A jogállamiság és az alapjogok európai ellenőrzési mechanizmusa (saját kezdeményezésű vélemény)
Több tagállam politikai és törvényhozási döntései rávilágítottak arra, hogy az Európai Unió nem rendelkezik megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy megóvja az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében rögzített értékeket, amilyenek például a jogállamiság tiszteletben tartása és az emberi jogok védelme. Az uniós csatlakozási tárgyalások során, a csatlakozást megelőzően az EU-nak van lehetősége arra, hogy ellenőrizze, hogy egy állam tiszteletben tartja-e ezeket az értékeket, de a csatlakozást követően nincs már ilyen mechanizmus.
A Juncker-Bizottság politikai programjának egyik prioritásaként határozta meg a jogállamiság kérdését, tehát az erről folyó vita minden bizonnyal folytatódni fog, és az Európai Bizottság strukturált párbeszédet folytat majd az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és az EGSZB-vel.
Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal közösen fontolóra kellene vennie, hogy elfogadjon egy új európai mechanizmust a jogállamisággal kapcsolatban. Az Európai Parlament rámutatott arra, hogy ki kell dolgozni egy nyomonkövetési eljárást a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatban, túllépve egyrészt azon a kereten, amelyre az Európai Bizottság tett javaslatot az „Új uniós keret a jogállamiság megerősítésére” című, COM(2014) 158 jelű közleményében,[1] másrészt azon a kormányközi párbeszéden, amelyet a Tanács indítványozott.
Az elképzelések szerint egy olyan javaslat készülne, amellyel javítani lehet az európai kormányzáson, méghozzá úgy, hogy létrehoznak egy „szakpolitikai koordinációs ciklust” a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatban. Ez hasonló lenne az európai szemeszterhez, illetve ki is egészítené azt.
Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre egy harmadik ország állampolgára, illetve hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról[COM(2016) 270 final – 2016/0133(COD)]
Az Európai Bizottság 2016. április 6-án közleményt adott ki, amelyben megállapítja a közös európai menekültügyi rendszer kialakításával és alkalmazásával – így különösen a dublini rendelkezésekkel – kapcsolatos hiányosságokat, és öt kiemelt területet határoz meg a helyzet javítására.
Az Európai Bizottság megállapítja, hogy a dublini rendszer kialakításakor nem tartották szem előtt a menedékkérelmek elbírálásáért való felelősség EU-n belüli fenntartható, igazságos és hatékony megosztásának biztosítását. Az ún. dublini rendszer nem működött megfelelő és egységes módon: az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a tömeges migrációs áramlások esetében csak egy kis számú tagállamnak kell a nemzetközi védelem iránti kérelmek nagy részét megvizsgálnia, ami egyes esetekben az Európai Unió menekültügyi jogszabályainak egyre gyakoribb megszegését vonja maga után.
A fenti hiányosságok enyhítése érdekében az Európai Bizottság a következő célkitűzéseket javasolja a rendelet módosításához:
- a rendszer hatékonyságának megerősítése úgy, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért egyetlen tagállam lesz felelős;
- elrettentés a menedékjogi rendszerrel kapcsolatos visszaélésektől és a menedékkérők EU-n belüli továbbutazásának megakadályozása;
- méltányosabb elosztási rendszer kialakítása egy korrekciós mechanizmus alkalmazásával, amely automatikusan életbe lép, amikor egy ország aránytalanul nagy számban kezel menedékjog iránti kérelmeket;
- az Európai Unióban menedékjogot kérelmezők kötelezettségeinek, illetve az e kötelezettségek megszegéséből eredő következményeknek az egyértelművé tétele;
- az Eurodac-rendelet módosítása oly módon, hogy hozzáigazítsák a dublini rendszer módosításaihoz, és biztosítsák a rendszer helyes alkalmazását;
- az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének létrehozásával az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) megbízatásának megerősítése.
EGSZB javaslatai
· Az üldöztetésnek kitett emberek jogainak védelme miatt az EGSZB elengedhetetlennek tartja a közös európai menekültügyi rendszer (KEMR) hatékony és eredményes reformját és az Európai Unióba jutás legális lehetőségeinek javítását.
· Ebben az összefüggésben egy olyan valódi közös és kötelező rendszert kellene javasolni valamennyi tagállam számára, amely összehangolja a nemzeti jogszabályokat, vagy – ennek hiányában – legalább egy, a menekültjogi ügyekben hozott határozatok valamennyi uniós tagállamban való kölcsönös elismerésére vonatkozó közös rendszert kellett volna bevezetni, amely valódi közös európai menekültügyi rendszer (KEMR) létrehozását tenné lehetővé.
· Az EGSZB mindenesetre pozitívan értékeli, hogy a nagyobb hatékonyság érdekében a meghatározási eljárások javítását és felgyorsítását javasolják, ám úgy véli, hogy tisztázni kell és elő kell irányozni védelmi rendelkezéseket is az eljárással, a kérelmezők egyedi kezelésével, a mérlegelési záradékokkal, az átvételi kötelezettség megszűnése határidejének egy tagállam általi fenntartásával, a kérelmezők jogaival és a korrekciós célú elosztási mechanizmus korlátozásával kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan.
