgazdasági szabadságok és az alapvető szociális jogok között;
  • üdvözli, hogy megvizsgálják, hogy az uniós jogszabályok mennyire hatékonyak. Ezért – éppen a kkv-k érdekében – meg kell vizsgálni, hogy van-e szükség harmonizált jogszabályokra;
  • fontosnak tartja, hogy a digitális belső piac – tekintettel hatalmas növekedési potenciáljára – a politikai prioritások közé tartozzon. Mielőbb fel kell tárni és meg kell szüntetni a foglalkoztatás, gazdaság és fogyasztóvédelem terén meglévő jogbizonytalanságokat.
  • világos jogi keretet szorgalmaz a gazdaság új formáihoz és az új üzleti modellekhez, például a megosztásalapú gazdaság különböző típusaihoz, így szüntetve meg a szabályozási hiányosságokat;
  • továbbra is úgy véli, hogy az adópolitikában jelentkező szabályozási hiányosságok tisztességtelen versenyhez vezetnek a belső piacon;
  • úgy véli, hogy az általános érdekű szolgáltatások meghatározó szerepet játszanak a szociális piacgazdaságban, és alapvetően fontosak a lakosság számára. A közös uniós értékek közé tartoznak, mivel szerepet játszanak a társadalmi és területi kohézió támogatásában. Ezt a szerepet figyelembe kell venni azoknak az „elveknek és feltételeknek” a megfogalmazásakor, amelyeket az EU az ilyen szolgáltatások tekintetében megállapíthat;
  • intézkedéseket szorgalmaz a közbeszerzések terén az olyan tisztességtelen gyakorlatok ellen, amelyek a tisztességes szint alá szorítják a kínálatot, olykor nem tartják tiszteletben a minimálbérre vonatkozóan az adott nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban alkalmazott előírásokat, és gyakran magas költségtúllépéshez vezetnek. A cél az, hogy a legolcsóbb ajánlat elvével szemben a legelőnyösebb ajánlat elve érvényesüljön.

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

Az Európai Bizottság 2016. július 13-án közös uniós áttelepítési keretprogramot javasol az áttelepítésre vonatkozó közös európai szakpolitika kialakítása céljából, hogy a nemzetközi védelemre szoruló személyeknek lehetőségeik legyenek rendezett és biztonságos módon jutni Európába.

… a tagállamok határozzák meg az áttelepítendők éves számát. A jövőbeli áttelepítési keretprogram a Tanács által elfogadott éves uniós áttelepítési terveken keresztül valósul meg, amelyek végrehajtása az Európai Bizottság által elfogadott, célzott uniós áttelepítési programok révén zajlik….

Az EGSZB:

  • egy ténylegesen közös, az európai értékekre tekintettel lévő menekültügyi politika mellett foglal állást. Üdvözli egy uniós áttelepítési keret létrehozását,
  • arra kéri az Uniót, hogy nagyobb felelősséget vállaljon a nemzetközi védelemre szorulók iránt,
  • hangsúlyozza azt a kérését, hogy a tagállamokban szilárd integrációs rendszereket építsenek ki,
  • kéri, hogy az áttelepítés közös kritériumai az érintettek kiszolgáltatottságának megfelelően kerüljenek meghatározásra – ne pedig a harmadik ország menekültügyi kérdésekben való hatékony együttműködése alapján –, valamint mentesek legyenek a hátrányos megkülönböztetéstől,
  • az „első menedéket nyújtó ország” és a „biztonságos harmadik ország” fogalmának alkalmazását az érintett harmadik országok és régiók jelenlegi bizonytalan és instabil helyzetét tekintve nem tartja megfelelőnek. Véleménye szerint Törökország sem tekinthető biztonságos harmadik országnak, az EU–Törökország nyilatkozatot pedig fel kell mondani,…
  • kéri, hogy az UNHCR kapjon kulcsszerepet az áttelepítendő harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalanok azonosításában, és elutasítja, hogy harmadik országok az EU–Törökország nyilatkozat esetéhez hasonlóan különleges jogokat kapjanak a kiválasztás során,…
  • amellett foglal állást, hogy vizsgáljanak meg a kanadai „Private Sponsorship of Refugees Program” példáját követő kiegészítő alternatív befogadási és finanszírozási programokat. Az uniós áttelepítési keret általánosan profitálhat egy olyan háromoldalú megközelítés intézményesítéséből, amely magában foglalja a tagállamokat, az UNHCR-t és magán- vagy civil társadalmi szereplőket,
  • ajánlja, hogy az EU és tagállamai nagyobb intézményes jelenlétet biztosítsanak a különösen nagy nyomás alatt lévő származási és tranzitországokban, és a befogadásra és védelemre irányuló helyi szintű kapacitások kiépítése révén tehermentesítsék őket.