Akkora a magyar bérek leszakadása még a visegrádi országokéhoz képest is, hogy szinte lehetetlen mértékű emeléssel tudnánk csak felzárkózni.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerda délelőtti sajtótájékoztatóján a magyar bérek felzárkóztatásának fontosságára is kitért és megjegyezte,
cél, hogy legalább a visegrádi négyek átlagát érjük el a bérek terén.
Ehhez azonban öles léptek szükségesek. A magyar bérek lemaradása a nyugati bérszínvonalhoz képest nem újdonság, az sem szolgálhat meglepetésként, hogy sürgős bérfelzárkóztatásra van szükség. Részben csökkentve a hátrányunkat, részben pedig itthon tartva a magyar munkavállalókat.
A hazai bérek azonban nemcsak a nyugati országokéhoz képest vannak elmaradva, de a visegrádi országokéhoz is. Az Eurostat 2015-re vonatkozó adatai szerint az éves átlagos nettó fizetés
- Magyarországon 6702 euró volt,
- Szlovákiában ellenben 8169,
- a cseheknél 8940,
- a lengyeleknél pedig 8967 euró.
A nemzetgazdasági miniszter szavai alapján a cél a visegrádi négyek átlaga lesz, vagyis – Magyarországot is beleszámolva – 8194 euró. Ez alapján 22,2 százalékkal kellene növelni a magyar béreket, igaz, arról nem szól a fáma, hogy milyen időtávon is szeretné Varga megközelíteni a visegrádi négyek átlagát.
Ez a 22,2 százalékos emelés éves átlagban – 310 forintos euróárfolyammal számolva – 462 690 forinttal több fizetést jelentene. Vagyis havi szintre lebontva a cél az lenne, hogy 38 557 forinttal magasabb nettó bér legyen az átlag Magyarországon.
szerk.: ha a visegrádi négyek átlagába Magyarországot nem számítjuk bele, akkor 8692 euró lenne az átlag, vagyis még nagyobb, 29,6 százalékos emelésre lenne szükség. Ez havi szinten 51 410 forinttal emelkedő nettó bért jelentene a dolgozó számára, ami bruttóban 77 309 forint.
Mivel ez már az adókkal és járulékokkal csökkentett összeg, a munkaadóknak 57 987 forinttal (!!!) kellene átlagosan bért emelni, hogy a dolgozó kézhez kaphassa a V4-ek átlagához szükséges 38 557 forintot. Igaz, abban az esetben, ha a kormány a járulékcsökkentést kötelező béremeléssel társítja, gyorsabb ütemben lehet elérni ezt a növekményt, mintha csak a vállalkozások jövedelemtermelő képességére és gazdálkodási képességeire lenne bízva a felzárkózás. Ám a feladat még ekkor is kemény diónak tűnik.
Székely Sarolta
mfor.hu