· Mindenképpen biztosítani kell, hogy a rendeletben javasolt intézkedések összhangban legyenek az idevonatkozó hatályos szabályozásokkal, illetve azokkal a kapcsolódó intézkedésekkel, amelyeket a KEMR átfogó módosításának keretében tervez az Európai Bizottság, valamint a többi uniós politikával.
· A 4. cikkben előírtaknak megfelelően minden egyes tagállamnak részletes és aktualizált információkkal kell szolgálnia a kérelmezőnek a dublini rendszerhez kapcsolódó eljárásokról.
· Garantálni kell az arányosság elvének betartását, hogy a rendszer valóban fenntartható legyen abból a szempontból, hogy a kérelmezők könnyen hozzáférjenek a menedékjogi eljárásokhoz, a tagállami szerveknek pedig elegendő kapacitásuk legyen a rendszer üzemeltetéséhez.
- évi jelentés a versenypolitikáról [COM(2016) 393 final – SWD(2016) 198 final]
EGSZB véleménye
· A tisztességtelen versenyen alapuló behozatal veszélyt jelent az európai vállalatokra. A dömpingellenes intézkedések nélkülözhetetlenek a munkahelyek megmentéséhez és az érintett gazdasági ágazatok védelméhez.
· Az EGSZB osztozik az Európai Unión belüli kkv-k, szakszervezetek és munkáltatói szervezetek aggodalmában annak lehetőségével kapcsolatban, hogy elismerik Kína piacgazdasági jellegét.
· A gazdasági fellendüléshez alapvető fontosságú kkv-k a legkiszolgáltatottabbak az erőfölénnyel való visszaélésekkel szemben.
· Az állami támogatások ellenőrzése az erőforrások hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé és javítja az államháztartás kezelését. Ugyanakkor az ilyen támogatások kulcsfontosságúak lehetnek az általános gazdasági érdekű szolgáltatások biztosításában. Az EGSZB szorgalmazza a nagyobb nyilvánosság és átláthatóság érdekében nyújtott állami támogatásokról szóló tájékoztatás továbbfejlesztését.
· A digitális innovációt néhány Unión kívüli globális szereplő uralja, és Európa számára alapvetően fontos, hogy a digitális egységes piacnak köszönhetően biztosítsa vezető szerepét.
· Az európai versenypolitika egyik nagy kihívása a technológiai óriások uralta ágazatban az, hogy biztosítsa a fogyasztók számára a legjobb termékekhez és a legjobb árakhoz való hozzáférést, és hogy a kis- és nagyvállalatok is egy nyitott piacon versenyezhessenek, ahol a termékeik minősége a mérvadó. Az EGSZB úgy véli, hogy a kritikák ellenére az EU fellépése általánosságban kiegyensúlyozott, és megfelel a szabályozásoknak.
· Az európai energiaunió fontos eredményeket ért el az energiaellátás biztonságában (amely stratégiai sikernek tekinthető), az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében, a megújuló energiaforrások előmozdításában és a fogyasztók választási lehetőségeinek növelésében. Ennek ellenére komoly kihívásokkal néz szembe az energia költségének, a hálózatok jobb összekapcsolásának és a párizsi megállapodás végrehajtásában játszott vezető szerep terén.
· Az energetikai ágazatban az összefonódások ellenőrzését összhangba kell hozni a termelési költségek csökkentése céljával végzett fúziók és felvásárlások előrejelzésével, ami csökkenti a vállalatok számát.
· Az 1/2003/EK rendelet megerősítette a nemzeti versenyhatóságok szerepét, és hozzájárult az uniós versenypolitika nemzetközi hírnevének megerősítéséhez. A nemzeti versenyhatóságok közti, illetve e hatóságok és az Európai Bizottság közti koordináció hatékonyabbá teszi a fellépéseket a határokon átnyúló műveletek esetében.
· A pénzügyi válsággal kapcsolatban az EGSZB megismétli, hogy csökkenteni kell az adófizetők kitettségét a bankok megmentésének költségeit illetően.
· Az EGSZB szorgalmazza, hogy a betéti és hitelkártyák bankközi díjait korlátozó uniós szabályokat a kibocsátó székhelye szerinti országtól függetlenül alkalmazzák, és hogy ne akadályozzák meg, hogy a bankok alacsonyabb bankközi díjakat kínáljanak az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó másik tagállamban működő kiskereskedőknek.
· Az EGSZB hangsúlyozni szeretné, hogy az Európai Bizottságnak folytatnia kell az arra irányuló munkáját, hogy a 28 különböző adórendszer eltéréseiből eredő torzulások csökkentése révén előmozdítsa a versenyt.
[1] A keret révén könnyebbé válna egy olyan strukturált párbeszéd beindítása az Európai Bizottság és a tagállamok között, amely azt próbálná megakadályozni, hogy rendszerszintű fenyegetések érjék a jogállamiságot. Ez a strukturált párbeszéd az alábbiakból állna: egy európai bizottsági értékelés, egy európai bizottsági ajánlás és az ajánlás nyomon követése. Összehasonlító tanulmány, bizonyos fokú rendszeresség, illetve pontos és objektív mutatók nélkül ez az értékelés gyenge lábakon áll majd, a keret pedig nem rendelkezik demokratikus és jogi ellenőrzéssel, és nem gondoskodik a civil társadalom bevonásáról.